Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

agazin • magazin ' magazin Patika a földeken Hazánk gyógynövény-nagy­hatalom — állítják a szakem­berek, nem minden alap nél­kül. A vadon termő medici­nákból ugyanis tekintélyes mennyiséget exportálunk a világ különböző részeibe. Elő­kelő posztunk elvesztésétől egyelőre nem kell tartanunk: adottságaink kiemelkedően jók, s az ír-választék is rend­kívül gazdag. Dr. Tétényi Pé­ter, a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója így beszél erről: — Hazánk klímája, a sok napsütés, a viszonylag rövid tél és a talajadottságok vál­tozatossága nagyon kedvez a nem minden országban honos gyógynövénykultúrának. Ná­lunk a vadon élő gyógynövé­nyek mintegy 200-féle faja te­rem meg, s 30 körül van azok száma, amelyeket különböző termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok termelnek, kö­rülbelül 10 ezer hektáron. A magyar gyógynövények között még mindig a kamilla a sztár, kitűnő minősége mi­att. A második helyre a csip­kebogyó sorolható, harmadik­ra pedig a hársvirág. Népsze­rű és keresett azonban sok, Menlevél a viperának Csaknem 40 ezer hektáron terül el a Tiensanban, a Hu- ratau hegyeiben létesített vad­védelmi terület. Az argali ju­hokat, a vaddisznókat, a nyesteket és más ritka állato­kat a vadőrök védelme alá helyezték. „Menlevelet” ka­pott a levantei vipera is, mely­nek mérgéből értékes gyógy­szerek készülnek. Üzbegisztán kilenc vadas­kertjében számos, az UNES­CO „vörös könyvébe” bejegy­zett állat él. Ilyen a bokharai szarvas, a sivatagi hiúz, az alpesi farkas. A vadaskertek és a védett területek állatainak nemrég elvégzett összeszámlálása azt mutatta, hogy a vadak és a madarak száma növekszik. Például az Amu-Darja felső folyásának egyik szigetén lé­tesített vadaskertben a fácá­nok száma csupán egy év alatt a háromszorosára nőtt. (APN — KS) másféle növény, így például a maszlag és többfajta csalán is. — A felhasználás skálája rendkívül változatos. Gyógy­növényekkel „él” — hogy csak néhányat említsek — az élel­miszeripar, a konzervipar, az édesipar, a bőripar, a likőr­ipar és a kozmetikai ipar. A bodzából nyert kivonat egye­nesen a gépek egészségét őr­zi : a finommechanikában használatos precíz fémalkatré­szek zsírtalanítására szolgál. A csalánkivonatot az élelmi­szeriparban „zöld-dúsító” (zöld színező) tulajdonságáért tartják nagy becsben. — A már említett éllovasok közül a csipkebogyó C-vita- min-tartalma tízszer annyi, mint a citromnak. Ráadásul található, benne. A-, B-, K-, P- vitamin, és különböző átvá- nyi sók is. A csipkebogyóból készült és magnéziummal dú­sított Viroma a magas vér­nyomás és vérkeringési za­varban szenvedők orvossága. LOSONCZI ANNA A béka haszna A középkorban a békákat nagy becsben tartották: gyógyszereket és gyógyító balzsamokat készítettek be lőlük, ezenkívül pedig úgy vélték, hogy hidegrázás el­len a legjobb békával alud­ni egy ágyban. Napjaink­ban is sok hasznát lehet a békának venni: pusztítja a legyeket, szúnyogokat, s mint köztudott, jó időjós is. Rendkívül érzékeny bő­re van ugyanis, és mielőtt az idő szárazra fordulna, a befőttesüyeg aljára má­szik a behelyezett létrán, hogy az üvegben lévő víz érje testét. Ha meg eső van készülőben, fölmászik a létra tetejére. Ausztrá­liában ezenkívül aszály idején a békában felhal­mozódott vizet isszák az őslakosok. Egy békából annyi vizet tudnak kipré­selni, amennyi egy teáscsé­sze megtöltéséhez elegendő. A sertésbőr az orrostudomány szolgálatában Az égési sérültekkel foglal­kozó sebészek legnagyobb problémája: honnan szerezze­nek átültetésre alkalmas új, egészséges bőrt. Általában az a gyakorlat, hogy a sebesült, ép bőrfelületéből igyekeznek pótolni a megsérült bőrt, vagy pedig, immunológiailag hasonló rokontól vagy más donortól kapott bőrrel operál­nak. Az egyesült államokbe­li Akron gyermekkórházának kutatói igyekeznek könnyíte­ni a sebészek problémáján, laboratóriumukban egészsé­ges és életerős bőrmintákat sikerült növeszteniük. Howard Igei patológus és Aaron Freeman fiziológus vé­letlenül bukkant rá az új el­járásra, miközben a rákos szövetkultúrákat tanulmá­nyozták. Más tudósok kísérle­teztek már; laboratóriumi bőr- sejtszaporítással, de kísérlete­ik mind ez ideig csődöt mond­tak. Az epidermiszt alkotó sej­tek ugyanis nem szaporodtak. Igéi és Freeman kutatóknak sikerült ezeket a sejteket is Konténeryonatok: a Csendes-óceán partjától Csapig A Szovjetunió Közlekedés- ügyi Minisztériuma jóváhagy­ta a távol-keleti Asztafjev- foktól Bresztig és Csapig köz­lekedő irányvonatok menet­rendjét. Ezzel befejezdőtt a nagy transzszibériai vasút­vonalon bonyolított konténe­res tranzitszállítás rendszeré­nek kiépítése. E fő vonalon Japánból Is szállítanak majd árukat Nyu- gat-Európába. Yokohamából Rotterdamig ugyanis a Pana­ma-csatorna érintésével 23 200, Afrika körül pedig 27 000 ki­lométer a tengeri út, míg Szi­bérián keresztül a szállítások­nak csak 13 870 kilométert kell megtenni,-Az ilyen együtt­működés kölcsönösen i elő­nyös, mind a szállíttató, mind a szállító ország számá­ra. A japán fél jelentős össze­gű költségeket ; takarít meg ezzel a szállítási móddál, ugyanakkor a Szovjetunió is tetemes bevételhez jut. (APN — KS) Magnéziumból — műtrágya A hagyományos nitrogén, foszfor, kálium tartalmú mű­trágyákhoz most a magnézi­um-műtrágyák csatlakoznak. Egy moszkvai kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy az alacsony terméshoza­mú, homokos talajokba mag­néziumsókat adagolva a gabo­nafélék termése átlagosan tíz, a burgonyáé 105 mázsával nö­velhető hektáronként Ä kísérletek során az is ki­derült, hogy a magnézium tar­talmú műtrágyák nemcsak növelik a termést, hanem a minőséget is javítják. Jelen­tősen növekedett a burgonya keményítő-, a cukorrépa cu­kor-, a zöldség fehérje- és vi­tamintartalma. (BUDAPRESS —APN) szaporítania, mégpedig sertés­bőr felhasználása segítségével. Vettek egy darabka egész­séges bőrt, és ráhelyezték a sertésbőrre. Tíz nap után a bőr megnőtt és már a sertés­bőr felét beborította. Ekkor a két kutató a sertésbőrrel együtt átültette a beteg sérült testrészébe. Két hét elteltével az egész-’ séges bőr már az egész sertés­bőrt befedte. Ez utóbbi leszá­radt és magától hámlásnak indult. Ezzel a módszerrel — jelentette ki a Newsweek munkatársának Igei és Free­man — egy darabka bőr se­gítségével ötvenszer nagyobb új és egészséges bőrt nyerhe­tünk. Mind a mai napig ezt a technikát csupán kísérleti megoldásnak tekinthetjük, már csak azért is, mert kevés számú betegen próbálták ki. De mindegyik kísérlet kielé­gítőnek bizonyult. Egy hét­éves kislány súlyos égési sé­rülést Szenvedett á karján. Az orvosok körülbelül négy hó­nappal ezelőtt átültettek egy darab, laboratóriumban pre­parált bőrt. A gyermek csípő­jéről vett, körülbelül 38 négy- zetcentiméternyi bőrből, a ke­zelő sebésznek sikerült 128 négyzetcentiméternyi egész­séges és friss bőrt nyernie. Kecses, fiatalos és középen szellős A szakértők véleménye sze­rint a ruhák szezonja követ­kezik — és nem is annyira a lábak állnak többé a közép­pontban, mint inkább a rafi­nált kivágások, melyek már délután is meglehetősen mé­lyeknek ígérkeznek. A divat- tervezők rendkívül könnyű anyagokból készült bő szok­nyákkal (melyek hossza leg­alább négyujjnyira térd alatt végződik) szeretnék megnyer­ni a legfiatalabb lányokat is új kreációiknak. Toni Schies- ser, a Majna menti Frankfurt határain túl is már régóta jól ismert divattervező, való­ban könnyebbé teszi a höl­gyek számára az attraktív öl­tözködést. Chiffonon, georget- ten és crépe de chinen kívül főleg hímzett anyagokkal és mintás vászonruhákkal igyek­szik megigézni a divatosan öl­tözködni vágyó nőket. Képün­kön baloldalt egy fiatal lá­Rabszolgatartó aranyásók Peruban. Puerto Maldona- dón túl. a dzsungelben négy aranyásó-tábort fedezett fel a rendőrség, amelyben mintegy száz férfi rabszolgát tartott fog­va egy banda. Vezetője egy Rongybaba becenévre hallgató fiatal, barna nő. nyoknak való romantikus, fe­hér madeira-hímzésű nyári ru­hát láthatunk narancsszínű vi­rágdíszítéssel. . Mellette egy tipikus Toni Schiesser-mo- dellt, egy strandruhát: a mini felsőrész bő. ujjaihoz jól áll a bokáig érő szoknya a középre tervezett „szellőzőnyílással’'. rh Óvintézkedések a fókák érdekében Kalifornia déli partvidékén egy új kis szigetet fedeztek fel, ahol — a biológusok meg-’ figyelései szerint — az északi medvefóka új kedvező szapo­rodási helyet talált magánaki Egy számlálás során itt 8 bi­kát, több mint 100 tehenet és 43 fiatalt találtak. Ezek a számadatok azért is meglepők, mert ez a fókafaj egyes szige-' tekről évtizedek óta teljesen kipusztult. A medvefóka prémje igen értékes, ezért az- , előtt kíméletlenül irtották, úgyhogy erről a vidékről tel­jesen eltűnt, de létszámuk másutt is erősen meg-, csappant. A fokozott védelem tette lehetővé, hogy a medve­fóka e kis szigetet elfoglal­hassa, s ott állománya ered-., ményesen gyarapodhasson. Kutyák, macskák impregnált nyakörve Inhább a bolha ? Az Egyesült Államokban és Angliában különösen elterjedt az egy • centiméter széles, ve- . gyi anyaggal impregnált sár­ga műanyag nyaköfv, amely három hónapig biztosítja a kutyák és a macskák bolha­mentességét. Olaszországban tilos ennek- a- nyakörvnek - a használata, mert az olasz egészségügyi minisztérium elemzése szerint a különböző típusú -bolhaűző nyakörvek • emberre és állatra egyaránt veszélyesek. A nyakörvet impregnáló ve­gyi anyagok túlságosan erős koncentrátumok, ezenkívül a Vapona típusú nyakörv diklo- rodimetilvinilfoszfátot tartal­maz, amelyről két évvel ez­előtt amerikai és svéd tudósok kijelentették, hogy embernél és ' állatnál egyaránt genetikai változásokat okozhat. Az olasz állatvédő egyesü­let igazgatója, Massimo Boro- ne kijelenti: „A bolhaölő nyakörvek használatát az Egyesült Államokban rendkí­vül szigorú és mindenre ki­terjedő vizsgálat előzte meg, míg végül az amerikai egész­ségügyi minisztérium az em­ber és az állat egészségére nézve ártalmatlannak minősí­tette ezeket.” Vajon az olasz állatvédő egyesület miért indított ilyen kereszteshadjáratot a bolha­ölő nyakörvek érdekében ? Azért, mert szüntelenül szólt az egyesület telefonja, és az, emberek védelmet kértek a Rómát és a „jóravaló” macs­kákat bolhákkal elárasztó, mintegy 30 000 kóbor macska ellen. Ahogy Massimo Borone, az állatvédő egyesület igazgatója mondja: „Az első bolhaölő nyakörvekkel Angliában ta­lálkoztam. Rájöttem, hogy az angolok valóban szeretik álla- ' taikat, nemcsak beszélnek ró- ' la. És végeredményben né­hány ezer líráért három hó­napra megoldhatnánk a bol­hakérdést.” Az Egyesült Államokban gyártott bolhaölő nyakörvek egyébként kétféleképpen fej­tik ki hatásukat: részben köz- ' vetlen érintésre pusztítják a bolhát, részben pedig olyan- mérgező anyagot bocsátanak ki, amelyek megölik még az állat farkán megtelepedett élősdit is.

Next

/
Thumbnails
Contents