Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

Az áryizs

A központi szervek — az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi ülésének idevonatkozó határozata végrehajtásaként — a hatékonyabb árellenörzés és árstabilitás — érdekében több témakörben a Bevételi Főigazgatóság, valamint a hozzá tartozó területi igazgatóságok és megyei hivatalok munkáját is érintő döntést hoztak.

Az árügyekkel kapcsolatos feladataink lényegében három csoportba sorolhatók:

1. Az árkalkulációk (árvetések) szabályszerűségének vizsgálata, az időkalkulációkkal történő összehasonlítása az eddigieknél fokozottabban kerültek napirendre;

2. Ä termelői ár alakulása és a vállalati nyereségnövekmény összefüggéseinek vizsgálata. E tevékenység keretében egy-egy zárt egységre vonatkoztatva kell vizsgálni a kialakult jövedelmek, a nyereségnövekmény és a termelői ár összefüggéseit (ún. horizontális árvizsgálatok). Ennek természetesen következménye lehet a termékek árkalkulációjának, a tisztességtelen haszon fennforgásának további vizsgálata is» w3. Kizárólag központilag kijelölt termékek .(termékcsoportok) áralakulásának vizsgálata, valamint az árváltozás ókainak elemzése. Ez nemzárt körű vizsgálat, több egységet érint (ún. vertikális árvizsgálatok). • r

A fenti teendőkkel kapcsolatos konkrét feladatok a Pécsi Területi Igazgatóság (Baranya, Somogy, Tolna és Zala. megye) vonatkozásában, jelenleg napirenden vannak, és jelentős súllyal szerepelnek a vizsgálati programokban.

1974. I. félévében a négy megyében főleg az árkalkulációk szabályszerűségével kapcsolatos vizsgálatokat végeztünk, valamint néhány gazdálkodó egységnél horizontális árvizsgálatot bonyolítottak le revizoraink.

Árnyilvá ntartással a vizsgált egységek egy része nem rendelkezik (mezőgazdasági termelőszövetkezetek). Gyakran a meglévő árnyilvántartás nem felel meg a követelményeknek.

Az önköltségszámítási szabályzat a téma vizsgálatába bevont gazdálkodó egységek több mint felénél nem áll rendelkezésre, vagy nem felek meg a vállalat jellegének, vagyis csak általánosságokat tartalmaz. Tizenegy vállalat közül mindössze kettőnél látszik biztosítottnak az előkalkuláció (árvetés) és az utókalkvláció összhangja. A többi egységnél ez az összhang nem biztosított. Ennek igen sok egymástól eltérő oka lehet. Ezek közül sorolunk fel itt néhányat:

— Néhány vállalat árvetésébe a rendeletekben meghatározott nyereségszázalékot állítja be, ezzel szemben ténylegesen (utókalkuláció szerint) ennél lényegesen magasabb hasznot realizál.

1974. Július 21

gálatok tapasztalatai

— Előfordult, hogy az előkalkulációban beállított anyag helyett annál lényegesen olcsóbbat használtak fel a termék előállításánál.

— Tapasztaltuk a fentieken kívül azt is, hogy olyan termékek, anyagok felhasználását tervezik az árvetésben, amelyek később nem is kerülnek feldolgozásra.

Az árformákat vizsgálati tapasztalataink szerint általában helyesen alkalmazzák.

Az ellenőrzött gazdálkodó szervek közül mindössze háromnál volt árváltozás. Az árváltozások (árnövekedések) csaknem kizárólag' az alapanyagoknál bekövetkezett hatósági árváltozások következményei.

Jelentős hiányosságként került megállapításra, hogy hét gazdálkodó egység közül öt nem rögzítette árpolitikai irányelveit.

Különös figyelmet fordítottunk az előírtnál vagy az elfogadhatónál magasabb nyereséget árvetésükbe beállító vállalatok árral kapcsolatos tevékenységének vizsgálatára, a tisztességtelen haszon előfordulására.

Jegyzőkönyv felvételére két esetben került sor a fenti ok miatt.

A tisztességtelen haszon realizálásának okai az alábbiak voltak:

<' — Burkolt árdrágítás (min őségrontás).

— Szabad árral rendelkező olyan termékről új árvetési költségkalkuláció készítésének elmulasztása, amelynek a teljes önköltség 10 százalékát meghaladóan éves viszonylatban csökkentek a ráfordításai.

készített költségvetésben előírt kézi földmunkát a vállalat géppel végezte el. Kérdésként merül fel, hogy a tervező a jogszabályoknak megfelelően jár-e el, amikor kézi földmunkát irányoz elő akkor is, amikor a kivitelező gépi erőt alkalmaz, illetve, hogy a gépesítésből adódó előny teljes egészében jogosan illeti-e meg a kivitelezőt.

összefoglalóan megállapítható, hogy az árral kapcsolatos problémák zömmel a szövetkezeti szektorban jelentkeznek. Fokozottan vonatkozik ez a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, ’ amelyek vizsgálatát a második félévben fokozott ütemben és mélyebb tartalommal fogjuk végezni. Másrészt eddigi vizsgálataink tapasztalatai alapján a vizsgálatok programjainak készítése, az esetleges párhuzamosságok elkerülése érdekében fokozottabban kell tartani a kapcsolatot az árhatósággal. Annál inkább szükségesnek látszik mindez, mivel az árproblémák nemcsak a gazdasági-politikai vezetőket foglalkoztatják egyre nagyobb mértékben, hanem a közvéleményt is. A helyi közigazgatási szeri ve.k„ árellenőrzési szerepe is fejlődésben, forrásban van, és biztosra vesszük,' hogy a bevételi apparátus ez irányú tevékenységére is fokozottabban tartanak igényt a jövőben az _ illetékesek.

Vi BEIN GYÖRGY PM. Bevételi Főigazgatóság

pécsi területi igazgatósága

Számftőgéppeí „készül” az őt

Magyar—NDK «gazdasági útépítési kísértetek

Az országos úthálózat fejlesztésénél külön gondot okoz a mezőgazdasági utak hálózatának kiépítése és korszerűsítése; ezeken az utakon ugyan nem erős a forgalom, de annál nagyobb súlyú járművek közlekednek rajtuk, ami alaposan igénybe veszi az útszerkezetet. Probléma az is, hogy az utak építésére aránylag kis ösz- szegek állnak rendelkezésre, ennek ellenére nem lehet halogatni az építési program megvalósítását. Idén ugyanis mintegy félmillió hektáron már úgynevezett termelési rendszerek működnek. Ezek rvagy teljesítményű járműveket alkalmaznak, s „kiszolgálásukhoz" legalább 1500 kilométer utat kell folyamatosan kiépíteni, nem is beszélve az egyéb hagyományos üzemekről, amelyeknek hasonló igényeik vannak.

A mezőgazdasági útépítési program megvalósítása—omeny- nyiben az összes szükségletet figyelembe veszik — évente legalább egymilliárd forintos beruházással járna, jelenleg is évente 600—700 millió forintot költenek ilyen célcsoportos beruházásra. A költségek csökkentésére, illetve a legjobb útépítési modellek kiválasztására az NDK mező-, erdő- és élelmiszer-gazdasági minisztériuma, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös kísérletsorozatot kezdeményezett. A programban elektronikus számítógépekkel dolgoznak a tervezők, akik megállapítják, hogy milyen kölcsönhatás van a nagy teljesítményű mezőgazdaság? szállító-' müvek és az utak felépítménye között, meghatározzák oz optimális útszéíességet és kiválasztják a legolcsóbb módszereket. Mindehhez alapul veszik a mezőgazdasági száHítás speciális jellegéből adódó eddigi tapasztalatokat

A közös kísérletek során eddig három új utat építettek, kettőt az NDK-ban adtak át. egyet pedig Magyarországon. Mindegyik út 28—35 szakaszból áll. Ezeken olyan anyagokat próbálnak ki, amelyekre a következő években számíthatnak a mezőgazdasági szakemberek, és amelyeknek fel- használása nem okoz a helyszínen gondot Az így elkészített kísérleti utakon a számítógépekkel meghatározott terv szerint 2—5 évig élettartam-próbákra kerül sor, és sok ezer mérés alapján alakítják majd ki a legmegfelelőbb konstrukciót.

A tervezés szakaszában a szakemberek az elemzésekkel máris megállapították, hogy az úthálózat kiépítése mindenképpen a biztonságosan megtérülő beruházások közé tartozik. Igaz, az új utak beruházás-igényesek és „létük" a termelés mennyiségét csak közvetve növeli, de annál nagyobb mértékben fokozzák o gépberuházások hatékonyságát, javítják a szervezettséget; mindez együttvéve lehetővé teszi a termelési szerkezet korszerűsítését és a jövedelmezőség tokozását

Kulcsszerepben a szereli

— Árképzési előírások, irányelvek megsértése az árkialakításnál. .,.

Ezen megállapítások következményeként és egyéb árvetési, áralkalmazási hiányosságok észlelése kapcsán a vizsgálatot végző revizorok három esetben javasolták az árhatóság tájékoztatását (ssignalizáCÍÓt)» o*' • * •Több esetben származott probléma a tervezőiroda által készített költségkalkulációk (árvetések) kivitelező vállalatok által való alkalmazásából (építőipari vállalatok).

Előfordult, hogy az organizációban közös megegyezéssel felvett tételek módosításának indokoltságát sem a beruházó, sem a tervező nem vizsgálta felül, azt a kivitelező kívánsága szerint, minden alaposabb indoklás nélkül elfogadták. Mivel rögzített áras munkáról van szó, és a költség- vetésbe felvett tételt számlázzák, nem lehet közömbös az építtető számára a kivitelezés költségeinek alakulása.

Tapasztaltuk azt is, hogy az építőipari szövetkezet, mivel költségvetés készítésével nem foglalkozik, a saját termelésű bedolgozásra kerülő termékek árát sem számítja ki, hanem az ezek előállításához felhasznált anyagmennyiséget és közvetlen bért az építési munkahelyekre terhelik. Ezáltal jelentős nyereségtől esnek el.

Az egyik vállalatnál a maximált áras munkáknál igen magas nyereséghányadot talált a vizsgálat. Megállapítást nyert, hogy a tervezővállalat által

Ha valaki Ujberekben azt kérdezi, kit tartanak kulcsszerepben levőnek, a legtöbben habozás nélkül válaszolnak:

— Mátrai Gyuszit, á szerelőt.

A negyvenen aluli, mindig mosolygó négy- gyermekes családapa legfőbb erénye: hihetetlen munkabírása, szorgalma, lelkiismeretessége. Amikor a gépek kint dolgoznak a határban, nem számít neki a munkaidő. Dolgozik késő éjszakába nyúlóan, felkelthetik hajnali három, kor, üzenhetnek déli napsütésben, fogja kis szatyrát és megy. Ä szekszárdi gazdaság JD- traktorainak, kombájnjainak, szecskázógépeinek ő a mindentudója. A kis szatyorban ott van a gépek szerkezeti rajza, egy angol— magyar társalgási szótár — s a. JD-kombájn leírása mellett elfér az évre szóló munkásőrszolgálati beosztás.

Beszélgetés közben eszembe jut a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok megyei fórumán

elhangzott kritikai megjegyzés egy, szakmunkás-iskolát végzett fiatalról, aki úgy ült traktorra: márpedig nem fog a gép alá feküdni.

Nos, Mátrai Gyula gépipari technikumi érettségivel a zsebében, ha kell, bármilyen időben aláfekszik a gép alá. S ha azt mondja; Komám ez a masina mehet, akkor a traktoros, a kombájnos nyugodtan visszaülhet a gépre.

Ajánlottak már neki nem is egyszer képzettségének megfelelő, vezető beosztást mindannyiszor azzal hárította el:

— Hagyjatok engem csak melózni. öi nem szeretek, nem tudok másoknak parancsolgatni, utasíthatni. Tedd ezt, tedd azt

Annak idején, a gépipari technikum elvégzése után ipari üzem várta, végül mégis itt J maradt a mezőgazdaságban, itt manadt Vj-. berekben.

— Azt hiszem, apámtól örököltem a me-' zőgazdasági gépek szeretetét. Nem tudok elképzelni nagyobb örömet, mint ha a „bedöglött” gépet megbütykölhetem, és újra mozgásba jön. Mindenkinek a maga mestersége a legszebb. Nékem az enyém a legszebb. És a legtöbb ember arra törekszik, hogy professzor legyen a szakmájában.

Azt tartja a közmondás; az alma nem esik messze a fájától. Annak idején, az újbe- reiki gazdaság gépműhelyében idősebb Mátrai Gyula nem elégedett meg azzal, hogy csak javítsa a G—35-ösöke.t. a vetőgépeket, cséplőgépeket; különféle újításokon törte a fejét. Az ifjabb Mátrai Gyulának nem volt elég az a gödöllői tanfolyam, amely a John Deere gépekkel megismertette. Mivel nem volt részletes, magyar nyelvű üzemeltetési leírás, szerzett egy angol—magyar szótárt és ráérő idejében annak segítségével forditgatta az angol nyelvűt.

A traktorosokkal, a kombájnosokkal /a legjobb, baráti összhang van. Másként nem. is lehetne ezeket a milliós értékű gépeket üzemeltetni. Nagyon jó fül kell ezekhez/ a gépekhez, meghallani a legkisebb gyanús zörejt, a legkisebb rendellenességet.

— Vigyázz, komám, itt valami zűr van . U! Gyere komám, valami nem stimmel...

A kis szatyorban a papírok között ott lapul egy értesítés is, amelyben a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága közli, hogy ifj. Mátrai Gyulát felvették a , Marxizmus- I.enimzmus Esti Egyetemre.

Bognár István