Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

Július l-érel a kereskedelemben vidéken is 44 órás

a munkaidő

Interjú a KPVDSZ megyei titkárával

Dunafoldvár

Összevonták az alsófokú oktatási intézményeket

Július elsejével a vidéki kereskedelmi dolgozók is csökkentett munkaidővel dolgoznak. Ebből az alkalomból készítettünk interjút Molnár Lajossal, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkárával

— Hogyan kezdtek a rendelet végrehajtásához, milyen tapasztalatokat hasznosítottak a három hónapja már csökkentett munkaidővel dolgozó fő* városi kiskereskedelmi vállalatoktól?

— A Minisztertanács 1973. december 6-i határozata, majd ezt követően az 1/1974. Bk. M. sz. rendelete alapján Budapesten április 1-ével bevezették a csökkentett munkaidőt, most július 1-ével erre a vidéki kereskedelemben is sor kerül. A munkaidő-csökkentés megyénkben mintegy 6322 dolgozót érint a tanácsi és szövetkezeti kereskedelemben, vendéglátóiparban és központi igazgatásban, ebből 3864 személy közvetlen kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózatban dolgozik és 70 százalékuk nő. Ez is alátámasztja, hogy a szakma dolgozói nagy örömmel fogadták a munkaidőcsökkenés bevezetéséről szóló határozatot, mert ezzel egyben a nőpolitikái határozat végrehajtásában is jelentősei lépünk előre.

A csökkentett munkaidő július 1-ével kezdődő bevezetését körültekintő felkészülési időszak előzte meg. Valameny- nyi vállalatnak, szövetkezetnek felkészülési tervet kellett készíteni, amely a kieső munkaidőalap nótlásának módozatait, a dolgozók szabad ideje biztosításának módszereit tar- ' talmazta.

— A megyei bizottságtól milyen segítséget kértek, s adtak-e tanácsot, véleményt az ^gjyes vállalatodnál kialakított intézkedési tervekhez?

— A felkészülési tervek elkészítését megelőzően közösen a megyei tanács kereskedelmi osztályával, a MESZÖV-vel több esetben is eligazítást tar. tottunk a vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetői, szak- szervezeti titkárai részére, megbeszéltük a tennivalókat, tájékoztattuk őket, mit vegyenek figyelembe a felkészülési, tervek elkészítésénél. Ehhez nagy segítséget jelentett a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ közös „Módszertani útmutató”-ja is.

A felkészítési tervek elkészítésében a vállalatok, szövetkezetek többségénél a szak- szervezeti bizottságok kezdettől fogva részt vettek, míg a többi helyeken a már elkészített javaslatokat bírálták felül, tárgyalták meg szb-ülésen, VSZT-ülésen. Az elkészült terveket különböző formákban beszélték meg a hálózat dolgozóival, a felvetett véleményeket, javaslatokat a véglegesítésnél figyelembe is vették. Ennek eredménye, hogy az elkészült intézkedési tervek a realitások talaján maradtak, helyesen tükrözték a vállalatok, a dolgozók és a fogyasztók érdekeit. De tükrözték azt is, hogy a szabadidő-kiadás módozatainak kialakítása az egy- és kétszemélyes egységeknél okozza a legtöbb gondot.

A vállalatok, szövetkezetek által elkészített végleges felkészülési terveket a megyei operatív bizottság elbírálta, 1974. május 9-i ülésén jóváhagyta és visszaküldte azzal, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetéséig rendelkezésünkre álló egy hónapot használják fel arra, hogy biztosítsák a bevezetés még hiányzó feltételeit és valamennyi érintett dolgozó július 1-ig tájékoztatva legyen hogy a hét melyik nanján kapja meg a szabad időt. Ugyanakkor gondoskodjanak a munkaidő-csökkentéssel járó, a dolgozókat érintő anyagi kihatások: nyitva tartás, szabad idő biztosítása, stb. kollektív szerződésben történő módosításáról.

— Az anyagi megterhelést a kiskereskedelem nrf&ént számolja el,

történt-e ennek érdekében, s általában a rendelet végrehajtása kapcsán koUektivs.c-i’zSdés-rrsódositás?

— Az intézkedési tervekben meg kellett határozni a munkaidő-csökkentés bevezetésének várható anyagi kihatásait, amit elsősorban a vállalatoknak, szövetkezeteknek saját erőből kell megoldani. Ugyanakkor a kormány is ez évre 185 millió forintot biztosított a szakma részére. A vállalatok, szövetkeztek elsősorban munkaszervezéssel igyekeznek a dolgozók pihenőidejét biztosítani, ezen túlmenően részben 217 fő többletlétszám igénybevételével, ami megyei szinten 5,6 százalékos létszámemelésnek felel meg, részben munkaidő-szűkítéssel, ez többségében az ÁFÉSZ-eket érinti olyan helyeken, ahol a lakosság ellátását a nyitva tartási idő változása nem befolyásolja hátrányosan.

Az intézkedési tervek alapján a dolgozók 23,7 százaléka szombaton, 24,3 százaléka hétfőn, a heti pihenőnapokhoz kapcsolódva kapja meg szabadnapját. Szombat délután és hétfőn délelőtt 6,7 százalék, kedd és péntek között 26,3 százalék az éves szabadsághoz kapcsolódva 3,1 százalék, túlórában 3 százalék, naoi munkaidő-csökkentéssel 0,2 százalék és heti 4 órás szabad időben 12,7 százalék. A nagykereskedelmi vállalatok leraka- tai eddig is 5 napos munkahéttel dolgoztak, ezért náluk a napi munkaidő-csökkentés valósul meg.

A munkaidő-csökkentéssel járó szabadidő-kiadás a legnagyobb gondot az egy- és kétszemélyes egységekben dolgozóknál jelenti. A nehézséget még csak fokozza, hogy a lakosság alapvető — élelmiszer-----ellátását kielégítő egys

égekről van szó. Ezekben a legrosszabbak a munkakörülmények, itt keil a legnagyobb fizikai erőkifejtést is eszközölni, nincs lehetőség a munka- szervezés továbbfejlesztésére. Ezeknek az egységeknek a száma eléri az 534-et, az összes egység 53,8 százalékát. A megoldás ezekben az egységekben dolgozóknál csak a nyitva tartás szűkítésével és túlórával lehetséges.

A túlórát szakszervezetünk csak átmeneti megoldásnak te. kinti, a végső cél minden kereskedelmi dolgozó szabad idejének a növelése. A felkészülési időszak során legtöbb vitát a nyitva tartás szűkítésének a kérdése okozta. Szak- szervezetünk megítélése szerint helytelen a nyitva tartási idő helyenkénti indokolatlan megmerevítése, mert ez tovább rontja a munkaerőhelyzetet, növeli a fluktuációt, amely elsősorban a szakképzett eladókat érinti. Márpedig a lakosság érdeke is azt kívánná, hogy az egységekben jó áruellátásban, udvarias kiszolgálásban részesüljön, növekedjék a kereskedelem kulturáltsága, ezt pedig csak szakmailag jól felkészült, ideális munkaerővel lehet biztosítani. Ezért megítélésünk szerint a jövőt illetően a dolgozók és fogyasztók érdekeit szem előtt tartva előbbre kell lépni a korszerű nyitva tartás területén is. Megfelelő tervszerű propagandával kell a fogyasztók jelenlegi vásárlásait, szokásait, időbeosztását megváltoztatni.

— Hogyan lehet összegezni a vállalatoknál, szövetkezeteknél bevezetésre kerülő intézkedéseket, új nyitva tartást, a dolgozók szabad idejének biztosítását, a szabadság kiadását?

— Szakszervezetünk megyebizottsága úgy ítéli meg, hogy a vállalatok, szövetkezetek által elkészített felkészülési tervek reálisak, most az a feladat, hogy július 1-ével sor kerüljön a megvalósításukra. Ez nagy felelősséget ró valamennyi gazdasági vezetőre és szakszervezeti bizottságra

egyaránt.

— A szakszervezet megyei bizott- sáaa milyen módon ellenőrzi a rendelet végrehajtását, a törvényességet?

— A KPVDSZ megyebizött- sága a választott testületen és aktívákon keresztül 'folyamatosan ellenőrizni fogja a munkaidő-csökkentés bevezetését, a megyei operatív bizottság által jóváhagyott intézkedési tervekben rögzítettek betartását. Természetesen ez elsősorban az alapszervezetek vezenőtt a tejtermelés. A vállalat minden tejet átvett a termelőktől, de ha történetesen nem kellett Budapestre szállítani, gond volt a féldolgozással, az értékesítéssel.

Ez a gond lényegesen enyhül a jövőben. A dombóvári tejüzemben üzembe lépett a tej- porító, amely naponta . 25 000 liter tejből állít elő 22—23 mázsa tejport.

— A tejfelesleg elhelyezése indította a Tejipari Trösztöt arra, hogy tizenkét holland rendszerű, hengeres porítót hozzon be az országba. Felkínálták a lehetőséget, hogy az egyiket Tolna megyében helyezzék üzembe. De melyik

tőségének feladata, különösen annak figyelemmel kisérése ts megkövetelése, hogy a dolgozók a beütemezésnek megfelelően meg is kapják a szabadnapokat. Ez nemcsak joga, hanem érdekvédelmi kötelessége is a szakszervezeti bizottságnak.

Végső soron hangsúlyozni kívánjuk, szakszervezeti szerveinknek az a célja, hogy a csökkentett munkaidő bevezetését úgy kell megvalósítani, hogy a lakosság ellátásában semmiféle zökkenő ne következzen be és a kereskedelmi dolgozók is megkapják szabadnapjukat. Mindehhez pedig a túlóráztatás helyett a jó üze-m- és munkaszervezés, a munkát könnyítő gépesítés, a korszerű nyitva tartás megvalósításúra van szükség. Ezekhez pedig a gazdasági vezetés, a szakszervezeti bizottságok egységes cselekvésére, a dolgozókra való támaszkodás, véleményük figyelembevételére van szükség.

— Pj. —

be bele lehetett illeszteni az új üzemet is. Előnyös volt, hogy a berendezés helyigénye kicsi, viszonylag olcsó, kisebb üzemben is gazdaságosan üzemeltethető — mondja Szigeti János, a vállalat igazgatója.

A múlt év októberében született meg a végleges döntés — veszi át a szót Koller Ferenc üzemigazgató. — Területet kellett kisajátítani, és vállalnunk azt, hogy február 28-ig áll az épület, átadjuk szerelésre készen. És íme, most, június végén megkezdte a termelést.

Az alumínium falú épületben kíváncsian figyeli a berendezés működését Bucsi Elek, a meJúnius 23-án Dunaföldváron a nagyközségi taxiács tanácstermében tartották meg ez alsófokú oktatási intézmények nevelőinek közös értekezletét. Az értekezlettel a dunaföití vári alsófokú oktatási intézmények életében új szakasz kezdődött.

Jendrolcvits Ferenc a nagyközségi tanács elnöke ismeriet- te^az 1973. július 19-j tanácsülésen hozott határozatot, amely az alsófokú oktatási intézményeket közös igazgatás alá vonja a pedagógiai munka hatékonyságának emelése ér~ dekében. Az átszervezés első szak.sza 1973. december 31- gyel megtörtént, amikor a két iskola gondnokságát gazdasági hivatallá egyesítették. Az eddigi I. és II. számú iskolaként működő intézményeket szakmailag 1974. íúlius 1-gyel vonják össze. A tanácselnök bejelentette, hogy az alsófokú oktatási intézmények igazgatójává Sziegi Ferencet nevezték ki.

Sógor Mária

relő, aki a szerelési munkákat végezte, irányította.

— Több ilyen berendezést szereltem itt, Magyarországon, de úgy vélem, ez a legsikerültebb. Már a kezdet kezdetén a paramétereknek megfelelő teljesítménnyel, minőséggel dolgozik.

A raktárban már ott sorakoznak a tejporral teli műanyag zsákok.

— A gabonatröszt már igencsak várja új termékünket — mondják az üzem vezetői. — A dolgok véletlen alakulása, hogy az első szállítmányt éppen a dombóvári keverőüzem kapja. A termelt tejport a tejipari és a gabonatröszt értékesíti, diszponálja különböző takarmánykeverőkbe.

— A tejporító üzembe lépése lényegében a fehérjeprogram megvalósítása. Ügy is lehetne jellemezni, hogy valutamegtakarító üzem. A napi 22 mázsás termelés — és a többi porító termelése — révén kevesebb állati fehérjét kell importálni. A napi termelést egy sűrítőbe- rendezés közbeiktatásával később a duplájára lehet növelni.

Maga a berendezés nem túlságosan bonyolult. A csővezetéken érkező, fölözött édes tej szemben forgó hengerekre folyik, amelyeket nagynyomású, 130 fokos gőz fűt. A hengerekre gézszerű, -vékony hártyaként szárad a tej, ezt kések választják le. Csigaszerkezet továbbítja az őrlőbe, amelyből fehér por alakjában jutnak a zsákokba a tej értékes alkotórészei. Kiszolgálásához mindössze öt munkás elég.

— Hét és fél millió forintba került a pon'tóüzem, ebből három és fél millió a berendezés értéke. Azt hisszük, ezt a pénzt rövid idő alatt visszafizeti — mondja Koller Ferenc üzemigazgató.

Szigeti János igazgató az üzem vezetőinek igyekezetét, hozzáállását dicséri, hiszen az első tollvonástól számítva, alig nyolc hónap alatt felépült, termelésbe állt az új üzem.

B. X.—G. K.

Mindig izgalmasak egy-egy új gép, berendezés üzembe állításának első percei, órái. Nem kivétel a dombóvári tejüzem holland gyártmányú tejporítója sem. Jó a tej-alapanyag minősége, és a gyártott tejporé is.

Tejpor, napi 25000 liter tejből

Megkezdte a termelést a dombóvári tejporító

Egy évvel ezelőtt gondban voltak a mezőgazdasági üzemek, de hasonló gondban volt a tejipari vállalat is. Megüzemben? Alapos mérlegelés után született a döntés, hogy a dómbőváriban. Itt már megkezdődött a rekonstrukció, ebgyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, Szigeti János, a vállalat igazgatója, az üzem vezetői és a holland sze-