Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka

i 1

Kádár János a nyári ülésszak szüretében országgyűlési képviselőkkel beszélget.

(Folytatás az 1. oldalról.)

gyobb arányban, 12 százalékkal növekedtek, s elérték a 195 milliárd forintot. 14 milliárd forint volt a lakossági befizetések összege.

Az állami költségvetés főbb kiadásai közül a felhalmozásra és a támogatásra fordított összeg nem az előirányzatnak megfelelően alakult. Felhalmozásra a költségvetésből 44 milliárd forintot, a tervezettnél valamivel kevesebbet használtunk fel. Ugyanakkor nagyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. Ezen belül az import közvetlen ártámogatása az előző évinek négyszerese. E tény komoly figyelmeztetés számunkra és arra késztet, hogy a külső gazdasági feltételek tartósnak ítélhető változása nyomán igazítsuk hazai értékviszonyainkat.

1973. évi költségvetésünket döntően két, a népgazdasági tevékenység egészét befolyásoló folyamat határozza meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruházási tevékenység év közben lassan meginduló élénkülése.

Külkereskedelmi és fizetési mérlegünkre az jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 százalékos növekedése mellett a behozatal csak 4 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az eredmények — amint azt elöljáróban már kiemeltem — elsősorban a szocialista országok közötti együttműködés lendületes fejlődésének, változatlan jó feltételeinek köszönhetők, részben pedig a tőkés világpiaci konjunktúra értékesítési lehetőségeivel függnek össze. A terveink túlteljesítéséből származó többleteket külföldön értékesítettük. így azonban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása lassabban nőtt, mint maga a nemzeti jövedelem. Ezért bármennyire előnyösnek tűnik is jelentős kiviteli többlettel járó külkereskedelmi tevékenységünk, az idén nem kívánjuk azt hasonló mértékben megismételni. Az export és import kiegyenlítettebb dinamikájára törekszünk. Elsősorban a KGST-országok- ból származó újabb behozatali lehetőségek feltárását tűztük ki célul.

Külgazdasági kapcsolatainkban a tőkés világpiaci árhatások nem jelentettek egészen újat számunkra. Amikor az 1973. évi költségvetést a kormány az országgyűlés elé terjesztette, hangsúlyoztuk, hogy a forint belső vásárlóerejének védelme erőteljes, a korábbinál még fokozottabb állami tehervállalást tesz szükségessé, ami a nagyon gyors világpiaci drágulás közepette nagy feladat lesz. Korántsem volt tehát meglepetés a világpiaci árak emelkedése. Mértéke azonban a vártnál jóval magasabb volt, kiváltképp az energia-, a textil- és a vegyipari alapanyagoknál.

1974. első hónapjaiban az anyagok és energiahordozók — különösen az ásványolaj, nyers bőr. gyapjú, a szintetikus szálak, a fehérjetakarmányok — világpiaci ára esetenként kiugró mértékben, tovább növekedett. Az utóbbi hónapokban azonban a világpiaci árak emelkedésének üteme mérséklődött. Várható, hogy valamelyest stabilizálódnak a világpiaci árak, de az 1973. évinél jóval magasabb szinten. Gazdaságunk adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci árszínvonalat és az új árarányok tartós irányzatait — mérsékelt, észszerű keretek között — vállalatainkkal ne érzékeltessük. Ezt a szándékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyampolitikánk, a forint mértéktartó felértékelése a tőkés országok valutáihoz képest és az árfolyambiztosítási rendszer.

A valóságosabb költségviszonyokhoz való alkalmazkodást akarjuk még inkább elérni a termelői árak 1975. január 1-i módosításával is, de az energiahordozók és alapanyagok termelői árának emelése nem vezethet az általános árszínvonal emelkedéséhez.

Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhány terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál, a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott életszínvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra is alapvető feladatnak tekintjük.

Ahhoz, hogy korszerűen, ha* tékonyan gazdálkodjunk,

még ésszerűbben kell felhasználnunk a társadalmi

és gazdasági erőforrásokat.

Újra és újra szólni kell erről, mert a teendők is. a lehetőségek is állandóan változnak — hangsúlyozta, majd arról beszélt, a termelési eszközökkel való vállalati gazdálkodás javult, és az egy dolgozóra jutó állóeszközállomány lassú növekedése mellett a kihasználás foka is kedvezőbb. De még vannak kedvezőtlen tapasztalataink . is. Sokszor korszerű, nagy értékű berendezések csak egy. vagy másfél műszakban működnek, és még ezt az időt sem használják fel teljesen az üzem- és munkaszervezés gyengeségei folytán.

Gazdálkodásunk hatékonyságát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végül is a vállalati vezetőknek és a munkás-kollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz méltó visszhang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozó munkaverseny.

A jövedelmekről szólva megállapította:

A jövedelmek nálunk — elosztás; elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek a munkához. Tavaly az összes személyi jövedelmek — beleértve a béreket és a pénzbem juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak.

Juttatásokra, a közszolgáltató intézmények működésére és felújítására 88 milliárd forintot fordítottunk. 25 milliárd forintot használtunk fel új intézmények létesítésére, beleértve a lakás- és kommunális eilátást.

A tavalyi és még inkább az ide, öt. öt és fél százalékos reáljövedelem-növekedés meg; haladja a iV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem-emelkedés mértékét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972- novemberi állásfoglalása és az azt követő kormányintézkedések azt célozták, hogy ne csak összességében, de a társadalmunk által helyesnek tartott arányok szerint is javuljanak az életkörülmények. E törekvések határozták meg életszínvonal-politikánkat és ennek részeként a jövedelem-, az adó- és szociális intézkedéseket. Állami intézkedéssel növeltük a nagyipari munkásság bérét, javítjuk a nagy- családosok életkörülményeit.

Államunk a gyermekeket ellátó intézmények szolgáltatásain kívül eddig ;s .rendkívül nagy összeggel — 8 milliárd forinttal — járult hozzá a gyermeknevelési költségekhez. És idén ugyanakkor, amikor a családi jövedelemarányok javítása áll a figyelem középpontjában, 700 millió forint összegben központi bér- intézkedést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozót érint. Befejezésül megállapította: Népgazdaságunkban ebben az évben is folytatódik a kedvező fejlődés. Az I. félév gazdasági mutatói lók: nem lankad ' á termelés növekedésének üteme: gazdag aratásnak nézünk elébe. Dinamikusan bővül a külkereskedelem, javul a beruházás; tevékenység. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy

I

ez évi népgazdasági tervünket teljesíthetjük, sőt egyes területeken a számítottnál kedvezőbb eredményeket is elérhetünk.

A múlt eredményeit és terveinket túlszárnyalni azonban csak úgy lehet. ha képesek vagyunk állandóan többet adni

Aláhúzta: az elmúlt év gazdaságilag sikeres esztendő volt, javult a gazdálkodás hatékonysága, növekedett a jövedelmezőség, s — ami különösen örvendetes — ez nem utolsósorban a költségszint csökkenésének köszönhető. Hozzátette: hatékonyabb költséggazdálkodás jellemezte a belkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek tevékenységét is, amiben szerepet játszott a javuló, tudatosabb készletgaz-, dálkodás, költség- és bérgazdálkodás.

— A belkereskedelemhez tartozó gazdálkodó szervek — folytatta a miniszter — csaknem 35 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, s körülbelül 15 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Az elmúlt esztendőben,— többek között — 730

új üzlet és 340 új vendéglátó- egység épült, s ami különösen örvendetes, a budapesti új lakótelepeken 1973-ban 16 000

négyzetméterrel gyarapodott a kereskedelmi és vendéglátóhálózat, többel, mint 1971-ben és 72-ben együttesen.

A miniszter a továbbiakban az idegenforgalom alakulásáról szólott.

A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételeink 1970—73 között csaknem két és félszeresére emelkedtek, s tavaly már elérték

társadalmunknak; ha az új követelményekhez igazodva, tudását és képességét fejlesztve végzi mindenki a dolgátA jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulóját, és jövőre tartja pártunk XI. kongresz- szusát is. Az egész népünk számárn olv fontos eseményekre méltó módon: társadalmunk egységét kifejezve, közös akciókkal. kimagasló munkafelajánlósokkal és nagyszerű gazdasági eredményekkel készülünk.

Egy hasznos munkával, iobb élettel és a szocialista építés ú.iabb sikereivel teli esztendőről ezért is számolt be örömmel a kormány, a megbízásából kérem a tisztelt ország- gyűléstől a törvényjavaslat elfogadását.

A vitában felszólalt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, aki elsősorban a fővárosi lakáshelyzetről beszélt, majd azokról az intézkedésekről szólt, amelyek az elmúlt évben a tömegközlekedés színvonalát javították.

Szünet után Szurdi István belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra.

a 4,2 milliárd forintot. Mind több magyar állampolgár utazik külföldé; az ezzel kapcsolatos devizakiadásaink összege 1,5 milliárd forint volt. A nemzetközi idegenforgalom bevételi és kiadási egyenlege jelentősen aktív, és nem kis mértékben járul hozzá nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyához.

A lakosságnak a belföldi és külföldi utazásokra, üdülésre és kirándulásra fordított kiadásai az elmúlt néhány esztendőben jóval gyorsabban növekedtek az állampolgárok összes pénzkiadásánál, s 1973-ban elérték a 7 milliárd forintot. Az elmúlt években a helyi, a tanácsi pénzügyi forrásokból, s nem kis mértékben költségvetési támogatással — eredményes, jól szervezett tevékenység folyt a lakosság belföldi üdülési, utazási és kirándulási feltételeinek megteremtésére, továbbfejlesztésére.

— A lakosság belföldi üdülési, pihenési, turisztikai igényeinek kielégítéséhez csupán az elmúlt esztendőben 720— 730 millió forinttal járult hozzá a költségvetés. Az Országos Idegenforgalmi Tanács 1971—1974 között körülbelül 900 millió forint vissza nem térítendő támogtást és kedvezményes hitelt biztosított a nemzetközi és belföldi turizmus fejlesztésére. Az idegen- forgalmi tájegységi bizottságok kezdeményezéseit ez idő alatt 100—110 millió forinttal támogatták.

Szurdi István a továbbiakban a magánkereskedelemmel, magánkisiparral foglalkozott.

— A magánkiskereskedők többsége törvényeinket megtartva dolgozik. Csekély, — az egy százalékot sem éri el — részesedésük a kiskereskedelmi áruforgalomból. A kormány legutóbb 1968-ban szabályozta a magánkereskedelem feladatait és kívánatos tevékenységi körét. A Belkereskedelmi Minisztérium ennek alapján megjelölte azokat a kereskedelmi szakmákat, amelyeknek gyakorlására az illetékes tanácsok ipar- engedélyeket adhatnak ki, s megszabta azokat a területeket, amelyeken a magánkereskedelem tevékenysége elsősorban kívánatos.

— A tanácsok 1968 óta körülbelül ötezer új magán- kiskereskedői engedélyt adtak ki, számuk azonban ténylesen csak kétezerrel emelkedett. Jelenleg 10 800 magánkiskereskedő működik az országban.

— A helyi tanácsok által eddig kiadott új iparigazolványok számát nem tekinthetjük túlzottnak, sőt az ellátatlan területeken még több magánkiskereskedőre lenne szükség. Viszont egyes szakmákban — különösen a divatáru-kiskereskedelemben — valamint a városok, az üdülőhelyek centrumaiban sok olyan üzlet létesült, amelyekre az ellátás szempontjából nem volt feltétlenül szükség. A Belkereskedelmi Minisztérium már 1972-ben felhívta a tanácsokat, hogy a centrumokban, a főútvonalakon létesítendő magánboltokra — elsősorban a divatáru-szakmában — ne adjanak ki újabb iparigazolványt. Szorgalmazta viszont, hogy mind több magánkereskedő létesítsen zöldség- és gyümölcsárusító-helyet, kifőzdét, tej- és tejtermékboltot.

— Az elmúlt esztendőben a költségvetési munkát körültekintő, takarékos, rugalmas gazdálkodás jellemezte — zárta hozzászólását Szurdi István. — A rugalmas jelzőn azt értem, hogy a költségvetéssel gazdálkodók év közben is támogattak minden időszerű és ésszerű, a népgazdaság számára hasznos kezdeményezést, azokat mindig hajlandók voltak megvizsgálni, keresve a legjobb megoldásokat.

Szurdi István után még több képviselő szólalt fel. Az országgyűlés ma folytatja munkáját.

Szurdi István beszéde