Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Posfafiók, 71

ON KÉRDEZ

Mikor kötik be a vizet?

Lőbel Katalin Majos, Fő u. 73. szám alatti olvasónk írta: „1973-ban kezdték el falunkban a vízbekötést a házakba. 1974 elején megcsináltattam a tervrajzot. A tervrajz 1974. március 31-én lejárt. A határidő lejárta előtt és utána is sokat jártam már Bonyhádra a Víz- és Csatornamű Vállalathoz, hogy kössék be a vizet. Még azóta is jönnek. A határidő rég lejárt, és most bizonyára azt gondolják, hogy még egy tervrajzot fogok csináltatni, saját hibámon kívül. Kifizettem már mindent, csak a bekötési díjat nem, mert csekket nem kapok, amíg az árok ásását a lakásom előtt elvezető cső átkötéséhez az én csövemre nem engedélyezik. A kút is 150—200 méterre van a lakástól, tervyajzom lejárta mellett ez is nehézséget jelent."

A kérdésre Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója válaszolt:

— 1974-ben ez ideig a községben bekötést nem végeztünk, mivel a vállalatunknak igen kis mennyiségű 3/4” horganyzott cső állt rendelkezésére. Vállalatunknak a II. negyedév végén sikerült jelentősebb mennyiségű 3/4” horganyzott csövet beszerezni, ezért Majos község bekötési munkáit a napokban megkezdjük. Lőbel Katalin panaszos vízbekötését a sorrendnek megfelelően rövid időn belül kielégítjük. Újabb tervrajzot nem kell készíttetnie, mivel vállalatunk a bekötést a régi tervrajz alapján is elvégzi.

Mikor kérheti az útiköltséget ?

Németh Istvánné Bátaszék, Baross u. 8. szám alatti olvasónk a következő problémával kereste fel rovatunkat: „Férjemet 1962-ben szívműtéttel operálták, azóta is nyugdíjas, 62 éves. Gépkocsi- vezető volt, de dolgoznia már nem szabad. Többször vglt a balatonfüredi szivkórházban. 3 éve agyembóliát kapott, azóta is gyakori a rosszulléte, nem tud rendesen beszélni sem. A szekszárdi rendelőben februárban kértük, hogy újból utalják be Balatonfüredre gyógykezelésre. Hála az orvosának, ezt nagyon szívesen meg is tette, szabályos beutalót kaptunk, amivel május 31-én kellett jelentkezni. Én május 28-án felkerestem a körzeti orvost — mivel a főorvosnő akkor jön ki táppénzes betegeihez — kértem úti- költség-téritést és kísérői igazolványt, hisz egyedül nem utazhat, nem is tud beszélni. Beadtam a beutaló papírt az írnoknőnek, mikor még nem voltak ott az orvosok. A táppénzes betegek sorra vétele után közölték velem, hogy nem jár útiköltség, és

kísérő. Hogy melyik orvos mondta Stangné írnoknőnek ezt, azt nem tudom. Mutattam, hogy a 68163-as beutalószámon olvasható, hogy útiköltséget előre is kérhetek. Nem először tagadták meg az ilyen igazolás kiadását, mivel nem vizsgálatra utazik a férjem. Nem hiszem, hogy helyesen járnak el velünk.”

A kérdésre dr. Csehák Judit városi-járási főorvostól kértünk választ, aki a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket:

— Olvasójuk azt szeretné tudni, helyesen jártak-e el útiköltségügyében a körzeti orvosi rendelő dolgozói. Személyesen néztem utána a történteknek, és felvilágosítást kértem a Társadalombiztosítási megyei Igazgatóságtól. A szanatóriumba utalt betegek döntő többsége valóban a kórházi ápolás után igényli útiköltségének megtérítését. Azonban a beutaltaknak lehetőségűk van az útiköltség felvételére az elutazás előtt is, hiszen anyagiak hiánya nem hátráltathatja a gyógykezelés megkezdését. Nem kell azonban a körzeti orvost vagy a felülvizsgáló főorvost felkeresniük, hiszen a beutaló útiköltségszelvénnyel van ellátva, azt külön igazoltatni nem kell, a rendelőintézet már a beutaló kiadásával, kiállításával az igényjogosultságot igazolta.

A körzeti orvosnál min-' denképp tévesen tájékoztatták Németh Istvánnét, ezt az ott dolgozókkal megbeszéltem. Mentségükre legfeljebb az hozható fel, hogy igen ritkán fordul elő hasonló kérés, és a kintlévő felülvizsgáló főorvos válasza szerint jártak el. Németh Istvánné legközelebb a beutaló útiköltségszelvényével egyenesen a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz forduljon, ahol azt előre is elszámolják. Dolgozóink természetesen ezúton is elnézését kérik.

Kevés az apaállat Faddon

Simon Sándor Fadd, Somos utca 42. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Fadd nagyközségben rossz az apaállat-ellátás, a sertés- tenyésztés területén. A községben nagyon sok háznál van anyadisznó-állomány (1 — 2 da rabi. A községben 3, Domboriban 2 apaállat van. (Domborít csak megjegyeztem, tovább nem foglalkozom veld. A 3 apaállat közül 1 eayáltalán nem .fedez, legalább egy éve k\ kellett volna már selejtezni.

Póczik Zoltánt, a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóját kerestük fel a kérdéssel:

— Fadd nagyközség területén mintegy 140—150 anyakocát tartanak tenyésztésben a háztáji, kisegítő

és egyéni gazdaságok. Az állomány szaporítására kihelyezett köztenyésztési apaállatok száma elegendő. (Általában 30—40 anyakocára kell biztosítani egy tenyészkant.) A községben tartott kanok egyikének fedezőképtelensége — a szokásos őszi apaállatszemlét követően — mintegy 5 hónapja következett be. Ennek selejtezését és cseréjét — az apaállat-gondozó jelzése alapján — állatorvosi javaslat beküldésével kellett volna kérnie akár a nagyközségi tanács vb szak- igazgatási szervének, akár a helyi termelőszövetkezetnek. A másik két apaállat viszont igen jó tenyész- képességű, amit a kedvező szaporulati eredmény (fialásonként 12—14 malac) is bizonyít. Takarmányozásuk bár valóban nem a legkedvezőbb, de az átlagos gyakorlatnak megfelelő és a legtöbb helyen alkalmazott összetételű gazdasági abrakkeverékről (kukorica-, árpa- és búzadara) a helyi Lenin Mg. Tsz is gondoskodik. A visszaivarzásokat nemcsak a fedezőkanok, hanem ugyanúgy az anyaállatok élettani, tartási és takarmányozási rendellenességei, hibái is kiválthatják.

A tenyésztésre alkalmatlan kan pótlásáról a megyei Állattenyésztési Felügyelőség gondoskodik, de még teljesebb megoldást ígér a kisüzemi sertésállomány mesterséges termékenyítésének közeljövőre tervezett bevezetése és fokozatos ki- terjesztése.

Hol dolgozhat 1260 órát?

Szalai Mihály Szedres, Hősök tere 4. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Nyugdíjam meghaladja a kétezer forintot, így 840 órát dolgozhatom évente. Kérdésem az, van-e olyan munkahely, illetve munkakör, ahol 1200 órát is ledolgozhatom nyugdíjam teljes meghagyása mellett? Az ebédidőre számított fél óra, melyet 2 forintjával számolnak el, beleszámít-e a 840 órába?"

Bán János, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta:

— Az 1/1973. (III. 3.) SZOT számú szabályzat tartalmazza azokat a munkaköröket, amelyekben a nyugdíjasok foglalkoztatási kerete 1260 óra. Ezek a következők:

a) alsó- és középfokú oktatási intézményeknél pedagógus,

b) az egészségügyi, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató gyermek- és szociális intézményeknél munkás- és kisegítő állománycsoportba tartozó, ....................„ .

c

) folyamatosan üzemelő egészségügyi és szociális intézményeknél ápoló,

d) a népgazdaság minden területén a fűtő (a fűtési idény meghosszabbodása miatt végzett munkaórákkal az 1260 órás keret növekszik),

e) a népgazdaság minden területén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegyőr, s az egyéb rendészeti feladatokat ellátó dolgozó,

f) a kulturális intézményeknél és vállalatoknál a vetítőgépész és nézőtéri dolgozó,

g) idényszerűen működő üdülőkben a gondnok és fizikai munkás, élelmiszer- kiskereskedelmi, szállodai és vendéglátóipari, hálózati egységeknél bármely munkakörben alkalmazottak,

h) művelődési és kulturális szolgáltató intézményeknél a takarítók.

Tájékoztatásul közöljük: még, hogy a 840, illetve 1260 órába a munkaviszony teljes tartama beleszámít, tehát az ebédidőre számított fél órák is. _ v.

Hogyan lehet fogni a jugoszláv 11. műsort ?

Agócs László a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója kérdezte: „Milyen csatornaszámon, melyik adón foghatnám a jugoszláv adás

II. műsorát?" i

A kérdésre Harangozó János, a szekszárdi GEL- KA-szerviz művezetője válaszolt:

— A 23-as csatornán vehető a jugoszláv adás második műsora.

Haszonélvezeti jog

Fekete Balázsné Pincehely,' Zrínyi u. 1. szám alatti olvasónk többeket is érdeklő problémával fordult hozzánk: „Férjem még legénykorában, 1969. július 12-én vett egy házat. Azóta megnősült, kétéves házasok vagyunk, és családunknak a lakás kicsiny, másikat vásárolnánk, vagy építenénk. Szeretnénk eladni, de számításunkat keresztülhúzza az, hogy a ház egyik felére a férjem nagyanyjának van haszonélvezeti joga. Tanácstalan vagyok, miként fogjak ügyem intézéséhez, hogy az sikerüljön az idős néni ellenvetése ellenére is."

Ä kérdésre dr. Deák Koprád, csoportvezető ügyész válaszolt:

— Mindenekelőtt utalunk a Polgári Törvénykönyvnek a haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseire, amelyek szerint: „Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.” „A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet, a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.” A haszonélvezet keletkezhet szerződés alapján, de keletkezhet jogszabályi rendelkezésnél fogva is, pl. az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.

Tanácskérő levéléből nem tudjuk, hogy az ön férje nagyanyjának haszonélvezeti joga miként keletkezett, mégis utalunk arra, hogy a házastárs haszon- élvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik, a haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszon- élvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa.

Nem tudhatjuk azt sem, hogy a szóban forgó házingatlanon nem áll-e fenn elidegenítési tilalom.

Mindezekre figyelemmel az a javaslatunk, hogy panasznapon keresse fel problémájával a Tamási Járásbíróságot, ahol — amennyiben a szükséges feltételek fennforognak — esetleg a haszonélvezet korlátozását is kérheti.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban pedig, hogy bontási engedély tárgyában „a tanács hónapok óta nem intézkedik” csupán azt tudjuk javasolni, panaszolja meg ezt a körülményt a járási hivatal építés-közlekedési szakigazgatási szervénél.

Ml VÁLASZOLUNK

Telefonszámaink : 129—01, 123—61