Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

T Á kőzségpolítíka pártírjánjítással Deesen 'Ä járási pártbizottság vég­rehajtó bizottsága tárgyalta a decsi csúcsvezetőség pártirá­nyító munkáját a községpoliti­ka alakításában. Ennek kap­csán, és a végrehajtó bizottság véleményének felhasználásá­val kíséreljük meg felvázolni mindazt, amit a csúcsvezetőség és a pártalapszervezetek tesz­nek a Sárköz „fővárosában” annak érdekében, hogy tartal­masabb, teljesebb legyen az élet. Az 1971-es tanácstörvény életbelépése óta megnőtt a ta­nácsok pártirányításának és ellenőrzésének jelentősége. Ahogy növekedett a helyi ta­nácsok felelőssége, önállósága és hatásköre, úgy növekedett az igény a politikai irányítás színvonala iránt is. A decsi Nagyközségi Közös Tanács öt­ezer lakosú községet irányít.« Némileg bonyolítja a helyze­tet, hogy a nagyközség terüle­tén két csúcsvezetőség irányí­tásával hat alapszervezet vég­zi a politikai tevékenységet. Öf alapszervezet a decsi csúcs­vezetőséghez tartozik, egy alap­szervezet. a sárpilisi a várdom­bi tsz-csúcsvezetőséghez. Az igen bonyolult politikai, köz- igazgatási, gazdasági szerve­zettség ellepére a lakosság közérzete kiegyensúlyozott, nyugodt, amint azt a helyi kommunisták is megállapítot­ták, az alkotó munka légköre a jellemző. Ez minden bizony­nyal annak is köszönhető, hogy a tanácsi tevékenység tartalmát a vonatkozó párt- határozatok adják meg, a ta­nácsi, közigazgatási tevékeny­ség a párt politikájának meg­valósulását segíti elő. Az állami szervek által ho­zott egy-egy törvény, jogsza­bály az élet által támasztott szükségleteket, követelménye­ket, igényeket általában tartalmazza, azonban nem minden esetben tükrözi a he­lyi sajátosságokat. A rendele­teket. törvényeket helyben kell lebontani a helyi szükségletek szintjére. Mondjuk azt, hogy le kell fordítani „decsi nyelv­re” az országos törvényeket? — némi túlzással így is igaz. És itt már hallatlan nagy sze­repe van a csúcsvezetőségnek, van a pártalapszervezeteknek. A csúcsvezetőség, kapcsolódva a megyei, járási fejlesztési koncepciókhoz, meghatározta a tennivalókat — elvi síkon — a nagyközség jövőjének ala­kítására. Az elvi-politikai irá­nyítást is a csúcsvezetőségtől kapta a nagyközségi tanács. A közép- és hosszú távra szóló területfejlesztési terveket is minden esetben megtárgyalta a csúcsvezetőség. Mindezek alapján készítette és készíti el a tanács a maga éves, vagy hosszabb lejáratú terveit. Nem beavatkozás ez a tanácsi szer­vek munkájába, hanem orien­tálás, segítség ahhoz, hogy a valóságos igényeknek megfe­lelő fejlesztési koncepció ala­kulhasson ki. Hogy aztán a szervezeti megoldás úgy alakult, ahogy Dec,sen, az csak megelégedett­ségre adhat okot. A tanács kommunista vezetői ugyanis tagjai a csúcsvezetőségnek, ugyanakkor a csúcsvezetőség három tagja is tagja a tanácsi végrehajtó bizottságnak. Nem véletlen ez és nem erőszakolt, szükségszerűen következik ab­ból, hogy a kommunisták, azok legtevékenyebbjei a szorosan vett politikai feladatokon túl a községfejlesztés előmozdításá­ban is élen járnak. Ezért az­tán a község lakossága nyil­ván őket választja képviselő­jének a falu államigazgatási szervébe. Nemcsak á csúcsvezetőség, de az alapszervezetek is fon­tos pártmegbízatásnak tekin­tik a tanácstagságot. Időnként számon kérik és értékelik az ott végzett munkát. A kom­munista tanácstagok a nagyon fontos községpolitikai kérdé­sekben egyeztetik nézeteiket keznek a tanácsülésen. Decsen az utóbbi időben a következők voltak ezek: helyi tanácsren­deletek előkészítése, a köztisz­taságról, temetőrendezésről szóló tanácshatározat, a köz­ség egészét érintő beruházá­sok, fejlesztések, amint pél­dául az iskolaépítkezés, a je­lölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatok rangsorolása. Az éves és a távlati község­fejlesztési tervek előkészítése mellett a tanács pártirányítá- sának hatékony módszere a beszámoltatás. A nagyközségi tanács vezetői évenként leg­alább két esetben — de ha szükséges többször is — szá­mot adnak a tervekben rögzí­tett feladatok megvalósításá­ról a párttagok előtt. így egyik szerv is, meg a másik is tájé­kozódik a lakossági hangulat­ról, a tanácstagi körzetek sa­játos problémáiról, a közgon­dolkodás alakulásáról a szol­gáltatások helyzetéről. A párt politikájának terjesz­tésére és a lakosság vélemé­nyének megismerésére bevált forma lett a falugyűlések és réteggyűlések rendszere. In­formációszerzés is ez, meg tá­jékoztatási lehetőség is egyben. Jól élnek vele a decsi kom­munisták. A politikai munka hatékony­ságát fémjelzi, hogy a külön­böző fórumokon elhangzott felszólalások zöme közérdekű javaslat volt. A hibák meg­szüntetését és a munka jobb megszervezését sürgették az emberek, úgy, hogy azonnal javaslatokkal is éltek, sőt se­gítőkészségüket is hangoztat­ták. A csúcsvezetőség és ^ pártalapszervezetek felkarol­ták a kezdeményezéseket, s elmondható, hogy sok minden történt az államigazgatási munka korszerűsítésére, köz­napi értelemben a lakosság igényeinek jobb kielégítésére, a törvényesség maradéktalan megvalósítására. A decsi csúcsvezetőség úgy ítéli meg, hogy a nagyközségi tanács apparátusának munká­ja, a jogpolitikai elvek szelle­mében, javult. Ami a tovább­fejlesztést illeti, a pártszerve­zetek terveiben szerepelnek a többi között: napirendi pont­ként tanácskozni az ügyfélfo­gadás korszerű formáiról, a bürokratizmus elleni harcról, valamint a tanácsi apparátus tagjainak politikai-szellemi, szakmai műveltségének eme­léséről. A belső előmenetel szem­pontjából a decsi csúcsvezető­ség nagy jelentőséget tulajdo­nít a tanácsi pártalapszerve- zet munkájának. Olyan elvi ál­lásfoglalás született a csúcs­vezetőségben, hogy a nagyköz­ségi tanács apparátusának kü­lönböző funkcióira a meglévő káderanyagból neveljék ki az utánpótlást. L. Gy. Csatornáznak Bonyhádon a Perczej Mór utcában. A csapa­dékvizet elvezető csőhálózatot a Községgazdálkodási Válla­lat dolgozói fektetik le. , Fotó: Szepesi Szomorú félév, biztató június így közlekedtünk 1974 első felében Az idei első félév az el­múlt esztendő azonos idő­szakához képest szomorú ké­pet nyújt a közúti baleseti statisztika tükrében. Me­gyénk közútjain január ele­jétől június végéig 220 sérü- léses baleset történt; egy év­vel ezelőtt 203. A 7,7 száza­lékos rosszabbodáson belüli arányok még aggasztóbbak, hiszen a könnyű sérüléssel végződött balesetek száma 2,1, a súlyos sérüléssel járó­ké 11,6, a halálos kimenete-, lűeké 13 százalékkal emelke­dett. Jóllehet, az emberi élet, egészség a legfontosabb, nem közömbös az sem, hogy az 1973. első félévi egy és ne­gyed millió forintos kárral szemben az ez évi kár egymillió-nyolcszázezer fo­rint volt Érdemes egy pillantást vet­nünk 1972. első felére. Ah­hoz képest — a balesetek számát tekintve — csak 1,5 százalékos az idei hanyatlás. Ugyanennyi idő alatt me­gyénkben a személyszállító közúti járművek száma kö­rülbelül kétezerrel gyarapo­dott A közlekedés biztonságának alakulása számos tényezőtől függ; az időjárás alakulásá­tól is. öt év átlagában me­gyénkben az első félévben április—május táján kezdtek elszaporodni a balesetek; eb­ben az évben — a korábbi kitavaszodás miatt — már­cius—áprilisban. Remélhető­leg nem a véletlen műve, ha­nem egy közérdekű folyamat kezdete, hogy a tavalyi jú­niushoz képest megyénk te­rületén 25,4, Szekszárd vá­ros területén 16 százalékkal csökkent a balesetek szá­ma. A baleseti okok között a leggyakoribb a gondatlan ve­zetés; tavaly 77, az idén 78. Szabálytalan kanyarodás ta­valy 12, ez évben 19 alkalom­mal vezetett balesethez; az alkohol „társtettesi minőség­ben” 16-szor, illetve 15-ször; a gyorshajtás 13-mal több­es egységes állásponttal jelent- szőr, mint tavaly; műszaki hiba 1973-ban 8-szor, 1974- ben 11-szer. Közelebbről vizsgálva az okokat, a szabályszegések nagy részének szándékossága szembeötlő. Véletlenül nem lehet ittasan vezetni, hiszen á járművezető tudja, hogy alkoholtartalmú italt fo­gyasztott, s akaratlanul nem lehet túllépni a megengedett sebességhatárokat. Joggal várja el a társada­lom, hogy az arra illetékes szervek a közutakat egy időre megszabadítsák a fe­gyelmezetlen járművezetők­től. Ez év első felében me­gyénkben 250 személlyel szemben került sor erre a közérdekű intézkedésre. Né­hány esetet a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának gyakorlatából említünk. | Gyorshajtás miatt Fenyvesi Juliánná (Dunakömlőd, Sánc. hegy 18.) 10 hónapig; Küszter László (Bonyhád, Mészáros Lázár utca 11.) egy évig és hat hónapig; Molnár László (Szekszárd, Zrínyi utca 49,) 10 hónapig nem vezethet. Ja­kab Ferenc (Zomba, Rákóczi utca 34.) szintén 10 hónapig nem, mivel arra jogosulatlan személynek engedte át gép­járműve vezetését. A Traffi- pax nem csupán a sebesség­túllépés, de több más sza­bályszegés bizonyítására is alkalmas. A Traffipax rög­zítette, például, amint Illés József (Szekszárd, Alsóbakta) szabálytalanul kanyarodik járművével; a kellemetlen következmény 'a jogosítvány nyolc hónapra szóló bevoná­sa lett. Az áthaladási elsőbb, ség meg nem adása miatt Praymayer Ferenc (Szekszárd, József Attila utca 19.) 10 hónapig; Benkő Ádám (Nagy­dolog, Kossuth Lajos utca 5.) egy évig és négy hónapig nem vezethet. Gaszler János (Mözs. Tolnai út 65.) jármű­vezetői engedélyét a rendőr­ség azért vonta be másfél évre. mivel kijelölt gyalogát­kelőhelyen ütközött motorke­rékpárjával egv gyermekko­csinak. A szabálysértési bír­ságolást követően egy tucat személy búcsúzott ittas jár­művezetés miatt jogosítvá. nyától; közöttük Rajna János (Dalmand, Vörösegyház) két hónapra Hajdú János (Hő- gyész, Arany János utca 80.) öt hónapra, Trick János (Krn csola, Dombóvári út 10.) há_ rom hónapra. Bíró Antal (Tevel, Sport utca 417.) nyolc hónapra. Ez évben a tavalyihoz ké­pest 40 százalékkal nőtt a jogosítvány bevonások szá­ma. Az ellenőrzőlapoké ez- , zel szemben hatvanháromról harmincháromra csökkent. A változás oka egyszerű; a köz­lekedésrendészet a jogosít­vány bevonását hasznosabb nevelő eszköznek tartja, mint az ellenőrzőlapét. A megyeszékhely közlekedé­sének biztonsága mindig min­den megye általános közleke­désbiztonságának jellemző, fontos tényezője. Szekszárdon az idei első félévben 30, június­ban mindössze öt baleset tör­tént. Az eredmény tervszerű munkának köszönhető, így az 56-os út korszerűsítésének, több útvonalon a várakozási tilalom bevezetésének; aTar- tsay út és a Hunyadi utcai ke­reszteződés forgalma kialakí­tásának. A tények bizonyít­ják, hogy akkor is fokozott biztonságot nyújt a Tartsay út­ról a Hunyadi utcába kanya­rodás tilalma, ha ez egyes „szakértőknek” nem tetszik. Főleg a gyalogosok biztonságát növeli a Garay tér és a Vár­köz között — végre! — fel­szerelt lánckorlát. Az újabb intézkedések közül különösen hasznosnak ígérke­zik a lassú járművek kitiltása a 6-os fő közlekedési útról. .Annál is inkább, mivel tavaly ezen az úton törfént a balese­tek 19. a halálos balesetek 40 százaléka.. Az északi megyeha­tár és Paks között az atom­erőmű építése miatt a közel­jövőben tovább nő a forgalom. Úgy látszik, a gépjárműveze­tők felettesei nem hiába kérték beoszt'r-tt'Ul"'* óvatos veze- tésre: az utóbbiak közül eddig senki sem karambolozott me­gyénkben. A közlekedésbiztonság tár­sadalmi bázisa lényegesen erő­södött az első félévben: mun­kához láttak a közlekedés- biztonsági tanácsok. Közremű­ködésükkel— és sok helyütt a rendőrség részvételével — nyolc propagandakiadvány je­lent meg 150 000 példányban, 128 előadásra és 159 filmvetí­tésre került sor. A hallgatóság létszáma meghaladta a húsz­ezret. A megyei közlekedésrendé- szet szervezte ellenőrzések al­kalmával 9200 járművet vizs­gáltak meg; ezek közül 1100 nem felelt meg a követelmé­nyeknek. A rendőrség 75 jár­művet kitiltott a forgalomból,. 119-nek üzemben tartója ellen pedig feljelentést tett. Nagyon szomorú, hogy a jogszerű, de kellemetlen intézkedések java hányadát közületi gépjármű­vek gyatra volta miatt kellett megtenni. Alkoholszondából változatla­nul kitűnő az ellátás. Fél év alatt majdnem másfél ezer fo-. gyott belőle; 85 szonda elszíne­ződését követően indult sza­bálysértési, illetve büntető el­járás. Az önkéntes rendőri szor­galom és lelemény példásan segítette a forgalombiztonság szilárdulását Simontornyán és Bonyhádon. Simontornyán 90, Bonyhádon 40 fiatal tett sike­res vizsgát a segédmotoros ke­rékpár vezetéséhez szükséges ismeretekből. Az önkéntesek mind a felkészüléshez, mind a vizsga lebonyolításához érté­kes támogatást nyújtottak. BORVÁRÓ ZOLTÁN Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító V. szekszárdi telepe felvesz azonnali belépéssel SEGÉDMUNKÁSOKAT gépkocsirakodónak, valamint telepi munkára. Jelentkezni lehet Szek­szárd, Bogyiszlói út 6. sz. (87) I

Next

/
Thumbnails
Contents