Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
VT 4 ¥ ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7181 Szekszárd, Posfafiők, 71. Ismét sok jogi probléma gyűlt össze. Mai összeállításunkban elsősorban ezekre a kérdésekre adunk választ. Szolgálati lakás Kitanits Lajos Váralja, Gábor Áron u. 1. szám alatti olvasónk írta: „1950-ben költöztem Váraljára, szolgálati, állami épületbe. Az eltelt 24 esztendőben ültettem többek között 6 meggyfát, 2 őszi- barackfát, 1 sárgabarackfát, 2 szilvafát, csak a jelenleg is jó termőket soroltam fel, valamint még 46 lugas vegyes szőlőt, amely 8 éves, tehát ami a legjobb termőidejében van. A sorsom úgy alakult, hogy Bor.yhádon vettem OTP-segít- séggel lakást. Tanácstalan vagyok, a Nagymányoki Közös Tanácsnak mennyi lelépést kell adnia részemre? A lakásban kettő szoba, konyha, különálló szoba, fáskamra, fészer és egy istállónak használt helyiség van.” A kérdésre Reichert Ödön, a Nagymányok nagyközségi Közös Tanács vb- titkára válaszolt: — A Minisztertanács 1/1974. (I. 9.) számú rendeleté a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet módosításának a 11. §-a kimondja, hogy aki a szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról a lakással rendelkező szerv javára lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. A ház körül beültetett fákkal és szőlőlugassal kapcsolatosan a községi tanács végrehajtó bizottságának nincs lehetősége arra, hogy a lakó által ültetett fákat az elköltözés után megtérítse, illetve azok értékét kifizesse. Egyébként az elültetett fáknak gyümölcseit a bérlő leszedte, azt esetleg értékesítette is. Egyébként az állami lakásokhoz tartozó területekre tartósan beépíteni csak a lakással rendelkező szerv engedélyével lehet. Ilyen engedély Kita- nits Lajos birtokában nincs. Kisipari működési engedély Kántor Gábor Tamási, Petőfi u. 16. sióm alatti olvasónk így mutatkozott be: „66 éves építőnyugdíjas vagyok. Kőművesszakmában szeretnék még tevékenykedni. Tanácsukat kérem, milyen munkát végezhetek el, a törvényes kereteken belül? El bírnék végezni még cserépfedést vagy belső átalakítási munkákat, ablak-, ajtócserét és hasonlóakat.” Vár idi Henrik, a Kisiparosok Országos Szervezete Tolna' megyei titkára a következő választ' adta szerkesztőségünknek : — Kántor Gábor kérhet kőműves javító kisipari engedélyt Tamási nagyközségi Tanács szakigazgatási szervétől. A kisipari működési engedély birtokában nyugdíjának érintetlen hagyásával a kérdésében leírt munkákat végezheti. A működési engedély törvényes feltételeiről, valamint a kőműves javítók hatásköréről részletes felvilágosítást kaphat a KIOSZ tamási körzeti csoportjánál (Tamási, Rákóczi u. 23.). Vadkcrdilemma Kacsák Ferenc Tengelic, Rákóczi u. 42. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: ,,A jánosmajori határban • van 1200 négyszögöl kukoricám, melyet 50 százalékig kiettek a fácánok. Utána a főidet újra bevetettem. Amikor kikelt, ugyancsak kiették annak ellenére, hogy ijesztőket tettem ki a földre. Ekkor már be sem vethettem, ném ért volna be. Ráfizettem tehát' a gyomirtó szerek, a mag vásárlásával, a trágyázással, a vetési munkákká', és a földadóval, amit ennek ellenére fizetnem kell. Az illetékes vadásztársasághoz fordultam kártalanításért. Kérésemet azzal utasították el, hogy csak nagy- vadkárt fizetnek meg. A tsz- nél azt a tanácsot adták, forduljak a Középhídvégi Állami Gazdaság igazgatójához, mert azon a részen ő a vadásztársaság vezetője. Az igazgató is megtagadta a kártérítést, ugyanazzal a hivatkozással. Nem értem az indokot. Nekem a vadásztársaság vadállománya okozta a kárt. Ha lemérgezem a területet, úgy gondolom, megbüntetnek, a vadállomány szándékos pusztításáért. Az én munkám viszont így soha nem fog kifizetődni. Ki ezért a felelős?” A kérdésre dr. Deák Kon- rád, csoportvezető ügyész válaszolt: — Az erdőkről és a vad- gazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény egyes rendelkezéseit módosító 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint „A vadászatra jogosult kötele? megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó és muflon által a mezőgazdaságban, a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárt, valamint bármely hasznos vad és vaddisznó által a mezőgazdaságon és az erdőgazdaságon kívül okozott kárt.” A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos egyéb károkért való felelősségre a Polgári Törvény- könyv megfelelő rendelkezései az irányadók. A Polgári Törvénykönyv pedig akként rendelkezik, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, de mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Kimondja a Polgári Törvénykönyv azt is, hogy: „A károsult a kár elhárítása érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget” A vadgazdálkodásról szóló fentebb már hivatkozott jogszabály részletesen is felsorolja, hogy a vad életmódja által okozott károk megelőzése és elhárítása tekintetében milyen kötelezettségek terhelik a vadászatra jogosultat és az ingatlan használóját (ez utóbbi köteles többek között a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében, különösen a veszélyeztetett ter- melvények őrzésével és a vadak elriasztásával közreműködni), a kár következményeit pedig az fogja viselni, aki a kötelezettségeinek nem tett eleget. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben viszont ön okoz kárt — akár mérgezéssel is — a hasznos vadállományban, ezért természetesen felelősséggel tartozik! Helyesbítés Németh Zoltán Éttény, Deák Ferenc u. 289. szám alatti olvasónk egy sajnálatos sajtóhibára hívta fel a figyelmünket. Ez a sajtóhiba megtévesztette, és ezért irta a kővetkező levelet: „Elolvastam a Népújság ön kérdez — Mi válaszolunk rovatának június 19-i számában dr. Deák Konrad gyermekgondozási segélyre vonatkozó tájékoztatását. A mi esetünkben nem értem, miért másképp alkalmazták a rendelkezést. Feleségem 1973. október 8-án szült. Akkor munkáltatójához, az iregszem- csei kutatóintézethez fordultunk — ahol szerződéses volt — engedélyezze a szülési segélyt és a gyermekgondozási segélyt is. A szülési segélyt engedélyezték, de a gyermek- gondozási segély iránti kérelmünket azzal utasították el, hogy az utóbbi másfél évben nem 12, csak 11 hónap és 3 nap 8 és 11 órás munkaviszonya volt. A szakszervezetnél fellebbeztünk, ott is elutasítottak. Most úgy olvasom, hogy 10 hónapjának kellett volna csak meglennie. Ilyen módon becsapottnak érezzük magunkat.” Kertai József, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság szolgáltatási osztályának vezetője megerősítette, hogy a: „június 19-én megjelent Megszakított gyermekgondozási segély’ válaszban a gyermekgondozási segély elnyeréséhez szükséges és az 1. pont alatt felsorolt feltételek közül a .legalább tíz hónapon át munkaviszonyban álljon’ meghatározás nem helytálló. A jogszabály legalább tizenkét hónapot ír elő a jogosultsághoz. Ennek megfelelően a levélíró all hónap és 3 nap munka- viszonnyal nem jogosult a gyermekgondozási segélyre és így mind a munkáltató, mind a munkaügyi döntő- bizottság elutasítása jogszabályon alapuló volt. Levélírójukat a jogosultság igényének érvényesítése során a tévesen közölt előfeltételek egyike — az előírt munkaviszony idejének rö- videbb időbeni meghatározása — zavarta és érzi emiatt a vele szemben- elkövetett jogsérelmet.” Elnézést kérünk mindazoktól, akiket június 19-én tévedésünk megzavart, Jubileumi jutalom Margóczi János Szekszárd, Csaba u. 29. szám alatti olvasónk írfa: „Az Oxigén- és Dissousgáz Gyárnál dolgoztam nyugdíjamig (Budapest, IV., Váci 117.). Vállalatom szakszervezeti bizottságát felkerestem levelemmel, hogy a 40. évi jutalmat ledolgozott szolgálati éveim után megkapom-e? Miután nyugállományba mentem: 1974. május elsejével, és ezt megelőzően a szekszárdi SZTK nyugállomány bizottsága megállapítása szerint 44 év és 306 nap nyugdíjév volt a munkaviszonyom. Ebből a nyugállomá- nyi szolgálati időből 1970-ben megkaptam a 25 éves jubileumi jutalmat, a negyvenéves szolgálati időre az alábbi választ kaptam: „A munkaügyi osztály az első kérdésére az alábbi választ adta: A negyvenéves jubileumi jutalom kifizetése nem áll módunkban, mert a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésétől 15 évnek kell eltelnie, nyugdíjazás esetén pedig tíz évnek. Az ön jubileumi jutalom kifizetése 1970. évben történt, tehát a fennálló rendelkezések értelmében nem jogosult a negyvenéves jubileumi jutalom lu- fizetésére.“ Ezt nem értem. Miért kell nekem a fenti szolgálati éveim után a plusz éveket ledolgozni? Szerényen kifejezve úgy gondolom, hogy ezt nem .megérdemli’ címen, hanem mint jogos járandóságot „külön kérelem" nélkül ki kell fizetni. Kérem, segítsenek a tanácsukkal, mi legyen a teendőm?" A kérdésre dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész válaszolt: — A 10/1967. (X. 8.) Mű. M. számú rendelet 7. paragrafusa rendelkezik akként, hogy aki „. . .huszonöt éves jubileumi jutalomban részesült, negyvenéves jubileumi jutalmat csák a huszonöt éves jutalom esedékességétől számított tizenöt év elteltével kaphat.” A dolgozó nyugdíjazása esetén ez áz időtartam öt évvel csökken. — Nem tudjuk pontosan.' hogy a kérdező huszonöt éves jubileumi jutalma mikor vált esedékessé, mi volt az oka annak, hogy ezt a jutalmat csak 1970. .évben kapta meg, kétségtelen azonban, hogy volt munkál-* tatója a 40 éves jubileumi . jutalom kifizetésére — a hivatkozott jogszabályi rendelkezésre figyelemmel — rá nem szorítható. Utalunk azonban a fenti jogszabály 8. paragrafusára, amely szerint a munkáltató eltekinthet ennek a 15 éves (nyugdíjas esetében tízéves) határidőnek a betartásától és kifizethati a negyvenéves jubileumi jutalmat. Javasoljuk tehát, hogy ismételten forduljon ilyen irányú kérelemmel a volt munkáltatójához. Mennyi jár? Pacskó Andrásné Fadd, Kossuth u. 31. szám alatti olvasónk irta: „A Tolnai Textilgyárban dolgozom, jelenleg gyermekgondozási szabadságon vagyok. 1973. szeptember 26-tól dolgoztam könnyű munkán, egészen december 22-ig, és február 10-én szültem. Szülésig otthon voltam. Kapom rendesen a szülési segélyt, de kevesebbet, mint amennyire számítottam. Úgy számoltam, hogy azt a három hónapot veszik alapul, amikor három műszakban, teijesit- ménybérben dolgoztam, tehát júniust, júliust és augusztust. Ekkor 2100—2200—2300 forint volt a fizetésem. Amikor megkaptam az első segélyt, 1700 forintot, bementem a bérelszámolóhoz. Azt a választ kaptam, hogy az év végi hónapokból számolták ki. Lehetséges-e ez, amikor már szeptember 26-tól a könnyű munkán az egyéves átlagfizetésemet kaptam? Tehát én jelenleg egy olyan összeget kapok, amit először az egyéves, majd a háromhónapos átlagomból számítottak ki. Én úgy tudtam, hogy a szülési segélybe a nyereséget és minden juttatást beleszámítanak, tehát magasabb összegre jön ki a havi átlagnál is. Ameny- nyiben nekem van igazam, kihez forduljak?” \ f A kérdésre a következő választ kaptuk a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályának vezetőjétől, Sümegi ímrétől; — Azóta lejárt a szülési szabadsága, de fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét még nem adta be. Sürgősen jelentkezzen a munkáltatójánál és rendezze a gyermekgondozási segélyét. Elöljáróban ennyit. A feltett kérdésre a válaszunk a következő; , — A társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénz, terhességi, gyermekágyi segély alapját képező munkabért a kereső- képtelenséget közvetlenül megelőző három naptári hónapban elért kereset alapján kell megállapítani. Nincs választhatóság a korábbi időszakban elért magasabb havi jövedelem alapján a segély számfejtésére. — Az ügyintéző tájékoztatása tehát helyes volt. A munkáltatónak azon intézkedése pedig, amit a kollektív szerződésben biztosít a terhes anyáknak, helyes. Nevezetesen az, hogy a terhességük ötödik, hatodik hónapjától könnyű munkát biztosít, és hogy anyagiakban se érje károsodás a kismamákat egyéves időtartamra kapott munkabérátlaga alapján fizeti a mun- - kabért. A tér hességi-gyermekágyi segély összegét is ennek alapján számfejtették. így a levélírót károsodás nem érte. Megilleti azonban a jutalom és nyereségrészesedés után is a segély, ha keresőképtelensége folyamatosan 30 napnál hosszabb, ami jelen esetben fennáll — kivéve, ha a kollektív szerződés nyereségrészesedést a szülési szabadság idejére nem biztosít. Telefonszámaink : 129—01, 123—61. MlVáLRSZOUINÜ
