Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

I És egy vegyszerezéSi kísérlet, a növényvédő állomás loga­ritmikus permetezőgépével. A gép működésének lényege: pb-gáz nyomja át a vizet az egyliteres tartályból a 3 deci vegyszert tartalmazó tartályba. A beállítástól függően a kiszórandó vegyszermennyiség logaritmikusán nő, vagy csökken, tek. a korábbinál magasabb értéket képvisel 'a nagyobb termőképességű tenyészállo- mány. Természetes, hogy módszeresen emelkedik a jó­szággondozók bére. A költsé­geket tehát csak a célszerű takarmányozás révén lehet csökkenteni, éspedig úgy, hogy egy-egy szarvasmarha részé­re minél kisebb területen ter­meljék meg az üzemek a le­hető legjobb minőségű és táp­értékű takarmányt. Különösen a nagy fehérjeértékű tömeg­takarmányok termesztése szükséges, az import csökken­tése érdekében. Növényife- hérje-importunk az 1960. évi 16 670 tonnáról 1972-ben 368 322 tonnára nőtt. Ebből a szójadara háromezer ton­náról 243 000 tonnára. Nem kell tehát bővebben magya­rázni, miért kell a figyelmet a fehérjében gazdag, és vi­szonylag olcsó tömegtakarroá- nyok termesztésére irányíta­ni. Jó tíz évvel ezelőtt az I regszemcséi Takarmányter- mesztési Kutatóintézet dol­gozott ki olyan szántóföldi takarmánytermesztési rend­szert, amelynek alkalmazásá­val a gazdaságok kora ta­vasztól késő őszig olcsó, nagy tömegű, és előnyös tápértékű zöldtakarmányt etethettek _ a szarvasmarhákkal. Rövid idő alatt az egész országban is­mertté vált az iregi takar­mánytermesztési rendszer. _ A köztudatban rendszer s zerepel, holott nem az, ab­ban az értelemben, mint az utóbbi években kialakult, el­terjedt kukorica- és egyéb növénytermesztési rendszerek — mondják most az intézet munkatársai. — Kidolgoztunk zöldtakar- mányvariációkat tíz-tizenkét növénnyel, ezt alkalmazzák a gazdaságok, a helyi adottsá­gaiknak megfelelő módosítá­sokkal. A lényeg az, hogy az üzemek nagy része ilyen, vagy olyan formában alkalmazza. Tölgyesi Lajos egészen friss felmérés adatait ismerteti. — Tolna és Baranya me­gyében 39 üzem tömegtakar- mány-szerkezetét vizsgáltuk napraforgót. A vizsgált üze­mekben feletetett zöldtakar­mányból 88,9 százalék az egynyári szálas — tehát az intézet által ajánlott összeté­tel egyik, vagy másik válto­zata. Fodor János az intézetben foiyó, újabb kísérletekről (tá­jékoztat: A korábbi rendszeren mó­dosítunk, olyan növényössze­tételt akarunk kialakítani, amelyből négy-öt héten ke­resztül lehet takarmányozni, tehát a gazdaság az etetésben ne kényszerüljön sűrű vál­tásra. A szójás silókukoricák­kal július közepétől október végéig lehet — például a sá­vos vetés alkalmazásával — jó, termelő takarmányt elő­állítani. Az őszi takarmány- keverék, a borsós napraforgó, a silókukorica-szója összeté­tellel lehet előbbre lépni a tömegtakarmány-termesztés- ben. — Foglalkozunk még az­zal a témával is, hogy a szó­ját és különféle cirkokat tár­sítva milyen termést és bel- tartalmi értéket lehet előállí­tani. Ez még első éves kísér­let, de úgy látjuk, lesz olyan összetétel, amelyet majd al­kalmazásra javasolhatunk. Az intézet másik nagy té­mája a szója. A termőterület ugrásszerű növekedése egyúttal a terme­lési kedvet is mutatja. Az, állattenyésztés fehérje-igénye, a szója felvásárlási árának rendezése, a részben, vagy közvetlenül saját felhasználá­si igény, nemkülönben az importcsökkenés érthetővé te­szi, miért hódít a szója. Az intézet igazgatója, prof. dr. Kurnik Ernő egy össze­foglalójában úgy jellemezte: az 1974-es év a szója ipar­szerű termesztésének kísérle­ti éve. A kísérlet éve, hiszen az üzemek termelését manap­ság irányító, felszabadulás utáni agrárgeneráfió előtt szinte teljesen ismeretlen ez a növény. Ezért qx elmúlt év­ben az intézet a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet köz­reműködésével tíznél több termesztési és gépesítési táj- bemutatót rendezett. A szójatermesztést gyorsan felkarolták a kukoricater­mesztési rendszerek — mi­után a kukoricatermesztés géprendszere megfelel a szó- jatermesztésnek is. A kukori­catermesztési rendszereken kívül a Tiszántúlon arákóczi- falvai Rákóczi Tsz gesztorsá­gával. a Dunántúlon a bes- nyői Sallai Tsz gesztorságával külön, szójatermesztő egyesü­lések alakultak, amelyek együttesen az országos vetés- terület 27,3 százalékán ter­melnek. Az idei terméseredmények biztatóak. A májusi szemlék megállapításai szerint a ve­tések 33 százaléka kiváló, 46 százaléka jó, a terméskilátá­sok tehát biztatóak. (A kis­újszállási Búzakalász Tsz ta­valy 30 mázsás termést taka­rított be hektáronként.) Az intézet munkatársai a jövőt illetően is bizakodók. Úgy ítélik meg, hogy Békés megyében néhány év alatt tízezer hektárra nő a vetés­terület, Szolnokban hasonlóan — itt a legkedvezőbbek a termelési feltételek — de a * Dunántúlon is nagy teret hó­dít majd a szója. Bognár István Gottvald Károly Fodor János az egyik amerikai takarmánybabfajtát mu­tatja be. I Brigádmozgalom az AGROKER-nél A mosonmagyaróvári gép­gyár pártbizottságának van egy újságja. Első oldalán ki­emelkedően foglalkozik egy, a gyár és a szekszárdi AGRO­KER vonatkozásában egyként fontos dologgal. Az ötletet testvérlapunk adta, aztán megkerestük Klein Józsefet, az AGROKER párttitkárát, aki amellett a géposztály vezető­je is, hogy tájékozódjunk a szocialista brigádversenyről. A mosonmagyaróvári gép­gyár értékesítési osztályán működő Marx Károly zöld­koszorús szocialista brigád szocialista együttműködési szerződést kötött a Tolna me­gyei AGROKER Vállalat gép­osztályán működő „Ziper- novszky” szocialista brigáddal. Az együttműködési szerző­dés megkötésének az volt a célja, hogy a párt XI. kong­resszusa és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére az éves felajánláson felül, saját munkájukat még hatékonyabbá tegyék, emberi kapcsolataikat kiszélesítsék a „szocialista módon dolgozni, élni és tanulni” jelszó szelle­mében. A szerződés megkötésére Szekszárdon került sor, bará­ti találkozó keretében, ahol ott volt a gépgyár igazgató- helyettese és Klein József, az AGROKER párttitkára. A mosonmagyaróvári brigád tagjai vállalták, hogy a iehe­Az egyik kísérleti parcellába sávosan vetett I$Z—8-as szója és MV, De. 460-as kukori­; ca, szójás silónak. tőségekhez mérten segítik a Tolna megyei AGROíyER-t a mezőgazdasági gépellátásban. Vállalták azon túlmenően, hogy kellő időben adnak tá­jékoztatást az új gyártmányok gyártási, illetve szállítási prog­ramjáról. A Zipemovszky bri­gád vállalta a gyártmányok széles körű ismertetését és propagálását, ugyanakkor a vevőktől összegyűjtik a szer­zett tapasztalatokat a termé­kek minőségére, üzembizton­ságára vonatkozóan és azt közük a testvérbrigáddal. A közös munkának már az első alkalommal megvolt az eredménye, mivel a szekszár­di brigád átadta a megye 1975. évi gépigényének jegyzé­két, amivel a mosonmagyar­óváriaknak nagy segítséget nyújtottak a jövő évi gyártás tervezésének előkészítéséhez. Természetes, hogy a látoga­tás során a mosonmagyaróvá­riak megismerkedtek a szek­szárdi vállalat életével, majd a megyeszékhely nevezetessé­geivel. Kellemes órákat töl­töttek nálunk, mint ahogy kel­lemes volt a Zipemovszky bri­gád mosonmagyaróvári kirán­dulása is, s ez tovább szilár- • dította a két szocialista bri­gád kapcsolatát. Klein József, a Tolna me­gyei AGROKER Vállalat párt- titkára elmondta, hogy a két szocialista brigád közötti kap­csolatnak az ad különös súlyt, hogy a termékekkel, azok gyártásával és forgalmazásá­val kapcsolódnak egymáshoz. A 125 főt foglalkoztató vál­lalatnál hét olyan brigád mű­ködik, amely már vagy el­nyerte a szocialista címet, vagy dolgozik érte, a brigád­mozgalomban részt vevők ará­nya 75 százalékos. Nemrégiben a medinai ter­melőszövetkezet kertészeti bri­gádját látták vendégül. Meg­nézték a munkaterületeket, tájékozódtak az AGROKER munká járók Ez a rövid tájékozódás is elég volt ahhoz, hogy kiderül­jön, a Tolna megyei AGRO- KER-nél eleven a szocialista brigádmozgalom. Zöldlakarmány és szója A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát négy alap­vető tényező határozza meg: az épület- és tartástechno­lógia, az állomány értéke, a gondozásra fordított munka­bér, és a takarmánykölt­ség. Az első három költsége az elmúlt évek alatt állandó­an növekedett. A felépült új, iparszerű állattenyésztési te­lepek építési költségei ismer­májusban, júniusban. X vizs­gált 21 Tolna megyei gazda­ságban 4500 tehénnel — te­hát a tehénállomány több, mint egyharmadát reprezen­táló létszámmal — télen vál­tozatlanul savanyított takar­mányt, tavasztól késő őszig zöldtakarmányt etetnek. Má­jusban őszi takarmánykeveré­ket, júniusban főleg borsós Mészáros László tudomá­nyos igazgatóhelyettes szol­gáltat néhány jellemző ada­tot. Az intézet felügyelete alatt az ország különböző te­rületein 170 gazdaság 11711 hektáron termel fővetésben szóját. A legnagyobb termelő a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer 44 gazdasága, 2742 hektárral, az összterület 23,4 százalékával. A különböző rendszereken kívül termelő 53 üzem — 2148 hektárral — a kutatóintézettel áll szerző­déses szál:tanácsadói kapcso­latban. 4

Next

/
Thumbnails
Contents