Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
Párt»*erve%e» — páritrányitás Párlalapszervezeti decentralizáció a tsz-ekben A termelőszövetkezeti párt- . szervezetek szervezeti felépítése az utóbbi fél évtizedben jelentősen megváltozott A nagy létszámú, a szövetkezet egészét átfogó pártszervezetek - .ből a termelőszövetkezetek egy részében több kisebb párt*, szervezetet hoztak létre: a szó- használat szerint decentralizáltak. Ezeknek a kisebb pártszervezeteknek az irányítására, munkájuk összehangolására pedig csúcsvezetőségeket választottak. A pártszervezetek decentralizálásának indítékát az utóbbi évtized nagyarányú politikai, társadalmi, gazdasági fej. lődésében kell keresni. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a szövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodást folytatnak. Ezzel együtt jár, hogy azokat a termelési ágazatokat fejlesztik elsősorhan, amelyek adottságaiknak legjobban megfelelnek, amelyek a legnagyobb eredményeket hozzák. Egyes termelési ágazatokat megszüntettek, másokat viszont gyors ütemben fejlesztettek, ezekre fordították anyagi eszközeiket, ezekbe irányították a tagok zömét. A szövetkezetek többségében a 70-es évek elejére kialakult két-három olyan termelési ágazat, amelyekben valóban nagyüzemi a termelés, s amelyeknek eredményes vagy eredménytelen működése döntő hatással van a szövetkezeti tagok jövedelmére, életszínvonalára. A gazdálkodás ilyen irányú fejlődésének fontos jellemzője. hogy a szövetkezeteken belül az egyes üzemágak, üzemegységek tevékenységi köre szinte teljesen elhatárolódott: létrejött az ágazati vezetés. Számos szövetkezetben az üzemágak. termelési ágazatok olyan önállóságot kantak hogy önelszámoló egységek lettek. Ugyanerre az időszakra esik a szövetkezetek életében olv nagy jelentőségű koncentráció i6. Kezdetben ez főként a szövetkezetek egyec’1 lésében mutatkozott meg. Két-három, sőt több község termelőszövetkezete is egyesült, s ez a szövetkezetek területének nagyarányú növekedését eredményezte. A területi koncentrációt követte az anyagi erők összpontosítása, s ez a folvamat nno- jainkban mindinkább erőteljesebbé válik. A pártszervezetek felépítésének módosulása tehát a szövetkezetek életének fejlődését követte. így megnvílt a lehetőség — sőt esetenként szükségessé is vált —. hogv az úgynevezett decentralizált alap- szervezetek oolitikni tevékenységükben figyelembe vegyék termelési egységeik adottságait. lehetőségeit. Napjainkban már megállapítható, hogy az egyes termelési ességekben működő párt. szervezetek többsége megtalálta helyét, kialakította a sajátos helyzetének, lehetőségeinek megfelelő munkamódszert, területének gazdájává vált. Szervezetileg közeleEb kerülve a közvetlen termelésben dolgozó termelőszövetkezeti tagokhoz, alkalmazottakhoz, sokat tesznek a termelés politikai eszközökkel való segítése, ellenőrzése érdekében. A jól működő pártszervezetek nagy érdemeket szereztek a területükön dolgozó tsz-tagok alkalmazottak tudatának formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a kollektívák összekovácsolásában. Ugyanakkor az is igaz, hogy a decentralizált pártszervezetek tekintélyes százaléka napjainkban még nem találja helyét, nem tudta kialakítani helyes munkamódszerét. Nem elég önállóak, nem kezdeményezik a he- ]vi gondok, problémák megoldását. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a decentralizálást nem célnak, hanem eszköznek. szervezeti keretnek tartották a párt politikája jobb érvényesítése érdekében, ott a pártszervezetek eredményesebben, nagyobb hatásfokkal működnek. Ott viszont, ahol csuoán magától a decentralizálástól várták a politikai munka „ugrásszerű” fejlődé |H, jobbára elmaradtak a várt eredmények. Ez egvben azt is jelenti, hogy ezeken a helyeken szembe kell nézni a tényekkel és a nehézségekkel, le kell szűrni a következtetéseket, s ennek megfelelően kijavítani a hibákat. Egyes decentralizált pártszervezetek gyenge, önállótlan működéséből azonban nagy hi. ba lenne olyanféle következtetést levonni, hogy maga a decentralizálás volt hibás lépés. Ellenkezőleg. Politikai, társadalmi, gazdasági életünk fejlődésének történelmileg szükséges következménye ez a párt szervezeti életében. A hibát abban kell keresni, hogy egyrészt ott is végrehajtották, ahol erre a feltételek mégnem értek meg. másrészt számos helyen „túlhajtották”, vagyis nagy számban hoztak létre olyan kislétszámú pártszervezeteket, amelyek nem elég ütőképesek, nem képviselnek kellő politikai erőt. A pártszervezetek decentralizálásánál legalább két alapvezető feltételt kell figyelembe venni. Az egyik: a termelési egység nagysága! területi e'helvezkedése, az ott dolgozók létszáma, a termelési folyamatok elhatároltsága. A másik: íelentős politikai erőt képviselő. megfelelő számú párttagság. A termelőszövetkezetek életében az előbbiekben említett Tíz mozdony karbantartó javítása határidő előtt Figyelemre méltó eredményt értek el a MÁV bátaszéki vontatási főnökségének szocialista brigádjai a pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben — amint azt az üzemükben tartott szb-tanácsko- záson értékelték. A vontatási dolgozók 11 — köztük az idén megalakult két új — brigádja vesz részt a mozgalomban. Sorukban a Dobó István nevét viselő kétszeresen aranykoszorús szocialista brigád eredeti felajánlását is tizenöt nappal túlteljesítve, a fél évre ütemezett határidő előtt másfél hónappal előbb elvégezte tíz mozdony időszakos javítását. A háromszorosan ezüst koszorús, úgynevezett futó karbantartó szocialista brigád a menetrend szerinti indítás idejére mindig pontosan üzemkész állapotba helyezte a mozdonyokat a vonatokhoz, as állások közben folytatott kisebb javításokkal elősegítve a biztonságos vasúti közlekedést. Ugyanakkor az utazóbrigádok százhat százalékra túlteljesítették energiatakarékossági tervüket, s a felajánlott három százaléknyi helyett két- szerannyi szenet és olajat takarítottak meg a 424-es mozdonyokon és a Diesel-motorkocsikon. í—s. —ó.j folyamatok a jövőben tovább erősödnek. A korszerű, fejlett technika, technológia növeli azokat a határokat, amelyek között működtetésük, alkalmazásuk leginkább eredményes. Bár a határok növelésének nem egyedüli útja a szövetkezetek egyesülése, de a szövetkezetek átlagos területének növekedése valós folyamat s számolni kell vele. A szövetkezetek egyesülésével például a korábbi önálló szövetkezetek üzemegységekké válnak. Az ilven termelési egységben mind a nagyság, mind a területi elhelyezkedés, a dolgozók létszáma, a termelési folyamatok elkülönültsége szükségessé teheti külön pártalapszervezet létrehozását. Ebben az esetben minden bizonnyal a második feltétel — a mintegy 40—50 párttag — is biztosított ahhoz, hogy a létrehozott pártszervezet jól érvényesítse a párt politikáját, képes legyen önállóan elemezni, feltárni és főleg megoldani területén a politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat. Természetesen a pártszervezetek létrehozásának és működtetésének feltételei termelőszövetkezetenként eltérők lehetnek. Mindenképpen arra célszerű törekedni, hogy ne aprózzák el az erőket, s csak olyan alapszervezetek jöjjenek létre, amelyek elegendő politikai erőt képviselnek. Hiszen a fejlődés folyamata napjainkban a termelőszövetkezetekben is a termelőerők koncentrációja felé halad, s . ezt a pártszervezetek szervezeti felépítésében is célszerű figyelembe venn'. MIHÓK SÁNDOR Kevés a korszerű öntözőberendezés — de miért (Folytatás az 1. oldalról.) Szolnok megyéből, de a mözsi termelőszövetkezet föagro- nómusán kívül a Dunántúlt Balaton környéki tsz-ekből érkezett öntözési szakemberek is képviselik. A nagyrévi közös gazdaságban a szekszárdi öntözőberendezéseket mutatták be: a vontatható alumínium szárnyvezetéket, az önjáró öntözőberendezést, a műszáltömlős szárny- vezetékrendszert, és a legújabb, gördülő, önjáró szárnyvezetéket. Az elismerés egyértelmű volt. A Konzervipari Tröszt képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az önjáró berendezéseket alkalmasnak tartják minden zöldségféle öntözéséhez, azokat ajánlják is a termelőknek, beilleszteni a zöldségtermesztés géprendszerébe. Ezeknek a berendezéseknek előnye, hogy a Szekszárdon gyártott alumínium öntözőcsövekre épülnek, minimális kézierőt igényelnek. Az ÖBA — az alacsony önjáró berendezés további előnye, hogy a járókerekek elfordításával hosszirányban is vontatható, tehát könnyen áttelepíthető. Bár Szekszárd már száznál több eevséget gyártott ezekből az új. öntözőberendezésekből, és adott át a kereskedelemnek, illetve a mezőgazdasági üzemeknek, mégis, a jelenlevők közül sokan feltették a kérdést: miért csak ennyit gyártottak, és nem többet. A válasz egyértelmű: eny- nyire szólt a megrendelés. A vállalat nem gyárthat, a kereskedelem nem rendelhet raktárra, anyagi következméTanulnak a „szabók n A Szekszárdi Szabó Szövetkezet megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági egysége. Néhány év alatt kétszeresére növelték a termelést, idén pedig a tavalyi százmillió után 140 milliós tervet teljesítenek. A termelés növelése mellett gondot okozott a szakemberek hiánya. Évente 30—40 új szakmunkás kezdett dolgozni a szövetkezetben. Az elmúlt esztendőben rajtuk kívül harmincnyolcán a munka mellett sajátították el a szakma ismereteit, s tettek szakmunkásvizsgát. Igyekezetükre jellemző, hogy a vizsgák átlageredménye 4.3 volt. Idén a kiváló példa láttán a szövetkezet igen sok régi dolgozója kapott kedvet a tanuláshoz. Szekszárdon és Mohácson két-két osztályban 111-en szerzik meg munka mellett a szakmunkás-bizonyítványt. Ez komoly segítséget jelent a szövetkezetnek, ami megmutatkozik a dolgozók borítékjában is. Munkájuk mind minőségi, mind mennyiségi szempontból javul, és így növekedik a fizetésük is. A szövetkezetben rajtuk kívül még 240 ipari tanuló is elsajátítja a női szabó szakma ismereteit, így a jelenlegi 13 százaléknál éveken belül sokkal magasabb lesz a szakképzett dolgozók aránya. nyék nélkül. Ezért van az? hogy legalább egy év eltelik, amire a rendelésből öntöző- berendezés lesz. Viszont, hogy mennyire kell az öntözőberendezés a mezőgazdasági üzemeknek, azt bizonyítják a különböző megoldásokra irányuló törekvések, a helyi kezdeményezések, illetve a szomszédos Cibakházán folytatódó bemutató is. Itt szerepeltették a cibakházai termelőszövetkezetben gyártott CK—100-as, forgókonzolos, 77 méter fesztávolságú öntözőberendezést, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság által készített, 72 méter fesztávolságú, 42 szó- rófe.ies, Trabant-motoros csőrlővel vontatott berendezést. Ezeknek hátránya, hogy a továbbhaladáshoz kézi erővel kell telepíteni hagyományos csövekből a csatlakozó vezetéket. A kisújszállási termelőszövetkezet a szovjet Volzsan- kához, és a szekszárdi GÖ-höz hasonló önjáró, gördülő szárny- vezetéket alakított ki, az eddig használt gyors kapcsolású, acél öntözőcsövek átalakításával. A Csányi Állami Gazdaság Rain Roll berendezése csévélhető műanyag cső, a Szekszárdon gyártott szórófejekkel. Érdekes a gödöllői agráregyetem kísérletei alapján a győri alapanyagból készített műbőrtömlős csörgedeztető öntözőberendezés. Gyártója a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. Ez a berendezés ott alkalmazható, ahol a felületi öntözés megoldható, a műbőr-csőhálózat a felületi öntözőtelepek osztó- és ideiglenes csatornáit helyettesíti. Előnye, hogy a hagyományos felületi öntözésnél pontosabb vízadagokat lehet kijuttatni — de ehhez asztal simaságú terület kell. Vannak tehát igények, kezdeményezések, próbálkozások.' A cibakhazaiak például átmenetinek tartják kezdeményezésüket — bár ötven forgókonzolos berendezéssel sokat enyhítettek a Szolnok megyét öntözési gondokon —, hiszen egy termelőszövetkezet nem rendezkedhet be hosszabb távú gépgyártásra. A résztvevő mezőgazdasági szakemberek véleménye az volt: ezekre a korszerű berendezésekre is ki kellene terjeszteni a magasabb, a hetven százalékos dotációt, hiszen a zöldségprogram megvalósításához legalább annyira fontos az öntözőberendezés, mint a betakarító-, szedőgépek. BOGNÁR ISTVÁN Egy tizenhat lakásos OTP-házat adtak át a napokban Pakson, az SZTIv-rendclőintézet mögött. Az előtte épülő húszlakásos garzonházat a jövő év elején vehetik majd birtokba leendő tulajdonosaik. Ezek a házak is részei lesznek Paks leendő városközpontjának. komáromi Zoltán felvétele
