Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
J ■If I agazin magazin agazin Jogi oltalom halaknak, kétéltűeknek, hüllőknek, emlősöknek Hazánk 326 nyilvántartott madárfaja — 19 kivételével — évek óta védett. Ezzel szemben a gerinces fauna más osztályaiba tartozó állatfajok, az amúgy is veszedelmes méretekben fogyatkozó halak, kétéltűek, hüllők és emlősök mindeddig a törvény mostoha gyerekei voltak. Szabad prédát jelentettek a vadorzóknak, a zug-állatkereskedőknek és az állatvilág más ellenségeinek. A legutóbb született természetvédelmi rendelet azonban nemcsak a madarakat veszi védőszárnyai alá, hanem 18 hal-, 15 kétéltű-, 15 hüllő-, és 48 emlősállatféleséget is. A törvényes védelemben részesülő halfajták között ott találjuk a legritkább típusokat: a dunai ingólát, a lápi pócot, a magyar márnát, a dunai galócát, a vaskos csabakot, a selymes durbincsot, a tarka gébet, a cifra kölöntét. A kecsegének március 1. és június 30. közötti időszakban csak mesterséges tenyésztésből származó példányait, vagy ikráit lehet — engedéllyel — külföldre szállítani. A békák, gőték, gyíkok és kígyók minden változata, a szalamandrákkal egyetemben, ugyancsak a védelmi listán (Szerepei. « ' A mocsárt teknős ;,létbi- aonytalansága’* is megszűnt: a jövőben a tavi- és kecskebéka befogását csak mesterséges halastavakon engedélyezik. A kígyók közül a keresztes- és a parlagi vipera is nyugodtan élhet ezentúl, kivéve, ha az emberi településekhez ezerméteres távolságon belül merészkedik. * r A denevérek huszonnégy fajtája szintén védelmet kapott. A patkányfejű pockot, a földi kutyát, a molnárgörényt, vakondokot, a sünt, a hermelint és a vidrát ugyancsak védő paragrafusok „patronálják”. Mókust, borzot és vadmacskát csak indokolt esetben érhet sérelem. A vakond kertkultúrákban, a me* Ä dél-kaliforniai egyetem ideggyógyász professzora, Théodore Munsat véleménye szerint az alkohol káros hatást gyakorol az izomzatra. Az izomelváltozások kirau^ tatására szolgáló enzimvizsgálatok bebizonyították, hogy aa egyik Los Angeles-i kórházban A rizsszemek vallomása Azerbajdzsán gazdasági történetének egyik érdekes lapját tárták fel a tudósok. Az ősi kéziratokból tudjuk, hogy a Kúra folyó alsó folyása mentén, ahol ma gyapotot tér- mesztenek, valamikor régen rizsföldek húzódtak. Ezt támasztották most alá azok az ásatások, amelyeket az egyik középkori városban, Bjando- vanban és környékén végeztek. A régészek rizsszemeket, szalmát és a rizsföldeken ma is gyakori gyomnövényt, úgynevezett tyúkkölest találtak. Ennek jelenléte is bizonyítja, hogy azon a tájon valóban rizst termesztettek. nyét, hermelin és a sün pedig a baromfi- és szárnyasvadtenyésztő telepek . környé-‘ kén továbbra is védtelen marad. Ezzel 404 gerinces állatfajunk kapott teljes „függetlenséget”: egyedeit az ikrától és tojástól kezdve, minden további fejlődési alakjában az ország egész területén tilos elejteni, s élettevékenységüket nem szabad gátolni. Részeg fogyókúra A Cosmopolitan című női folyóirat eredeti fogyókúraötlettel szolgál. A túlsúlyos pácienseknek tetszés szerinti mennyiségben szabad bort és whiskyt fogyasztaniuk, a folyadékon kívüli élelmiszerek mennyiségét viszont minimumra kell csökkenteniök. Az újság arról nem ír, hogy mivel lehét kijózanítani a különösen testes fogyókúrázókat, akik minden valószínűség szerint gyakran kerülnek ittas álla*; pótba a fogyókúra folyamán. Ä Nippon Steel nevű japán cég éveken keresztül szemlélte tétlenül a galambok invázióját egyik raktárában. Húsz munkást kellett azzal foglalkoztatni, hogy a madárürüléket eltakarítsák és sok kiadást okozott a beszennyezett árucikkek újrafestése is. Végül is elfogyott a galambok vendéglátóinak türelme. Varjúkáro- gást vettek magnószalagra, s a szalagot naponta három alkalommal: reggel, este és éjszaka lejátszották. A kísérlet csodás eredménnyel járt: a raktárban többé egyetlen galamb sem jelent meg. A tapasztalatokról Japán többi intézménye és szervezete is tudomást szerzett. Számtalan le-“ megvizsgált alkoholisták 50—; 75 százalékának súlyosan sérült az izomzata. Az alkohol olyan elváltozást idéz elő az izomzatban, mint a disztrófia. Egy kirándulóhajö Jaltából Szocsi felé viharba , került. Egyszerre sötét - kis rögök kezdtek a fedélzetre zuhogni. Mindenki legnagyobb csodálkozására kiderült, róluk, hogy madarak. — Fülemülék! — csapta össze a kezét egy asszonyság. Noha a vihar bárkit • leső- ■ pörhetett volna a. fedélzetről, * mindenki az élettelen párák megmentésére sietett. A kabinokba * vitték,' melengették és szárítgátták őket, de'azok dermedtem üveges szemmel fe- ■ küdtek. Teljesen kimerülhettek és kiéhezhettek: Hogy mit eszik a fülemüle, arról a hajó könyvtára nem nyújtott eligazítást. Nyilván rovarokat, mondta valaki. De egyetlen légy, vagy bogár sem volt a hajón. Egy Kit szeretnek a szúnyogok ? A japán parasztok szerint a fekete ruhás kopasz embereket: Megfigyelték, hogy a szúnyogok előnyben részesítik a sötét ruhát a világossal, különösen a sárgával vagy a fehérrel szemben. A kopasz fejtető pedig tükörcsillogással válik ki a sötét öltözékből, Albínó békák A Szovjet Tudományos Aka-, démia Biológiai Intézetében fehér békákat tenyésztettek ki. Olyan ebihal-mutánsokat n,e-. veitek, amelyek örökítik e tulajdonságokat. Néhány fehér- béka-nemzedék már „bizonyí-c, tott”_. A moszkvai biológusok sike-. rének nagy tudományos jelentősége mellett fontos, gyakorlati értéke is van. A fehérbéka- kísérleteknél ugyanis a pigmentváltozás kizárt vél érkezett a Nippon Steel címére: feladóik egy-egy kópiát kértek a varjúzenét tartalmazó szalagokból., A vállalat már több mint 500 magnószalagot adott eL Betegségek atlasza Betegségek atlasza kiadásának előkészítésén dolgoznak a minszki orvostudományi egyetem genetikai laboratóriumának kptatcji. A laboratórium munkatársai a világ 57 tudományos intézményével tartanak fenn szoros alkotói kapcsolatot. Uj,' átfogó művük tudományos megfigyeléseik és ezek elemzésének eredményeit rendszerezi. A' veleszületett szívrehdellenességek általuk kidolgozott osztályozását az Egészségügyi Világszervezet elfogadta. ■ * • • A laboratórium mellett te- ratológiai központot létesítettek, ahol vizsgálják a nők munka- ' és életkörülményeit, ezek hatását a születendő gyermekre. nőnek eszébe jutott, hogy egyszer fecskefiókát nevelt föl főtt tojásfehérjén. Másvalaki azt mondta,* hogy a költöző madarak nem- vetik meg a friss hajtásúkat. . Erre .úgy határoztak, hogy csalogánynak való salátát készítenek. A konyhafőnök engedélyével az ‘ étkezdeasztalok csokrairól letépdesték a zsenge leyelekét és a főszakács ösz- szediltyotta a salátát. Csakhogy a madarak-nem nyúltak hozzá-. ■" Erre ,az orvosok vették kezükbe az ügyet. * Egy profesz- szor,,a turisták'egyiké; lüxus- kabin.jáf; el'ső&egélyhéllyé', alakította. át. Gyülekezőt, fújt minden, egészségügyinek.. Előkerült két sebész; 'egy fogász, egy szemész és csatlakozott * hozzájuk a hajóorvos. A ta- ‘ nácskozásba bevonták az utaAz alkohol gyengíti az izomzatot (BUDAPRESS—ÄPN) Varjak a galambok ellen Csalogányzápor Úszó állvány Befejezéséhez közeledik a Nemzeti Sportuszoda fedett medencéjének tatarozása. A munka érdekessége, hogy a boltívet a medence vizén úszó állványról festik. (MTI foto — KS) A világ legnagyobb tortája Megsütötte a világ legnagyobb tortáját két bolgár testvér — egy szakács és egy cukrász — Csusev Ászén és Ned- ko. A 321 centiméter magas és 763 kilogramm nehéz süteménybe 2500 tojást, 275 kilogramm cukrot, 100 kilogramm lisztet, 48 kilogramm szőlőcukrot, 60 kilogramm csokoládét és 50 kilogramm marcipánt „építettek bele”. A fivérek 1?73. decemberében már xüi&ttek egy 215 centiméter magas tortát. Ezt a különös rekordot később japánok döntötték meg. A „tortavilágrekord” most ismét visszakerült Bulgáriába. * „Nyírfabölcsőde" A képzőművészek kedvelt fája — a karéliai nyírfa. A Karéliai Autonóm Köztársaságban most 7000 nyírfát védetté nyilvánítottak és mag- vukról szaporítják ezt a nemes fafajtát. A köztársaság fővárosa, Petrozavodszk közelében külön gazdaságban hektáronként 5 millió nyírfacsemetét sok közt elvegyült baromfigondozónőket. Szőlőcukor-koffein injekció mellett döntöttek, amelyet közönséges fecskendővel kellett beadni. Ez körülbelül annyit jelent, mint valakit másfélméteres tűvel megdöfni, de hát mi mást csinálhattak volna? Tény, hogy a húsz halódó madár közül tizenötöt megmentettek. Reggelre a vihar alábbhagyott és Szocsi előtt ringtak. De a kikötő egyelőre nem fogadta őket, mert késésük miatt nem akadt horgonyhely a mólóknál. A kapitány elvesz- ■ tette a türelmét. „Sürgős! — üzente. — Vándormadarak a fedélzeten! Szemtől-szembe az éhhalállal!” A válasz nem késett: „Kivételesen fusson be a rakodó dokkba.” Szocsi különben sose látott még annyi fülemülét, mint az idén.., nevelnek. Ezek segítségével bővítik a nyíreseket. 1975-re a karéliai nyírtelepítés a köztársaságban eléri a 1470 hektárt Kopaszok vetélkedője Egy japán mondás szerint a kopaszok között nincsen gonosz ember. 1972. októberében a fővárosban megalakították a kopaszok társaságát, 1973-ban pedig a Jomiuri Simbun című lap híre szerint meghirdették „a legcsillogóbban kopasz fej”, címért folyó vetélkedőt. Húszán küzdöttek az első helyezésért. Hogy ne valljanak szégyent, a versenyzők tojásfehérjével, rizsporral és egyéb kozmetikai szerekkel varázsolták még ragyogóbbra koponyájukat. A zsűri zavarban volt, oly nehéznek bizonyult megállapítani: kinek a feje csillog a legfényesebben. Hosszas vita után két kritériumot szabtak meg: a fejbőr fényét és simaságát. Az utóbbi mértékét tapintással állapították meg. A 15 tagú zsűri díszoklevelet nyújtott át a győztesnek a következő felirattal: „A kopaszok — a társadalom ékességei.”
