Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

f I Könyvismertetői Gerencséri Jenő: Szívtrombózis Tv-napló Mi lett a bőrzekés fiatalemberrel ? Bajnóezi Mihály, a kerületi pártbizottság idős. nyugdíjas korban járó fegyelmi referen­se meglepő, s nem várt fordu­lattal tesz pontot Sipos János ügyére. Miután a fegyelmi re­ferens lelkiismeretesen „meg­nézte”. meghallgatta az ügy szereplőit, „Kihúzta az író­asztalfiókot Elővette a Sipos- féle iratokat. Nézegette, for­gatta. aztán összecsomagolta az egészet egy kötegbe. Köz­ben félhangosan, mint aki sa­ját magával beszélget, azt mondta: — ítéljen az. aki bel­esebb nálam! Én nem vagyok elég bölcs. Úgy látszik túlsá­gosan szeretem az embereket". Az idős. nyugdíjas korban járó fegyelmi referens az ol­vasónak azt sugallja: vannak ügyek, amikor az egyetlen ér­telmes cselekvés az iratokat összecsomagolni és félreállni. Ez itt nem elvtelen enged­mény. hanem tiszta, elvszerű felismerés: a sémák, a merev erkölcsi kategóriák az életben sokszor használhatatlanok, al­kalmatlanok. s az a legna­gyobb bűn, ha mégis „minden helyzetre” érvényesnek hisz- szük azokat. A „Két nő meg egy férfi” Gerencséri Jenő könyvnapra megjelent kötetének indító írá­sa. itt vonul vissza a fegyelmi referens, s maga a kötet az el­beszélésekkel, kisregényekkel maradandó olvasmány-élmény. A szerző élő, eleven, valóságos hősei nemes és nemtelen in­dulatokkal csodálatos „olyan szép. hogy bárcsak igaz len­ne” tettekkel, olykor különös passzív bátorsággal, esendő* séggel, szólamokká degradált bölcsességek, s igazságok ki­mondásával jelennek meg a színen. Megjelennek és tartó­san meg is maradnak az ol­vasó emlékezetében. Ismerős helyzetek, ismerős történetek, ilyet, hasonlót valamennyien átéltünk, s Gerencsér! Jenő könyvének az a legnagyobb ér. deme, hogy szembesít környe­zetünkkel, világunkkal hoz 12. A személyazonosság megálla­pítása könnyebb volt. mint­sem első pillanatban gondol­ták volna. Noha a halottnál semmiféle igazoló, vagy kilétére utaló iratot nem találtak, ruházatá­ról, használati tárgyairól gyor­san kiderítették, hogy vala­mennyit külföldi üzletben vá­sárolhatták. Kérdés, vajon maga a sze­mély külföldi-e, s ha igen. le­gálisan, vagy illegálisan lép­te át a határt. A nyomozásnak ebben az esetben kivételesen szerencsé­je volt. Az egyik fővárosi szál­lodából jelentették a központi ügyeletnek, hogy a 335. szo­bában lakó vendégük egy hét óta nem jelentkezett, noha az­zal távozott el tőlük, hogy egy nap múlva visszatér. Szobájában, holmijai között megtalálták útlevelét, minden egyéb iratát. A fénykép alapján aztán könnyű volt az azonosítás. Sőt. mind a nappali, mind az éjszakai portás, valamint a szobaaszony, és még az éttermi íőpirtcér is felismerte a ha­lottban a náluk lakó urat. aki néhány héttel ezelőtt Svájcból érkezett. Galla Lászlónak hív­minket össze, tartózkodó sze­rénységgel, a sejtések bizo­nyosságra ébresztésével, rokon szenves „kiskalapom a jobb szememre vágom” legényke déssel. s ettől a hetykeségtől oszlik el tulajdonképpen az a misztikus köd, amely a veze­tőket néha pozitív, néha nega­tív értelemben körülveszi. A ßzerzö hőseit megfosztja a valóságban sem létező eset­leg csupán pózként használt merev funkcionárius-tartástól, s ezzel szemléleti merevsége­ket old fel igen-igen könnye­dén és elénk állítja a termé­szetes pártmunkást, aki első­sorban és mindenekfölött em­ber. emberi tulajdonságokkal, érzésekkel, gondolatokkal, eré­nyekkel. hibákkal, örömökkel és fájdalmakkal. Mondanám, nehéz feladatra vállalkozott, de nem mondom, hiszen Ge­rencséri Jenőnek a feladattal, magával semmi problémája, a terepet belülről ismeri és ami nagyon lényeges, szilárd, ma­gabiztos az elkötelezettségben. Gerencséri Jenő a gazdag élet- és mozgalmi tapasztalat birto­kában tökéletesen ura a hely­zetnek. bár ez olykor túlságo­san magabiztossá és darabossá teszi. Kikről szól a kötet? A szer­zőt idézzük: „Az emberi közös­ség tagjai közül különösen ér-, dekelnek azok, akik a munkás­hatalom megbízottaiként veze­tő beosztást kaptak és kiemel- kedő szerepet töltenek be a társadalomban. Tudom, hogy á szocializmus sikere mindany- nyiunk lelkesedésétől, kitartá­sától. küzdöképességétöl függ, mégis úgy érzem, hogy a fő­szereplők: kormányosok és po- rancsnokok helytállása a leg- fontósabb. Ezért vált írói tö­rekvésem központi kérdésévé a hatalmat képviselő vezetők magatartásának, emberségének, belső világának ábrázolása.” A szerző törekvéseit meg tudja valósítani. Megrázó ere- jű írás a címadó Szívtrombó­zis. Valahol a tudatunk pere­mén rádöbbenünk, a pártnak ják. 1944-ben hagyta él az or­szágot. S azóta most járt elő­ször újra itthon, szülőhazájá­ban. Iratai, holmijai közt semmi olyat nem találtak, ami ötletet, támpontot adott volna a to­vábbi nyomozáshoz. Időközben sikerült megálla­pítani a halál beálltának idő­pontját, valamint az esemény körülményeit is. Ezek szerint az idegen azon a hét végén hatolt be a né­gyes számú villa földszinti la­kásába. amikor Gedeonék ép­pen dunántúli rokonaiknál vendégeskedtek. Mindannyiójukat körülmé­nyesen lenyomozták: tökéletes, megtámadhatatlan alibivel ren­delkeztek. Különben sem jö­hettek számba gyanúsítottként. Tehát: Gedeonék oda voltak Dunántúlon. Az idegen beha­tolt a lakásba, és le akart menni az alagsorba. Félretolta a szőnyeget, fölemelte a csapó­ajtót. és rálépett az első lép­csőfokra. Pontosan oda, ahová Gedeon néhány nappal előbb egy va­donatúj pocokfogót helyezett eL A drótváz nagy erővel rácsapó­dott az idegen lábfejére. A férfi megijedt, egyensúlyát vesztette. ma is vannak mártírjai, olyan emberek, akik életüket áldoz­zák az ügyért. A Szívtrombó­zis hőse nem tehet mást. nem vállalhat kevesebbet, nem en­gedélyezhet magának pihenést, megállást: a körülmények, a feladatok, a felelősség kegyet­len és kíméletlen sodrában a szíve felmondja a szolgálatot és egy zaklatott hajszás nap után. „A kapuban a portás jó éjszakát kíván. Ő visszakö­szön. Még lép kettőt-hármat... aztán hirtelen megfordul, mint akinek eszébe jutott valami... Abban a pillanatban megtán- torodik és összecsuklik... A gyár saját halottjának tekin­tette. És szép, nagy temetést rendeztek neki. Úgy, ahogy az egy vezető embernek kijár.” Gerencséri Jenő több írásá­ban visszahozza, újraszerepel­teti a döntést felelősséggel ho­zó pártmunkásnak azt a tisz­teletre méltó típusát, aki nem szakad el az élettől, személye­sen néz körül, s mindig tapasz­talja: a személyes kapcsolatok nélkülözhetetlenek, pótolhatat­lanok. A helyszínen és szemé­lyesen tájékozódik a Minősítés című elbeszélésben a járási pártbizottság titkára, hogy az­után maradéktalanul kiállhas­son Szalóki József mellett, akit előző munkahelye rosszindula­túan így minősít: „Szalóki elv­társ munkáját nem végezte ki­fogástalanul. Vezetőivel szem­ben tiszteletlen magatartást tanúsít. Makacs, önfejű ember. Indulatos, összeférhetetlen ter­mészete miatt (az egyébként békés és jó) kollektívánkba so­hasem tudott igazán beleillesz­kedni. Felelős munkakörbe nem ajánljuk.” Emberközelben.' életközeiben végzi a dolgát A fekete Mer­cedes utasa. A megyétől jött írás megyei titkár szereplője, s talán itt érzi az olvasó, mindez olyan szép, hogy bár­csak általános gyakorlat lenne. Gerencséri Jenő jó úton jár, érdeklődve várjuk újabb kö­teteit. — SzP — és bejjel előre lezuhant a lép­csőn. A csapóajtó lecsukódott utána. Hétfő reggel pedig Ge­deonná visszatette helyére a szőnyeget, miközben szidott egy sort férjén, hogy már me­gint rendetlenséget csinált. A halál oka: koponyaalapi törés. Ez eddig már rendben is lett volna. Hátramaradt azonban a nagy kérdés: miért jött Galla pont ebbe a városba, és mit keresett a négyes számú villa alagsorában? Mert az egyik fiatal nyomo­zónak változatlanul az volt a véleménye, hogy keresett va­lamit. A többiek nem hittek neki. De persze, ezzel nem volt le­zárva a dolog. Utána kellett nézni a tényeknek. . Amit megtudtak, az bizony nem túlságosan támasztotta alá a fiatal detektív hipotézisét. Galla máshol született. A fel­tárt adatok szerint se rokoni, se egyéb kapcsolat nem fűzte ehhez a városhoz. De még ennél is tovább akartak menni a bizonyítás­ban. Tüzetesen átvizsgálták a négyes számú villa alagsorát. Kezdve a lépcsőfeljárótól egé­szen a rabitzfallal elválasztott tüzelőtárolókig. Végigkopogtatták a falakat. Különleges, a röntgenkészülék­hez hasonló szerkezetet hoztak, amely kimutatja a falban ta­lálható idegen tárgyak jelenlé­tét. Felásták a pincék földjét. (Jó alapos munka volt, mert mind Gedeonék, mind a fölöt­Budapesten a Népköztársa­ság útján szabályosan haladt egy Trabant, mögötte pedig egy Fiat, amelynek türelmet­len vezetője mindenképp előz­ni akart. Végre sikerült, a kö­vetkező közlekedési lámpánál azonban meg kellett állnia. Úgy vélte, meg kell torolnia a néhány másodpercnyi késést, tehát kiugrott kocsijából, a Trabant koros vezetőjéhez sie­tett. benyúlt a kocsi ablakán, megcsavarta az idős férfi or­rát. miközben szakszerű elő­adást tartott arról, hogy mi­lyen veszélyekkel jár, ha va­laki nem lépi túl az engedélye­zett sebességet. Eddig a történet, amit a Tv Jogi esetek című adásában lát­tunk. Ez után kellett volna következnie a megnyugtató be. feiezésnek, mert arra lettünk volna kíváncsiak, mi is történt a garázdával ? A sértett elmond, ta. hogy támadója magas, bőrze­kés fiatalember volt. a nevét nem tudja (a garázdák ugyan­is nem szoktak bemutatkozni), ellenben fölírta kocsija rend­számát. s így akart feljelen­tést tenni ellene. A megnyug­tató befejezés azonban ezúttal is elmaradt, a bíróság ugyan­is azzal utasította el. hogy „autó ellen nem lehet feljelen­tést tenni.” A Jogi esetek szak­értője ugyan ezt rögtön korri­gálta. hisz mindenki tudja, hogy ismeretlen tettes ellen is lehet kérni az eljárás megin­dítását, ebben az esetben pe­dig a tettes nem is olyan is­meretlen, hisz autója rend­számtáblájáról igazán nem lenne nehéz megállapítani ki­létét; Ez azonban elmaradt, s a Jogi esetek ezúttal beérte azzal, hogy a folytatást a né­zők igazságérzetére bízta, ami­nek azonban jogi következmé­nye nincs. Pedig lehetne. Ahogy autós szakértők az adás során kifejtették, az ilyen tár­sadalmilag is veszélyes, a sér­tettet ért stresszhatás nem mú. lik el nyomtalanul, tehát bűn­tük lakók igen lelkiismeretes, előrelátó emberek voltak, úgy­hogy ekkorra már beszerezték a téli tüzelőt. Jó néhány mázsa fát. szenet kellett megmozgat­ni a nyomozás érdekében.) De hát hiába. Itt sem találtak az égvilágon semmi olyat, ami a legkisebb gyanúokra is enge­dett volna következtetni. Ezek után a fiatal rendőr­tisztnek is fel kellett adnia hipotézisét. Az ügy utóélete persze azért a hivatalos előírásoknak meg­felelően zajlott le. Több hónapon át figyeltették a környéket, és magukat a házakat Sok mindent megtud­tak — csak éppen egészen más irányú dolgokat, ám sem­mi olyat, ami a napirenden levő üggyel lett volna kap­csolatos. Ezért aztán egy napon a nyomozást vezető tiszt dosszié­ba rakta az összes aktákat. A dossziét pedig elhelyezte az irattárnak abban a részle­gében, ahol az ideiglenesen lezárt ügyek iratait gyűjtötték össze. Ezután már ez lesz a helyük. Egészen addig, ameddig vala­mi új nyom, adat nem merül föl. ami szükségessé teheti a nyomozás újrakezdését. Vagy ameddig az ügy végleg ei nem évül. Akik foglalkoztak vele, az utóbbi bekövetkezésé­ről voltak mélységesen meg­győződve. (Folytatjuk) ügyi szempontból sem közöm.’ bős. De nem közömbös köz­lekedésrendészeti szempontból sem. mert ha jól értettük, ez a bizonyos bőrzekés ma is száguldoz, s esetleg ma is ha­sonló módszerekkel oktatja azokat, akik szabályosan köz­lekednek. Ha átmenetileg ki­zárták volna — ami nyilván ma sem késő — a közlekedésből, sok mindenen elmélázhatna, amíg egyszer visszakapja a jo, gosítványát. A Jogi esetek másik példája is, — amihez a szerkesztő a nézők véleményét kéri — ugyancsak vegyes érzelmeket keltett. Egy bányász — gon­dolhatjuk. mennyi munkával^ lemondással — felépítette há­zát. Éppen be akart költözni családjával, egy házaspár azonban megelőzte. Az önké­nyes lakásfoglaló — mert ő ia megjelent az adásban — in- dignálódva magyarázta, mit-te.' gyen, hol az ördögbe’ lakjon? A bíróság ugyan hozott közi ben kilákoitatási végzést, en­nek azonban mindeddig nem tudtak érvényt szerezni. Az önj kénye« lakásfoglaló tehát boli dogan él más házában, a háa építője pedig messziről nézhe-i ti saját házát Csak azt tud* nánk. hogy a Jogi esetek ebi ben az esetben milyen válasza vár a nézőktől? Ugyanis az önj kényes lakásfoglalók ellen nem tegnap jelent meg a rendeleti amelyik egyértelmű és világos: Ebben az esetben a legdurvább önkényről van szó, ami mellett az ifjú asszony „érvei” egyszer rűen nevetségesek, az pedig teljesen érthetetlen, hogy ilyen­kor nincs, aki érvényt szerez­zen az igazságnak, sőt a Jogi esetek valósággal össznépi vé­leménycserére szólít fel. A példa egyébként is kockái zatos. A gyors és megnyugta­tó befejezés nélkül ugyanis azt a látszatot keltheti, hogy a lakáshoz jutás legegyszerűbb módja, ha valaki fogja magát és beköltözik egy épülő ház­ba. Ugyanis — a példa ezt mutatja — a házépítő jut kel­lemetlen helyzetbe, mert a la­kásfoglaló érvei („Ugyan tes­sék mondani, hova menjek?”) bizonyos értelemben tárgyalá­si alapot jelentenék. A példa így, az igazságos befejezés nélkül mint vitaalap (!) töké­letesen érthetetlen, mert szinte a lakásfoglalásra buzdít, hisz „boldogok a birtoklók”, mint a római jog mondta. Ahogy a bőrzekés fiatalember példájá­ból is a garázdák arra követ­keztethetnek. hogv büntetle­nül lehet inzultálni azokat, akik betartják a szabályokat. Bízunk benne, hogy azért mégsincs így. s a Jogi esetek legközelebbi adósa nem ma­rad adós az igazságos befeje­zéssel sem. amiből kiderül,' hogy a garázdaság éppúgy nem marad büntetlen, mint az önkényes lakásfoglalás. cs. 14 évet betöltött DIAKOKAT nyári foglalkoztatásra, parkfenntartási, ültetési munkára FELVESZÜNK Iskolalátogatási igazol­ványt jelentkezéskor kérjük, hozzák magukkal. Jelentkezés: Szekszárd, Tartsay u. 8. munkaügyi osztályon (58) PÁPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba

Next

/
Thumbnails
Contents