Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

Fokozódik a terror Chilében Újabb letartóztatások Gladys Marin sajtóértekezlete Budapesten Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség KB főtitkára felszólal a Csepeli Sportcsarnokban rendezett szolidaritási nagygyűlésen. ! (Telefotó — MTI — KS) A magyar és a nemzetközi sajtó több mint félszáz tudó­sítója vett részt azon a sajtó- értekezleten — kedden a Ho­tel Ifjúságban —, amelyen Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Chilei Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának főtit­kára számolt be a chilei hely­zetről, a fasiszta junta újabb terrorhadjáratáról. A neves békeharcosnak alig egy hó­napja sikerült elhagynia Chi­lét, s így a szemtanú hiteles­ségével ismertethette az or­szágában kialakult aggasztó állapotokat. Gladys Marin elöljáróban köszönetét mondott a magyar nép, a magyar ifjúság szoli­daritásáért, amelynek ezernyi megnyilvánulásáról már Chi­lében tudomást szerzett, majd kérdésekre válaszolva hang­súlyozta: tények bizonyítják, hogy a fasiszta katonai junta mind jobban elszigetelődik, mind nyilvánvalóbb, hogy nincs olyan tömegbázisa, amelyre támaszkodhat. A népi mozgalmat a leg­véresebb terrorral sem sike­rült megsemmisíteni — han­goztatta Gladys Marin. — Or­szágunkban él, tevékenykedik az antifasiszta front. Harcunk most új szakaszba érkezett: már nem elégedhetünk meg a junta puszta elutasításával, aktivizálni kell a tömegeket. Töltött fegyverek előtt, a ha­lál árnyékában zajlanak Chi­lében a nyílt tömegtünteté­sek, sok gyárban sztrájkolnak a munkások, s megmozdultak az egyetemisták is. Ahogy fo­kozódik a terror, úgy erősö­dik az ellenállás, s talál tá­mogatókra mind szélesebb körben. A sajtóértekezleten Főcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára számolt be a magyar ifjúság chilei szolidaritási mozgalmáról. Százezrek fejezték ki tiltako­zásukat, s emelik fel szavu­kat ma is az emberi jogok lábbal tiprása ellen. A magyar fiatalok egységesen követelik, hogy bocsássák szabadon a politikai foglyokat, vessenek véget az üldöztetésnek, állít­sák helyre az alkotmányos rendet, a demokratikus sza­badságjogokat. Lemondott az Andrucopu- losz miniszterelnök vezette görög kormány —, közölte Ja- ruszaliasz volt görög minisz­ter, a miniszterelnökségi pa­lotában Gizikisz államfő el­nökletével tartott több órás ülés után. Elnökváltozás Cipruson X múlt hétfőn puccsal ha­talomra került ciprusi rend­szer rádiója kedden elnökvál- tozást jelentett be. A puccsis­ták Nicosiából sugárzott, Bejrutban és Tel Avivban le­hallgatott rádióadása szerint Nikolaosz Szamps2on lemon­dott „elnöki” tisztségéről, s utóda Glafkosz Kleridesz már le is tette a hivatali esküt. Kleridesz az alkotmányos ciprusi parlament elnöke volt, a görög és a török közösség közötti tárgyalásokon ő vezet­te a görög küldöttséget, egyéb­ként antikommunista hírében áü, _ A Demokratikus Ifjúság Világszövetsége chilei szolida­ritási akcióit Alain Thérouse főtitkár ismertette. Elmon­dotta, hogy a Chile iránti szo­lidaritás élő, eleven progra­mot ad a világ haladó ifjúsá­gának, s a mozgalom szerve­zői között ott van a DÍVSZ is. Szeptember 11—14. között nemzetközi chilei szolidaritási találkozót rendeznek Caracas- ban, megvonják a mérlegét a szolidaritási tevékenységnek. Nagy tömegeket megmozgató találkozót szerveznek a ko­lumbiai Bogotában is. Szep­temberben — a DÍVSZ és az össz-afrikai ifjúsági mozgalom támogatásával — a chilei fia­talok küldöttsége fölkeres ki­lenc afrikai országot, s be­számol a junta terrorjáról, a hazafiak harcáról. Chilei ifjú­sági delegáció látogat több európai országba is, s decem­ber elején Párizsban megtart­ják a chilei dalok fesztiválját. A DÍVSZ mindent latba vet, hogy eredményes legyen a szeptember 4—11. közötti chi­lei ifjúsági szolidaritási hét, s nagy figyelmet szentel a A bejelentést kedden a gö­rög miniszterelnökségi palo­tában tartott több órás kon­zultáció előzte meg. Gizikisz, Görögország tábornok-elnöke, három órán át tanácskozott az ország volt politikai vezetői­vel, majd a konzultációkba bevonták a három fegyver­nem vezérkari főnökeit, a legfelsőbb görög hadvezetés tagjait is. Gizikisz — az AFP értesü­lése szerint — az összesen több, mint négyórás tanácsko­záson kijelentette, hogy Gö­rögországnak „gyakorlatilag nincs kormánya” és arra kér­te a konzultáció résztvevőit, segítsék őt abban, hogy „kedd estig” megalakulhasson az új kormány. Hivatkozott arra is, hogy „valakinek szerdán Genfbe kell utaznia” az an­gol—görög—török háromol­dalú tárgyalásokra. • Gyorshírben jelentette az, AFP: Gizikisz görög államfő telefonon hazarendelte a Pá­rizsban önkéntes száműzetés­ben élő Karamanlisz. volt miniszterelnököt, s felkérte őt „nemzeti egységkormány” megalakítására. novemberben Várnában ösz- szeülő közgyűlésén is Chilé­nek. BUKAREST A Román Kommunista Párt KB végrehajtó bizottsága hét­főn Nicolae Ceausescu KB fő­titkár elnökletével ülést tar­tott, amelyen részt vett a kor­mány több tagja és több ál­lami intézmény vezetője is. Az ülésen a végrehajtó bizott­ság határozatot hozott, amelynek értelmében 1974. augusztus 1-től 1975. végéig termelési áganként lépcsőze­tesen emelik a fizetéseket. A határozat célja az, hogy ked­vezőbb arányt hozzanak létre a legalacsonyabb és a legma­gasabb fizetések között, a kis jövedelmek fokozatos emelé­sével. AMMAN Az arab országok Idegen- forgalmi Uniója táviratot in­tézett a nemzetközi légiközle­kedési és idegenforgalmi szer­vezetekhez, amelyben hangsú­lyozta: „azok az országok, amelyek lehetővé teszik az izraeli repülőgépek számára repülőtereik használatát út­ban Jeruzsálem felé, azt koc­káztatják, hogy összeütközés­be kerülnek az arab államok- kal’> MOSZKVA Moszkvában elkészült az első szovjet film Pablo Neru­da életéről. A filmet Moszk­vában, a dokumentumfilmek központi stúdiójában forgat­tak'MANILA Hivatalos közlés szerint az amerikai haditengerészet egyik léglökéses repülőgépe gyakorlatozás során egy téve­sen irányított rakétával el­talált egy amerikai helikop­tert. A helikopter a Fülöp- szigetekről nyugatra a tenger­be zuhant. Hattagú legénysé­ge életét vesztette, DACCA Ä bangladesi parlament az egyre nagyobb méreteket öl­tő korrupció és feketézés le­küzdésére törvényt fogadott el, amelynek értelmében a bűnösnek talált személyeket rögtönitélő bíróság elé állít­ják:, és súlyos esetekben halál­büntetést is kiszabhatnak rá­juk. Országos akciót indítot­tak a csempészet ellen is. Lemondott a görög kormány Ciprus s Fordul a kocka ? Amikor az athéni fasiszta junta titkosszolgálatának ösz­tönzésére és utasítására a ciprusi nemzeti gárda görög tiszt­jeinek vezetésével Cipruson puccs robbant ki és Makariosz érsek-elnök menekülésre kényszerült — az amerikai külügy­minisztérium azt mondta, hogy a puccs „Ciprus belügye”. Ezt a földkerekségen Washingtonon kívül egyetlen más or­szágban sem mondták — csak Athénben. Egy héttel később, miután Törökország csapatai partra szálltak Cipruson és a Biztonsági Tanács határozata értelmében a szigeten meg­született a tűzszünet, Kissinger amerikai külügyminiszter fogadta az ENSZ székhelyén tartózkodó Makarioszt. Utána egy sajtóértekezleten megkérdezték az1 Egyesült Államok diplomáciájának irányítóját: vajon a Biztonsági Tanácsnak az a döntése, hogy „helyre kell állítani a Ciprusi Köztársaság alkotmányos kormányát” nem jelenti-e Makariosz visszaté­résének lehetőségét. A válasz óvatoskodva ugyan, de így hangzott: „ezt nem tarthatjuk kizártnak”. Akárhogyan is alakuljon ezek után Ciprus alkotmányos államfőjének, Makariosznak személyes sorsa — az amerikai visszavonulás önmagáért beszél. Egy héttel korábban Wa­shington még az athéni junta által szervezett puccs emberei­vel együtt sodródott és nyilvánvalóan arra számított, hogy a puccsisták valamilyen formában megszilárdítják hatalmu­kat Ciprus szigetén. Ma már világos, hogy ez a számítás hibásnak bizonyult, mégpedig elsősorban azért, mert Wa­shington rosszul ítélte meg Törökország várható reagálását. Közvetlenül a tűzszünet előtt Nixon az amerikai diplo­mácia „sikerének” nevezte azt a tényt, hogy elhárították a nyílt háborút a NATO délkeleti szárnyának két tagja, Gö­rögország és Törökország között. Ha elfogadjuk, hogy ez eredmény — akkor is kétségtelen, hogy Washington a cipru­si puccsal kapcsolatban egy hét alatt gyökeresen kénytelen volt megváltoztatni álláspontját. Joggal szögezte le ezek után a legutóbbi szovjet kor­mánynyilatkozat: „Mindaz, ami ma lejátszódik Cipruson, szemléletesen tanúsítja mindazok politikájának csődjét, akik a görög szoldateszka segítségével szándékoznak kezükbe ka­parintani Ciprust — a ciprusi nép akarata ellenére”. Nyilvánvaló, hogy most nehéz diplomáciai tárgyalások következnek, és az sem tartható lehetetlennek, hogy Ciprus szigetén a pattanásig feszült helyzetben néhány napra vagy néhány órára ideiglenesen megszólalnak a fegyverek. A tör­ténelmi-politikai tanulság azonban már ma is kiáltóan vilá­gos: bebizonyosodott, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszo­nyok között csak a független, szuverén és semleges politikát folytató Ciprusi Köztársaság létének van realitásai Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk; látnivaló, a történtek nem maradhatnak hatás nélkül a sziget sorsára, a Földközi-tenger keleti medencéjének jövőjére és a NATO délkeleti szárnyán uralkodó viszonyokra. Ami magát Ciprust illeti, az események tanúsága szerint csakis az a megoldás a reális, amelyet a legutóbbi szovjet kormánynyilatkozat a következőképpen fogalmaz meg: „Visz- sza kell állítani Ciprusnak, mint szuverén és független ál­lamnak azt a helyzetét, amely a görög katonai beavatkozás előtt állt fenn”. Egyáltalában nem biztos, hogy a Ciprus al­kotmányos helyzetét szabályozó 1959-es londoni egyezmény három érintett hatalma (Nagy-Britannia, Görögország, Török­ország) külön-külön — hogy úgy mondjuk „szíve szerint” —, ilyen megoldásra törekednék. Az események azonban meg­mutatták, hogy ez az egyetlen olyan formula, amely egy időben elfogadható nemcsak e három ország, hanem a Föld­közi-tengeren jelen lévő más hatalmak, köztük a Ciprus szu­verenitását következetesen védelmező Szovjetunió számára is. Ami a Földközi-tenger keleti medencéjét és a NATO-t illeti, ott ezek után óhatatlanul olyan erjedés indul meg, amelynek távolabbi következményeit még nem lehet látni. Az első és nyilvánvaló következmény: az athéni katonai re­zsim belső rothadásának meggyorsulása. A Papadopuloszt felváltó második katonai juntát már régóta súlyos ellentétek szabdalják, és a tömegek fokozódó gyűlölete veszi körül. En­nek a juntának egyik szárnya a ciprusi puccsot nem utolsó­sorban éppen azért készítette elő, hogy belső nehézségeitől meneküljön és felszítsa a görög soviniszta-nacionalista érzel­meket. A görög sovinizmust azonban csak Ciprusnak Görög­országhoz való csatolása elégíthette volna ki, ami ismét le­hetetlennek bizonyult. Sőt, a török hadsereg megjelenése és az általa kitűzött korlátozott katonai célok viszonylag köny- nyű elérése voltaképpen a görög junta katonai vereségét is jelenti! Ezzel viszont felborult a Görög- és Törökország kö­zött mesterségesen fenntartott katonai egyensúly. Törökor­szág nyilván azon lesz, hogy a helyzetet kihasználja, ami sú­lyos megpróbáltatások elé állítja majd az atlanti blokk dél­keleti szárnyát. Tekintettel arra, hogy az amerikai flotta fő támaszpontjai Görögországban vannak, az események ilyetén alakulása nyilvánvalóan súlyos gondokat okoz majd a Pen­tagonnak. Üj szputnyik A Szovjetunióban kedden magas elliptikus pályára bo­csátották a Molnyija—2. hír­közlő szputnyikot, olyan ret- ranszlációs berendezéssel a fedélzetén, amely biztosítja a rendszer munkáját a hullá­mok centiméteres sávjában. A szputnyik feladata, hogy biztosítsa a Szovjetunióban á nagy távolságú telefon-, táv­író- és rádió-összeköttetés rendszerének működését, to­vábbítsa a Szovjetunió köz­ponti televíziójának program­jait, az „orbita”-hálózat és a nemzetközi együttműködés ál­lomásaira, ___j

Next

/
Thumbnails
Contents