Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Az elért siker kötelez is Készülődés az augusztus 17- 20-i lovasnapokra -rr A hat magyar csapat mellett ugyanannyi külföldi együttes — Négyszázan a népművészeti bemutatón — Lovasiskolát terveznek Tamásiban A hajógyár vízlsport-egyesületének van. Különösen népszerű a vitorlázósport. (Fotó: APN — J. Szomov felvétele — KS) Sportszerűségből kitűnő versenyzője Bordi Károly a versenybíróságnak oejelentette, hogy a már kihirdetett eredményt semmisnek tekintik és vállalják a mérkőzés lejátszását. Ezzel kockára tették a továbbjutásukat. A versenybíróság a > bejelentést tudomásul vette és a mérkőzést félóra után lejátszották. Sportszerű viselkedésüket példaképpen állíthatjuk mindenki elé. Köszönjük a Szekszárdi Sportiskola edzőjének, hogy ilyen szellemben neveli fiataljait. Dicsérjük meg ezen a helyen Bordi Károlyt, aki ezt a győzelmet kétszer szerezte meg, de az igazi győzelmet edzőjével, Sumicz Árpáddal sportszeretetből-sportszerűségből szerezték. (A mérkőzést Bordi Károly pontozással nyerte meg.) A „Gemenc-kupa” ökölvívóversenyen történt, melyről beszélni kell. A serdülő versenyzőknél kis- váltósúlyban szorítóba szólították Bordi Károly szekszárdi és Papp Attila keszthelyi versenyzőt. A szekszárdi fiú és edzője megjelent a szorítóban, de a keszthelyiek nem voltak találhatók. A vezetőbíró vezényszavára a gong megszólalt és a kötelező várakozási idő után a gong újra szólt, mely után a szabályok szerint a vezetőbíró Bordi Károlyt hirdette ki győztesnek. Negyedóra múlva előkerült a kesztheiyT edző és versenyzője, akik nem figyélték meg jól a párosítást és kétségbeesve vették tudomásul az eredményt. Ekkor a szekszárdi edző, Sumicz Árpád és A kazanyi üzemi sportkomplexum. Az uszodában két ifjúsági úszócsoport működik. A komplexumban több úszómedence van. A nemzetközi szabványok szerint épült 50 méter hosszú, 21 méter széles medencében versenyeket is rendezhetnek. A lelátókon 700 néző foglalhat helyet. Két kisebb medencét a gyermekek számára tartanak fenn. és az ide tartozó egyesületek,: Enying, Lajoskomárorn, Kiskun- halasi Határőr Dózsa, Igar-Simon- tornyai Lenin Tsz., Mezőföld és Mezőszilas. Továbbra is Tamásiban, augusztus 20-át megelőző, illetve azt követő napon tartják a nemzetközi versenyt, ami egyben a területi verseny is. Mint már említettük, jelentkeztek az új feladatok, méghozzá nagyok. Uj pálya kellett, a rendező bizottság új területet jelölt ki lovaspályának, melynek többek között az is előnye, hogy a jelenleg építés alatt álló új sportpályától csak egy fasor választja el, és ez lehetővé teszi, hogy a későbbiek során egy gondnok kezelhesse mindkét létesítményt. Tavaly már az új pályán került sor a versenyre. Az elhatározás merész volt, de mint utólag kiderült, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A hazai és a külföldi szakemberek, különböző intézmények, hivatalok, üzemek vezetői gratuláltak a szervező bizottságnak a rendezésért, a gazdag, színvonalas műsorért. A tavalyi verseny sikerét bizonyítja, hogy 120 ezer forint volt belépődíjból a bevétel. Az ÁFÉSZ a verseny során 250 ezer forintos forgalmat bonyolított le ételből és italból. A pályához tartozó parkolóhelyeken és a környező utcákon több mint 1200 személy- gépkocsi parkolt, nem beszélve az autóbuszokról és a motorkerékpárokról. , Közeledik augusztus 20., az idei lovasverseny időpontja. A nagyközségi tanács elnöki irodájában találtuk Gyimóti Ödönt, a rendező bizottság elnökét, aki egyben a nagyközségi tanács elnöke is, Bács Ottót, a rendező bizottság elnökhelyettesét, a járási hivatal pénzügyi osztályának vezetőjét, valamint Mayer Jánost, a művelődési ház igazgatóját, akire szintén komoly szervező feladat vár az idei lovasnapok alkalmával. Gyimóti Ödön és Bács Ottó ismertette az idei v, verseny vázlatos programját: — Tulajdonképpen nem volt szünet, készültünk az idei versenyre. Ennek oka, hogy a pályát csinosítani, szépíteni kellett, azóta azt bekerítettük, és megkezdtük a szervező munkát. Már az év elején elküldtük a meghívókat, nemcsak a területi szövetségekhez tartozó 6 egyesületnek, hanem a litvánoknak, lengyeleknek, cseheknek, a románoknak és a jugoszlávoknak is. Az utóbbi helyről például két csapat is jön. Fontos tudnunk, hogy az egyesületek hány lóval, hány versenyzővel érkeznek, hogy megfelelő helyet tudjunk számukra biztosítani. így mór tudjuk, hogy 112 ló és 80 lovas vesz részt áz idei versenyen. De talán menjünk ki a helyszínre, nézzük meg, mennyit változott a pólya tavaly óta. Gyimóti Ödön mint jó házigazda, végigkalauzolt bennünket, és jogos büszkeséggel mutatta, mi mindent tettek, végeztek az elmúlt 11 hónap alatt. A pályát bekerítették, készül a betonlelátó, mely 300—400 embernek biztosít kényelmes ülőhelyet, bevezették a vizet, a villanyt, a pálya melletti istállókat átfestették, csinosították, készülnek még padok, festik a versenybíróság emelvényét. A pályán tett séta persze újabb és újabb feladatokat is felszínre hozott, melyek azonnal Bács Ottó és Gyimóti Ödön jegyzetfüzetébe kerültek, mint „elin- tézendők”. Még mindig sok munka van a pályán, de ismervén a rendező bizottságot, biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz fennakadás, időre elkészül. — Milyen lesz az idei felvonulás, melyen a környező községek is részt vesznek? — Kérdésünkre Mayer János válaszolt; — A tavalyinál még népesebb, és színesebb lesz a 4 napos program. A megyei fafaragók kiállítása ll-én nyílik, és 25-ig tartjuk nyitva. Augusztus 18-án nép- művészeti és fogatbemutatót tartunk. A tamási járásból 10 község képviselteti magát, de rajtuk kívül meghívtuk az őcsényi, de- csi, madocsai és sióagárdi népművészeket is. Körülbelül 400-an vesznek részt. Érdemes megemlíteni, hogy a regölyiek lesznek számszerűleg legtöbben, hatvanan. Az előző évektől eltér a felvonulás és ezúttal a népi szokásokat is bemutatják. A regölyiek például szemléltetik, milyen volt 50 éve az aratás, és milyen ma. Értesülésünk szerint az 50 évet — élethűen — egy Zsiguli kocsi bemutatásával zárják, ezzel is érzékeltetve, hogy ma a falusiaknál nem gond a gépkocsivásárlós. Az ozoraiak is tartogatnak meglepetést. Az említetteken kívül Tamásiban az ifjúsági házban augusztus 11—25. között Kapos—Koppány- közi népviseleti bemutató kiállítást tartunk. Az ozorai vár egyik szobájában szintén augusztus 11— 2‘. között népviseleti kiállítást nyitunk. Iregszemcsén ugyanebben az időben az érdeklődők megtekinthetik az ürögi szobát. Mindent egybevetve, a felvonulás, illetve a különböző kiállítások gazdagok, színesek lesznek, jó szórakozást biztosítanak az érdeklődőknek. Éráemes még megemlíteni, hogy 18-án este a népművészeti csoportok bemutatót tartanak. Tavaly is volt hasonló, de teremben. Az idén a szabadtéren, a művelődési ház mellett fölállított színpadon tartjuk ezt, ahol nemcsak a já- rósbeliek, hanem a meghívott csoportok is részt vesznek, és színes, háromórás műsorral szórakoztatják az érdeklődőket. A2 elmondottak alapján biztosra vehető, hogy az idei, négynapos verseny, mely augusztus 17— 2ü-ig tart, és nemcsak területi, hanem nemzetközi is lesz, biztosítja a kulturális szórakozást is. Miután befejeztük a lovaspályán a sétát, Bács Ottótól kértünk tájékoztatót, mik azok a további tervek, elgondolások, melyek a rendező bizottság előtt megoldásra várnak? Bács Ottó kérdésünkre a következő választ adta: — A siker kötelez bennünket, és a Hálás közönségnek még többet és állandóan újat kell nyújtani. Tárgyalásodat folytattunk az Országos Lósport Vállalat vezetőivel, hogy a tamási lovasnapokon esetleg bemutató ügetőversenyt rendezzenek. Az új pálya kialakításával erre is lehetőség nyílik, és lehet, hogy erre már jövőre sor kerül. Fontos feladatunknak tartjuk az említett mellett, hogy Tamásiban lovasiskolát létesítsünk. Ezt az Országos Lótenyésztési Felügyelőséggel közösen, valamint az érdekelt termelőszövetkezetek bevonásával lehet megvalósítani. Ehhez a pálya mellett állandó jellegű istállót kellene építeni. Ide lehetne összevonni — a fedéztetési idényen kívül — az erre alkalmas méneket, valamint az érdekelt tsz-ek sportcélra előkészítésre váró lovait. Ha sikerül megvalósítani Tamásiban a lovasiskolát, kiváló sportolási lehetőséget tudnánk biztosítani a fiataloknak, egyben a rendező bizottságnak lenne egy bázisa, csapat is rendelkezésükre adna, és megvitathatnánk .illetve viszonozhatnánk a vendégcsapatok látogatását. Gondjaink vannak a verseny rendezéséhez szükséges akadályok előteremtésében is. Eddig a Kiskun- halasi Határőr Dózsa akadályait használtuk, melynek bérleti díja és szállítása komoly pénzt emésztett fel. Célkitűzéseink, lehet, hogy a kívülállóknak merésznek tűnnek, de mi tudjuk, milyen támogatást kapunk mindenkitől, ahová segítségért fordulunk, ezért vagyunk bizakodóak. Befejezésül egy megjegyzés: A rendező bizottság a hosszú évek tapasztalatait felhasználva dolgozik és ehhez párosul lelkesedésük, ami biztosíték arra, hogy az idei tamási l'ovasnapokon még az eddiginél is gazdagabb program, jobb szórakozási lehetőség várja az érdeklődőket. —kas Kazanyban új sportkomplexum nyílt meg, melyet a kazanyi műanyaggyár anyagi hozzájárulásával építettek az üzem dolgozói. A sportlétesítményt naponta 1200— 1500 dolgozó keresi fei« Pihenő munkások Az ukrajnai Nyikolajev város közelében, a Dél-Bug folyó torkolatvidékén hétvégeken új üdülőbázis fogadja a város hajóépítő munkásait. A város egyik sugárútján nemrég megnyílt a hajógyáriak új kultúrközpontja. Itt napközben a munkások gyerekei a legkülönfélébb szakköri foglalkozásokon és zeneórákon vehetnek részt. Este a felnőtteké a kultúrpark. Több mint ötszáz munkás, mérnök és egyetemi hallgató tagja az öntevékeny művészegyüttesnek. Az 1200 férőhelyes modern előadóteremben hangversenyeket és színházi előadásokat rendeznek. A gyár 25. ezer férőhelyes stadionjában — bármely sportág versenyeit lebonyolíthatják. A hajógyár költségén épült négy teniszpályát, három sportcsarnokot, jachtklubot és más vízisport-egye- sületet a dolgozók és családtagjaik ingyenesen látogathatják, A Magyar Lovas Szövetség l'Ö50-ben határozatot hozott, hogy meg .kell alakítani a Dél-Magyar- ó'rs^ági Területi Lovas Szövetséget. , .Abban az időben Baranya, Báös, Somogy, Tolna és Zala megye tartozott a szövetséghez. A titkár * Dávid Gyula lett, aki akkor a Budapesti Honvéd versenyzője' volt. (Ma Regölyben tanácselnök.) Ezzel kezdődött a felszabadulás után megyénkben az, a, lovasverseny-sorozat, melynek ma már hagyománya van. Első ízben Szekszárdon rendezték a lovasversenyt, majd azt .követően egyszer Pakson, illetve Tolnán. 1955-ben a regölyiek kérték, hogy náluk tartsák a következő versenyt, és joggal hivatkoztak arra, hogy Regölyben a lótenyésztésnek nagy hagyománya van. Az első versenyt 1956. nyarán tartották" Regölyben. A község lakói példát mutattak magyaros vendégszeretetből. Egymással versengve, egymást „túllicitálva” kedveskedtek a vidékről érkező lovasoknak, akik a legjobb ellátást kapták. Hasonló jó ellátást kaptak — minden ellenszolgáltatás nélkül az egyesületek lovai is. A verseny várakozáson felüli sikert. hozott. Közel 30 ezer forint vöit a beszedett belépődíj, ami abban az időben hazánkban rekord volt: A sikeren felbuzdulva született meg a határozat, a regölyi lovasnapokat hagyományossá kell tenni. A következő versenyre 1958-ban került, sor is- I$é£ötyben. Ez áz országos bajnokság 2. fordulója is volt, és ez 'tálán még az előzőnél is nagy óbb sikert hozott. Ekkor került szóba, hogy a jövőben ezt a rangos versenyt a minden szempontból jobb fekvésű Tamásiban kel- léüé rendezni. A javaslatot a megyei TS elnöksége, valamint a területi lovasszövetség helyesnek találta és olyan határozat született; hogy 1959-től minden évben augusztus 20-ához kapcsolódva, 3—4 napos versenyt kell tartani. Először' 1959-ben rendezték Tamásion a lovasversenyt. Ebben az időben Baranyá, Bács, Békés, Csongrád és Tolna megye tartozóit a területi szövetséghez. Ez a verseny is várakozáson félüli síkért hozott. Ebben nagy része vcűt'á területi szövetség . akkori vezetőségének, melynek elnöke Hirling József volt, a Kiskunhalasi Határőr Dózsa kitűnő parancsnoka, míg a titkári tisztséget Dávid Gyula töltötte be. A tamási sporttelep adott otthont hosszú éveken át a lovasversenyeknek, néni volt ritka, hogy augusztus 20-án 10—12 ezer néző váltóit belépőjegyet. A hely ideális volt, néhány száz méterre a vasút, a. főútvonalhoz is közel feküdt és a nézőtere is elég nagy vöit. ‘) A környező községekből — de rriég 40—50 kilométerről is — szívesen eljártak, de egyre nagyobb lett az igény, hogy vezessék be a. fbgatversenyeket, a távhajtást. és rendezzenek ügyességi hajtó számokat. A rendkívül agilis rendező bizottság 1964-től tovább emelte a versenyek színvonalát azzal, hogy külföldi csapatokat meghívott. Szívesen jöttek a ' bolgárok, csehszlovákok, jugo- szlávok, osztrákok, litvánok, de az NDK-s lovasok is többször szerepeltek. A tamási verseny szervezettsége, rendezés és közönségsiker . szempontjából szinte európai hírű lett. A versenyszín- vonallal párhuzamosan nőtt a közönségsiker is. Ennek legjobb bizonyítéka,-hogy belépőkből átlag 100 ezer forint volt a bevé\ Tamási Járási Tanács dolgo- i rendkívül sokat tettek a si- r érdekében, de legalább enyhén dolgoztak, szintén társalmi munkában a kívülállók is. i8-ban az MTS megyei tanácsa rendezési jogot átadta Tamásiig és megalakult a tamási lo- ánapok rendező bizottsága. Az- a ők szervezik, irányítják az r—(»0 kilométeres körzetre kiter- lo munkát. IV rendező bizottság a kitűzött lt elérte, népszerű, vonzó lett verseny, a küzdelmek úgyszól- n minden versenyszámban ínvonalasak, Tamási idegenfor- Jmának egyik színes foltja lett verseny. .Ide tartozik az is, hogy ;ldául Nagykónyiban és Regöly- •n az elmúlt tíz évben megállt lovak kiirtása, és ha lassú is, : egészséges irányú lótenyésztés dúlt meg. A siker azonban abb feladátokat állított a rende- ■ bizottság elé, mert kicsi lett , pálya, és a közönség részére szűk a nézőtér. Időközben a tületi szövetség sárbogárdi lett. 1974. Július 21.
