Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

I iiittíaiHrt. k LAPJA ÓZOMBAT 197« jún. 0. XXIV. éri. 132. »ám. AKAI 0.90 Ft VILÁG PflcrsfABMÍ t'GYZW TOLNÁ MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI Pakson tartotta rendkívüli ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Napirendem Ax atomerőmű építésétel összefüggő kereskedelmi, közlekedési és szolgáltatásfejlesztési feladatok Tegnap délelőtt Pakson, a járási pártbizottság tanácster­mében tartotta rendkívüli ülé­sét a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az ér­dekelt' központi és megyei szervek vezetőinek, továbbá a paksi járás és Paks nagyköz­ség párt- és állami vezetőinek részvételével. Jelen volt a ta­nácskozáson a Belkereskedel­mi Minisztérium, a KPM, a SZÖVOSZ, a NIM ég az Erő­mű Beruházási Vállalat egy- egy képviselője mellett Szabó Benjamin, az atomerőmű-be­ruházás minisztériumi megbí­zottja is. A résztvevőket dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese üd­vözölte, majd Horváth József einökhelyettes adott szóbeli Kiegészítést ahhoz a koráb­ban írásban elkészített jelen­téshez, mely alapját adta a rendkívüli vb-ülés munkájá­nak. Mind az írásos jelentés, mind pedig a szóbeli kiegészí­tés apókat a feladatokat tartal­mazta, mely feladatok az atomerőmű építésével össze­függve. a kereskedelmi, köz­lekedési és szolgáltatási szer­vek fejlesztési tennivalóit al­kotják. A beszámoló termé­szetesen képet adott arról is, hogy a felkészültség milyen fokú most, az országos jelen­tőségű beruházás kezdetén, il­letve az előkészítés jelenlegi stádiumában. Az előterjesztést a végre­hajtó bizottság és a tanácsko­zási joggal meghívottak igen 6zéies körű vita mérlegére tet­ték. Ez a vita nem nélkülöz­hette sem a szenvedély essé­get, sem pedig az alapos meg­gondolás igényét. Mindez ter­mészetes. S az is természetes, hogy elsősorban a megyei, he­lyi vezetők adták a megoldás­ra váró ellátási, kommunális feladatok summázatát, hiszen egy országos jelentőségű beru- ^ húzásról kell beszélnünk épü­lő atomerőmű esetében* A megye számára új azoknak a feladatoknak » nagysága, melyek kapcso­lódnak és szükségképpen kapcsolódnak a nagy mű létrehozásához. Nem véletlen, hogy a vita során főként azokról a gon­dokról esett szó, melyeknek megoldásával n megyei tanács é3 nagyközségi tanács egyedül _ nem képes megbirkózni, be­határolt anyagi ereje miatt. Tényként állapították meg az eszmecsere résztvevői, hogy a NIM a beruházás zökkenő- mentes indítására törekedve, máris sokat tett azért, hogy • mérséklődjenek ellátási gopdok. De tényként _ kellett leszögezniük a tanácskozás résztvevőinek azt is, hogy sem a .település, sem a megye nem képes rövid időtávon megol­dani a kereskedelmi, szolgál­tatási, közlekedésfejlesztési gondokat. A beruházás miniszteri meg- písjpttjának hozzászólása fölért egy tömör tájékoztatóval és alapjában véve sok addig föl­merült kérdésre is választ adott. Szabó Benjamin el­mondotta. hogy a rendkívüli vb-ülés anyaga döntően Paks nagyközség problémáit tartal­mazza. Megértjük ezeket a gondokat — mondotta később —, és keressük is annak az útját, hogy mit tehet még a NIM az atomerőmű építésé­nek munkáján dolgozók ellá­tásúért. Nem kevés az a lehe­tőség, ami tettekre váltva Faksot gazdagítja majd. A beruházás keretein belül 1977-re 300 lakás épül meg és 4000 hétfőn érkező és pénteken hazautazó mun­kás Szállókon való elhelye­zése lesz biztosított. 1985- ben » lakások száma már ^ 1100 lesz* A munkásszállókban pedig ötezer ember kap helyet. Alapberuházásként szerepel az atomerőmű építésének teljes programjában 850—1000 lakás építése, ezenkívül két 180 fős műszaki szálló építése, vala­mint itt bent a község terüle­tén egv 154 férőhelyes, a Ge- menchez hasonló szálloda épí­tése. A szociális ellátásra szánt létesítmények száma sem ke­vés. Épül a lakótelepen egy 3000 adagos konyha és 800 fé­rőhelyes étterem, melyhe^ 200 férőhelyes presszó és 150 fé­rőhelyed bisztró csatlakozik. Ugyanekkor kint az üzem te­rületén 3500 adagos konyha épül, megfelelő étteremmel. Jövő év májusában belép a szolgáltatóház is az atomerő­mű lakótelepén, pillanatnyilag nincsenek leküzdhetetlen ellá­tási gondok. Bár számolni kell azzal, hogy az év végére már 2500 fő­re növekszik a beruházá­son dolgozók száma, Szabó Benjamin ezután rámu­tatott. hogy nemcsak kereske­delmi, szolgáltatási és közle­kedési síkon kell pontosítani a várható feladatokat, hanem, azokat a feladatokat iß. me~ Ivek az egészségügyi, közokta­tási, közművelődési ellátás, illetve ellátottságot biztosítják. A vita során többen kifogá­solták a KPM képviselőjének azt az álláspontját, mely sze­rint a 6-os számú út felújítá­sa Paks térségében nem indo­kolt Igaz, a helyzet nem olyan Búlyos, mint azt számosán ecsetelték, de tény, hogy Paks térségében ez a fő közlekedé­si útvonalunk túlterhelt és minőségében sem jó. Mint azt Somi Benjamin, az MSZMP megyei bizottságának titkára hozzászólásában mon­dotta, a rendkívüli vb-ülés elé terjesztett anyag nem egyéb, programszerű elképzelésnél, öt követően még számosán tettek ilyen észrevételt. Ezért is hozott olyan határozatot a végrehajtó bizottság, hogy a kereskedelem-, közlekedés- és szolgáltatásfejlesztési felada­tokat pontosítani kell, s ezen kívül rangsorolni is. A vita zárszavában dr. Gyu- gyi János általános elnökhe­lyettes elmondotta, hogy a kereskedelem-, közlekedés- és szolgáltatásfejlesztés kérdései azért kerültek a helyszínen a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága rendkívüli ülése elé, mert mint erre többen is utal­tak. az atomerőmű beruházá­sa valóban országos jelentősé­gű beruházás és mellette a megye és Paks. nagyközség számára is újszerű feladatok egész sorát hozta magával. A célja az volt ennek a tanács­kozásnak, hogy tájékozódjék a testület, tisztázza a feladato­kat, hogy ezután lehessen sort keríteni a helyi és egyéb for­rások feltárására. — A vita egyértelműen azt igazolta — mondotta folytatá­sul dr. Gyugyi Ján06 —, hogy a megyei és a helyi szer­veknek segíteniük keli az atomerőmű építésével ősz- szefüggő összes feladatok megoldásában. De feltárta a vita azt is, bogy csak saját erőből nem lehetünk képesek megfelelni a ránk váró feladatoknak. Ezt követően a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága egyhangúlag állást Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és Lajasi Ja- ker algériai kereskedelmi mi­niszter pénteken a Külkeres­kedelmi Minisztériumban alá­írta a magyar—algériai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság III. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet és a két ország közötti árucsere-forgalom ez évi előirányzatát rögzítő jegy­zőkönyvet. Ez aláírásnál je­len volt Ali Abdalladui. Algé­ria budapesti nagykövete és Zsigmond Zoltán, hazánk algé­riai nagykövete. A vegyes bizottság június 4-e és 7-e között tartotta ülé­sét, amelyen megelégedéssel állapította meg hogy az előző ülésszakon hozott határozatok A tanácsi munka tapaszta­latairól, a tanácstörvény vég­rehajtásának eredményeiről tartott konzultációval egybe­kötött tájékoztatást pénteken a Magyar Sajtó Házában bel­politikai és közgazdasági új­ságíróknak dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Elmondta, hogy az új tanács- törvény hatályba lépése óta eltelt időszak egyértelműen foglalt abban, hogy a soron lévő tervidőszakban Paks kiemelt szerepet kapjon fej­lesztés szempontjából. E ki­emelt szerep nem jelentheti azonban „ megye más telepü­léseinek átmeneti elhanyago­lását, vagy más települések fejlesztésének lefékezését. Döntés született arra vonat­kozóan js, hogy Paks rendezé­si tervének el kell készülni 1990-ig bezáróan. De legalább ennyire sürgős feladat az is, amire a megyei tanács szak- igazgatási szerveit hívta föl a Végrehajtó bizottság. A szak­igazgatási szerveknek 1974. október végéig el kell készí­teniük ágazatuk Paksra vonat­kozó fejlesztési programját, 1980-ig bezáróan és egyeztet­niük is kell a megszabott ha­táridőre ezeket a programo­kat az országos szervekkel, egyebek között az OTH-val. A végrehajtó bizottság rend­kívüli ülését követően — de még ennek részeként — a ta­nácskozás résztvevőit Nagy Zoltán, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke tájékoztat­ta a beruházás első lépcsőjé­ben megvalósuló beépítésről, valamint az atomerőmű lakó­telepének terveiről. Végül a tanácskozás résztvevőd meg­tekintették a lakótelep és aa erőmű építkezéseit. sikeres végrehajtásának ered­ményeként tovább bővültek a két ország gazdasági kapcso­latai. Ennek alapján határoz­tak meg újabb feladatokat az együttműködés dinamikus fej­lesztése érdekében. Magyaror­szág konzervgyárak, hűtőhá­zak, malmok és egyéb élelmi­szeripari berendezések, gáztur­binás hőerőművek, százezer tonnás kapacitású mészmű és más berendezések szállításával segíti Algéria második négy­éves tervének megvalósítását. Bővítik a két ország építésügyi és vízgazdálkodási együttműkö­dését js. Megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak ipa­ri kooperáció kialakításához, közös magyar—algériai tervező­vállalatokat hoznak létre és a igazolta: a magas szintű^ jog­szabály megfelelt az előzetes várakozásoknak, a gyakorlat­ban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Bebizonyosodott, hogy harmonikusan megvaló­sítható a törekvés: a tanácsok nagyobb szerepet, több hatás­kört kapjanak a lakosságot érintő ügyek intézésében, a helyi tervek formálásában és végrehajtásában — ugyanak­kor hatékonyabbá váljék a központi irányítás is­Lázár György Szófiában Pénteken Szófiába érkezeti Lázár György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, as Or­szágos Tervhivatal elnöke. A bolgár főváros repülőterén Lá­zár Györgyöt és kíséretének tagjait Ivan Hiev professzor, miniszterelnök-helyettes, a bol­gár állami tervbizotteág elnö­ke és Böjti János szófiai ma- gyár nagykövet fogadta. A két ország központi ter­vező szerveinek elnökei két­napos találkozójukon gazda­ságpolitikai konzultációt foly­tatnak. Értékelik az 1976— 1980-as évekre szóló terv- koordináció első szakaszának eredményeit és jóváhagyják a központi tervező szervek 197«, évi munkaprogramját. Huszár István fogadta Donald Kendallt ■ Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogad­ta a hazánkban tárgyaló Do­nald Kendallt, az amerikai- szovjet kereskedelmi gazdasá­gi tanács amerikai társelnö­két, a Pepsi Cola cég elnökét. Eszmecserét folytattak * magyar—amerikai kereskedel­mi kapcsolatok aktuális prob­lémáiról. Donald Kendall a többi között elmondotta, hogy az Egyesült Államokban egy­re növekszik azoknak a tábo­ra, ak'k a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésére törekednek és szorgalmazzák a legnagyobb kedvezmény el­vének alkalmazását. jegyzőkönyvet kapcsolatok szélesítésére újabb együttműködési formákat, le- lehetőségeket keresnek. A műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének megfelelően magyar szakértők utaznak Algériába, s a nagy afrikai ország szakembergond­jainak enyhítése érdekében magyarországi szakmai képzé. sen vesznek részt algériaiak, akik elsősorban vegyipari, konzervipari és vízügyi Szak­területeken folytatnak tanul­mányokat Az 1974. évi árucsere-forgal­mi .jegyzőkönyv a két ország közöttj kereskedelem jelentős növelését irányozta elő. Ma­gyarország különböző gépeket éj berendezéseket, árammérő­ket. orvost műszereket, elekt­romos felszereléseket, gyógy­szereket, hengerelt árut és kü­lönféle mezőgazdasági termé­keket szállít, Algéria pedig a szokásos foszfát, narancs és- bor szállításán túl különféle fogyasztási cikkekkel, textíli­ákkal, bőrruházati árukkal, cipőkkel, halkonzervvel, na­rancslével vesz ré3zt a kölcsö­nös árucserében. Magyarországi tárgyalásai­nak során Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke fogadta az algériai kereskedelmi minisz­tert. Lajasi Jaker pénteken elüt»-; zott Budapestről. Befejeződtek a magyar—algériai tárgyalások Aláírták ax idei árucsere-forgalmi Erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege

Next

/
Thumbnails
Contents