Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
f f 9 f 0 agazio • magazin magazin Tudományos hírmagyar ásónk írja: dés, 16 százalékkal kevesebbet hiányoztak a munkából, mint 1 a kevés aszkarbirisavat kapott társaik.Egy másik, kísérletben- azt vizsgálták^ a csehszlovák kutatók, hogy mennyire egészíti ki a C-vitamih az inflúen- za. elleni védőoltás., jótékony hatását. Kiderült, - hogy a védőoltás 'és vitatnin jóval hatásosabb védelmet- nyújt, mint csupán .az oltás,- vagy az asz- korbinsav egyedül.' Valószínű, hogy—szervezetünk- -v,rendőreinek”, .a limfocitáknak van C- i vitajriinra szükségük — a nagyobb- C-vitamin adag tehát serkenti az immunrendszert, a : C-vitamin • hiánya1 viszont „halványítja’- az immunvá- - laszt. Nem kevésbé érdekesek azok a kísérletek sem, amelyek a C-vitamin és az érelmeszesedés közötti lehetséges össze- . függéseket vizsgálják. Tengeri malacokkal kísérletezve ' cseh kutatók megfigyelték, hogy a kis -.mennyiségű asz- korbinsav-bévétel növeli a vér koleszterin-szintjét, s ezt' az okozza, hogy < akadályozódik a koleszterin átalakulása epesavakká. Nagyon érdekes meg_ figyelése a kísérleteknek, hogy ezt a jelenséget már olyan C-vitamin hiány is kiváltja, amely még nem okoz skorbu- tot. A kutatók megfigyelték,' hogy napi 1 grampi aszkor- binsav legalább 47 napon át folyamatosan szedve, 10 százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét. „A kísérleti • személyek kivétel nélkül 40 évnél idősebbek voltak.” Angol kutatók valószínűnek tartják, hogy ezt a jótékony hatást közvetlenül a C-vitamin fejti ki, nevezetesen- azzal.. Három Krakkó A Krakkóba érkezők, a város történelmével megismerkedve, könnyen felfedezik, hogy három különböző arculata alakult ki a századok folyamán. Az „első” Krakkó Kopernikusz városá, az utánozhatatlan építészeti, tudományos, irodalmi és művészeti alkotások őrzője. Ez a világ egyik legrégibb védett építészeti területe, melynek 711 műemléke közül 11 világhírű. A legértékesebb műemlékek csaknem mind az óváros központjában, a régi várban helyezkednek el. A „második” Krakkóban kevés olyan épület van, amelyet tehetséges építészek terveztek, de annál több épült a megrendelők hóbortos ízlése szerint^ így a házak többsége nem építészeti érték. A tervezés alapelveit az ősi Krakkó diktálta: a városnegyedeket fokozatosan körülvette a körutak második gyűrűje. A külvárosi kertek parkokká és terekké változtak. A „harmadik” Krakkó megteremtését teljes joggal nevezhetjük a felszabadult lengyel nép egyik legnagyobb eredményének. A központból néhány széles, modern út vezet Nowa Hutába, a Lenin kohászati kombinát városába. Nincs messze az az idő, amikor Nowa Huta lakótelepei találkoznak a régi Krakkó keleti részeivel. A krakkói építészek kidolgozták a város 15 évre szóló fejlesztési tervét, amely kimondja a történelmi városmag sérthetetlenségét, s ugyanakkor előirányozza az úgynevezett „második” Krakkó rekonstrukcióját. Krakkó lakossága 1990-re a jelenlegi 680 ezerről 960 ezerre növekszik. Az új tervek hosszú alkotó viták során alakultak ki. A mai körutak koncentrikus gyűrűit autósztrádákkal övezik majd. Tanulmányozzák a metróépítés lehetőségét is, de előbb a főpályaudvar sínpárjait vezetik a föld alá, az óváros alatt húzódó alagútrendszerben pedig kétkilométeres villamos- vonalat építenek. Krakkó 12 felsőoktatási intézményében 55 000 diák tanul. A fejlesztési tervek minden kényelemmel ellátott komplexumok építését irányozzák elő a képzőművészeti, a • test- nevelési és más főiskolák mellett. A várostervezők a lakosság minden csoportjára gondolnak: a munkásokra, alkalmazottakra, diákokra, gyerekekre, sőt, a turistákra is. Krakkó, évente mintegy 15 millió vendéget fogad. Mindent megtesznek azért, hogy az ősi és fiatal Krakkó mindhárom részében kellemes legyen a munka, az élet és a tanulás. A „bűvös” fehér port, a C-vitamint — vegyi nevén aszkorbinsavat — évente több millió tonnás mennyiségben gyártják már a világon. Nemrégiben biológusok, biokémikusok, klinikusok és élelmiszer-technológusok gyűltek össze London környékén, hogy megvitassák a szerény fehér por sokféle szerepét, A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az aszkorbinsav hatalmas adagjai — naponta egy grammnyi — is csaknem teljességgel ártalmatlanok, s csökkentik a nátha, influenza' gyakoriságát, a vér koleszterin-szintjét, megelőzik a nitrozaminok okozta rákot, serkentik az immunválaszt — és ami a legmeghökkentőbb: növelik az agy fürgeségét, ■élénkségét. A cinikusok azt tartják, hogy a C-vitamin molekulája túlságosan egyszerű ■ennyiféle anyagcsere-tevékenység befolyásolásához, ezen . a konferencián azonban azzal érveltek, hogy a C-vitamin és a napjaink biokémikusainak kettős favoritja (a ciklikus AMP és a ciklikus GMP) között anyagcsere-kapcsolat van. Ha ez megfelel a valóságnak, egyszerre könnyebb lenne megmagyarázni, hogyan fejthet ki az aszkorbinsav eny- nyire változatos hatásokat. Azt a jelenséget, hogy a C-vitamin növelné a szellemi élénkséget, csehszlovák bányászokon kísérletezve fedezték fel. A bányászok egyik csoportja csupán 100 milligramm C-vitamint kapott naponta, a másik csoport viszont egy grammot, vagy még ennél is többet. A nagy adag C-vitamint kapott bányászok csoportjában jóval kevesebb volt a légzőszervi megbetegeMiért öregszünk? Amíg voloki elolvassa ezt a rövid kis cikket, agyvelejének körülbelül száz idegsejtje pusztul el. De emiatt he ", nyugtalankodjék az olvasó: ez öregedésünk szokósas folyamata. Az ember öregedése, a chicagói egyetemen működő / kutatók feltevése szerint, az agyvelősejtek közötti • hézagok eldugulása és a sejtek ennek következtében történő elpusztulása következtében történik. Egy három és egy 26 hónapos patkánynál megmérték az agyvelő sejtközi hézagainak terjedelmét, és ekkor ki: derült, hogy a fiatal állatoknál ez a hézag az agyvelőkéreg 22 százaléka, s ez a normális mutotó, az idősebb patkányoknál viszont a hézagok lassanként „eltömődnek” és csupán 9,6 százalékot tesznek ki. A sejtközi hézagok eldugulásából nem is származna nagy baj, ha ezeknek szerepe csupán az agy méretének megnövekedése volna. A helyzet azonban az, hogy ezek a hézagok létfontosságú funkciót töltenek be: megfelelő mikroközeget hoznak létre és ezáltal lehetővé teszik a sejtek hatékony működését, csatornákul szolgálnak, amelyeken keresztül az ionok haladnak az onyagcsere során, végül pedig nagymértékben tőlük függ az agysejték kölcsönös összefüggése. Ki virul-e a sivatag ? hogy Teloldja a kalcium/ko- leszterin komplexeket — laboratóriumi kísérletekkel sikerült is ezt igazolni, és valószínű, hogy az aszkorbinsav ugyanígy hat egészséges emberek szervezetében is. Angol kutatók egyébként a következőképpen képzelik el az aszkorbinsav és a ciklikus AMP közötti láncot. Növelve az adrenalin-szintet a szervezetben, s ezzel.a ciklikus AMP szintézisét, továbbá bénítva a ciklikus AMP-t elbontó enzim tevékenységét, az aszkorbinsav emeli a ciklikus AMP szintjét a szervezetben. Ezzel egy- időben ugyancsak növekszik a ' vegyi testvér, a ciklikus GMP termelése is a testben. Ez lehet a magyarázata annak a szellemi élénkségnek, amelyet cseh kutatók a bányászokon figyeltek meg. A depresszióban szenvedő betegek agyában a ciklikus AMP szintjének csökkenése figyelhető meg. Kézenfekvő ■ a gondolat, hogy érdekes eredményekhez lehetne jutni, ha az ilyen betegeket a ciklikus AMP-kapcsolatra gondolva egyszerűen . aszkorbinsavval, CrVitaminnal kezelnék. Előbb- utóbb- -nyilván hír • érkezik ilyen kísérletekről, megfigyelésekről is. (A. Delta legutóbbi számából.) A Föld területének egynegyed részét sivatagok és félsivatagok foglalják el. Sok országban éppen ezért a tudósok igyekeznek feltárni a pusztuló talaj felhasználásának lehetőségét. A japán „Sivatagos területeket tanulmányozó intézet” elhatározta, hogy új módszereket próbál ki a sivatag termővé tételére. A kísérlet a Perzsa-öböl partvidékén történik. A japánok különleges bulldózerek segítségével- vékony aszfaltrétegeket akarnak elhelyezni 75 centiméter mélységben a homok alatt. Ez a réteg feltartóztatja a vizet. A kísérleti szakaszt azután tengervízzel öntözik. A szakaszt olyan növényekkel szándékoznak bevetni, ame* lyek jól bírják a sós vizetA magyar festészet őshazája: Zala A zalaegerszegi Göcseji Múzeum legújabb évkönyve részletes ismertetést ad a magyar kultúra hajnalának két nagy értékű emlékéről, a hahóti kódexről és a ■ csatári .bibliáról. A1 XI. illetve XII. században született, s már a maguk korában rendkívüli értéket képviselt dokumentumok annak a virágzó kulturális életnek kézzel fogható bizonyítékai. amely a XI. század elején a dunántúli magyar életet, a déli, délnyugati határ mentének vidékét jellemezte. Egyben, arról is vallanak, hogy festészetünk legpatinásabb emlékei Zalából származtak el. A hahóti kódex sacramen- tárium — misekönyv. (Korát tekintve ez a második legrégibb hazai írásos emlék, legelső hazai kódexünket, a „Sze- lepcsényi kódex”ret valószínűleg Salamon uralkodása idején írták.) A ma is létező Zala megyei Hahót község Árpád-kori alapítás, az akkori apátságon született a misekönyv. A kódex 1094-ben királyi adományként jutott ki a zágrábi érseki könyvtárba, ahol ma is őrzik. A ,zalai földön született misekönyv nemSkót nagycsalád A 86 éves .Anges Byrne olyan családot alapított, amelynek ma 30o tagja van. Anges ■ asszony 70 évvel ezelőtt vetette meg' az óriási család alapjait. Még ma is vaskézzel ‘ irányítja családját, amelynek valamennyi tagja nagymamának szólítja. Angés asszonynak 16 ‘ gyermeke közül 8 él, van továbbá 57 unokája, 106 dédunokája és egy szépunokájá.' Az idős asszony azért külön elismerést érdemel, mert családjának minden tagját habozás nélkül nevén tudja szólítani, ■ ___ c sak a magyar liturgiának, hanem a magyar miniatura festészetnek is legrégibb fennmaradt emléke. A kétkötetes csatári bibliát századokon át az admonti kolostor bencései vigyázták, ma pedig a bécsi österreichische Nationalbibliothek tulajdona. A csatári biblia a Zalaegerszeg melletti kis községberl egykor fennállott apátság könyvtárába tartozott, magyar képfestésünk legelső emléke. Két nagyméretű kötetében 111 iniciálé, 42 minta- túra van, 499 lapját 31 nagy- jelenet, 4 kánonkép ékesíti. TÓTH ANTAli j Nemcsak a Szovjetunióban, hanem sok más országban is jól tudják a vadászok, hogy a Kaukázusban gazdag zsákmányt remélhetnek, a Kaukázus vidéke földtörténeti szempontból „fiatal” hely, a kaukázusi földszoros mintegy ötmillió évvel ezelőtt jött létre. A zoológusok megállapították, hogy valamikor zsiráfok, majmok, struccok is éltek itt — a Kaukázus vidékén gyakran találnak ilyen leleteket. Aztán a jégkorszak elhozta a Kaukázusba a nagy emlősöket. A hegyek alatti síkságokon zebrák, 1 őzek, szamarak, vadlovak, medvék, farkasok kóboroltak. Már Hérodotosz és Xe- nophanész is leírta, hogy az ősi szkiták szarvasokra és vadlovakra vadásztak. 250 évvel ezelőtt a cár és vadásztársasága egyetlen nap alatt 180 őzet és sok más állatot ejtett el itt, a Tbiliszitől délnyugatra fekvő egyik hegyszorosban. Az első világháború előtt a Kaukázusból- évente több, mint ötezer vaddisznóbőrt exportáltak külföldre. Nyilvánvalóan nem teljes adatok szerint századunk harmincas éveiben 130 000 vadász fordult meg a Kaukázusban, s zsákmányuk igen gazdag és sokféle volt; rengeteg őz, szarvas, vaddisznó, farkas, medve, fácán, róka, stb. Amerikai felmérés az öngvilkosokrql Georgia állam (USA) egyetemén az emberi magatartást vizsgáló intézet egyik pszichológusa, Leonard Linden megállapította, hogy az öngyilkossági hajlam nagymértékben függ az emberek foglalkozásától, munkakörülményeitől. Az amerikai öngyilkosokról készített hivatalos adatokat vizsgálva felfedezte, hogy lényegesen kisebb az öngyilkosok aránya azok között, akik olyan munkakört töltenek be, amely lehetővé teszi, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az: emberekkel. Az orvosok és ügyvédek közül tehát azért követnek el kevesebben öngyilkosságot, mert szakmájuknál fogva alkalmuk van mély, emberi kontaktusok megteremtésére. Az öngyilkosok száma a mezőgazdasági dolgozók között' a legnagyobb, hiszen ők teljes munkaidejüket magányban töltik, és így nincs lehetőségük kapcsolatteremtésre, ' ; A Kaukázus — ideális yadászhelv A „csodatevő” G-vitamin
