Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

f * I » Külkereskedelmünk rugalmasan alkalmazkodott a piaci adottságokhoz Sajtótájékoztató a külkereskedelem helyzetéről Lázár György előadása az MSZMP Politikai Akadémiáién . Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes szer­dán a külkereskedelem fej­lesztésének kérdéseiről tájé­koztatta az újságírókat. —, Áruforgalmunk — . mon­dotta — a tavalyi igen jó eredmények után. az ismert problémák ellenére alapjában az;.idén is kedvező tendenciát mutat. A korábbi • stagnálás­sal ellentétben az idén már gyorsabb ütemben növekszik a szocialista országokból szár­mazó. import, vállalataink ez évre. a tavalyinál 45 százalék­kal több gép vásárlására kö­töttek szerződést _ szocialista országbeli partnereikkel. A nem szocialista országok­ba viszont jóval többet ex­portálunk, mint az elmúlt év­ben. A fejlett tőkés 'piacikra gépekből és berendezésekből például 60 százalékkal’ többet viszünk ki, mint 1973-ban. Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékeink exportja is, Viszont kohászati termé­kekből most kevesebbet tu­dunk külföldön eladni, mert a hazai beruházási piac élénkü­lése e termékeinket fokozot­tan igénybe veszi. A tőkés or­szágokból származó import erőteljesen nő, különösen a vegyipari és könnyűipari anya­gok iránt fokozódott a hazai kereslet. A tőkés árak ugrás­szerű emelkedése miatt a nem szocialista piacokon a külkereskedelmi cserearány számunkra jelenleg kedvezőt­len, vagyis a tőkés országok­ból származó importcikkek ára nagyobb mértékben nőtt, mig,Uaz oda irányuló -export-, termékeinké. A_ mini,sztérhelyettes hang­súlyozta, hogy külkereskedel­münk gazdaságosságának fo­kozása megköveteli a termék- struktúra további korszerűsí­tését. A gépipar évi három- milliárd forint termelési érté­ket képviselő gazdaságtalan termék gyártását szüntette be, illetve váltotta fel kelendőbb, új' termékkel. A Transelektro növekvő exportjában például már eléri a 60 százalékot az új, korszerűbb cikkek aránya. A miniszterhelyettes rámu­tatott, hogy továbbra is jelen­tős bankhitelek állnak ren­delkezésre, valamennyi piacon jói értékesíthető termékek gyártásának fokozásához. Ta­valy például másfél milliárd forint hitelt vettek igénybe a vállalatok az ilyen árualapok megteremtéséhez, az idén pe­dig- valószínűleg már három- milliárd forintot bocsátanak ilyen célra a vállalatok ren­delkezésére. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szckszárd, Keselyűsi út 20. FELVESZ: 18—33 éves korig nődol­gozókat DARUKEZELŐI MUNKAKÖRBE. Tanfolyam elvégzését biz­tosítjuk. _____________________(545) ME ZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyűsi út 20. FELVESZ: ÉJJELIŐRÖKET és horganyzóba darab- béres SEGÉDMUNKÁSOKAT. (548) A hazai fejlesztésen kívül igen fontos az is, hogy válla­lataink az eddiginél bátrab­ban vásároljanak külföldi li- cenceket. 1968. és 1973. között mintegy 200 millió devizafo­rintért vásároltak vállalataink nem szocialista országokból licenceket, az elmúlt 2—3 év­ben pedig' örvendetesen meg­élénkültek - licenc-vásárlásaik a KGST-országokban is. Ugyanakkor nyugtalanító je­lenség, hogy a tőkés szellemi import a legutóbbi egy-két év­ben lanyhult. Helyes lenne, ha a vállalati ötéves tervek fejlesztési céljainak kidolgo­zása során külföldi licencek és szervezési tapasztalatok át­vételének lehetőségeit is fi­gyelembe vennék'. Iparunk fejlődése számára igen nagy. jelentőségű a KGST- országok gazdasági integrá­ciójának kibontakozása. A kooperáció és a szakosítás alapján lebonyolított .kölcsö­nös szállításaink részaránya a IV. ötéves terv kezdeté óta az akkori 5—6 százalékról 10 százalékra emelkedett, s 1975 —76-ra eléri a 12—^»százalé­kot, ami természetesen jelen­tősen tovább fokozható. A KGST-or?zágok közötti együtt­működés hosszú ideig csupán a gépipar területére koncent­rálódott, a komplex program szellemében ma már sok más ágazatra, például a vegy­iparra és a könnyűiparra is kiterjed. . Alapvetően fontos import- termékeink beszerzésének is fő 'forrásai a KGST-országok, mindenekelőtt a Szovjetunió. Emellett azonban fokozódnak vásárlásaink a fejlődő orszá­gokban is. Nyersolaj-impor­tunknak 85 százaléka a Szov­jetunióból származik. Ugyan­akkor több más olajtermelő országgal olyan kombinált, hosszú lejáratú szerződéseket hoztúnk. illetve hozunk létre, amelyek lehetővé teszik, hogy gépekkel, berendezésekkel fi­zessünk az olajért. ■ Irakban például kőolajkutatási és -fel­tárási munkákat végzünk, de megállapodásunk azt is lehe­tővé teszi, hogv az ország fej­lesztési programjába is bekap­csolódjunk- Hasonló megálla­podásunk van Líbiával is. Mindent egybevetve » a mi­niszterhelyettes megállapítot­ta, hogy külkereskedelmünk rugalmasan alkalmazkodott a A Központi Sajtószolgálat kiküldött tudósítójának te­lefonjelentése: A szovjet főváros szívében, a Gorki i utcai Inturiszt hotel 3. emeletén sajtóközpontot ren­deztek be a harmadik Brezs- nyev—Nixon csúcstalálkozó alkalmából. Szerdán, egy nap­pal az amerikai elnök megér­kezése előtt V. Szofinszkij, a külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője több száz külföldi és hazai újságíró előtt „előzetes sajtóértekezlettel” avatta fel a központot. Szofinszkij a többi között bejelentette, hogy amíg a két évvel ezelőtti csúcstalálkozó­ra 350 külföldi tudósítót akk­reditáltak, most eddig 450-et, de ez a szám még nem végle­ges, mert újabbak is jelent­keznek. Hozzátette, hivatalos washingtoni adat szerint ebből piaci adottságokhoz és kedvező eredményeket ért el. A nem­zetközi munkamegosztás el­mélyítése segítségével úiabb jelentős tartalékok tárhatók fel, nemcsak külkereskedel­münk, hanem egész népgazda­ságunk további előrehaladása számára. (MTI) Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Nixon amerikai elnök mint­egy 25 perces beszédet tartott az észak-atlanti szövetség ta­nácsának csúcsszinten megtar­tott ülésén. 'Az elnök beszédének nagy részét-soron következő moszk­vai utazásának szentelte, hang­súlyozva azt a fontosságot,- amelyet az Egyesült, Államok a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának tulajdonít. El­mondotta: megbeszélésein há­rom témakörben folytat tár­gyalásokat. Megvitatják a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulását, vala­mint egyes konkrét szerződé­sek megkötésének lehetőségét, beleértve a fegyverzet ellenőr­zésének egyes kérdéseit is, Nixon hangsúlyozta,- hogy nagyon fontosnak tartja az 'enyhülés- p.ólftikája folytatását. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ellenőrzés alá helyezzék a- nukleáris' fegyverkezést, mi­előtt az elszabadulna, másrészt arra is, hogy a világ országai megoldhassák legkülönbözőbb problémáikat, az energiavál­ságtól egészen a béke fenntar­tásának bizonyos vonatkozásá­ig. Az enyhülés fontosságát az is erősíti, hogy lehetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcso­latok kiszélesítésére. Nixon nem részletezte a moszkvai útra vonatkozó pon­tos elképzeléseit, utalva arra, hogy ezekről Kissinger külügy­miniszter a NATO ottawai ta­nácsülésén már tájékoztatta kollégáit. Hangoztatta azok­ban, .hogy a jelenlegi NATO- csúcstalálkozó „igen jó hátte­ret” biztosít majd ezekhez a megbeszélésekhez. Az amerikai elnök csak rö­viden utalt a NATO belső vál­180 áz- amerikai tudósító. A világ valamennyi jelentős lap­ja, valamint rádió- és tévé­állomása. elküldte képviselőit a nagy eseményre. Ez a néhány adat önmagá­ban js ielzi, hogy a világ köz­véleménye mennyire figyeli a legerősebb szocialista és a legerősebb tőkés nagyhatalom közötti lépésről lépésre kibon­takozó normalizálódás! folya­matot. A kedélyes légkörben lezaj­lott sajtóértekezleten a kül" ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője közölte, hogy a telexgépeket, amelyeket csi­nos, angolul iól beszélő lá­nyok kezelnek, a nap bármely szakában igénybe vehetik az újságírók. Természetesen sok telefon- vonal is a tudósítók rendelke­zésére áll. Moszkva tehát' sajtó I A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Fe­renc művelődési házában Lá­zár Györgv miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke előadást tartott ságára, kijelentve, hogy az új nyilatkozat aláírása új sza­kaszt teremt a Szervezet törté­netében. ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok a jövőben nagyobb gondot for­dít a konzultációra szövetsé­geseivel, nem'hagyja számítá­son kívül érdekeiket, nem köt nélkülük olyan megállapodá­sokat, amelyek őket is érint­hetik. Egyúttal kijelentette, hogy Washington nem csök­kenti Nyugat-Europában lévő csapatainak létszámát, sőt megerősíti azokat. A genfi és bécsi ■ tárgyalá­sokról szólva Nixon ismét azt mondotta, hogy a nyugati ál­láspontot a szövetségesek kö­zös konzultációján kell kialakí­tani. Leszögezte ugyanakkor, hogy Washington pozitívan kí­ván közeledni ezekhez a tár­gyalásokhoz. Nixon röviden szólt nemrég véget ért közel-keleti útjáról. Azt mondotta — közvetve utal­va a NATO-szövetségesek kö­zött sok vitát kiváltó problé­mákra, — hogy az Egyesült Államok senkit sem kíván ki­zárni a politikai rendezés elő­segítésére irányuló erőfeszíté­sekből, kivételes helyzete azon­ban módot ad arra, hogy fon­tos szerepet töltsön be az olyan megoldások keresésében, ame­lyek a háború helyett a békés rendezést célozzák. Az ilyen rendezés mindenkinek közös érdeke — hangoztatta Nixon. Az amerikai elnök beszédét ■számos felszólalás követte, majd a vitát Nixon foglalta össze, utalva arra, hogy az abban elhangzottak nincsenek ellentétben a beszédében ki­fejtett tézisekkel. Nixon külön , kitért az infláció kérdésére, amelyről Schmidt bonni kancellár és több más felszó­laló is beszélt. Az amerikai el­szempontjából is felkészülten várja Nixon látogatását. Egy szovjet taxisofőrt meg­kérdeztem, hogy mit vár a csúcstalálkozótól. Azt felelte, örül neki. hogy a béke esé­lyei mindinkább növekednek, minden bizonnyal a New York-i gépkocsivezető is hasonlóan nyilatkozott volna. A buda­pesti, párizsi, a tokiói lakosok szintén jól tudják, hogy a két nagyhatalom jó vagy rossz kapcsolatai kihatnak a világ­politikára, j, világbékére is. Csodákat Moszkvában sen­ki sem vár. Az azonban bizo­nyos, hogy az enyhülés nem gyors, de fokozatos kibontako­zásának vagyunk tanúi. Az újabb Brezsnyev—Nixon csúcstalálkozó minden bizony­nyal ennek a folyamatnak fon­tos láncszeme lesz. _ J, Horváthy György • „A munka- és üzemszervezés kérdései” címmel. Dr. Romány Pál, az MSZMP KB területi gazdaság- fejlesztési osztályának vezető­je nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos ve­zető személyiségé. nők ezzel kapcsolatban veszé­lyesnek minősítette azt a ten­denciát, hogy a gazdasági ne- . hézségek miatt egyes NATO- tagországokban a közvélemény, sőt a kormányok is, csökken­teni akarják a katonai kiadá­sokat. Chirac francia ■ miniszterel­nök a NATO-csúcstalálkozón elmondott rövid felszólalásá­ban a többi között azt hangoz­tatta, hogy Franciaország tel­jes jogú tagja az észak-atlanti szerződésnek és következetesen teljesíti a washingtoni szerző­désből reá háruló kötelezettsé­geket. A francia miniszterelrtök kijelentette* hogy országa to­vább kívánja fejleszteni saját nemzeti katonai erőit, beleért­ve nukleáris fegyvereit is. de meggyőződése szerint ezzel a NATO közös katonai erejét növeli akkor is, ha továbbra sem lesz tagja a NATO integ­rált katonai szervezetének. Chirac egyébként röviddel a csúcstalálkozó után már el is Utazott a belga fővárosból. Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalása nagy ré­szét a nyugat-európai gazda­sági és pénzügyi problémák­nak szentelte, és főként arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen problémák alááshatják az atlanti egységet. Luns NATO-főtitkár délutá­ni sajtótájékoztatója szerint a vitában csaknem valamennyi tagállam képviselője röviden kifejtette véleményét, s a fő­titkár úgy értékelte a felszó­lalásokat, hogy azok a NATO egységét bizónyítják. A csúcstalálkozóról kiadott rövid közlemény szerint Nixon elnök a NATO-tanácsnak is- mertétést adott küszöbön álló moszkvai útjáról. Az ismerte­tőt egy és háromnegyed órás eszmecsere követte a kelet— nyugati kapcsolatok fontos kérdéseiről, valamint más kö­zös érdeket jelentő témákról. Röviddel déli 12 óra után került sor a NATO-nyilatkozat aláírására. A 15 tagállam kép­viselője az angol ABC szerinti sorrendben írta alá az angol és francia nyelven készült ok­mányt, elsőnek Belgium nevé­ben Tindemans miniszterel­nök, utolsónak Nixon elnök. Luns NATO-főtitkár az alá­írást követően rövid beszédet mondott. Azt hangoztatta, hogy az új nyilatkozat aláírásával az Atlanti Szövetség „erősebb és biztonságosabb” lett, erőnk és biztonságunk alapja szövet- ségesi egységünk, s most ezt bizonyítottuk — mondotta a NATO főtitkára, kijelentve, hogy a szövetség ebből kiindul­va „az enyhülésre, a kelet— nyugati kapcsolatok megjaví­tására törekszik”. A rövid ünnepség után a csúcstalálkozó részvevői a brüsszeli királyi palotába mentek, ahol Baudouin belga király adott tiszteletükre ebé­det, Moszkva felkészült a csúcstalálkozóra Nixon beszéde a NKTO-csúcstalálkozén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents