Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-11 / 160. szám
I t J * Komlótermesztés rendszerben, nagyüzemi módon ' A Belorusz traktorra szerelt j.kéz” lenyúl a földön heverő oszlopért. A közepénél valamivel feljebb megmarkolja, fel. emeli, eközben az oszlop függőleges helyzetbe áll. Néhány méter előre, az emelő karja lefele mozdul, és Pethes József egy vaskampóval egyetlen mozdulattal az előre kifúrt lyukba irányítja az oszlop tövét. A traktorfülkében ülő Teszler Ferenc újabb irányítókarhoz nyúl, a hidraulikus mozgatású „kéz” szétnyílik, és máris indul az újabb oszlopért. Alig negyedóra alatt tucatnyi oszlopot állítanak a helyére, játszi könnyedséggel. Hirtelenében bajos lenne ki. számítani, hogy ketten a traktorra szerelt forgórakodóval betakarítás változatlanul kézi erőre maradt, Az elmúlt évben Boly, gesztorságával több mező- gazdasági üzem — köztük a tamási gazdaság — létrehozta a komlótermesztés termelési rendszerét. így Fornádon 1975. ig 165 hektáron telepítenek komlót. Ebből az idei feladat 77 hektár új telepítés és ötvenöt hektáron a támrendszer megépítése. — Tulajdonképpen amit vállaltunk, az ország első nagy. üzemi komlótelepítési kísérlete, mert eddig csak tíz-húsz hektáros, „kisparcellákon” folyt a termelés. A támrend. Nos, Fornádon épül a Bin- der-féle szárító, hozzá a klímakamra, és DV vasszerkezeti elemekből 144x18 méter alap- területű magtár. (Ez utóbbit a gazdaság egyéb termények tárolására is felhasználhatja majd.) A kész nyitott szín alatt már ott áll a komlókom. bájn, amely tulajdonképpen csak a nevet viseli, mert önjáró rokonaitól eltérően stabilan, lábakon áll. A betakarítás menete pedig a következő: A támrendszerre felfuttatott növényt tartó drótszálaszer építése eddig rettentő keserves hórukk-munka volt, amelyet részben már sikerült gépesíteni. De következik a művelés. Ezért, a szőlőhöz ha. sonlóan szakítani kellett a régi telepítési módszerrel, a korábban alkalmazott sortávol, ságot megnöveltük három méterre, hogy művelés közben géppel és betakarításkor pót. kocsival közéje lehessen menni. A betakarításból már tavaly is nagyrészt sikerült ki. küszöbölni a kézi munkát, a komlószedő kombájn alkalma, zásával. A művelésben ez ideig használt „lundellákat” — ma. gasleshez hasonló, mozgatható tákolmányok — felváltjuk két speciális géppel, a „zsiráffal”. A sorközi műveléshez megfe. lelő kultivátoron éppen most dolgoznak a gépműhelyben, így kézi erőt csak a sorműveléshez kell foglalkoztatni. Szóval, sok mindent kell házilag összehozni, hogy a ráfordítási költségeket csökkentsük. Egy hektárnyi ültetvény költsége a kétévi ápolás költségével együtt hetvenezer forint. Egy hektárnyi támrendszer költsége 150 000 forint, ehhez már nem kell sokat magyarázni: merinyi a komlótelepítés álló. eszköz-igénye. — Hány évre szól egy tele. pítés? — Korábban negyven évvel számoltunk, most húsz-huszonöttel. Ebből következik, hogv lényegesen növelni kell az évi terméseredményeket, olyan mennyiségi és minőségi változást kell elérni, mint amelyet a nagyüzemi szőlőtelepítések produkálnak. Ha eddig a telepítésnél, a művelésnél a komlót a szőlő, vei hasonlítottuk össze, akkcr ez az összehasonlítás érvényes az úgynevezett járulékos beruházásra, ezúttal a szárítóra, a tárolóra js. kát alul-felül elvágják és pótkocsira rakják. A beszáll!, tatt indákról a kombájn leszedi a termést, kifejti, osztályozza. Az osztályozóról a szárító „veszi át” a komlót, amely a klímakamrából a raktárba, onnan pedig a sörgyárakba jut. — Jó termés esetén egy hektár után 180 000 forint árbevételt is el lehet érni, tehát jól fizető ipari növény a komló, ezért is vállaltuk —• más gazdaságokkal együtt — a nagyüzemi termesztés úttö. ró szerepét, hazai és külföldi gépekből a gépesített termesztési rendszer kialakítását. Bognár — Gottvald — A komlótelepítésnél rendkívül kézi-munkaigényes és hosszadalmas a támrendszer kialakítása. A nagyobb igazság az, hogy ehhez a kézi erő egyre kevesebb. Ezért voltunk kénytelenek ehhez a munkához megfelelő gépeket összehozni. Sikerült felhajtani olyan talajfúrót, amelyik az oszlopokénál valamivel na. gyobb átmérőjű, és megfelelő mélységű lyukakat fúr. Az oszlopállító szerkezetet pedig a gépműhelyben dolgozók hozták ősz. sze és szerelték fel a szovjet gyártmányú kazalrakóra. Annyira sikerült, hogy még a gesztor Bólyi Állami Gazdaság is átvette ezt az újítást — mondja Szalai György, a komlóültetvény vezetője. Fornádon már két évtizeddel ezelőtt belefogtak a kom. lótermesztésbe, de szinte mind ez ideig csak kisüzemi módon. A növényvédő permetezéseket még cfíak el tudták végezni géppel, de a metszés és a hány ember helyett dolgoznak. Az utóbbi időben az eredetileg kazalozásra készült rakodó egyre inkább univerzális szerkezetté válik. Dolgoznak vele építkezésnél, s mint ahogyan a kép is illusztrálja, a Tamási Állami Gazdaságban nagyüzemi komlótelepítésnél. In i n ti j I 1974. Július 11.
