Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

\ • JL'-.tA;: /^OrEfSÜLJETEít! I ULkA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAO YAR S Z OCX A LISTA TOLNÁ MEGYEI LAPJA PÉNTEK » 1974 i júl. 19. XX!V. év». 167. szóm. ARA: 0.80 F* • • Ulésí tartott a Minisztertanács A magyar—szovjet együttműködés — Fiatalok az iparban — A telekrendelet végrehajtása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a magyar —szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszk­vában megtartott 14. üléssza­káról. Az elvtársi, baráti lég­körű tárgyalásokon jóváhagy­ták az együttműködés 1975 utáni továbbfejlesztésének fő irányait a legfontosabb ága­zatokban. Több kormány- egyezményt írtak alá, valamint újabb termelésszakosítási és kooperációs megállapodásokat készítettek elő. Megvitatták' néhány kiemelt magyar gép­ipari vállalat, valamint a szovjet rokonvállalatok közöt­ti együttműködésre vonatkozó javaslatot. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott a magyar— szovjet földgázvezeték máso­dik, Leninváros—Zsámbok kö­zötti szakaszának megépítésé­re. A 115 kilométer hosszúságú vezeték építését még ebben az évben megkezdik. Az építést szovjet szakemberek, a továb­bi létesítmények kivitelezését pedig hazai vállalatok végzik. A munkaügyi, valamint az oktatási miniszter javaslatot terjesztett elő a munka mel­lett iskolai rendszerű tovább­tanulásban részt vevő dolgozók munkajogi kedvezményeinek rendezésére. A kormány úgy határozott, hogy növelni kell a munka mellett tanulók ked­vezményeit és tanulmányi sza­badságát. A továbbtanulók utazási költségtérítésére meg­állapított kereseti szintet a jelenleginél kedvezőbb feltéte­lekkel határozták meg. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a fiatalko­rúak iparban történő éjszakai foglalkoztatásának korlátozása érdekében a kormány — a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — úgy rendelkezett, hogy a 16. élet­évét betöltött fiatalkorú csak a textiliparban, '17. életévét betöltött, szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező fiatal­korú pedig a miniszter által kijelölt iparágakban foglalkoz­tatható éjszakai műszakban. A kollektív szerződések azon­ban még ezeken a területeken is korlátozhatják a fiatalko­rúak éjszakai foglalkoztatását. A belügy-, valamint a mun­kaügyi miniszternek és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta az állami tűzoltóság területi szervei mó­dosított szolgálati rendszerére vonatkozó javaslatot. A külkereskedelmi és a bel­kereskedelmi miniszter javas­latára a kormány úgy döntött, hogy az idei őszi budapesti nemzetközi vásár — a fo­gyasztási cikkek nemzetközi szakvásáraként — September 14_22. között kerüljön meg­rendezésre. A Minisztertanács a külkereskedelmi miniszter javaslatára egyben jóváhagyta azt a programot, amely meg­határozza, hogy hazánk 1975— 1976-ban hivatalosan milyen külföldi kiállításokon vegyen részt. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az építésügyi és városfejlesz­tési, valamint az igazságügy- és pénzügyminiszter közös elő­terjesztését az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdo­náról szóló jogszabályok vég­rehajtásának tapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy a rendelkezések — bár igen sokrétű társadalmi problémát érintenek — az alapvető cé­loknak megfelelnek. A több­letingatlanok kötelező értéke­sítésének előkészítésével kap­csolatos tanácsi munka ja­vult. A Minisztertanács né­hány kisebb kérdésben kiegé­szítő határozatot hozott. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). * (Kommentár) Országszerte nagy visszhan­got keltettek azok az 1971-ben közzétett jogszabályok, ame­lyek az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát ren­dezték. Egyszerűen fogalmaz­va: kimondták, hogy egy sze­mélynek vagy családnak tény­leges szükséglete szerint egy lakása, egy üdülőháza, illetve egy üdülőtelke lehet. Az eltelt három év alatt újabb rende­letek szabályozták az építhető lakások, üdülők nagyságát, meghatározták az ingatlan adózásának, nyilvántartásának rendszerét. A Minisztertanács mostani ülésén a jogszabályok és ren­deletek gyakorlati alkalmazá­sának tapasztalatait tárgyalta meg. Néhány figyelemre méltó szám jól mutatja az eredmé­nyeket, s jelzi, hol van még tennivaló. 1972-ben 185 ezer személynek volt mértéken fe­lüli ingatlana, 1974-ben 160 ezernek. Ezen belül, a mérté­ken felüli lakótelkek száma 24 százalékkal, a mértéken felüli üdülőtelkek száma 36 száza­lékkal csökkent. Megállapítot­ták azt is, hogy 1973 decem­ber végéig összesen 2500 több­letlakást és 100 többletüdülőt adtak el. A rendeletek jogossága, szükségessége nyilvánvaló, a társadalmi igazságosságot, a szocialista közerkölcsöt szol­gálja. Ezért is fordítanak a kormány illetékesei nagy fi­(Folytatás a 2. oldalon) Egy lépéssel előbbre 1978-ra kész az új telefon központ Átadták a szállítási üzem új épületeit A megyeszékhelyen évek óta gondot jelent a telefon. A meglévő több mint 30 éves központ túlterhelt, s ez okoz­za, hogy néha negyedórát is kell várni a búgó hangra. A tarthatatlan állapot megvál­toztatására már korábban megszülettek a tervek, s egy hónapja számoltunk be arról, hogy elkészültek a tervrajzai a város új telefonkábel-háló­zatának is. A napokban az új telefon- központ építésének ismét egy jelentős állomásához érkezett a Posta, a Keselyűsi úttól balra, az Aranytó úton, át­adták a szekszárdi posta új járműtelepét, szállítási üze­mét. Ehhez a telephez a Pos­ta egy uj utat épített, s ha­marosan odaköltözik a szállí­tási üzem, és a távközlési üzem körzetmestersége. Ennek időpontját jelenleg késlelteti, hogy nem találtak portásokat, akik éjjel-nappal őrzik majd a nem kis értéket képviselő járműveket, távközlési be­rendezéseket, anyagokat. Itt lesznek ugvanis a távközlési üzem körzetmesterségének raktárai is. A közelmúltban megegye­zés született, melynek alap­ján a posta szomszédságában lévő, az erdőgazdaság tulaj­donát képező lakóépületeket október elején kiürítik, s ide­költözhetnek a posta udvarán lévő épületekből a műszaki fenntartási üzemnek azon részlegei, amelyek nem az Aranytó úton kapnak új ott­hont. Ugyanis itt lesznek a Megyei Hírlaphivatal irodái is. A költözködést követően megkezdik a posta udvarának nyugati oldalán lévő hivatali és műszaki épületek bon­tását, s ezzel helyet biztosíta­nak az építkezésnek. Ezeknek az épületeknek bontását részben társadalmi munkában végzik a posta dol­gozói, s a bontási anyagokat felhasználhatják a családi há­zakat építő postás dolgozók. ■Szeretnék ezekkel az építési anyagokkal a posta dombori üdülőjét tovább bővíteni, A terület szabaddá tétele után kezdik építeni az épüle­teket, amik már az új cross­bar-központ berendezéseinek adnak otthont, 1978-ban itt működik az a berendezés, amely négyezer szekszárdi te­lefonkészüléket kapcsol össze egymással, illetve távválasz­tás segítségével, tárcsázás út­ján, az ország többi telefon- állomása ivaL wpa** —v- ­lírÚ&MC:' i — szí — , Kibővített ülés! tartott az SZMT elnöksége Napirenden: a paksi atomerőmű építésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok A paksi atomerőmű beruhá­zásának megvalósításával kap­csolatos szakszervezeti felada­tokról tárgyalt tegnap délelőtt Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Központban a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. A ki­bővített elnökségi ülésen meg­jelent Szabó Benjamin mi­niszteri megbízott, az atom­erőmű-titkárság vezetője, Gyöngyösi István, a SZÓT El­nökségének tagja, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra, Váradi László, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa, Dánffy Sándor, a SZOT szervezési és káderosz­tályának munkatársa. Részt vettek az elnökségi ülésen Paks nagyközség párt- és álla­mi vezetői, valamint a paksi atomerőmű építkezésében köz­reműködő vállalatok vezetői. Dr. Vígh Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitója után Nagy Zoltán, az ERBE létesít­ményi'főmérnöke beszámolt az építkezésen részt vevő dolgo­zók szociális és kulturális el­látásának koncepcióiról, vala­mint az erőmű építésével kap­csolatos tevékenységekről. El­mondta, hogy a munka csúcs­idejében 5500 dolgozó vesz részt hazánk első atomerőmű­vének építési, szerelési mun­káiban. A beruházás első lép­csőjének üzembe helyezése után 1200 szakember vesz részt a berendezések üzemeltetésé­ben. Ezeknek a dolgozóknak kulturált körülmények között történő elhelyezéséről, szociá­lis és kulturális ellátásáról megfelelő módon fpgnak gon­doskodni. Az építés során is biztosítják a folyamatosan nö­vekvő létszámú, építési és sze­relési tevékenységet végző dol­gozók megfelelő ellátását. A lakótelepen ez év végéig 1200 fő - elhelyezését tudják megol­dani. Ezeknek az épületeknek fűtését-már jelenleg megoldot­ták. Jövőre 2500—2800 dolgozó elhelyezéséről gondoskodnak. A lakótelepen 3000 adagos kony­ha, étterem, bisztró és A.BC- áruház, Patyolat, posta és or­vosi rendelő épül. Ezenkívül az üzemi területen megépítik a szociális létesítményeket. Biztosítják a szabadban dolgo­zóknak a melegedési lehetősé­get. Az é oítési költségekről szólva a főmérnök elmondta, hogy ebben az esztendőben 400 millió forintos építkezést való­sítanak meg, jövőre a kivite­lezés összege eléri ennek más- félszeresét. A továbbiakban Nagy Zoltán Ismertette az erőmű néhány műszaki adatát. Elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint nukleáris energia felhasználá­sával 4000 megawatt elektro­mos energiát állítanak elő. Az erőmű reaktorainak hője fog­ja biztosítani a lakótelep fű­téséhez szükséges meleg­mennyiséget. A létesítményi főmérnök tá­jékoztatója után az elnökség tagjai, valamint az építkezé­sen részt vevő vállalatok ve­zetői kérdéseket tettek fel a beruházás lebonyolításával kapcsolatosan. Ezek kitértek az egyes kooperációs tevé­kenységre, a kulturális, sport- és egészségügyi feladatok meg­oldására. A válaszadás után Szabó Benjamin miniszteri megbízott, az atomerőmű-tit- kársáfe vezetője elmondta, szándékuk, hogy az atom­erőművel Szekszárd, Paks és az egész megye jelen­tős mértékben gazdagodjon. A nagyszabású beruházás ered­ményeként az. ország energia- ellátását jelentős mértékben javítják, s ezenkívül az atom­erőmű léte lehetőséget biztosít arra, hogy a környéken az erő­műből elvezetendő, a környe­zetnél kis mértékben melegebb víz felhasználásával, a megye további gyarapodását lehetővé tevő egyéb létesítményeket építsenek. A tájékoztatókat követően az írásban előre kiadott intézke­dési terv vitájára került sor. Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára azt javasolta, hogy ezt az el­nökség koncepcióiban fogadja el, de biztosítsa a lehetőséget, hogy az idő múlásával, az épít­kezés előrehaladásával a vál­tozásokat figyelembe véve, azt tovább módosítsák. A beruházás megvalósításá­ban közreműködő vállalatok­nak a helyszínen is lesz szak- szervezeti szervük, s az SZMT velük kooperálva oldja meg a szükséges koordinációs fel­adatokat. Javasolta, hogy az SZMT szervezője keresse fel hazánk hasonló építkezéseit, s Százhalombattán, I-Iejőcsabán, Kazincbarcikán szerzett ta­pasztalataival gazdagodva te­vékenykedjen az építkezés több ezer dolgozójának érdek- védelmi munkájában. A kibővített elnökségi ülés résztvevői megvitatták a főtit­kár javaslatát, s az elnökség megbízta Egyed Mihályt, az SZMT vezető titkárát, hogv az építkezésben részt vevő válla­latok szakszervezeti szerveivel kooperálva alakítsák ki a vég­leges intézkedési tervet.

Next

/
Thumbnails
Contents