Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-05 / 155. szám
í i li 1114. évi polgári védelmi kiképzések szervezeti és politikai előkészítései Áz önvédelem reflexét ki kell fejleszteni A megyei polgári védelmi parancsnok elvtárs 1974. évi kiképzési intézkedése meghatározza azokat az alapvető követelményeket és feladatokat, amelyeket az államigazgatási és üzemi polgári védelmi szerveknek az év folyamán meg kell valósítaniök. Következésképpen — a kiképzési intézkedésből adódóan — minden szintű polgári védelmi parancsnokságnak igen komoly és következetes szervező, előkészítő, de nem utolsó sorban széles körű politikai tevékenységgel kell biztosítani a kiképzés eredményes végrehajtását. Az előző évekhez mérten ebben az évben sokkal megalapozottabban kell előkészítenünk a szakszolgálatok és a szakszolgálati alakulatok, vala- int az önvédelmi alegységek kiképzését. Jelentős a feladat abból a szempontból is, hogy előtérbe került a szakkiképzés. Ez azt jelenti, hogy a szak- szolgálatoknak, szakszolgálati alakulatoknak, valamint az önvédelmi alegységeknek be kell gyakorolniuk a kiképzés során mindazokat a szakfeladatokat, amelyek rendkívüli helyzetben előttük közvetlen jelentkeznek. Nyilvánvaló, hogy a járási, községi és az üzemi polgári védelmi parancsnoki állomány jó felkészültségén fog múlni a kiképzés ezen követelményeinek maradéktalan megvalósítása. Ugyanakkor a beosztott állomány kiképzésével párhuzamosan folytatnunk kell a munkaviszonyban álló dolgozók, termelőszövetkezeti tagok polgári védelmi differenciált oktatását is. Ez ugyancsak azt jelenti, hogy a dolgozókat is fel kell készíteni a rendkívüli körülmények közötti védelmi feladatok elvégzésére. összességében tehát: igen széles körű szervező-, előkészítő- és oktatótevékenység jelentkezik az egyes polgári védelmi parancsnokságok tekintetében. A feladatok honvédelmi jelentőségét szem előtt tartva fogtunk hozzá a kiképzési év végrehajtásához. Első lépésként járási kiképzési értekezletet tartottunk a községi, üzemi polgári védelmi parancsnokok részére. Itt ismertettük a kiképzési intézkedés .alapvető követelményeit és a kiképzés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Meghatároztuk, hogy községi, üzemi szinten tárgyalják meg a kiképzés szervezési és politikai munka irányát, a helyi tennivalókat. Bátaszék községi polgári védelmi parancsnoksága a kiképzési év feladatait koordinációs értekezleten tárgyalta meg. Részt vettek: a községben működő üzemek, intézmények vezetői, szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok parancsnokai, törzstagok és a társadalmi szervek vezetői. Hegedűs János tanácselnök (községi polgári védelmi parancsnok) bevezetőként elmondotta, hogy a soron következő polgári védelmi kiképzés igen jelentős részét képezi a honvédelmi felkészítésnek. Elválaszthatatlan kapcsolatban van a szocializmust építő mindennapi munkával. Elöljáró szerveink által meghatározott feladatokat csak úgy lehet eredményesen végrehajtani, ha minden vezető és polgári védelmi parancsnok ismeri a kiképzés megszervezésének és végrehajtásának tennivalóit A koordinációs értekezletnek éppen az a célja, hogy a polgári védelemben tevékenykedő parancsnokok ismerjék a meghatározott politikai és | speciális polgári védelmi szakmai követelményeket. Ezt kö- I vetően Várhegyi Pál elvtárs, a | községi polgári védelmi parancsnokság részéről ismertette I az évi feladatokat. Az üzemek | vezetői tájékoztatást adtak üzemeik polgári védelmi helyze- | téről, a kiképzés megszervezésével és végrehajtásával kap- j csolatos terveikről. Hangsúlyt kapott az a célki- I tűzés, hogy a kiképzés követelményeit csak úgy tudják megvalósítani, ha a községi és üzemi pv.-parancsnokságok együttműködnek. Miután a kiképzés alapvető követelménye I a védőeszközök használatának begyakorlása, a speciális eszközök kezelésének elsajátítta- [ tása, ebből következően a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket jó együttműködés- I sei lehet megfelelően kihasználni. Éppen ezért szükséges I a kiképzési ütemtervek össze- | hangolása, egyeztetése. Nemcsak Bátaszék község-1 ben, hanem másutt is nagyon fontos megteremteni az együtt- | működést. Egyrészről a gyakorlati kiképzések végrehajtá- I sa során, másrészről a beosztott állomány körében végzendő politikai felvilágosító mun- | kában is. A pártszervezetek, tömegszervezetek mindenütt I készségesen segítik a polgári védelmi feladatainkat. Teszik I ezt annál is inkább, mert a polgári védelmi feladatok társadalmi érdekeinket szolgál-1 ják. LEHŐCZ JÁNOS A szakkiképzés sikeréért A szocialista országok hosz- szú és küzdelmes harcai eredményeként elértük azt az időszakot, amikor az európai nép boldogan mondhatja, hogy békében él. A támadófegyverek jelenlegi fejlettsége mellett és a korszerű háború várható körülményeit figyelembe véve a lakosság védelmének megszervezése lényegesen nagyobb és bonyolultabb feladatot jelent a polgári védelmi szervek részére. Ennek alapvető oka, hogy a támadófegyverek fejlődésével minőségileg megváltozott az ország és a lakosság veszé- lyeztettsége és ezzel együtt a védelem és védekezés jellege is. Az imperialisták kalandoragresszív politikája éberségre és állandó készenlétre kötelez. Egy esetleges háborúban döntő szerepe lesz a hátországnak, ezen belül a hátországvédelemnek. E feladatok tükrében került sor az 1972—73-as kiképzési év folytatásaként a Bonyhádi Járási Óvóhely Szak- szolgálat községi alegységparancsnokainak 1974. júniusában megtartott kétnapos kiképzésére. Az alegységparancsnokok kiképzését megelőzte a járási óvóhely szakszolgálat parancsnok országos, valamint a járási törzstagok megyei szintű kiképzése. Ezen kiképzésen a járási óvóhely szakszolgálat parancsnokság tagjai elsajátították mindazon feladatokat, amelyek a szakszolgálatra hárulnak békeidőszakban. Az országos, va1 amint a megyei kiképzés célja az vplt. hogy a járási törzstagok olyan magas szinten sajátítsák el feladataikat, hogy képesek legyenek önállóan kiképezni a községi alegységparancsnokokat. A községi parancsnokok kiképzésének megszervezését megelőzte a járási parancsnokság összehangolt felkészülése mind az előadások megtartására, mind a foglalkozások anyagi biztosítását illetően. A parancsnokok 1974-es kiképzése alapvetően azt a célt szolgálta, hogy felkészítsük a községi parancsnokokat és beosztottaikat a szakkiképzés végrehajtására úgy, hogy a községieknél megtartandó kiképzések színvonalában, tartalmában feleljenek meg a kiképzési program követelményeinek. Ezen célok figyelembevételével a járási szakszolgálat törzse a kétnapos foglalkozásra az elő-j adókat úgy választotta ki, hogy egy-egy tárgykör az előadó polgári szakmai felkészültségének is feleljen meg, ugyanakkor az adott tárgykörben jó módszerrel tudja ellátni a parancsnoki állományt az oktatások levezetéséhez, illetve megtartásához. A járási törzs törekedett a kétnapos kiképzésnél az elméleti felkészítés mellett a gyakorlati, bemutató jellegű módszeres felkészítésre. Ebből adódott, hogy a foglalkozáson részt vevő községi óvóhfelyparancs- nokok a kérdések tárgyalásánál aktívan bekapcsolódtak egyes részfeladatok tisztázásába. Különösen sikeresnek bizonyait Békési Józsefnek, a járási hivatal egészségügyi osztálya dolgozójának előadása és módszeres bemutatása, amit a részt vevő parancsnokok is személyesen kiemelten értékeltek. Kiemelném még a foglalkozásvezetők közül Oroszki István műszaki ügyintézőt, a { járási törzs szervezési és tervezési felelősét, aki jó hozzáértéssel és szakmai felkészültséggel tartotta meg a foglalkozást. A járási törzs a kiképzés megszervezésénél i olyan filmeket biztosított, amelyek a tárgykörök szemléletes bemutatását is menet közben biztosították. Az elméleti és gyakorlati foglalkozások ilyen irányú alátámasztása közvetlen filmvetítéssel a részt vevő parancsnokok részére biztosította az adott témák eredményes elsajátítását. Az 1974-ben tervezett parancsnoki és beosztott állomány szakkiképzését a járási parancsnokság jól előkészítette. A jövőben legfontosabb j feladatunknak tekintjük a| községi beosztott állomány ki-. képzésének megszervezéséhez való segítségnyújtást, a parancsnokok személyes segítését j a felkészülésben és a foglalkozások anyagi biztosításában. A járási törzs elkészítette az ellenőrzési tervét valamennyi | községre, amely elsősorban a segítségnyújtást szolgálja. Ellenőrzéseinket összehangoltuk a Járási Polgári Védelmi Parancsnoksággal, így kívánjuk valamennyi alegységnél részvételünket a kiképzés segítésében, ellenőrzésében. Kővári Zoltán, Járási Szakszóig. PK i Bonyhád I A Planete írja „Rakéták és polgári védelem" című cikkében, Franciaország belső védelmének helyzetét, feladatait taglalva: A polgári védelemnek az a feladata, hogy konfliktus esetén megvédje az országot a veszélyek elől, továbbá, hogy a béke idején megszervezze a védelmet és a segélynyújtást katasztrófák esetére. A védelem szükségességét nagyon komoly érvekkel alapozza meg a cikk. Mint kifejti, a háborús veszély létezik és nem szüntethető meg azzal, hogy nem gondolunk rá. Ha a nukleáris háború kitörne, még ha valamelyik ország nem is venne részt benne, az ő területét mégis fenyegetné a szomszédos országokat sújtó atomrobbanósbó! származó csapadék és por. (Itt egy hivatalos becslésre is utal, amely szerint a rakéták 50 százaléka nem érné el célpontját). A polgári védelemnek — a cikk szerint — egész sor bonyolult technikai, pénzügyi és pszichológiai problémával kell megküzdenie. Elméleteit, és módszereit állandóan hozzá kell igazítania a magasabb katonai elméletekhez, hogy a védelem módozatok a támadás lehetséges és várható formáitól függően határozza meg; laboratóriumi és helyszíni tanulmányokat kell folytatni, új felszereléseket kell kipróbálnia, hogy az a veszélyhez mért védelmet biztosítja-e. A tanulmány szerzője szerint a megelőző védekezés két alapelven nyugszik: kifejleszteni a népességben az önvédelem reflexét és késedelem nélkül értés’«' teni a fenyegető veszély közelségéről. Meg kell tehát győzni minden egyént arról, hogy fenn« maradása, családja biztonsága elsősorban önmagától függ. Őszintén fel kell világosítani az új fegyverek hatásainak természetéről és hatásairól, és tanácsolni kell azokat az egyszerű intézkedéseket, amelyeket mindenki megtehet és meg is kell tennie. Történelmének legfélelmetet sebb fenyegetése előtt az ember iszonyatosan sebezhetőén áll —- sumázza kissé letargikuson fejte* tegetését a tanulmányíró. Csupasz kezekkel jelenik meg a nukleáris apokalipszis ezen napja előtt — írja, s ez talán hatásos, irodalmi kép, de önmagának is ellentmond, amikor eddig, egész tanulmányában éppen a védekezés lehetőségeiről, célszerűségeiről szól és azt bizonyítja. Mindennek ellenére érdemes befejező gondolatait idézni: „Hogy ellenálljon az ember a rakétának és tíz megatonnás bombák- nak, amelyek néhány perc alatt egy egész országot tüntethetnek el a világ térképéről, önmagában kell megtalálnia azt az elszánt akaratot, hogy nem pusztul el. Az ember egyedül is szembeszáll a megsemmisüléssel, mert hiszi, hogy az életösztön, mint mindig, most is felülkerekedik." (Planete: „Rakéták és polgári védelem” c. cikkéből). A. I. j ácsai« Vegyvédelmi alegységparancsnekok módszertani felkészítése A polgári védelem előtt álló feladatok végrehajtásának egyik alapvető feltétele a megszervezett szakszolgálati alegységek parancsnoki és beosztott állományának felkészítése, a beosztással járó feladatok bonyolult körülmények közötti ellátására. A kiképzés fokozatossága, egymásra épültsége megteremti a felkészítés hatékonyabb, magasabb szintű végrehajtásának feltételeit. A kiképzés összetettsége lehetőséget nyújt az alegységeknek arra, hogy már a felkészítés idején alkalmassá váljanak a háborús feladataik ellátására. Járásunk vegyvédelmi szak- szolgálat parancsnoksága a szakkiképzés előkészítésénél figyelembe vette a kiképzés alapvető célját, ezen belül a parancsnoki állomány felé támasztott követelményeket A szakkiképzés végrehajtásának alapja: a raj, szakasz, század. Parancsnoki állomány szakmai felkészítése, szakáganként olyan mértékben, hogy a különböző vegyvédelmi szakalegységeik képesek legyenek szakfeladataik végrehajtására a gyakorlatban, ha szükséges háborús viszonyok között is. Az 1974—75-ös kiképzési évben a vegyivédelmi szakalegységek kiképzése szakcsoportokban (raj-szakasz kötelékben) történik. A parancsnoki állomány módszertani felkészítését is szakcsoportonként szerveztük a kiképzés követelményeinek megfelelően. A járási szakszolgálat parancsnokság az előadók kiválasztásánál a módszertani foglalkozáson kialakított szakcsoportokat vette alapul és készült a foglalkozásra. A módszertani foglalkozáson: — Azonos tárgyköröket ösz- szevontan tartottunk meg. mint például: — alkalmazási készenlétbe helyezés feladatai. — VV-műszerismeret. — A továbbiakban csoportba szervezve szakfeladatqk- nak megfelelően történt a parancsnoki állomány módszeres felkészítése. .* A foglalkozást megelőzően arra törekedtünk, hogy az előző évektől eltérően, szemléletesen többoldalú bemutatással, gyakorlatiassá tegyük a módszertani foglalkozást. Ezt sikerült biztosítani az ellenőrző, felderítő műszerek bemutatásával és alkalmazásával, az oktatáshoz szükséges tablók és egyéb oktatási segédeszközök felhasználásának bemutatásával a szakkiképzés végrehajtásához. A végrehajtott módszertani foglalkozáson a parancsnoki állomány körében egységesítettük az elméleti és gyakorlati felkészítést, a sugár- és ve- gyihelyzet-értékelést, gyakorlati alkalmazást, valamint az alegységek szakkiképzésének egységes végrehajtását. A módszertani foglalkozás megszervezésében és levezetésében kiemelkedő munkát végzett Herbszt András járási szakszolgálat parancsnok és Raitczy Tibor parancsnok- helyettes. DANIS DÉNES j
