Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
ifjé/égi reuQlo 11 EMS'ffH Te mi leszel? Az én szakmám: könyvkötő — Fogalmam sem volt róla, mi a könyvkötészet. Az általános iskola elvégzése ptán gyors- és gépíró tanfolyamra jelentkeztem, de nem vettek fel. Más megoldás nem volt, dolgoznom kellett, és így kerültem a Szekszárdi Nyomdába, mint hatórás segédmunkás. Talán fél évet dolgoztam így, amikor a munkatársaim mondogatni kezdték, hogy miért nem tanulod ki a könyvkötő szakmát, mégis csak más lesz a helyzeted szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebedben. Hát így választottam én szakmát. Kiss Máriának hívnak, 1965 óta vagyok a nyomda dolgozója. Visszatérve a tanulásra. Nem mondanám, hogy azért szántam rá magam, mert nálunk lenézik a segédmunkást. Úgy éreztem, hogy szükségem van a munkám jobb elvégzéséhez a szaktudásra, amit csak a szakmunkásképző intézetben sajátíthattam el. A tanulás nem volt nehéz, hiszen benne voltam a munkában, és amit ma megtanultam az iskolában, azt holnap már gyakorlatban is csinálnom kellett. A szakmunkás-bizonyítványom valamivel jobb volt a hármasnál. Ahogy kézhez kaptam, mindjárt emeltek a fizetésemen. Érdemes az órabéremet is nyomon követni. Mint hatórás segédmunkás négyötvenet, mint kezdő szakmunkás már öthuszat kaptam óránként. Jelenleg tízötven az órabérem... Mi a könyvkötő munkája? A szakma nevében is benne van, nyomtatott lapokból könyvet állít össze. Munkánk több fázisból áll. Az első a kinyomtatott ívek hajtogatása, majd az ívek összehordása, egymásra rakása következik meghatározott sorrendben. Harmadik munkafázis az előzékelés. Ez kicsit nehezen érthető. A lényege, hogy a borító és a szöveget tartalmazó lapok közé elhelyezzük a címlapot. Könyveknél az író nevét és a mű címét tartalmazó oldalt, naptáraknál pedig az évszámot tartalmazó lapot. Ezután a fűzés következik. A könyv lapjait összefűzzük. Ezt kézzel vagy géppel végezhetjük. Ha kevesebb a fűzni való, akkor kézzel, ha több, akkor géppel. A fűzés után a leendő könyv gerincét leenyvezzük, s a ragasztóanyag még jobban ösz- szetartja a könyv lapjait. A szárítást a könyv körülvágása követi. Lényege, hogy a kiálló lapfelületeket eltávolítjuk, kialakítjuk a könyv végleges formáját. A befejező művelet a könyv táblájának szabása és a borítás. A könyv ezzel elkészült. Melyek a munkaeszközeink? Többféle van. így többek kö- zö'tt a kés, az ár, az olló, a sarokhúzó, a hajtogatócsont. Kezelésük nagyon könnyű, hamar megszokja őket a kéz. Természetesen, vannak gépek is, de azokon elsősorban a férfiak dolgoznak, mivel nehezebb munka. Én a fűzőasztal mellett végzem a munkámat. Hogyan vélekedek a szakmámról? Annak ellenére, hogy nem készültem könyvkötőnek, nagyon megszerettem. Jó dolog azt látni, amint az ember keze nyomán egy tucat régi újságból, vagy az olvasás miatt salátává vált műből csinos, szép kiállású könyv lesz. Ha pedig új könyvet készítünk, akkor annak örül az ember, hogy a tengersok telenyomtatott papírlap könyvvé áll ösz- sze. Kicsit szerencsés is vagyok, hiszen nagyon szeretek olvasni, és a könyvet nemcsak a munkahelyemen, de otthon is szívesen tartom a kezemben. Legalább 130 kötetem van otthon a kis házikönyvtáramban. Kereseti lehetőségek? Amint mondtam is tízötven az órabérem, ami havi 2300—2400 forintot jelent. Mire vittem eddig? Egy évvel ezelőtt — — igaz, szülői segítséggel — vettem egy használt Trabantot. Hétvégeken azzal járok kirándulni. Mit mondhatok még a szakmámról... Nőknek való, szép munka. Bátran ajánlom bármelyik végzős nyolcadikosnak. Feljegyezte: — vj — PÉLDAi A Beruházási Vállalat fiataljainak kezdeményezése A „Harminc év — harminc óra” társadalmi- munka-akció keretében újszerű és hasznos kezdeményezést indítottak el a Tolna megyei Beruházási Vállalat KISZ-szervezetének tagjai. Védnökséget vállaltak a szekszárdi Városi Tanács hatáskörébe tartozó művelődésügyi és egészségügyi létesítmények rendszeres műszaki felülvizsgálatára. Az előzetes megbeszélést a múlt héten tartották a Beruházási Vállalatnál. Ezen a tizenöt fős alapszervezetet Péri György KISZ-titkár képviselte, de megjelentek a vállalat és a tanács illetékes vezetői is: dr. Ordas József igazgató, Báli János, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője, Sztracsevity Ervin, a vb. műszaki osztályvezetője, Kun József, a vb. főelőadója és Keresztes János városi KISZ-titkár. Az előzetes megbeszélést majd a részletes szerződés- kötés, vagy a megállapodás követi. Tulajdonképpen mindegy, hogy minek nevezzük, a lényeg az, hogy a Beruházási Vállalat fiataljai „testreszabott” munkát kaptak. Mint Sztracsevity Ervin elmondotta, most különösen jókor jön a segítség, hiszen sok intézmény régi, elöregedett épületben székel. Az ott dolgozók nem nagyon értenek a szakmájukon kívül- eső műszaki dolgokhoz, a felújítások, renoválások optimális időben és keretek között történő elvégzéséhez viszont nagy szükség van a fiatal szakértők tevékenységére. Csak egyetérthetünk Keresztes Jánossal, aki kifejtette: a Beruházási Vállalat fiataljainak kezdeményezése más KISZ-alapszervezeteknek is például szolgálhat, mivel maximálisan figyelembe veszi az egyéni adottságokat, személyi feltételeket. Sokkal hatékonyabb és értékesebb munkát végeznek el ezek a fiatalok, mintha a társadalmi munkára szánt harminc órát például ásóval, lapáttal, csákánnyal a kezükben dolgoznák le. Szárazföldön ismételjük át a kar- és lábmunkagyakorlat anyagát, illetve a légzésről tanultakat. A külön-külön tanult részeket (légzés, kar- és lábmunka) összekapcsolhatjuk. Álljunk terpeszállásba, magastartás, törzsdöntés. Amikor a kar aktív fázisát végezzük (húzás, illetve tolás), emeljük meg a fejünket, és ekkor vegyünk levegőt A kilégzés akkor történjék, amikor a karok kiinduló helyzetbe kerülnek. A fejmozgatást egyébként állásban, hasonfekvésben először karmunka nélkül, majd azzal összekapcsolva végezzük. A kar- és a lábmunka szárazföldi összekapcsolása heverőn, keresztbe fekve, vagy két széken történhet. Úgy helyezkedjünk el az említett eszközökön, hogy csupán a hasunk és a mellkasunk támaszkodjon, a karok és a lábak mozoghassanak. Ebben a helyzetben először ütemezéssel majd ütemezés nélkül 4<apÚszólecke O csoljuk össze a kar- és a lábmunkát, ilyenkor sem árt, ha a mozgást valakivel ellenőriztetjük, és a hibákat javítjuk. A derékig érő vízben gyakoroljuk a korábban tanult légzőgyakorlatokat. Kis pihenő után a segítőtárs fogja meg a tanuló kezét, aki feküdjön a vízre, és vontattassa magát. Közben a fej kiemelésével és süllyesztésével gyakorolja a be- és kilégzést. Ugyanezt a gyakorlatot úgy is elvégezhetjük, hogy a partner a bokájánál fogva tolja a tanítványt a vízen, akinek a karja rézsútos magastartásban van. Állás, magastartás, törzsdöncés előre, lassú elfekvés a vízen. Végezzük el ugyanezt a gyakorló-: főt, de úgy, hogy a megkezdése előtt támaszkodjunk meg a medence falánál vagy a segítőtársunk előtt. A vízre dőlés után rugaszkodjunk el, és siklással haladjunk egy-két métert. A felállásnál kezdetben jó, ha segítséget nyújt a partner. A foglalkozást siklásgyakorlatokkal fejezzük be. Szárazföldön ismételjük át a kar- és. a légzés, valamint a kar- és a lábmunkáról tanultakat. A lábmunkát külön is gyakoroljuk. A vízben siklással kezdjük a foglalkozást. Most már haladunk, s gyakran okoz gondot a siklás utáni felállás. Ezért tanuljuk meg a következőket: a siklás befejezésével, a térdek felhúzásával egy időben emeljük meg a fejünket, s közben toljuk meg a vizet enyhén előre kézzel. A levegőt kezdetben csak akkor fújjuk ki, ha már biztonságosan állunk a lábunkon. (Folytatjuk). ^ Ifjúgárdisták Július ?—9 között immár ötödször rendezte meg a KISZ Tolna megyei Bizottsága az Ifjú Gárda megyei parancsnokságával közösen a megye ifjúgárdistáinak szemléjét. Az idén is, az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a lányok és fiúk versengését — mert hiszen a szemle egyben az is volt — nagyon sokan figyelemmel kísérték. Az első napon, július 7- én a Dunai menti fiatalok találkozójának keretében volt az ünnepélyes megnyitó Pakson. Itt a megye öt járását egy-egy ifjúgárdista-szakasz — 120 fiú, lány — képviselte. Július S-án igen izgalmas verseny színhelye volt a Szekszárd melletti Sötétvölgy. A részt vevő rajok itt mérték össze tudásukat egész napon át tartó akadályverseny keretében. A harmadik nap délelőttjén, július 9-én összetett versenyek színhelye volt a megyeszékhely. Az ifjúgárdisták úszásban, fegyveres váltófutásban versenyeztek. Délután pedig a leglátványosabb eseményre került sor. A Felszabadulás téren tartották meg a díszszemlét (képünkön), amely verseny is volt, hiszen azon az öt szakasz alaki felkészültségéről, menetdal- beli tudásáról adhatott számot. Itt is voltak kötelező és szabadon választott gyakorlatok, ...._ A három nap igen szép eredményekkel zárult. A versenyző járásonkénti legjobb szakaszok jó felkészültségüket tanúsították, s bebizonyították, hogy a szemlével záruló kiképzési évben jól elsajátították az elméleti, gyakorlati tudnivalókat. Elméleti tudnivalók? Bizony, jócskán voltak azok is, hiszen az ifjúgárdistának a kiképzési év során készülnie kell aktuális kül- és belpolitikai kérdésekből is, s különösen sokat kellett foglalkozniuk az ifjúságpolitikával. Hogyan értékelt a zsűri? Különösebb meglepetés nem volt a helyezéseknél. Idestova hagyomány, hogy a részt vevő szakaszok közül a dombóvári városi és a bonyhádi járási szakasz kerül az élre, magas szintű felkészültsége miatt. Véget ért tehát az V. megyei Ifjú Gárda-szemle. Jövőre ismét találkoznak a járások legjobb szakaszai. Ä Bojtorján zenekar Egy érdekes virágfajtáról lesz szó a következő sorokban, mégpedig friss, élő, le nem tépett, sőt le sem téphető, négy szálból összeállított muzsikáló virágcsokorról. Frisse- ségüket jelzi, hogy három hete kezdtek bimbózni, bizonyos Anakonda nevű altalajon, melyről már bizonyára sokan hallottatok, megyénkben többször hullatták zenevirág-szír- maikat. Komolyra fordítva a szót, az ismert Anakonda zenekar megszűnt, két tagjuk katonának ment. Éppen azok, akik meghatározták a zenekar stílusát, folk-zenét játszottak, nemzetiségi és magyar népdalok feldolgozásával, előadásával foglalkoztak. Júniusban két új tag kapcsolódott a megmaradótokhoz: megalakult a Bojtorján. A zenekar vezetőjével a DFT paksi tábortűzi fellépésük után beszélgetünk. — Hogyan kerültetek Paks- ra, a DFT-re? — Horányi Gyuri régi ismerősünk, az ifjúsági ház vezetője hívott meg bennünket. Igaz még mint Anakondát, de így is elfogadott bennünket. A jelenlegi zenekarral itt Pakson yolt az első fellépésünk a nagyközönség előtt, az ifjúsági házban, a második pedig a tábortűzi műsorban. — Milyen lesz a zenétek, elképzeléseitek, terveitek? — Komolyodunk, az úgynevezett sikerszámokról szeretnénk áttérni a maradandó zenei élményt nyújtó előadásokra. — A tábortűzi műsor még nem ezt mutatta... — Igaz, de itt más szempontok játszottak közre. Szabadtéri játék, vízparton, ropogó tábortűz, nyüzsgő tömeg mellett — a sikerszámokat is be kellett dobni, a közönséget megénekeltetni, mellénk állítani. Zenei érdeklődésünket a magyar népzene mellett főleg a balkáni népek zenéjére irányítjuk, itt sok érdekes lehetőséget látunk a feldolgozásra. Készülünk a szakmai bemutatónkra, ez ősszel lesz az Országos Filharmóniánál, rádió- felvételek készítése, fesztiválokon való szereplés, NDK-beli utazás áll előttünk. Az ORI- utak mellett természetesen tanulunk, hárman járunk a konzervatóriumba — fagott-, ének-, gitárszakokra. — Jó zenélést — sok sikert! HERCZEG ISTVÁN