Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

P Ifjúmunháa-tanácakozás Tolnán Fiatalok a termelésben pályakezdés, munkahelyi beilleszkedés A Tolna megyei ifjúmunkás- napok négyhónapos rendez­vénysorozatának egyik jelen­tős eseményére került sor teg­nap Tolnán, Ja Pamuttextil­művek nagytermében. Száz- nyolcvan ifjúmunkás jött Ö6z- sze a szekszárdi járás ipari üzemeiből: KISZ-titkárok, ve­zetőségi tagok, szocialista bri­gádtagok, hogy megvitassák a fiatalok részvételét a terme­lésben, a fiatalok pályakezdé­sét és beleilleszkedését az üze­mi életbe, munkába. Éppel János, a KISZ szekszárdi já­rási titkárának megnyitója után Váczi István, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmun­kás-osztályának helyettes veze­tője tartott vitaindítót. Bevezetőben az ifjúságpoliti­kai párthatározat és az ifjúsági törvény néhány idevonatkozó részéről beszélt, számadatok­kal is illusztrálta, milyen je­lentős az ifjúság termelőmun­kában való aktív részvétele. Az ipari munkásság közel egy- harmada harminc éven aluli és ez a számarány is indokol­ja, hogy a termelésben minél többet produkáljanak a fiata­lok. A kérdés jelentősége azon­ban túlnő ezen az arányon, hiszen a ma. fiataljai a jövő — a közeli és távolabbi jövő — felnőtt munkásai és az „indí­táson” igen sok múlik. A fia­talok túlnyomó többsége ké­pességeinek megfelelően dol­gozik, azonban sokan nem ta­lálják helyüket. Ez rajtuk is — de nemcsak rajtuk — mú­lik. Nagy gondot kell fordíta­ni nevelésükre — szakmai és politikai képzésükre, közülük kerülnek ki a jövő vezetői is. Sokuk fizikai erőnlétével is probléma van. ezért kell ki­emelten foglalkozni a sporto­lási lehetőségek biztosításával. Magától értetődik, hogy mindenekelőtt a kötelességek teljesítését kell elvárni a fia­tal munkásoktól, műszakiaktól és ehhez biztosítani a feltéte­leket is. A szocialista munka- verseny a napi feladatokat meghaladó követelményekre irányul. Korábban a szakszer­vezet feladatának tekintettük a munkaverseny-szervezést, ma már a párt- és állami dön­tések a gazdasági vezetők ten­nivalóivá teszik a célok ki­jelölését. a feltételek biztosí­tását. Ebben is segítenie kell a szakszervezetnek és a KISZ- nek, a mozgósítás és kezde­ményezés azonban már az utóbbiak feladata. Igen fontos á KISZ és szakszervezet együttműködése. A szocialista versenynek vannak speciális, a fiatalok­nak „tastreszabolt” formái is. A szocialista brigádtagok fele fiatal és e tekintetben nem lehet mereven ragaszkodni az ifjúsági brigádokhoz, hiszen egyik helyen az a célravezető, ha fiatalokból szerveznek bri­gádot, de jól működik sok ve­gyes, fiatalokból és idősebbek­ből álló brigád is, ahol a régi szakmunkások nagyon jól át­adhatják a szakmai fogásokat, tapasztalatokat a fiataloknak, emberségre taníthatják őket, erősíthetik bennük a munkás­felfogást. viselkedést. A „Ki­váló mozgalmakban — mint például a szakma ifjú mestere — ötvenezer fiatal vesz részt országszerte, ez azonban ke­vés. Jelentős eredményeket ért el a védnökségi mozgalom is. (Ennek erkölcsi elismerésé­re hívta fel a figyelmet a se- ivemgyári KISZ-csúcstitkár. ök ugyanis védnökséget vál­1974. június 11. laltak a gyári beruházás, a korszerű, új üzem felszerelé­se, beindítása fölött és a fia­talok, kötelességükön messze túlmenően vállaltak és tettek is igen sokat, jelentették a járásnak, azonban ott mintha nem is tudnának róla, úgy tesznek.) Az évente benyújtott két­százezer újításból 28 ezret fia­talok készítettek, itt az idő­sebbek szakmai segítsége még jobb eredményeket hozna. Nagy feladatok várnak a fia­talokra a SZOT, a KISZ és a Hazafias Népfront áprilisi fel­hívása nyomán kibontakozó, a párt tizenegyedik kongresszu­sa és a felszabadulás év­fordulója jegyében megkezdő­dött kongresszusi munkaver­senyben is. A KISZ kezdemé­nyezte az „Ezerfős szakmun­kásképző intézetet Vietnam­nak” akciót is. Ennek építése- berendezése ötvenmillió fo­rintba kerül, ezt elő lehet te­remteni. Mozgalom indult a járások-városok között, egy­két helyet — egy-egy ötven­ezer forintba kerül — vállal egy-egy járási vagy városi bi­zottság. Mint az előadó elmondta, — és a hozzászólók is megerősí­tették — sok a probléma az új, fiatal dolgozók munkába lépésével. Közülük soknak nincs megfelelő szakmai tudá­sa, nem viselkedik munkás- módra, még olyan „apróságok­ban” is segíteni kell nekik, hogy hoi a mosdó, kihez kell fordulni, ha valami problémája van. Helyes lenne mindenütt kialakítani a patronálórend­szert. Kellő szakmai és politikai felkészültségű, idősebb munkásokat, akik szeretik a fiatalokat, meg­bízni a fiatalok segí­tésével. Lehetnek ezek a pat­ronálok idősebb KISZ-tagok is, de a KISZ-korosztályon fe­lüli munkások is. — Erre egyébként a felszólalók több példát mondtak el. A tolnai pamutszövőgyárban munka, módszer-átadók „kezébe” ke­rülnek a belépő fiatalok. Az ötvenkét szocialista vagy szo­cialista címért versenyző bri­gád vállalásai közt szerepel a fiatal, újonnan belépő fiata­lokkal való rendszeres foglal­kozás. Külön gondot jelente­nek azok, akik középiskolai végzettséggel kerülnek a gyár­ba — mint azt a textilgyári munkaügyi vezető elmondta. Legtöbbjük sorscsapásként fogja fel, hogy nem jutott iro­dai munkához, nagy lelki meg­rázkódtatást okoz számukra ez, legtöbbjük hamarosan tovább­áll. Arra kell következtetni, hogy a gimnáziumokban nem foglalkoznak kellően a mun­kára neveléssel és arra, hogy a fizikai munkának milyen nagy a becsülete, nem tanít­ják meg a fiatalokat. Koráb­ban. amikor a politechnikai képzés keretében a gyárba is jártak dolgozni gimnazisták, közülük sokan éretts»'1! után szívesen jöttek a gvárba dol­gozni és jól be is illeszkedtek a gyári közösségbe és akinek kénességeiből, szorgalmából tellett, tovább is jutott a gyári „ranglétrán”. — Ez is igaz, hogv a mun­kára neveléssel gondok van­nak — mondta a KISZ kb osztályvezető-helyettese és ar­ra mindenhova érvényes re­ceptet adni nem lehet, ho­gyan fogadják a gyárban az érettségizett fiatalokat, hely­ben kell kialakítani a mód­szert. Egy-egy üzemben van­nak különböző munkahelyek. És a jobb alatt nem feltétle­nül irodai munka értendő. Ha olyat kap az illető, ahol szük­ség van magasabb képzettsé­gére, tudására, ez vonzóbb le­het számára. És nagyon fon­tos — különösen most. az ide­vonatkozó párthatározatok után — hogy aki tovább akar tanulni, azt a vállalat és • a kollektíva segítse. A selyemgyári KISZ-csúcs- titkár vetette fel. hogy náluk nincs szakmunkásképzés, he­lyette szakmásító tanfolyamok vannak, amit háromévi gya­korlat után végezhet el a dolgozó. Ám a tanfolyam „osz­tályvizsgája” és a szakmunkás- vizsga között három hónapnak kell eltelnie, ezalatt sokat le­nét felejteni az elméleti anyag­ból. Elhangzottak különféle ész­revételei;.. javaslatok a fiata­lok sportolására is, ami nem feltétlenül csak a futball le­het. Például a természetjárás nem igényel drága felszerelést, mégis tömegek felüdülését, pi­henését és testedzését szolgál­ja. A KISZ-nek is külön figyel­met kell fordítania a „vissza- illeszkedés”-re, mármint azok­ra, akik az NDK-ban végzett több évi munka után térnek vissza az üzembe, gyermek- gondozási segéllyel voltak tá­vol, a honvédségtől szereltek le, stb. Ez nem egyszerűen csak anyagi, bérfejlesztési kérdés, hiszen sok esetben más terü­leten is lemaradtak és ezt a KISZ-nek figyelemmel kell kí­sérnie. A tanácskozás után a kor­szerű, új üzemet látogatták meg a fiatalok, majd délután megnyitották a gyárban ren­dezett, de az egész megye fia­tal szakmunkásai és szakmun­kástanulói részére meghirde­tett „Mestermunkák és vizsga­remekek” kiállítást. <J) Szekszárdim farija XXI. vándorgyűlését a Magyar Belgyógyász Társaság dunántúli szekeiója Az akadémiai kertészeti nap­pal nem ér véget a megye- székhely e heti részvétele ha­zánk és tájegységünk tudomá­nyos életében. Csütörtökön, jú­nius 13-án délelőtt kilenckor dr. Hámori Artur, a POTE professzora nyitja meg a Ba­bits Mihály Művelődési Köz­pontban a Magyar Belgyógyász Társaság dunántúli szekciójá­nak XXI. vándorgyűlését. A háromnapos tanácskozáson a dunántúli fekvőbeteg-intézetek — kórházak és klinikák — kutatómunkával is foglalkozó belgyógyász szakorvosai vesz­nek részt elsősorban, ök al­kotják a tudományos ülés igen szép számú előadói gárdáját is. A dunántúli belgyógyászok XXI. vándorgyűlésének témá­ja — a belgyógyászat szakoso­dásához igazítottan — a bel­gyógyászat számos időszerű kérdése lesz. Nem véletlenül szentel igen sok jdőt a tanács­kozás a szív egyes megbetege­déseinek. a vérképző szervek károsodásainak és gyógyításá­nak. továbbá az emésztőszervi megbetegedések problémáinak. A tanácskozáson több száz résztvevő megjelenésére számí­tanak. akiknek elhelyezéséről, szállásolásáról, egyéb program­jából az eddigiekhez hasonlóan a Volán Utazási Iroda gondos­kodik. Mint azt föntebb jeleztük, a háromnapos tanácskozás meg­nyitására délelőtt kilenckor ke­rül sor. és ezt követően tíz kiselőadás hangzik el. Az ebéd­szünetben a rendezők — a Tol­na megyei Balassa János Kór­ház-Rendelőintézet belgyógyá­szati osztályai — lehetőséget biztosítanak az intenzív cmxi tály. a gépi adatfeldolgozó és az audiovizuális iabóratór'um megtekintésére is. Este pedig fogadást ad a megyei kórház a Magyar Belgyógyász Társa­ság dunántúli szekciója tagjai­nak. . ­A szorosan vétt tudományom program mellett természetzsen szórakozásra, kikapcsolódásra alkalmas program is várja a tanácskozásra hivatalosakat. Mint az ezt megelőző tudomá­nyos események résztvevőinek, a Belgyógyász Társaság ván­dorgyűlésére érkezőknek is le­hetővé teszik a házigazdák az ismerkedést a megyével. Illet­ve a megyeszékhellyel, ameny- nyiben a második napra prog­ramozott munka elvégzését kö­vetően vendégeink ellátogatnak a Sárközbe és a gemenci vad. rezervátumba is. A Magyar Belgyógyász Tár­saság dunántúli szekciójának háromnapos vándorgyűlése al­kalmából kétnapos laborató­riumi műszerkiállítást rendez ugyancsak a Babits Mihály Művelődési Központban az Egészségügyi Minisztérium Or­vosi Műszerügyi Intézete. E kiállításon az EMG Budapest, a Medicor Művek, a MIKI. Á OMSZÖV, RADELK1SZ. Val*é mint a Röntgen és Kórház­technikai Vállalat legújabb laboratóriumi műszer gyártmá­nyai kerülnek bemutatásra. A vándorgyűlés szombaton a kora délutáni órákban He véget A háromnapos tudomá­nyos eszmecsere hasznát ek­kor értékeli dr. Hámori Artu^r professzor. ....... > '­--------------------------­Építők napja 1974 Ünnepségek megyeszerte Aranygyűrűt kaptak a tervezők — Sportpálya-avatás az ÁÉV-nél — 650 ezer forint pénzjutalom a TOTÉV-wM A hagyományokhoz méltóan megyeszerte megünnepelték a hét végén az építők napját. A megye állami és tanácsi építő­ipari vállalatai, s az építőiparhoz kapcsolódó többi vállalatoknál péntektől kezdve tartották meg az ünnepségeket. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói csa­ládtagjaikkal együtt a válla­lat központjában pénteken este gyűltek össze. A vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra, Rottler Ferenc köszöntötte a megjelenteket, majd rövid beszédben emlékezett meg az élmúlt évben végzett munká­ról. Ezt követően Paszler Jó­zsef a vállalat igazgatója több dolgozónak kitüntetést adott át. Fábián Imre. a megyei ta­nács építési osztályának veze­tője az építésügyi és városfej­lesztési miniszter nevében Dinnyés Györgynek, a vállalat főkönyvelőjének átadta az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Ezt követően Paszler József, a vállalat igazgatója hét dolgozónak, aki húsz. vagy annál több évet töltött el a vál­lalatnál. aranygyűrűt adott át. ötvennyolc dolgozót törzsgár- dajelvénnyel tüntetett ki. s tizenhármán kapták meg a vállalat Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. A bensőséges han­gulatú ünnepségen közel ki­lencvenezer forint értékű pénz- és tárgyjutalmat adtak át a dolgozóknak. Vasárnap délelőtt emlékeztek meg az építők napjáról a Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az ünnepségen megielent Somi Benjámin, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának titkára, Horváth Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese. és Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára. Tíz óra­kor Prokos József, a vállalat szb-titkára köszöntötte a dol­gozókat. Az ünnepségen az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta a vállalat hat dol­gozója, Klrkovics Károly. Sza­bó Ferencné. Gödör József, Pa­lócai Lajos. Dávid Boldizsár és Póti József. Ezt követően het­ven dolgozónak adták át a vál­lalat Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Az ünnepség után került sor a vállalat új sportpályái­nak átadására. A labdarúgó­pályán Lépő Lászlónak, a me­gyei sporthivatal elnökének kezdőrúgásával indult el a labda az építők öregfiúk és a Dózsa öregfiúk csapatának mérkőzésén. Ezután az ÁÉV, a tervezők és a TOTÉV csapa­tainak részvételével kispályás villámbajnokságot bonyolítot­tak le. Ezekkel a mérkőzések­kel egy időben a vállalat most átadott tekepályáján házibaj­nokságot rendeztek. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipari Vállalatnál idén első ízben ünnepeltek külön-külön az építésvezetősé­geken, főépítésvezetőségeken és a szakipari részlegeknél a dol­gozók. Vasárnap délelőtt a vál­lalat központjában tartották meg a központi ünnepséget. Ezen megjelent Szabópál An­tal, Tolna megye Tanácsának elnöke és Bucsi Elek. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Kobra József, a vállalat igaz­gatójának köszöntő szavai után Főglein János párttitkár, a pártszervezet nevében zászlót ajándékozott a KlSZ-szervezet. nek. melyet. Horváth Tibor, a vállalat KISZ-szervezetén ele titkára vett át. Ezután elsőként Keresztes János, a Városi KISZ-bizottság titkára szalagot kötött a zászlóra. Az ünnep­ség folytatásaként Szabópál Antal Merk Jánosnak, a vál­lalat többszörösen kitüntetett dolgozójának nyugdíjba vonu* lálása alkalmából á Munka Ér­demrend ezüst fokozatát adtat ál. Oszbazh János és Ezer' An­tal, az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta. Negy­ven dolgozó részesült a válla-; lat Kiváló Dolgozója kitünte­tésbe;, százőtvenketten pedig különböző fokozatú törzsgárda- jelvényeket vettek át A szocia­lista brigádmozgalomban ki­emelkedően jó munkát végzők közül kétszáznyolc dolgozó pénzjutalomban részesült Bóni János kőműves és Bar irta Fe­renc asztalos brigádja megkap­ta a vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. A vállalatnál ötvennyolc szocialista brigád ért el az idén különböző fo­kozatokat Az építők napja al­kalmából a TOTÉV dolgozói­nak kiváló munkájuk anyagi elismeréseként összeseit tóO ezer forint pénzjutalmat adtak át Az ünnepség után a válla­lat vezetősége vendégül látta a dolgozókat a napokban el­készült új szociális létesítmé­nyekhez tartozó étteremben. Megemlékeztek az építők napjáról a Tolna megyei Épí­tőanyagipari Vállalatnál is. K hét végén a dolgozókat az üzemegységekben megrende­zett ünnepségeken köszöntöt­ték, s ez alkalomból adták át a vállalati kitüntetéseket, va­lamint pénzjutalmakat. r

Next

/
Thumbnails
Contents