Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
Mindössze 10 évvel ezelőtt a Föld nevű bolygón lévő „élő anyag” védelmének problémája a tudósok elméjét foglalkoztatta csupán. Ma még a tudománytól igen távol álló emberek számára is világos, hogy az emberiség léte nagymértékben függ e probléma sikeres megoldásától. A tudományos kutatások ki- terjesztésén kívül állami köz- igazgatási intézmények, bizottságok létesülnek és mivel ez a probléma globális és független az államhatároktól, az embernek és a bioszférának szentelt különleges programokat dolgoztak ki a nagy nemzetközi szervezetek. Vajon mi történt e tíz év alatt? Miért volt szükség a rendkívüli intézkedésekre? A bioszféra létezésének csaknem 2 milliárd éve alatt a szervezetek egymással és a külső környezettel való kölcsönhatásának egységes rendszerévé szerveződött. Ez az egységes rendszer váltakozó egyensúlyt fenntartó, módfelett dinamikus közösségekből — erdőkből, víztárolókból, talajokból áll. A körforgás a fotoszintézis folyamatával kezdődik. A Földön évente százmilliárd tonna szerves anyag képződik és csaknem ugyanennyi szabad oxigén szabadul fel. Egyébként éppen ez az egyet- •‘,len mód, amely fenntartja a földi légkör oxigéntartalmát. A zöld szervezetek biomasszája '.másodlagos termékként létrehozza az állatok biomasszáját, és végül, az ember számára szükséges táplálékot. Ilykép- pen, az emberi tevékenység terén kívül, a bioszféra hulladékmentes „üzemként” szerveződött meg: egyes szervezetek életműködésének termékei más szervezetek számára létfontosságúak és a nagy biológiai körforgásban minden hasznosításra kerül. A XX. században csapás 'sújtotta ezt a körforgást. Az ember számára szükséges ener- ' gia és anyagok új szállítási módjai megzavarták a természetes egyensúlyt. Az ipari és mezőgazdasági hulladékok, melyekből becslések szerint évente kb. 500 millió tonna zúdul a víztárolókba, a légkörbe és a talajba, biológiailag ártalmas anyagnak bizonyultak és az élet új korlátozó faktoraivá váltak. A világviszonylatban termelt villamosenergia-mennyiség 7— 10 év alatt megkétszereződik. Néhány közgazdász számításai szerint az ipari termelés az utóbbi 35 év alatt kétszeresére emelkedett és tovább növekszik. A bioszféra termelései és egvéb hulladékokkal való megterhelésének közvetlen ismérvei az utóbbi években mutatkoztak meg különösen világosan, elsősorban Nyugaton, a legfejlettebb államokban. Sok ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű anyagot nem használnak fel a szervezetek és ezek az anyagok nem kerülnek hasznosításra a bioszféra biológiai körforgásában. Ennek eredményeként a természet elvesztette öntisztulási képességét, nem birkózott meg azzal az idegen teherrel, melyet az ember ráerőszakolt. Sok évezred folyamán tehát az ember először került konfliktusba a természettel. Most éppen ez a körülmény vonta magára a tudósok mindenre kiterjedő figyelmét. A jelenkori tudományos alapkutatások szempontjából következtetve, milyen lehetőségeink vannak a bioszférával való helyes kölcsönös kapcsolatok helyreállításához? Régóta megvolt a természetvédelem, régóta szerveznek természet- védelmi területeket. Ez ma is feltétlenül szükséges, de már nem elegendő. Most a bioszféra védelmének aktív formája szükséges. Néhány közgazdász azt állítja, hogy a „faanyag kora” nem ért véget, és, hogy a faanyag, talán az egyik legdeficitesebb biológiai nyersanyagforrásnak bizonyul. De az erdő nemcsak faanyagforrás. A bioszférának igen fontos részét képezi. A közelmúlt elképzelései ellenére a tudósok egy része azt tartja, hogy éppen a növényvilág szolgáltatja a fotoszintetikus oxigénmennyiségek több mint a felét. Ezért az erdő roppant Divatról orvosi szemmel Verseny a napbarnította bőrért A barna bőr divat, már-már a szépség, az egészség jelképe. Hagyományos nyári verseny — főleg a fiatalok körében —, hogy ki a barnább. Mit mond erről a „színes” vetélkedésről az orvos? — A helyes napozás felüdít. Hatása serkentő és gyógyító. A Nap ibolyántúli sugarai felfrissítik a szervezetet, fokozzák a vérkeringést, előnyösen befolyásolják a vérsejtek, a vörös vértesiek szaporodását. Mindenki saját magán is tapasztalhatja a napfény hatására bekövetkező kedvező élettani változásokat: a tavaszi napozások után javul az ember közérzete, étvágya, erőállapota, szervezetében megindul a D-vitamin termelése, amely különösen a gyermekeknek fontos: erősíti csontjaikat. — A napfénynek fertőtlenítő hatása is van. Gyógyítja a gombás bőrbetegségek egy részét, pusztítja a káros baktériumokat, vírusokat, s természetes gyógyszer a gyulladásos pattanásokra is. Ezek a kedvező hatások azonban csak akkor érhetők el, ha bőrünket fokozatosan szoktatjuk a fényhez. A kora nyári fokozatos napozás hatására jóval több érvényesül szervezetünkben a napfény előnyös hatásaiból. Elsősorban ezért nem ajánlatos például a ber- gamottos olajak használata. Sokan ugyanis, különösen tavasszal előszeretettel kenege- tik magukat bergamóttos készítményekkel. amelyek fény- érzékennyé teszik a bőrt és siettetik a lebarnulást — Verseny ide, divat oda, a nyári hőségben még fontosabb az óvatosság. Azok, akik nem tudnak betelni a napozással, és képesek órákig mozdulatlanul feküdni a tűző napon, nemigen gondolnak arra, hogy ezzel az egészségüket veszélyeztetik. Az erős napsütés már pusztítja a vörös vérsejteket. A gyengébb szervezetű- eknél és a magas vérnyomásban szenvedőknél hjrtelen rosszullétet okozhat. A betegeknél, vagy közvetlenül betegségből való gyógyulás után a túlzásba vitt napozás előidéz, heti a betegség rosszabbodását, illetve kiújulását. A tüdőbetegségen átesett, már gyógyult betegeknél tüdővérzést válthat ki, az érzékeny szemű embereknél pedig szemgyulladást idézhet elő. Arról nem is beszélve, hogy a mértéktelen napozás súlyos égési sebeket okoz, lázat, fejfájást, szédülést, hányingert válthat ki. A legegészségesebb, ha már kora tavasztól lassan, fokozatosan alakul ki ez a „védőréteg”, amely a perzselő hőségben már ki tudja szűrni a nyári nap káros, égető sugarait. t jelentősége á bioszférában, hasznosítása és reprodukálása tekintetében feltétlenül tudományosan megalapozott komplex hozzáállást igényel. De mégis, mit tegyünk az ipar, a mezőgazdaság szüntelenül növekvő, ökológiailag káros hulladékaival és az emberi tevékenység más oldalaival? Itt különféle elképzelések lehetségesek : például, hosszú időre elszigeteljük, felhagyott aknákban, fúrólyukakban a föld alatt, hogy úgy mondjuk, a litoszféra „zsebeiben” tároljuk a legveszélyesebb hulladékokat. De ez geológiai kutatásokat és megfigyeléseket igényel — fel kell kutatni azokat a megfelelő térségeket és meddőrétegeket — ahol nem keringenek talajvizek. Eármely üzem hulladékainak elvezetését olyan formában is elképzelhetjük, amely forma elsősorban a mikroorganizmusok működése számára lenne hozzáférhető; ebnen a formában a hulladékok a bioszférában gyorsan elbom- lanának, vagy teljesen oxidálódnának és ily módon részt vennének a bioszféra anyagának általános körforgásában. Annak a problémának, hogy miként számoljuk fel a folyók, víztárolók, a légkör szennyezését ipari és más üzemek hulladékaival, alapvető megoldását jelenti az új_ üzemek tervezése, és a lehetőség szerint, a meglévő üzemek átállítása a zárt ciklus szerinti üzemmódra, melyben teljes mértékben hiányzik az Ökológiailag káros anyagok kilökése a nyílt hálózatba; tehát az a megoldás, hogy kevés hulladékot sáolíéíltató, - vagy hulladékmentes zárt üzemelésű módokat szervezünk. Ez nem teszi szükségessé speciális és költséges tisztítóberendezések létesítését, de természetesen, felül kell vizsgálni az érvényben lévő technológiai szabályzatokat. Nemrégiben a Szovjetunió a környezetvédelem területén való együttműködésről megállapodást kötött az Egyesült Államokkal: Ilyképpen .ez. a probléma egyre inkább nemzetközi, globális jelentőségű lesz. És semmi kétség sincs az iránt, hogy a bioszférát csak közös erőfeszítéssel sikerül megvédeni. legjobb hírverés a rajzos hirdetés 8 1974. július 9. A rádfó és a televízió műsopa KOSSUTH RADIO 8.20: Indulók. 8.30: Gyermek- rádió. 9.05: Flotow: Márta. Vígopera. 11.39: Domenico Scarlatti— Tommasini: A jókedvű asszonyok. 12.35: Melódiákoktól. 13.58: Petykó és Maíykó. Mesejáték. 14.46: Éneklő ifjúság Pécsett; 15.10: Beethoven-művek. 15.49: Az élő népdal. Torvaj 4. 16.05: Emlékezetes műsorairól beszélget Czigány Györggyel Rapcsányi László. 16.25: Fülöp Attila énekel. 16.43: Három a kislány. Operettrészl. 17.05: Szécsi Margit versei. 17.20: Puccini: Pillangókisasszony. — Szerelmi kettős az I. felvonásból. 17.35: Menynyit ér a forint? összehasonlító pénztan. 18.00: Nóták. 18.30: A Szabó család. 19.25: A zongora- művészet első aranykora. Sebestyén János műsora. I. 20.12: Slágermúzeum. 21.00: Don Juan a pokolban. Az ember és felsőbbrendű ember c. vígjáték rádióváltozata. 22.20: Külpolitika. 22.30: Népi zene. 23.00: Yehudi Menuhin hegedű- felvételeiből. 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO 8.05: Szimfonikus zene. 9.03: Verbunkosok. népdalok. 9.52: Könyr- vek, tájak, emberek. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Schu- mann-művek. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Gesualdo-kórusok. 14.00: Zenés délután. 16.36: Csúcs- forgalom — Baján. 18.10: Egy nagy tudós emlékezete. 18.35: Iskolarádió. Gitárral angolul! 18.50: Népi muzsika. 19.37: A politikai műveltség ma. 19.52: Jó estét, gyerekek! 20.25:' Uj könyvek. 20.28: Irodalmi kirándulások. 20.58: Daljátékokból. 21.47: Msztyiszlav Rosztropovics (gordonka) és Vladimir Horowitz (zongora) felvételeiből. 23.15: Dzsessz. III. MOSOK 18.10: Szvjatqszlav Richter zongorázik. 19.15: A kooperációról. I. 29.25: Pharaoh Sanders együttese játszik. 19.45: Simándy József énekel. 20.25: Hangfelvételek felsőfokon. 21.45: Magnósoknak. 22.30: Beszélj! Hahg’játék.1 PÉCSI RADIO dély nélküli építkezések. Riport- film. 18.35: Játék a betűkkel. 19.00: Reklámműsor. 19.05: Esti meséig. 30: Tv-híradó — l. 20.00: A válás. Filmvígjáték. 21.30: Nevező. Amatőrök, profik, dilettánsok. 22.10: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Az eltűnt vikingek Fűm. (Színes!) 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: A cirkusz csillagai. (Színes!) Edon. Film. JUGOSZLÁV TV 1-6.50: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Fimsorozat gyermekeknek. 18.30: Népi muzsika. 19.00: Tudományos stúdió. 20.30: Érvek 74. — Külpolitikai tárca. 21.00: San Juan: Kosárlabda-vb. — Az I. félidő közvetítése. 22.30: összecsapások a határon. Angol filmsorozat. II. MŰSOR: • 20.30: Szórakoztató, humoros műsor. 22.05: A belgrádi dokumen,- tumfilm-iskola. 22.25: A béke odüsszeája. 22.55: Huszonnégy óra. OSZTRÁK TV 18.00: Kara Ben Nemsi Effendl.' Részletek May Károly regényéből. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.06: Sporthírek. 20.15: Könyvek világa. (52.) 21.00: Lokis. Lengyel játékfilm. 22.40: Tv-híradó. H. MŰSOR 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.063 Tudományos magazin. 20.15: Riportműsor. 22.00: Osztrák képek. 22.20: Tudományos aktualitások. 22.40: Tv-híradó és kultúra. MOZI JŰLIUS 9. 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.35: Üdülők kedvére. 18.00: Üzemek. hivatalok nyáron. Nógrádi Erzsébet riportja, Í8.15: Bécsi dalegyveleg. 18,30: .Dél-dunántúli híradó. 18.45: A Benco dixieland műsorából. 19.00: Szerb-horvát nyel- mű műsor... *A fiatalok • hullámhosszán. Zenés ifjúsági műsor. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. Hírek. — Téglások ma. Riport a száj ki téglagyárból. — A hallgatók kérésére. Zenés műsor. 2(1.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 17.13: Hírek. .17.20: Óvodások filmmüsora.' (Színes!) 17.55’: EngeBONYHÁD: Sherlock Holmes magánélete. (Angol film.) DOMBÓVÁR: Folytassa, doktor! (Angol film.) PAKS: Kamaszkorom legszebü nyara. (Amerikai film.) (18.) SZEKSZÁRD, PANORAMA 3 Ruszlán és Ludmilla. I—II." (Másfél helyárral.) (Szovjet film.) SZEKSZÁRD, NAGYVILÁG: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek. (Olasz film.) (16.) TAMÁSI: Nincs idő. ■ (Magyar film.) Du.: Egy srác fehér lovon. TOLNA: A legutolsó nap. (Szovf jet film.) A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres ^központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyői Százhalombatta) kül6zolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75,— Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII. Gyömrői út 79—83, vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. (134) A bioszféra védelme és a tudomány
