Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
1 1 Úszómedencék sorosaiban A termálvíz adta fürdőzési lehetőségek kedvezőbb kihasználása, a hazai úszósport és az iskolai úszóoktatás fellendítése érdekében az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fejlesztési osztálya külföldi tapasztalatok alapján gyorsan és olcsón létesíthető úszómedencék építését kezdeményezte. A Csornán felépített első minta- példányhoz az olasz Castiglio- ne cég szállított előregyártott, horganyzott acéllemez-elemekből összeszerelhető és műanyaggal burkolt úszómedencét, és hozzá korszerű vízszűrő berendezést. A 19 méter hosszú, előregyártóit medencét és berendezéseit néhány hét alatt építette fel a Vízkutató és Fúró Vállalat. A mintapéldány gazdaságosságának láttán máris számos megrendelést kapott az olasz cég magyarországi képviselete, az Interag, és az építéssel, s a medencék magyarországi szervizével megbízott Vízkutató és Fúró Vállalat. Budapesten az Olympia Szállónál most fejezték be egy ugyancsak 19 méter hosszú úszómedence építését. Jelenleg Rcíckevén dolgoznak, ahol a tavaly feltárt bővizű termálkút hasznosításának első lépcsőiéként építenek előregyártóit medencét. A fővárosban és vidéken az idén még nyolc úszómedencét szerelnek össze, s az eddigi tárgyalások alapján a jövő évben több mint húsz kis uszodát létesítenek. (MTI). Vendéglátás nem gondok nélkül A vendéget — teljes joggal — az érdekli, hogy tiszta legyen az asztal, tisztelet tudó a kiszolgálás, jó az étel és jó az ital. A vendégnek igaza van, s mit sem tud a vendéglátó vállalat gondjairól, nem is érdeklik azok. Egyébként ne is érdekeljék, aki szolgáltatásra vállalkozik, tegye azt a legmagasabb szinten. De gondok mégiscsak vannak, s most — anélkül, hogy védelmére kelnénk a vendéglátónak —, beszélünk majd gondokról is. Slarku József, a vállalat személyzeti vezetője már az első pillanatban hangsúlyozza, hogy tudják ők, nem szívességet tesznek azzal, ha jó kiszolgálást nyújtanak, hanem a vállalat jól felfogott érdeke a Névtelen utcák, számozatlan házak Pakson közel egy éve méltatlankodnak már a postások, hasonlóképpen a postai szolgáltatásokban érdekeltek' is. E járási székhelyünk — noha fejlődésének most kezdődik csak az a szakasza, amire ráillik majd a dinamikus jelző «— az elmúlt években sok utca elnevezésével maradt adós. Az utcanevek adományozása mellett természetesen elmaradt a lakóházak számozása is. A helyzet az év elején vált végképpen tarthatatlanná, ezt megelőzően kazalnyi reklamáció gyűlt össze a helyi posta- hivatalban. A lakosság reklamált. A postások pedig bármennyire igyekeztek is, munkájukat nem tudták a korábbihoz hasonlóan, kifogástalanul végezni. Nos, a Pécsi Postaigazgatóság az év elején ezért kérte föl a nagyközségi közös tanácsot, hogy gondoskodjék az utcák névtáblával való ellátásáról, hasonlóképpen a házak számozásáról is. Sok az új utca, új ház, a lakótelep. A postáskézbesítők számára már régen nem ugyanaz a napi lecke, megtalálni a rájuk bízott küldemények címzettjeit, mert Paks- nak sok új lakója van, és adódnak olyan utcasorok, ahol egész napon át néptelenek a házak. így még csak érdeklődni sem tud a postás, hogy X, vagy Y hol lakik, ki ismeri? Valamikor, ha senki más, a községekben dolgozó postások bárkinek tudtak segíteni egy-egy keresett sze- ? mély föllelésében. Az urbanizáció ilyen szempontból átláthatatlanná tette a településeket. Többek között Paksot is. !az említett hivatalos megkeresés nem így írta le a postások és az érdekelt lakosság gondját. Mindenesetre intézkedést kért, hiszen ma alig van Magyarországon ember, akinek ne kellene igénybe vennie a Posta szolgáltatásait, a rendezetlenségbe belenyugodni aaért nem lehet, nem szabadi Történt-e valami azóta ? Nem. nem történt semmi 1 A postai küldemények változatlanul késedelmesen érkeznek több száz emberhez. Nem új dolog, hogy a lakótelepen lakók, vagy az egy utcában lakók manapság nem ismerik egymást. így a küldeményekkel, zárt és nappal néptelen lakóházak előtt járó postás még csak kérdezősködni sem tud, hogy ki, hol található, mikor. Ebből az alaphelyzetből hihetetlenül sok konfliktus adódik, de abból sem kevesebb, hogy a szemrevalóan szép családi házak tulajdonosainak — noha rendszerint ott a ház mellett, vagy alatt a garázs is, benne a gépkocsival —, már nem tellett levél- szekrények beszerzésére. Mit csinál a postás, ha mégis megtalálja a címzettet, de nincs otthon senki ? A postát megőrző levélszekrény helyett bedugja az ajtórésbe, redőnybe a küldeményt, vagy értesítést. Azaz; eleget tesz kötelességének, a többi már nem az ő dolga. Igaza is van. A postai szabályzat úgy szól, hogy a lakosság érdeke a levélszekrény beszerzése, használata.' Pakson tehát nemcsak az utcák névtelenek, számozatlanok, és a lakótelepi házak lakói is föllelhetetlenek. Levélszekrény sem várja a postásokat. Olyannyira nem, hogy a lakótelepi házakban, ahol eleve elhelyezték a levélszekrényeket, a tulajdonosok neve nélkül pompáznak. Száz szónak Is egy a vége," mind nagyobb a káosz, egyre több a reklamáció, mind jobban méltatlankodnak a postások is. Nagyon időszerű lenne rendet teremteni, és helyükre juttatni a már korábban elkészített utcanévtáblákat, majd kötelezni a lakosságot a házszámtáblák beszerzésére. De , egyéb rendcsinálásra is szük-4- ség van, mert nem új utca például a Hidegvölgy, itt található hat olyan ház, ami a—i b—c—d megkülönböztetés nélkül — egymástól is tisztes tá- ~ volban — mind a 10-es számot viseli. A Tolnai utca 7-ből is van tíz. / , ■ 4-f. Egyébkén? á postásoknak nemcsak napi levél- és hírlapkézbesítő munkájukat gátolják a névtelen utcák, számozatlan házak és ■ többször is létező azonos számú házak. A díjbeszedés időszaka fölér egy kisebb istenítélettel. Az emberek döntő többsége érdekelt a díjbefizetésben,' de ugyanez a döntő többség dolgozik is egyúttal. Következésképpen, a 3— 4. meddő keresés után jön a késedelmes díjfizetésért dukáló pénzbeli terhelés. Akikre kiróják, fizetik, de nem szó és hang nélkül. Ha a postás azt akarja, hogy ezzel a legkényelmetlenebb dolgával végezzen végre, kénytelen szabad vasárnapját fölhasználni, mivel vasárnap inkább megtalálhatók az emberek. Ä . I Á helyzet tehát semmiképpen sem nevezhető megnyugtatónak és mintaszerűnek. Ismeretesek Paks nagyközség községpolitikai, fejlesztési gondjai, de azért, , az ilyen „csekélységekre” is kellene szánni már időt és energiát, — óa — forgalomnövekedés, ezt pedig csak kulturált módon, kulturált körülmények között lehet úgy biztosítani, hogy a vendég is jói érezze magát, a felszolgáló is megtalálja a számítását és a vállalat is nyereséges legyen. — Akik kikerülnek az iskolából, bár szakmunkás-bizonyítvány van a zsebükben, még nem szakemberek. Majd csak lesz belőlük, ha lesz, jó felszolgáló, jó szakács, satöbbi. Ez csak évek során dől el. — Ez hát az oka, hogy van néhány idősebb pincér, akivel szívesen beszélgetünk, sőt barátunknak is számítunk, ugyanakkor egyes vendéglőkben... — Ez is oka. No meg az, hogy a mi szakmánkban nagy a csábítás. Sokkal több, mint más szakmákban. Van akiket megszédít a pénz, a gym's kereset lehetősége. — Kereset? Ellentmondások itt és másutt? — A fizetőpincérek megkeresik a havi négy darab ezrest. Ezt mondják is, el is várják. No, a felszolgálóknál lehet valamit tenni, mégpedig azt, hogy váltva fizetőpincér valaki és egyszerű felszolgáló. így nem mindig ugyanannál csapódik le a borravalóból keletkezett kereset — És például a szakácsok? — Ez az egyik ellentmondás. Ugyanis a szakácsnak annyi a jövedelme, amennyi a fizetése. Pedig a vendég sokszor éppen azért ad borravalót, mert ízlett a szakács főztje. Nem véletlen, hogy a felvételre jelentkezők nyolc- vanöt-kilencven százaléka felszolgálótanuló szeretne lenni. Ezt á tudatot már hazulról hozza magával, s legfeljebb kényszerűségből lesz belőle szakács. Aztán vagy megmarad nálunk, vagy nem. 149. Anna-bál Minden jegy elkelt Balatonfüreden július 27-én rendezik meg a 149. Anna- bált. A híres bál iránt az idén is nagy az érdeklődés. A belépőjegyek többsége hónapokkal ezelőtt gazdára talált, és a szervezőirodában már a nyár elején kiakaszthatták a „minden jegy elkelt” feliratú táblát. .. „ , . Bdatonfűreden — ahol ezekben a napokban a helyi lakosságnál kétszerié több vendég tartózkodik — az utóbbi napokban tovább fokozódott az Anna-báli „láz”. A 149. Anna-bál programja ezúttal is a hagyományokhoz igazodik: a balatonfüredi városi táncegyüttes díszpalotással nyitja meg a rendezvényt, majd az első bálozók tánca következik, s éjfélkor kerül sor az „Anna-bál szépe” megválasztására. A győztes ezúttal is Erisz aranyalmáját kapja ajándékul. (MTI). Hamarosan újabb ÁFÉSZ-áruházzál bővül a szekszárdi bolthálózat. A kilencmiMiős beruházásnak a tervek szerint 1975 júniusában kellett volna elkészülnie, de a Rákóczi úton épülő áruházat már valószínűleg augusztus 20-ra átadják. Jelenleg a terepet rendezik, utat építenek. Foto: K. Z. — Vagy nem? — Vagy nem. Erre is sok a példa. A falusi gyerek elmegy haza, vissza a falujába, mert az üzemi konyha, bölcsőde, óvoda, sorolhatnám még. éppen szakácsot keres. Ott kapva kapnak a mi neveltjeinken. Mi pedig elvesztettünk egy embert. Egyébként éppen mos: hét szakácsunk szabadult, kettő marad nálunk, a többi ni tudja hol van. , — Jó ez a vendéglátónak” — Dehogyis jó, de mit tér • ■- tünk. Valamikor az egész megyének mi képeztük a szakembereket, aztán a kész szakmunkásokért megjelent a Szövetkezet, meg a különböző munkahelyek. Most már a szövetkezet is képez, a többiek viszont a kész emberekért jönnek csak. De hát ez van. Pedig nagyon sajnáljuk éppen a szakácsokat, mert ha valaki egyszer elmegy tőlünk, az megszűnt a szakma számára. Hétnyolc évenként továbbképezni kell őket, hogy a szintet tartani tudják. Éppen ezért most a szakácsok számára szervezünk továbbképző tanfolyamot. — És a többiek továbbképzése? — Most fejeztünk be egy üzletvezetői tanfolyamot, 25 tővel. Ök már a mai kor .igényeinek megfelelő szakemberek. — És a gebinesek, meg egyáltalán a gebin? — Magánemberként én nem örülök a gebines megoldásnak, de kétségtelenül vállalati érdek. Kevesebb emberre van szükség, mint szoros elszámolás esetében, a dolgozó is jobban jár és — állítólag —, a vendég is. (Én ebben nem nagyon hiszek, de talán van benne valami). — Egy időben volt olyan törekvés, hogy csak palackozott áru legyen üzleteinkben. Ez valóban kizárná a visszaélés lehetőségeit, sajnos nem lehet általánossá tenni. így aztán kénytelenek vagyunk úgynevezett lédig (folyó) árut is adni. Nos, az égetett szeszeknél ez nerfl okoz gondot, még a bornál se nagyon, ellenben a sör._ Szomjas a vendég, nem törődik mekkora a hab. .De mit tudunk tenni? — Valamit mégiscsak lehet. — Igyekszünk is. A szakképzés tervszerűen folyik a vállalatnál, s most már arra törekszünk, hogy kik-ki a szak- képzettsége szintjének megfelelő politikai képzettséget is szerezzen. Célunk: korszerű vendéglátást biztosítani, mindenekelőtt a fogyasztó megelégedésére, de úgy. hogy dolgozóinknak is meg legyen a tisztességes keresetük. Befejezésül engedtessék meg az újságírónak egy kis eszme- futtatás. Van vendéglő, presszó, ahová szívesen betér, van amelyiktől viszolyog. Pedig az áru ugyan egyforma itt is, ott is. Az emberek viszont nem. Aztán volt egy öreg barátom, a szakma egyik nagy öregje, aki egyszer azt mondta: „Uram. ki tudnék én lopni a maga pörköltjéből ötven fillért, de nem teszem, mert akkor maga háborogna. Benne hagyom hát az ötven fillért, s maga egy forint borravalót ad, mert ízlett az étel.” Fiatal pincércsemeték, meg üzletvezetők, — lehet ebből tanulni, öreg ember mondta, a szakma tudósa. LETENYEI GYÖRGY MViTii »I 1974. július 26. >
