Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

Áz ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról tárgyalt a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa A tudományos egyesületeit titkárainak ülése Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits Mihály kultu­rális központ hangversenyter­mében tartották meg a Szakszervezetek Tolna me. gyei Tanácsának ülését. A megye több tízezer dolgozó­ját képviselő szakszervezeti tisztségviselők, a SZOT ifjú­ságpolitikai határozatának végrehajtásából, a tapasztala­tokról és a továfibi tenni­valókról tárgyaltak. A tanácsülésen megjelent dr. Páter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Tarnás László, a SZOT El­nökségének tagja, az ÉDOSZ főtitkára, Lakatos Józsefné, a SZOT szervezési és káder- osztályának helyettes vezető, je. Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei bizottságának titkára. Dr. Vígh Dezsőnek, az SZMT - elnökének megnyi­tója után Reichardt Jenőné, az SÉMT titkára tartotta meg szóbeii kiegészítését, az SZMT Elnökségének jelenté­séhez. A jelentés tömören, de átfogóén ismerteti a határo­zat végrehajtása során vég­zett munkát. Az SZMT és a KISZ megyebizottsága a ha­tékonyabb munka érdekében 1972-ben együttműködési megállapodást kötött. Az összehangolt tevékenység is elősegítette, hogy a határo­zat megjelenése óta fokozó­dott az aktivitás a munka minden területén. A fiata­lok intenzívebben vesznek részt a vállalati éves- és kö­zéptávú tervek és programok felkészítésében, s a feladatok végrehajtása során is. A szó. cial'ista munkaverseny-moz. gólomban a 30 évnél fiata­labbak közül több, mint hét­ezren tevékenykednek. Közel kétszeresére emelkedett a különböző elismerő címeket elnyert fiatalok száma. A je. leütés szól a pályakezdő fiatalok beilleszkedését segít, •tő- tevékenységről. Néhány üzemben. így a bonyhádi zo­mánc- és cipőgyárban, már kidolgozták ennek legmegfe­lelőbb módszerét. Sajnos még mindig előfordul, hogy a jól szervezet fogadás után ma­gukra hagyják az új dolgo­zókat. Például ez az oka, ha fiatal munkások nagy fluk­tuációjának, a dombóvári Láng Gépgyárban. A szakszervezeti mozgalom tevékenységet a fiatal tiszt­ségviselők számának növeke­dése az elmúlt időszakban serkentette. A 30 éven aluli­ak fiatalos lendületet vittek a mozgalmi munkába és legtöbb helyen, mint a jövő szakszervezeti vezetőire szá­mítanak rájuk. Évről évre többen vesznek részt a tö­megpolitikai oktatásban is, az idősebbekhez viszonyított arányuk tavaly meghaladta a 30 százalékot. A szakszervezeti bizottsá­gok az elmúlt években nagy gondot fordítottak arra, hogy a vállalati kollektív szerző­désekben a munkásfiatalok helyzetének javítását szolgáló intézkedések köre bővüljön. Ennek eredményeként több helyen emelték a pályakez­dők bérét, a fizikai dolgozók, nái és az értelmiségieknél egyaránt. A szociálpolitikai kedvez­mények jelentős mértéke el­lenére a fiatalok anyagi ere­jét sok esetben meghaladja a lakásvásárlás. Problémát je­lent. hogy egyes üzemek, például a Bőrdíszmű, rövid lejáratú, 3—5 éves kölcsönt ad, amelynek magas a tör­lesztési összege. Igaz, ezt jószándékkal teszi, hogy a tőke forgásának meggyorsu­lása eredményeként többen kaphassanak kölcsönt, de ez nagymértékben megnöveli a fiatalok anyagi erőfeszítése­it. Az SZMT titkára szóbeli ki­egészítésében többek között á fiatalok oktatásával kapcso­latos problémákról beszélt. Elmondta, súlyos gondot okoz a megyénkben is, hogy magas azoknak a száma, akik nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát. En­nek csökkentése érdekében már születtek kiemel­kedő eredmények, így például a Dalmandi Állami Gazdaságban. Feladat, hogy a többi alapszervezeteknél is mindent megtegyenek az ál­talános iskola nyolc osztályát el nem végzettek újraterme­lődésé csökkentésének ér­dekében. Hasonló feladat, az új oktatási formának, a szakmunkások középiskolájá­nak propagálása. Ez me­gyénkben most szeptember­ben indul, lényeges, hogy a szakszervezeti funkcionáriu. sok is részt vegyenek ennek propagálásában. A politikai nevelő munkában a fiatalok világnézeti nevelése a leg­lényegesebb. A szóbeli kiegé­szítés befejezéseként Rei­chardt Jenőné, a közelmúlt­ban megtartott ifjúsági par­lamentek eredményeiről szólt. Ezeknek összehívása a gaz­dasági vezetés feladata volt, s a KISZ, valamint a szak- szervezet segítségével moz­gósították a fiatalokat. Az eredmény, mint az már köz­tudott, ezeknek a tanácsko­zásoknak mindenütt igen jelentős volt. Jól szolgálta a gazdasági és társadalmi ve­zetők, valamint az ifjúság kapcsolatának erősítését. Szükséges, hogy az ott el­hangzottakból a vezetők és a fiatalok egyaránt vonják le a megfelelő következteté­seket. Az SZMT titkárának ki­egészítője után a vitára ke­rült sor. Első felszólalóként Antal Géza, a Bonyhádi Ci­pőgyár szb-titkára, a fiatal szakmunkások oktatásában bevezetett változásról beszélt. A szakmunkástanulók az utol­só tanévben részt vesznek a futószalagszerű termelésben, s így szakmunkásbizonyítvá­nyuk megszerzése után job­ban tudnak illeszkedni a termelésbe. Kalános Istvánná, a Simon- tornyai Bőrgyár dolgozóinak nevében beszámolt azokról az eredményekről, amit a fiata. lók helyzetének javítása ér­dekében végzett munka ho­zott. Községi összefogással óvodát építettek, ösztöndíjak­kal, bérfejlesztéssel javították a fiatal dolgozók helyzetét. Beszélt azonban a problé­mákról is. Vállalaton belül még nem megfelelő a fiatal vezetők aránya. A 30 éven aluliaknak aránya a Bőrgyár, ban 27 százalék, a vezetésben pedig csak 17 százalék. Ka­lános Istvánná szólt a fiata­lok lakásgondjáról is. Ko­rábban nem épültek laká­sok, most az OTP épít, de ennek mgvásárlása megha­ladja a fiatalok anyagi ere­jét. Szeretnék, ha Szekszár- hoz hasonlóan Simontornyán is kaphatnának a fizikai munkások ennek érdekében állami támogatást. Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára az ifjúság- politikai kérdés fontosságáról beszélt. Kihangsúlyozta szük­ségességét az általános isko­la nyolc osztálya elvégzésé­nek. a szakmunkások tovább, tanulásának, valamint annak a segítségnek, amit a fiatal szakemberek beilleszkedése érdekében a gazdasági veze­tőknek nyújtani kell. Dr. Péter Szigfrid, a me- gvei r>ár! bizottság osztályve- zető-he'yeti'.rse arról beszélt, hogy az ifjúság a társadat lomnak sajátos része, amely sajátos problémákkal ren­delkezik. Ezeknek megoldá­sában Tolna megyében is jelentős fejlődés tapasztalha. tó. Változott, javult a tár­sadalomnak az ifjúságról al­kotott véleménye. Egyedi ese­tekből már csak ritkán ál­talánosítanak. Bővültek az ifjúság politikai ismeretei is. A hazafiság. az internaciona­lizmus kérdéseiben előbbre kell lépni. Ma még nem nyugátma jmolás. Ezen vál­toztatni . elsősorban a kom­munisták feladata. Rabóczki Sarolta, a Ma­gyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának dolgozó­ja elmondta, hogy náluk a fiatalok beilleszkedéséhez ko­moly segítséget nyújtanak a felnőttek. Akik ez általános iskola nyolc osztályát még nem végezték el, szintén számíthatnak • a szocialista brigádtagqk segítségére. Kovács András, a 11-es szá­mú Volán szb-titkára arról beszélt, hogy a lakásépítésre, vagy lakásvásárlásra - kapott Vállalati hozzájárulások tör­lesztése túlzottan magas anya. gi gondok elé állítjá a fiata­lokat. Sokan ezért elcserél­nék az így kapott lakást. A szakmunkásképzésről szól. va arról beszélt, hogy a náluk képzett szakemberek­nek ők nem tudnak munka- lehetőséget biztosítani, s ehe­lyett még más munkahelyet sem tudnak javasolni a vég­zett szakmunkásoknak. Az első napirendi pont be­fejezéseként Reichardt Jenő­né összegezte a vitát. El­mondta, hogy már korábban és más fórumokhoz is érkéz, ték jelzések, melyek azt hiányolják, hogy Szekszár- don kívül a megye mgs mun­káslakta területein nincs le­hetőség a munkáslakás-akció igénybevételére. Ezt a kérést az SZMT országos fórumok felé továbbítja. A tanácsülés második na­pirendi pontjaként személyi kérdésről tárgyaltak a ta­nács tagiai. Dr. Tamás László, nak. a SZOT Elnöksége tag­jának, az ÉDOSZ főtitkárá­nak előterjesztése alapján a tanács Horváth Gézát vá­lasztotta meg az SZMT tit­kárának. Ez a poszt Egyed Mihálynak, .az SZMT vezető titkárává történt megválasz­tása óta betöltetlen volt. Dr. Nagy Elemér megyei titkár elnökletével ülést tar­tottak' a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Tolna megyei Szervezetébe tömörült tudo­mányos egyesületek titkárai. Az ülésen értékelték az 1974. évi műszaki hónap esemé­nyeit, amelynek keretében 12 tudományos egyesület 54, a legkülönbözőbb témát feldol­gozó rendezvényt szervezett és bonyolított le. Az eseményso­rozat jól szolgálta az alapcél- kitűzést, az. üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos köz­ponti határozatok végrehajtá­sának helyzetelemzését és az iránymutatást, az itt megsza­bott , feladatok további sikeres végrehajtására. Az esemény- sorozatnak csaknem 2000 szak­ember vendége volt, és a vi­Egy tehénistálló, amelyről azt kell megállapítani, hogy kívül-belül szép. Építői gon­dos munkát végeztek. — Egy évvel ezelőtt, itt még üres terület volt, ma pe­dig már. áll .az istálló, és ben­ne a' tehenek ' — mutatja Scheffer Ferenc, az iregszem- csei Rákóczi Tsz elnöke. — És árrá vagyunk a ' legbüsz­kébbek, hogy saját erőből épí­tettük fel. Tíz ember, Lukács István nyugdíjas ács irányítá­sával, egy traktor, két, a köz­útról már kiselejtezett Csepel teherautó. A Miele-fejőberen- dezés árát is beleszámolva, férőhelyenként nem került huszonötezer forintba. Mellé­jé' építünk: még két1 ikeristál­lót, így alakítjuk ki az ötszá­zas tehenészeti telepet. Drága a mezőgazdasági épít­kezés, még az állami támoga­tás mellett is drága. Viszont az iregiek bizonyították, hogy olcsóbban is lehet korszerűt építeni. —- Szűkös anyagi helyzetünk ellenére is kénytelenek vol­tunk a korszerűsítésbe fogni, rpert a régi istállókban már tárthatatlanná váltak a mun­kakörülmények. Építsünk, de hogyan, miből ? Kivitelező vál­lalatot nem kaptunk, így csak a tagság ügyszeretetére ha­gyatkozhattunk. Számba vet­tünk több lehetőséget, végül úgy határozott a vezetőség, hogy az istállót a MEZÖPA- NEL rendszerű, nyékládházi könnyűszerkezetes elemekből építjük fel. fákban a résztvevők 15 száza­léka vett részt. A tudományos egyesületek titkárai elhatározták, hogy a központi és társszervekkel egyetértésben és szoros együtt­működésben 1974. szeptember 16—21 között megrendezik a Tolna megyei környezetvédel­mi hetet. Ezt követően októ­berben a magyar—szovjet műszaki tudományos együtt­működési megállapodás 25 éves évfordulója tiszteletére színvonalas rendezvénysoroza­ton mutatják be Szekszárdon és a nagyobb Tolna . megyei településeken az együttmű­ködés eredményeit, vívmánya­it, kiemelve e megállapodás negyedszázadának Tolna me­gyére gyakorolt hatását. A múlt év nyarának végén látott munkához a tíztagú épí­tőbrigád ; kőműves, traktoros, segédmunkás. Bati László traktoros ez ideig csak kazlat rakott MTZ-traktorára szerelt homlokrakodóval. Ha kazlat lehet rakni, miért ne lehetne falat is? Az épület beton fő­tartóit, kereszttartóit daru emelte a helyére, a fal- és a tetőpaneleket Bati László, traktorával, két ember segít­ségével. — Hogy miért éppen a Mie- le-fejőberendezést választot­tuk? Mert a legkorszerűbb­nek tartjuk. Mire az építke­zés befejeződött, nyolchetes tanfolyamon kiképeztettünk két fejőnőt, Busa Józsefnét és Bódog Etát. Rácáfoltunk az eddig általános gyakorlatra is, hogy a korszerű, új istál­lókban visszaesik a tejterme­lés. A Miele-céggel kapcsolatban történt egy nem mindennapi eset is. A berendezés szerelé­sére ideküldött osztrák szere­lő többet lebzselt, mint dol­gozott. Ezt a tétlenkedést megunták az iregiek, és egy határozott hangú, de udvarias levélben kérték: olyan szak­embert küldjenek, aki nem kerékkötője az építkezésnek. Néhány nap múlva a cég ve­zérigazgatója jött utánanézni a dolgoknak, és roppant gyor­san, új szerelőt állítottak mun­kába. Az iregiek ötletességét di­cséri, hogy még ehhez, a való­ban korszerű fejőberendezés­hez is újítottak. A berendezés kompresszora üzem közben bizonyos mennyiségű olajat pufogtatott ki a levegőbe. Szóval, levegőszennyezés ez is — állapította meg Gálosi Gyuri bácsi, aki huszonöt év­vel ezelőtt az iregszemcsei gépállomás egyik alapítója volt. Némi fejtörés után olyan szerkezetet hozott össze, amely lecsapja, összegyűjti az olajat, nem engedi a levegőbe perme­tezni. Az építőbrigád most gabo­natárolót épít, miként az is­tállót, ezt is nyékládházi könnyűszerkezetből. A 25x36 méteres tároló már csaknem teljesen kész, az új termésből mintegy 130 vagon gabonát fogad be. Mellette már kész egy újabb épület betonalap­ja, amelybe takarmánykeverőt szerelnek be, melléje pedig a terményszárítót. Bognár—Gottvald 1974. július 5. — szí — Az istállót múlt nyár végéi kezdték építeni, már benne állnak a tehenek. Sz. L. ] Olcsón, gyorsan, korszerűt

Next

/
Thumbnails
Contents