Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

fiatalok ci ncpúj/á9 ' í*V'. $5* '•Vnk*‘ ifjg/ági rovata fiatalok Te mi lessel? / Az én szakmám: kőműves Ezernégyszáz Tolna megyei diák az építőtáborokban — Néhány írást l,Az én szakmáin” sorozatból olvas­tam. Mindig az jutott eszem­be. hogy az írások szereplői­vel "ellentétben nekem nem (jelentett különösebb gondot- a pályaválasztás. Nem modom, tényleg nehéz időszak az em­ber életében a tizennégy éves kor, amikor gyerekfejjel ar­ról kell döntenie, hogy mi lesz. mit akar csinálni egész életében. Túlzásnak hangzik az egész élet említése? Sze­rintem. aki igazán szereti a szakmáját, az egész életében sem válik meg tőle . . . Farkas Lászlónak hívnak, a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat harmadéves kő­műves szakmunkástanulója 3 vagyok. Pakson születtem, de kajdacsi vagyok. Édesapám f téesztag, édesanyám háztartás- ’ beli. Ván egy bátyám is, ő la kajdacsi téesznél rakodó- munkás. Az általános iskolát a falumban végeztem, és nyol­cadik után ott kellett eldönte- nem. .hogyan tovább. Mond­tam az előbb is. nem volt ne­héz dolgom. Kisgyerek korom­ban már féltéglából házikókat hoztam össze, és ha megkér­dezték tőlem, hogy Laci, mi leszel, ha megnősz, én csak ezt feleltem, hogy kőműves. Nehéz azt megmondani, hogy kiből lesz a jó kőműves. Úgy gondolom, hogy csakis abból, aki szíwel-lélekkei sze­reti ezt a munkát, és a tég­lák egymásra rakogatása köz­ben felfedezi az alkotást. A kőműves is alkot. A mi mun­kánknak az adja meg az örö­mét. ha az ember végigmegy az utcán, és a házak között olyan épületeket lát, amelyek­ben ott van a saját keze mun­kája. Mi a kőműves dolga? Az építés. Lehet, hogy az új építési technológiák elterjedé­sével sokan kételkednek a szakma maradandóságában, én mégis az ellenkezőjét vallom. Jöjjön akármilyen előregyár­tóit elemekből történő épít­kezés. akármilyen új techno­lógia. a kőművesre ak­kor is szükség lesz. persze nekünk is sok a tanulni- valónk. mert mást kell tudni az új technológiához, mint a hagyományoshoz. Mit kell tud­nunk? Hát. sokat. Az első év­ben a legalapvetőbb dolgokat tanultuk meg A téglakötése­ket a falrakáshoz, a vakolá­si. burkolási alapműveleteket. A második évben már inkább a gyakorlat volt túlsúlyban. Kimentünk építkezésekre és amit az első esztendőben meg­tanultunk. azt a gyakorlatban is megpróbáltuk hasznosítani. A harmadik év. ami előtt most én is állok, a gyakorlat éve lesz. Úgy gondolom, akkor már a szakmunkásokéhoz hasonló munkát tudunk végezni, mi­nőségben és talán mennyiség­ben is. Az iskolában elég jól megállóm a helyemet, mivel ez ideig négyes rendű voltam. A vállalattól tanulmányi ösz­töndíjat kapok, attól függően, hogy milyen a tanulmányi eredményem. A négyes átla­gomra most 490 forint jár havonta. Sok építkezésen dolgoztam. Jelenleg az 505. számú szak­munkásképző intézet kollégiu­mát építjük. De jó néhány la­kóház építésében is részt vettem. Ami a munkahelyi közérze- termet illeti, panaszra nincsen okom. Igen jó szakoktatóm van Illés György személyében, aki a lehetőségekhez mérten úgy igyekszik átadni a szakma is­mereteit. hogy amikor letesz- szük a szakmunkásvizsgát, a lehető legjobban megálljuk he­lyünket az életben. Én szere­tem a szakmámat, és ha vala­ki ezt választja, csak biztat­ni tudom. Választását nem fog­ja megbánni . . . Feljegyezte: — vj — Úszólecke 0 A gyakorlás közben ügyel­jünk a következőkre: 1. Az erőteljes gyors belég- zést kövesse két-három má­sodperc levegővisszatartás, majd ugyancsak gyors, lökés­szerű kifújás. 2. A légzés ne legyen gyorsabb, mint a szá­razföldi légzés (félpercenként 5—7). 3. Amikor kiemeljük fe­jünket újabb légzésvételhez, ne törődjünk azzal, hogy arcun­kon végigfolyik a víz, esetleg becsurog a szánkba is. Ne tö- rölgessük légzés közben az ar­cunkat szemünket, gondoljunk arra. hogy úszás közben erre nincs lehetőség. 4. Szemünket tartsuk nyitva. A gyakorlatot sokszor ismé­teljük úgy. hogy négy-öt lég­zés végrehajtása után tart­sunk kis szüneteket. Mellig érő vízben fogjuk meg a kor­látot, vagy a társ könyökig behajlított kezét, guggolás a víz alá, fejlehajtással. Hagy­juk. hogy a víz felemeljen és lebegtessen. Többszöri gyakor­latozás után a lebegtetéskor engedjük el a fogást, öleljük át térdünket (ez az úgyneve­zett gombóchelyzet), majd áll­junk fel. Ismételjük meg nyolcszor-tízszer. A szárazföldi gyakorlat ugyanaz mint az első nap, ki­egészítve a következőkkel: a karmunka gyakorlása után álljunk kis terpeszbe, magas­tartás (a tenyerek kifelé néz­nek). 1. ütem: kar leengedé­se oldalsó középtartáson át mélytartásba. közben gyors be- és kilégzés. 2. ütem: kar­emelés oldalsó középtartáson át magastartásba és közben légzésszünet. 3—4. ütem: is­métlés. A vízben ismételjük meg az első nap gyakorlatait. (Folytatjuk.) * Az ipari szövetkezetek megyei ifjúsági parlamentje Ma egy hete tartották meg Szekszárdon o megye ipari szö­vetkezeteinek összevont ifjúsági parlamentjét. Előzőleg mindenütt megtartották a munkahelyi parlamentet, az ott választott küldöt­tek jöttek el — több mint ötezer fiatal képviseletében — a me­gyei fórumra. Gyerö András KISZÖV-elnök tartott vitaindítót, a vitában felszólalt Benizs Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára. Részt vettek a parlamenten a szövetkezetek elnökei és párttitkárai is. A munkahelyi parlamentek tapasztalatai jók. Nyílt, őszinte, bíráló légkörük igen alkalmas volt arra, hogy „kedvet csináljon" a fiataloknak a hasonló aktivitáshoz a szövetkezetek egyéb fóru­main— közgyűlések, vezetőségi ülések, stb. — is. Ide, a megyei fórumra < egyrészt tapasztalatokat hoztak a küldöttek, másrészt olyan problémákat vetettek fel, amelyek megoldása már nemcsak munkahelyi gond. A szövetkezeti vezetőségek a legtöbb helyen megtárgyalták a fiatalok észrevételeit, javaslatait, állásfoglalá­sukról írásban válaszoltak a KISZ-szervezetnek — sajnos nem mindenütt, pedig a törvény ezt kötelezővé teszi. A fiatalok túlnyomó többsége kiválóan helytáll a munkában — ezt tükrözte a beszámoló és a vita. A fiatal szakmunkások zöme négy-öt évvel a szakmunkásvizsga után eléri az átlagos szakmunkásbért. Több helyen már évek óta bevált gyakorlat, hogy az ifjúsági termelési mozgalmakban, tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredményt a szövetkezet külön honorálja „Kiváló dol­gozó". címmel, jutalommal, béremeléssel. Ezt általánossá kell tenni. Sokoldalúan vetődött fel a fiatalok kötődése a munkahelyhez, öt ééé még nem volt egyetlen ifjúsági klub sem, ma már tizen­kettő ^működik a szövetkezetekben. Másutt is lenne lehetőség klub létrehozására. Igaz, az anyagi feltételek megteremtése nem elég, akár klubról, akár más, az ifjúsági törvényben előírt támogatásról van szó, az adott kereteket tartalommal kell megtölteni. A szol­gáltatóknál a munkahelyi ifjúsági parlament javaslatára döntött úgy a vezetőség, hogy a szövetkezetnél végzett szakmunkás- tanulóknak a tanulóidőt beszámítják a törzsgárdaidőbe. Célszerű lenne másutt is ezt bevezetni. A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet 5000 forintos „fészekrokási” segélyt nyújt házasságkötéskor fiatal dolgozóinak. Néhány helyen már van lakásépítési alap. A szakmai képzésről különösen sok szó esett a parlamenten. Több rtiínt ezer szakmunkástanulót oktatnak, nevelnek, foglalkoz­tatnak a szövetkezetek. Egyes szakmákban ellentmondást jelent, hogy csak a gyenge általános iskolai tanulmányi eredményű fia­talok jelentkeznek tanulni, ugyanakkor bevezették az emelt szintű oktatást. A fiatalok egy része kiemelkedő eredményt élel a szakmában, a tananyag elméleti része viszont nem megy. Az emelt szintű oktatás szükséges, több helyütt már korrepetitort fogadnak a tanulók segítésére. Több száz fiatal tevékenykedik a szövetkezetek vezető testü­letéiben, munkahelyi vezető posztokon. Az arány folyamatosan javult az utóbbi években, azonban tovább kell lépni..A KISZÖV felhívta a szövetkezeti vezetőségeket, hogy a most sorra kerülő választásokon törekedjenek erre. Nem megnyugtató, hogy csak a szövetkezetek egytizedében van társadalmi ösztöndíjalap, holott a lehetőség másutt is adott. Négy órán át tartott a vita, a felmerült kérdéseknek csak egy részét érinthettük. A résztvevők azzal távozhattak, hogy a megyei fórum hasznos, iránymutató volt, J. J. Két hetet, illetve tíz napot tölt el az országos és a he­lyi építőtáborokban az idei nyáron több. mint 1400 Tol­na megyei diák. A munkát a bonyhádi helyi építőtáboroaok kezdték még a hónap eleién, pontosabban ti­zedikén. A három turnus részt­vevői 10—10 napig ásísák a nagyközségben a csatornát. A dombóváriak a múlt hét ele­jén láttak munkához. A hat­van szakmunkástanuló és a huszonhárom gimnazista az első három napban huszonhá­romezer forint értékű társa­dalmi munkát végzett. A me­gyei KISZ-bizottságon kapott tájékoztatás szerint viszont attól lehet tartani, hogy a vá­rosi tanács költségvetési üze­me nem tud megfelelő meny- nyiségű és minőségű munkát biztosítani a diákoknak. Ere­detileg óvodaépítésről és az if­júsági sporttelep létesítéséről volt szó, azonban az óvoda ter­vei nem készültek el időre, a sporttelep létrehozásához pe­dig nincs megfelelő anyagi fe­dezet. A tervek szerint Dom­bóváron a nyáron összesen 180, Bonyhádon pedig 150 fiatal vesz részt közhasznú társadal­mi munkában. Az országos táborok közül a nagykőrösiben dolgozik majd a legtöbb Tolna megyei diáklány. Az első turnus jú­nius 17-én indult. 216 Tolna megyei résztvevővel. Itt össze­sen majd 650 középiskolás és szakmunkástanuló szedi a gyü­mölcsöt. műveli a szőlőt. Ha­sonló jellegű munkát végez­nek azok a lányok is, akik a második turnus résztvevőiként Kunbaracson állnak munkába. Velük egy időben kezd dol­gozni az a 80 megyénkben fiú. ak; Csepelen egy kenyérgyár építésében vesz részt. Július közepétől — a negyedik és az ötödik turnus résztvevői­ként — 100—100 tolnai fiú Balatonedericsen segíti a vas­út rekonstrukcióját. sárközi pár (Decsi Kiss János rajza) Tervünk : kempingezés Háromévi működés után az 1973-as évre klubunk — az Ujdombóvári Ifjúsági Klub­könyvtár — elnyerte a kiváló ifjúsági klub címet. Az 1974- es évben is sok érdekes fog­lalkozás zajlott le klubunk­ban. Vetélkedőt rendeztünk, ami Dombóvár történetét dolgozta fel. Levezetésére meghívtuk klubunkba a „Dombóvár” cí­mű könyv szerzőjét, dr. Sző­ke Sándort. A XIX. századi festészetről és ezen belül is Munkácsy Mihály művészeté­ről tartott előadást Máté László, Májusban színházban vol­tunk Kaposváron. Barta La­jos „Szerelem” című művét néztük meg. ami nagy él­ményt^ jelentett számunkra. Ezenkívül gyalogtúrán vettünk részt a közeli Kónyafán. So­káig emlékezetes marad szá­munkra a június 16-i kirán­dulásunk a sárközi lakodalom rendezvényeinek megtekintése. Nyári nagyobb tervünk, hogy egyhetes kempingezésen ve­szünk részt a Balatonnál. Tóth Mária klubvezető

Next

/
Thumbnails
Contents