Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

I K * 19 000 vagon kenyérgabona átvételével számol a Gabonafeívésirió Az már bizonyos, hogy eb­ben az évben jó termés lesz. Az időjárás kedvezett a gabo­naszemek kifejlődésének, vi­szont a változatos, gyakran hű­vösebbre forduló idő miatt nem lehet korai kezdésre szá­mítani. Tehát jó lesz a termés. Eb­ből az következik, hogy ismét sok ezer vagon terményt kell megmozgatni, a kombájnoktól a tisztító — esetleg a szárító —- berendezésekhez, onnan raktárba szállítani, a gabona­felvásárló vállalatnak átven­ni. Emlékezetes még a két évti­zed előtti jelszó: „Cséplőgép­től a begyűjtőhelyre'’. Ez ma­napság úgy változott, hogy a kombájntól az átvevőhelyre, hiszen a mezőgazdasági üze­mekben a búza már áru, még akkor is, ha a termés egy ré­sze több-kevesebb ideig az üze­mi tárolóban marad. — Milyen feladatokat hoz a vállalatnak az idei nyár? — erre a kérdésre válaszol Sza­bó István, a Gabonafelvásárló igazgatója' és Lemle Béla ke­reskedelmi osztályvezető. — Előzetes tervünkben 16 700 vagon kenyérgabonafel­vásárlásával számoltunk, kö­töttünk szerződést a gazdasá­gokkal. Ez a szám már válto­zott. A gazdaságok vezetőivel, a megyei tanács illetékeseivel május végén, június elején végzett előzetes termésbecslés szerint mintegy tizenkilencezer vagon kenyérgabonát értékesí­tenek a megye mezőgazdasági üzemei. — Ez csakugyan tekintélyes mennyiség, hiszen négy-öt év­vel ezelőtt még 12—13 000 va­gont tett ki a felvásárolt ga­bona. — Igen. A termelés szinte ugrásszerűen nőtt, a tároló- kapacitás bővítése viszont nem tudott lépést tartani. Raktár- kapacitásunk 9000 vagon, így a termés nagyobb részét át­menetileg — szerződés alapján — a gazdaságok tárolják. Miután az üzemi tárolók befogadóképessége sem elegen­dő — a vállalatnak pedig ele­gendő területe nincs — a gaz­daságokban állítanak fel szük­ségtárolókat. Viszont ezek a szükségtárolók már nem olya­nok, mint a néhány évvel ez­előttiek, hanem kátránypapír­ral fedett tetővel épülnek. A termény így tető alatt lesz, nem a szabad ég alatt. Ezeket a tárolókat a mezőgazdasági üzemek építik, az egy hónap­pal ezelőtt közösen készített áruelhelyezési terv alapján. A vállalat és a termelők kö­zötti együttműködés abban is megnyilvánul, hogy a gazda­ságok az átvételi szezon idejé­re kölcsönadják felesleges ra­kodógépeiket, szállítószalagjai­kat. E segítség révén a válla­lat több átvevővonalat alakít­hat ki, meggyorsítani a szál­lító járművek forgását. — Több termelőszövetkezet javasolta, hogy a vállalat nyújtsa meg az átvételi, időt az éjszakai órákig. Van-le le­hetőség erre? — Egyelőre nincs. Az átve­vőhelyek ideiglenes jellege miatt szabadtéri átvétel folyik, napkeltétől napnyugtáig, de sötétedés után már nem tu­dunk terményt fogadni. Egy­részt biztonságtechnikai okok­ból, másrészt, mert az embe­rek teherbíró-képessége is vé­ges, harmadsorban pedig azért, hogy ne legyen tévedési lehetőség a mérlegelésben, a minősítésben. — A vállalatnak, a terme­lőknek is egyaránt fontos, hogy a minősítés pontos le­gyen. Hogy ne legyen „kiszol­gáltatottság”, Palánkon két­hetes tanfolyamot rendeztünk a mezőgazdasági üzemek rak­tárosai, terményátadói részé­re, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a minősítésben, a mintavételben. Hasonló tan­folyamot rendeztünk a saját raktárosainknak is. — Most még folyik a raktá­rak tisztítása, fertőtlenítése — folyamatosan, ahogy az export- szállítások befejeződnek. A vállalat történetében még nem volt rá példa, hogy öt hónap alatt tizenegy és fél ezer va­gon terményt szállított ki. — Várhatóan mikor kezdő­dik az átvétel? — Mivel a gabonák az idén lassabban érnek, úgy számo­lunk, hogy július első hete vé­gén kezdődik a nagy aratás, néhány száz vagon árpával, ezt követően kezdődik az átvételi szezon. Mivel jó terméssel szá­molunk, arra ösztönzzük a mezőgazdasági üzemeket, hogy a lehetőség szerint tisztítva szállítsák a gabonát. Ez nekik előny, például javul a fajsúly, és nekünk is. Az ocsift a gaz­daság fel tudja használni, mi viszont nem használhatjuk fel. És ezt már nem kell szállíta­ni. Ha a tizenkilencezer vagon­nak csak öt százalékát vesz- szük, már az is számottevő súly. — Arra is ösztönözzük a szövetkezeteket, hogy a Szárí­tásnál járjanak el körültekin-1 tő gonddal, ügyeljenek á mi­nőségre, mert a szárítás lénye­gesén befolyásolja a liszt mi­nőségét. BI. Tanév vége a szakszervezetnél A szakszervezeti oktatásról tanácskozott az SZMT elnöksége A napokban fejeződtek be az érettségi vizsgák ország­szerte, s ezzel szinte vala­mennyi oktatási intézményben befejeződött a tanév. így van ez — bár hivatalos tanévzá­rót nem tartottak — a szak- szervezetnél is. A dolgozók igen nagy részét soraiba tö­mörítő szervezetnek ugyanis egyik legfontosabb feladata a felnőttek ismereteinek bőví­tése. Az 1973—74-es oktatási év eredményeiről, tapasztalatai­ról, valamint a következő esztendők feladatairól tanács­kozott tegnap délelőtt a Szak- szervezetek Tolna megyei Ta­nácsának elnöksége. Dr. Vigh Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitója után Soponyai Jánosnak, az SZMT szervezési és káderbi­zottság vezetőjének írásbeli tájékoztatója alapján vitatták meg az elmúlt tíz hónap okta­tási tevékenységét. A káder­oktatás a terveknek megfele­lően, sőt több területen an­nál jobban sikerült. A Tolna megyei szakszervezeti vezetők közül nyolcvanheten vettek részt a pécsi oktatási köz­pontban megrendezett 9 tan­folyamon, nyolcán a Csopa­kon, és kétszázötvenheten a Tolna megyében megrendezett egy-, vagy több hetes tovább­képzéseken. A beiskolázás so­rán legjelentősebb fejlődés a káderkiválasztásban volt ta­pasztalható. A vita során Gódor Lajos- né, a SZOT oktatási alosztá­lyának helyettes vezetője tá­jékoztatta az elnökség tagja­it, hogy a következő tanévben a szakszervezeti funkcionáriu­sok Pécs helyett a csopaki ok­tatási központban vehetnek részt a korábbinál tartalma­sabb továbbképzéseken. Mar­tinka István a vasutasok kép­viseletében a bátaszéki és dombóvári vasúti csomóponto­kon végzett oktatási tevé­kenységről számolt be. El­mondta. hogy a vasút felépí­tése sajátos oktatási formát tett szükségessé. Ezt úgy va­lósították meg, hogy a vas­utas szakszervezeti vezetők tanfolyamon való részvétele ne zavarja a vasút kulcsfon­tosságú munkáját. Dr. Szendéi Imre, a HVDSZ MB-titkára arról beszélt, hogy a követke­ző oktatási évben több bizal­mit szeretnének tanfolyamok­ra küldeni. Ehhez azonban szükséges a SZOT anyagi hoz­zájárulása is. Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára a vita összefog­lalása során kifejtette, hogy a káderoktatás a káderpolitikai határozat megvalósításának igen jelentős része. Ez nagy­mértékben növeli a szakszer­vezeti muriba hatékonyságát, s egyben segítséget jelent az utánpótlás képzésében. Az elnökségi ülés második napirendi pontjaként az 1973 —74. évi szakszervezeti tő- megpolitikai oktatás tapaszta­latairól tanácskoztak. A tájé­koztatásból kitűnt, hogy a most befejeződött oktatási év során 12 százalékkal többen vettek részt a tömegpolitikai oktatásban, mint az elmúlt esztendőben. Az előadássoro­zatokat három témakör sze­rint csoportosították. Kétezer- hétszázan hallgatták végig a társadalmunk időszerű kérdé­seiről szóló előadásokat, öt­venegy csoportban 1445 dol­gozó részére tartottak oktatást a világpolitika időszerű kérdé­seiről, s legtöbben, hétezer- egyszázán, a munkahelyi élet időszerű kérdéseiről szóló ok­tatásban vettek részt. A vita során Molnár Lajos, a KPVDSZ MB-titkára el­mondta. hogy a tavalyi 7—8 helyett a dolgozók 13 százalé­ka vett részt tömegpolitikai oktatásokon. Gondot okoz azonban, hogy a hálózati dol­gozók 53,8 százaléka kis. egy­két személyes egységekben dolgozik, s így az ő részvé­telüket egyelőre szinte lehe­tetlen megoldani. Célszerű lenne megoldani, hogy ők a községekben folyó pártokta­tásokban vegyenek részt. Reichardt Jenőné, az SZMT titkára elmondta, hogy a Ha­zafias Népfronttal kooperálva megszervezik a vidéki boltok­ban dolgozók oktatását is. — szí — Orosz nyelvi tábor Domboriban A hangszóró oroszul harsog­ja közleményeit, a gyerekek a pádon magyarul lendülnek egy-egy móndatba, aztán ész­bekapva, nagy élvezettel ke­resik az orosz szavakat. Egy fa alatt énekelnek — oroszul. Orosz nyelvi tábor Dombo­riban, hatodik éve, már hato­dik alkalommal. Azok a gye­rekek nyaralnak itt tíz napig, akik szeretik az oroszt, szeret­nék jól tudni a nyelvet. Az iskolában azonhan csak fele­léskor beszélnek folyamatosan a nyelven. A tábor pótolja az élő nyelvi környezetet, itt a „hivatalos nyelv” orosz, a pe­dagógusok közül azok jöttek ide, akik orosz anyanyelvűek, és a hetvennégy magyar álta­lános és középiskolás melleit harminc orosz anyanyelvű gye­rek is lakója a tábornak. Ti­zen jelenleg itt élnek szüléite­kéi Magyarországon, húszán pedig Tambov megyei vendé­A tábor magyar anyanyelvű lakói délelőttönként nyelvi készséget fejlesztő gyak'otlatokot végezned, oíyan anyagokat vesznek cí, amelyek ez iskolai anya­got rendszerezik. Képünk a délelőtti óra egy pillanatát örökítette meg az egyik szorgos csoportban. Délután is van foglalkozás: délután öttől nyelvi sétán vesznek részt a táborlakók. Este kulturális program szolgálja orosz nyeivkincsük gyarapodását. Persze, jut idő a pihenésre, szórakozásra is. Délutánonként alkalmas idő­ben a vízben hancűroznak a gyerekek, napoznak a parton, birtokba veszik a sportpályákat. Képünk a tábori asztalitenisz-bajnokság egyik fordulóján készült. A tábor kedves vendégei a tambovi pajtások. Húszán vannak, mindannyió- juknak két-három Tolna megyei beszélgetőtárs jut... A tamboviak részt vesz­nek a tábor szabad programjain, másodnaponként kirándulnak, megnézik a megye nevezetességeit. Július negyedikén utaznak el Domboriból, Bélatele- pen táboroznak majd tizenegyedikéig. Három napot Budapesten töltenek, utá­na indulnak majd haza, a Szovjetunióba. A táborozás egyik jól sikerült esti programja daltanulás volt. A magyar gyerekek orosz dalokat, a szovjetek magyar énekeket tanultak. A tamboviak meglepték a táborlakókat: délután előre megtanultak egy magyar dalt, este már szépen énekelték. Felvételünk daltanulás közben készült. Foto: Komáromi

Next

/
Thumbnails
Contents