Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

I

És egy vegyszerezéSi kísérlet, a növényvédő állomás logaritmikus permetezőgépével. A gép működésének lényege: pb-gáz nyomja át a vizet az egyliteres tartályból a 3 deci vegyszert tartalmazó tartályba. A beállítástól függően a kiszórandó vegyszermennyiség logaritmikusán nő, vagy

csökken,

tek. a korábbinál magasabb értéket képvisel 'a nagyobb termőképességű tenyészállo- mány. Természetes, hogy módszeresen emelkedik a jószággondozók bére. A költségeket tehát csak a célszerű takarmányozás révén lehet csökkenteni, éspedig úgy, hogy egy-egy szarvasmarha részére minél kisebb területen termeljék meg az üzemek a lehető legjobb minőségű és tápértékű takarmányt. Különösen a nagy fehérjeértékű tömegtakarmányok termesztése

szükséges, az import csökkentése érdekében. Növényife- hérje-importunk az 1960. évi 16 670 tonnáról 1972-ben 368 322 tonnára nőtt. Ebből a szójadara háromezer tonnáról 243 000 tonnára. Nem kell tehát bővebben magyarázni, miért kell a figyelmet a fehérjében gazdag, és viszonylag olcsó tömegtakarroá- nyok termesztésére irányítani.

Jó tíz évvel ezelőtt az I regszemcséi Takarmányter- mesztési Kutatóintézet dolgozott ki olyan szántóföldi takarmánytermesztési rendszert, amelynek alkalmazásával a gazdaságok kora tavasztól késő őszig olcsó, nagy tömegű, és előnyös tápértékű zöldtakarmányt etethettek _ a szarvasmarhákkal. Rövid idő alatt az egész országban ismertté vált az iregi takarmánytermesztési rendszer.

_ A köztudatban rendszer

s

zerepel, holott nem az, abban az értelemben, mint az utóbbi években kialakult, elterjedt kukorica- és egyéb növénytermesztési rendszerek — mondják most az intézet munkatársai.

— Kidolgoztunk zöldtakar- mányvariációkat tíz-tizenkét növénnyel, ezt alkalmazzák a gazdaságok, a helyi adottságaiknak megfelelő módosításokkal. A lényeg az, hogy az üzemek nagy része ilyen, vagy olyan formában alkalmazza.

Tölgyesi Lajos egészen friss felmérés adatait ismerteti.

— Tolna és Baranya megyében 39 üzem tömegtakar- mány-szerkezetét vizsgáltuk

napraforgót. A vizsgált üzemekben feletetett zöldtakarmányból 88,9 százalék az egynyári szálas — tehát az intézet által ajánlott összetétel egyik, vagy másik változata.

Fodor János az intézetben foiyó, újabb kísérletekről (tájékoztat:

A korábbi rendszeren módosítunk, olyan növényösszetételt akarunk kialakítani, amelyből négy-öt héten keresztül lehet takarmányozni, tehát a gazdaság az etetésben ne kényszerüljön sűrű váltásra. A szójás silókukoricákkal július közepétől október végéig lehet — például a sávos vetés alkalmazásával — jó, termelő takarmányt előállítani. Az őszi takarmány- keverék, a borsós napraforgó, a silókukorica-szója összetétellel lehet előbbre lépni a tömegtakarmány-termesztés- ben.

— Foglalkozunk még azzal a témával is, hogy a szóját és különféle cirkokat társítva milyen termést és bel- tartalmi értéket lehet előállítani. Ez még első éves kísérlet, de úgy látjuk, lesz olyan összetétel, amelyet majd alkalmazásra javasolhatunk.

Az intézet másik nagy témája a szója.

A termőterület ugrásszerű növekedése egyúttal a termelési kedvet is mutatja. Az, állattenyésztés fehérje-igénye, a szója felvásárlási árának rendezése, a részben, vagy közvetlenül saját felhasználási igény, nemkülönben az importcsökkenés érthetővé teszi, miért hódít a szója.

Az intézet igazgatója, prof. dr. Kurnik Ernő egy összefoglalójában úgy jellemezte: az 1974-es év a szója iparszerű termesztésének kísérleti éve. A kísérlet éve, hiszen az üzemek termelését manapság irányító, felszabadulás utáni agrárgeneráfió előtt szinte teljesen ismeretlen ez a növény. Ezért qx elmúlt évben az intézet a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet közreműködésével tíznél több termesztési és gépesítési táj- bemutatót rendezett.

A szójatermesztést gyorsan felkarolták a kukoricatermesztési rendszerek — miután a kukoricatermesztés géprendszere megfelel a szó- jatermesztésnek is. A kukoricatermesztési rendszereken kívül a Tiszántúlon arákóczi- falvai Rákóczi Tsz gesztorságával. a Dunántúlon a bes- nyői Sallai Tsz gesztorságával külön, szójatermesztő egyesülések alakultak, amelyek együttesen az országos vetés- terület 27,3 százalékán termelnek.

Az idei terméseredmények biztatóak. A májusi szemlék megállapításai szerint a vetések 33 százaléka kiváló, 46 százaléka jó, a terméskilátások tehát biztatóak. (A kisújszállási Búzakalász Tsz tavaly 30 mázsás termést takarított be hektáronként.)

Az intézet munkatársai a

jövőt illetően is bizakodók.

Úgy ítélik meg, hogy Békés

megyében néhány év alatt

tízezer hektárra nő a vetésterület, Szolnokban hasonlóan

— itt a legkedvezőbbek a

termelési feltételek — de a *

Dunántúlon is nagy teret hódít majd a szója.

Bognár István Gottvald Károly

Fodor János az egyik amerikai takarmánybabfajtát mutatja be.

I

Brigádmozgalom az AGROKER-nél

A mosonmagyaróvári gépgyár pártbizottságának van egy újságja. Első oldalán kiemelkedően foglalkozik egy, a gyár és a szekszárdi AGROKER vonatkozásában egyként fontos dologgal. Az ötletet testvérlapunk adta, aztán megkerestük Klein Józsefet, az AGROKER párttitkárát, aki amellett a géposztály vezetője is, hogy tájékozódjunk a szocialista brigádversenyről.

A mosonmagyaróvári gépgyár értékesítési osztályán működő Marx Károly zöldkoszorús szocialista brigád szocialista együttműködési szerződést kötött a Tolna megyei AGROKER Vállalat géposztályán működő „Ziper- novszky” szocialista brigáddal.

Az együttműködési szerződés megkötésének az volt a célja, hogy a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az éves felajánláson felül, saját munkájukat még hatékonyabbá tegyék, emberi kapcsolataikat kiszélesítsék a „szocialista módon dolgozni, élni és tanulni” jelszó szellemében.

A szerződés megkötésére Szekszárdon került sor, baráti találkozó keretében, ahol ott volt a gépgyár igazgató- helyettese és Klein József, az AGROKER párttitkára.

A mosonmagyaróvári brigád tagjai vállalták, hogy a ieheAz egyik kísérleti parcellába sávosan vetett I$Z—8-as szója és MV, De. 460-as kukori; ca, szójás silónak.

tőségekhez mérten segítik a Tolna megyei AGROíyER-t a mezőgazdasági gépellátásban. Vállalták azon túlmenően, hogy kellő időben adnak tájékoztatást az új gyártmányok gyártási, illetve szállítási programjáról. A Zipemovszky brigád vállalta a gyártmányok széles körű ismertetését és propagálását, ugyanakkor a vevőktől összegyűjtik a szerzett tapasztalatokat a termékek minőségére, üzembiztonságára vonatkozóan és azt közük a testvérbrigáddal.

A közös munkának már az első alkalommal megvolt az eredménye, mivel a szekszárdi brigád átadta a megye 1975. évi gépigényének jegyzékét, amivel a mosonmagyaróváriaknak nagy segítséget nyújtottak a jövő évi gyártás tervezésének előkészítéséhez.

Természetes, hogy a látogatás során a mosonmagyaróváriak megismerkedtek a szekszárdi vállalat életével, majd a megyeszékhely nevezetességeivel. Kellemes órákat töltöttek nálunk, mint ahogy kellemes volt a Zipemovszky brigád mosonmagyaróvári kirándulása is, s ez tovább szilár- • dította a két szocialista brigád kapcsolatát.

Klein József, a Tolna megyei AGROKER Vállalat párt- titkára elmondta, hogy a két szocialista brigád közötti kapcsolatnak az ad különös súlyt, hogy a termékekkel, azok gyártásával és forgalmazásával kapcsolódnak egymáshoz.

A 125 főt foglalkoztató vállalatnál hét olyan brigád működik, amely már vagy elnyerte a szocialista címet, vagy dolgozik érte, a brigádmozgalomban részt vevők aránya 75 százalékos.

Nemrégiben a medinai termelőszövetkezet kertészeti brigádját látták vendégül. Megnézték a munkaterületeket, tájékozódtak az AGROKER munká járók

Ez a rövid tájékozódás is elég volt ahhoz, hogy kiderüljön, a Tolna megyei AGRO- KER-nél eleven a szocialista brigádmozgalom.

Zöldlakarmány és szója

A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát négy alapvető tényező határozza meg: az épület- és tartástechnológia, az állomány értéke, a gondozásra fordított munkabér, és a takarmányköltség. Az első három költsége az elmúlt évek alatt állandóan növekedett. A felépült új, iparszerű állattenyésztési telepek építési költségei ismermájusban, júniusban. X vizsgált 21 Tolna megyei gazdaságban 4500 tehénnel — tehát a tehénállomány több, mint egyharmadát reprezentáló létszámmal — télen változatlanul savanyított takarmányt, tavasztól késő őszig zöldtakarmányt etetnek. Májusban őszi takarmánykeveréket, júniusban főleg borsós

Mészáros László tudományos igazgatóhelyettes szolgáltat néhány jellemző adatot. Az intézet felügyelete alatt az ország különböző területein 170 gazdaság 11711 hektáron termel fővetésben szóját. A legnagyobb termelő a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer 44 gazdasága, 2742 hektárral, az összterület 23,4 százalékával. A különböző rendszereken kívül termelő 53 üzem — 2148 hektárral — a kutatóintézettel áll szerződéses szál:tanácsadói kapcsolatban.

4