Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
I r Ölési tarlóit a dombóvári Városi Tanács V. B. Az OMFB témabizoíísága Dalmandon Napirenden: a kisipar sxolg áltatásai és a város ifjúság- és gyermekvédelmi munkája Tegnap délelőtt megtartott ülésén a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága két más-más okból nagy köz- érdeklődésre számot tartó témát tárgyalt. A testületnek Gálosi János, a KIOSZ városi titkára adott jelentést, hogy a szervezet mit tett a szolgáltatóipari ellátás kiszélesítéséért. Természetesen arról is szólt ez a jelentés, hogy a KIOSZ városi szervezete mit kíván tenni a jövőben a kisipari szolgáltatások folyamatos fejlesztéséért. A tájékoztató jelentés kiegészítésének feladatát e téma kapcsán a városi tanács ipari, kereskedelmi bizottsága kapta. A bizottság a végrehajtó bizottság megbízására vizsgálta meg korábban a szolgáltatóipari ellátást. Dombóvárott ez idő szerint 187 kisiparos dolgozik. E népes tábort támogatja „tartalékhadseregként” a további 50 kisiparos, aki munkaviszonyának fenntartása mellett vállalt ipargyakorlást. Mint ez a naoirend tárgyalása kapcsán felmerült, második városunk sem szűkölködik kontárokban. Ez magyarázza, hogy a kisiparosok körében az utóbbi időben fogalmazódott meg az az egységes követelés, hogy a szabálysértési hatóságok járjanak el szigorúbban a jogtalan ipargyakorlók ellen. Téved, aki azt gondolja, hogy e követelés mögött elsősorban a kenyérféltés húzódik meg. A kisiparosok és másodállású ipargyakorlók jó munkával megszerzett erkölcsi tőkéjüket féltik a kontároktól és igazuk van. Az utóbbi időszakban a kisiparosok munkája ellen nem emelt kifogást senki. Ez a tény pedig a lakosság elégedettségét fejezi ki, és meggyőzőbben bármi dokumentumnál. A kisiparosok tartani óhajtják a „panaszmentesség szintjét”, amit a kontárok bizony nem méltányolnak. A városi tanács vezető testületé a napirend vitája során azt állapította meg elsőként, hogy a dombóvári kisiparosok eredményesen látják el a szolgáltatások feladatából reájuk eső részt. Ugyanakkor leszögezte a városi tanács végrehajtó bizottsága azt is, hogy a jövőben az eredmények fokozására kell törekednie a városi tanács szakigazgatási szervével együttműködő KIOSZ- rtak: továbbra is keresni kell az arra alkalmas iparosokat, hogy fokozatosan megszűnjenek a lakossági szolgáltatások területét érzékenyen érintő hiányok. Jelenleg hiányzó iparágnak számít Dombóvárott az ernyőjavító, redőnyjavító, a kalapkészítő, a szűcs, kovács szakma, hogy csak a sor elején lévőket említsük. Az eddigieknél valamivel többet kell tenni az utánpótlás neveléséért, valamint a kisiparosok szakmai-politikai továbbképzéséért is. Ezen az ülésen foglalkozott a városi tanács vb annak vizsgálatával, hogy a városi tanács igazgatási osztálya miként látja el a vele együttműködő nem tanácsi szervekkel a gyermek- és ifjúságvédelem fokozott fontosságú feladatát. A beszámolót Gyurisánné, dr. Javós Hona osztályvezető terjesztette a testület elé, mely megállapította, hogy bár még 1974. június 26. mindig igen magas a városban a veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma (109), Dombóvárott az állami és társadalmi szervezet összmunkájának eredményeként javult a gyermek- és ifjúságvédelem munkája. A napirend tárgyalása kapcsán szögezte le a testületnek, hogy a veszélyeztetettséget kiváltó okok között vezető helyen áll a szülők alkoholizmusa, mely gyakorta munkakerüléssel is párosul, (Az új családjogi törvény jó eszköze lehet a továbbiakban az ilyen szülők hathatós figyelmeztetésének, ha az eredménytelen, akkor felelősségre vonásának is!) A városi tanács igazgatási osztályának a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítása érdekében a jövőben felül kell vizsgálni az állami gondozásba vételeket és ott, ahol erre a körülmények alkalmasak, meg kell szüntetnie az állami gondozást. Figyelmet érdemel a határozatnak az a része, mely a szakigazgatási szervet arra kötelezi, hogy vegye föl a kapcsolatot a vendéglátóipari egységekkel: ne szolgáljanak ki szeszes itallal kiskorúakat. Zá- rój-el nélkül jegyezzük meg, Tanácskozást tartottak tegnap délelőtt a megye szövetkezeti kereskedelmének vezetői Domboriban, a MÉSZÖV üdülőjében. Az értekezlet tárgya a fogyasztási szövetkezetek vagyonvédelmének alakulása' és a belső ellenőrzés helyzete volt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, az MSZMP Tolna megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Kálmán Gyula, az MSZMP1 Tolna megyei végrehajtó bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke, dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ revizori irodájának vezetője, dr. Szilcz Ákos, a Megyei Főügyészség elnöke, s ott voltak a megye kereskedelmét ellenőrző intézmények vezetői. Szoboszlai Jenőnek, a MÉSZÖV titkárának megnyitója után dr. Kálmán Gyula tartotta meg vitaindító előadását. Elmondta, hogy a szocialista tulajdon védelmének megszilárdítása elválaszthatatlan az ellenőrzés színvonalának állandó emelésétől, tartalmának, formájának és módszereinek fejlődésétől. Az ellenőrzés és vagyonvédelem jelenlegi helyzetét összefoglalva kifejtette, hogy e területen végzett munka a fejlődés ellenére ellentmondásos. — Sikerekkel, szervezettséggel, magas fokú szakmai hozzáértéssel éppen úgy találkozhatunk, mint a magunk okozta kudarcokkal, rutinmunkával, felelőtlenséggel és egysíkúsággal. Kifejtette, hogy a szövetkezetek függetlenített ellenőrzési apparátusában dolgozók száma az elmúlt időben növekedett. Legtöbb helyen ez biztosíthatja a feladatok elvégzésének személyi feltételeit. Az ellenőrző apparátus életkorát és szakképzettségét vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy ez a jövőt tekintve bíztató. Ezt követően a hogy e téren föltétlenül nagyobb szigorra van szükség, már csak azért is, mert a belkereskedelmi miniszter vonatkozó rendelkezése elég világosan tiltja a kiskorúak és ittas egyének kiszolgálását! Elgondolkodtató, hogy vb-határozat- ra is szükség van a fiatalkorúak nyilvános helyen történő italozásainak visszaszorítására!!! A városi tanács végrehajtó bizottsága a fentieken kívül határozatot hozott annak érdekében is, hogy csökkenjen a jövőben a veszélyeztetett környezetben élő gyerekek száma. Ezért kell megszervezni a szakigazgatási szervnek az érintett családok gyakoribb ellenőrzését, hogy szükség esetén azonnal kérhessék az állami és társadalmi szervek segítségét. Végül, „bejelentések” címszó alatt foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága a három- és többgyermekes családok lakásproblémáinak megoldástervezetével is, és határozta el, hogy az érdekelt 13 család lakásgondjait 1974, illetve 1975. december 31-ig vállalja rendezni. MÉSZÖV elnöke konkrét példákkal illusztrálva előadását, kifejtette, melyik területeken a legsürgősebb a fejlődés. Dr. Kálmán Gyula vitaindító előadását követően dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes szólt a tanácskozás résztvevőihez. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte a megjelenteket, majd mint a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, a szövetkezetek vagyonvédelmének fokozásáról beszélt. Elmondta, hogy ennek érdekében együttes fellépésre van szükség, mert a szövetkezeti dolgozók többségének gondolkodásmódjában bekövetkezett jelentős fejlődés ellenére egyesek tudatában nehezen rögződik a közösségi tulajdon iránti fokozott megbecsülés. Emellett az alkalom, az ellenőrzés és az éberség esetleges lazulása folytán előfordulhat, hogy büntetlen előéletű emberek is hozzányúlnak a szövetkezeti vagyonhoz. Az elmúlt évek tapasztalata szerint megyénkben a társadalmi tulajdont károsító összes leleplezett bűn- cselekmény mintegy 10—15 százaléka a szövetkezeti kereskedelemben fordult elő. A rendőr-főkapitányság vezetője pozitívan értékelte a rendészek beállítását, de kihangsúlyozta, hogy a rendészeti munkában rejlő bűnmegelőző lehetőségeket még nem mindegyik szövetkezet ismerte fel. Felszólalásának későbbi részében arról tett említést, hogy a bolthálózat és áruforgalom fejlődése mellett nem nöi'ekedtek arányosan a vagyonvédelem tárgyi és személyi feltételei. Erre vezethető vissza a lopások és betöréses lopások sajnálatos számszerű növekedése. Kihangsúlyozta, érvényt kell szerezni annak, hogy a büntetett elő(Folytatás az 1. oldalról) az etetőből. Granulálni kell a tápot, leginkább a pelle, a köb és a brikett nagyságú takarmány gyártása, etetése ajánlatos. A takarmány-feldolgozás kapacitása kevés és bizonyos értelemben korszerűtlen is — mondotta a tudományos kutató. Az országban a szárítókkal mintegy hatszázezer tonna takarmánylisztet lehet egy évben készíteni, ez kevés, és az eljárás költséges. Van olyan szárító berendezés, amely egy hektár szálast — teljes kukoricát — több mint tizenöt mázsa gázolaj felhasználásával szárít és dolgoz fel granulált táppá. A takarmányok tárolása is sok gondot okoz. A liszt három hét után, a derce négy hét után már penészes, további két hét elteltével már takarmányozásra alkalmatlan. A granulált tápok pedig még a tizenkettedik héten is etethető állapotban vannak. A témabizottság előtt dr. Barabás Endre az ÁKI tudományos főmunkatársa azokról a kísérleti eredményekről beszélt a jelenlévő több mint száz szakembernek, amelyek az állatok hizlalásánál keletkeztek. A takarmánytáp készítéséhez megfelelő gépi berendezés rendelkezésre áll, s elő életűek, gazdasági kalandorok a gyors meggazdagodást remélők ne kerülhessenek a szövetkezetekben felelős beosztásokba. Végezetül a sajátos vagyonvédelmi problémák megbeszéléséhez néhány javaslatot tett, elsősorban bűn- cselekmények megelőzése vonatkozásában. A következő felszólaló a dombóvári ÁFÉSZ elnöke, Bertus Ferenc volt. Beszélt a belső ellenőrzés fontosságáról, valamint a boltvezetők kiválasztásának jelentőségéről. Elmondta, hogy ez esetben legfontosabb követelménynek a megbízhatóságot kell tekinteni. Ismertette a szövetkezetüknél működő rendészet tevékenységének hasznos tapasztalatait. Csapiáros Lajos, a Tolna megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője a felügyelőség és a szövetkezetek együttműködésének hasznosságáról beszélt. Elmondta, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kereskedelem színvonalában, s megemlített néhány ÁFÉSZ-t, ahol a gyakori ellenőrzések sem tártak fel szabálysértéseket. Kitért arra, hogy a vezetés egyik legfontosabb segítsége az ellenőrzés, ami eleve kizárja, hogy nagyobb arányú bűncselekményeket követhessenek el. Beszélt a felelősségre vonás fontosságáról, de kihangsúlyozta, hogy a megelőzés talán még ennél is lényegesebb feladat. A kölesdi ÁFÉSZ elnöke, Feith János, rámutatott arra, hogy a fontos beosztásban lévők italozása, nagyvonalúsága a fogyasztók megkárosításához, sőt nemegyszer bűncselekmények elkövetéséhez vezet. Dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ revizori iroda vezetője a vezetők önkon trolijának lehet állítani már olyan hizlaló tápokat, amelyek jó eredményeket ígérnek a bárány- és szarvasmarha-hizlalásnál. Egyfajta kukorica alapanyagú egy kiló táp például 240 grammos súlygyarapodást eredményezett naponta a hortobágyi gazdaságban a pecsenyebárá- nyok hizlalása során. A kutató azt javasolta a szakembereknek, hogy lehetőleg azokat, a tapasztalatokat ismertessék meg velük, amelyek a takarmány emészthetőségével kapcsolatosak. Ugyanis a jövő kutatási feladatai közé tartozik az a téma is, hogy a takarmányból a legnagyobb fehérje- kihozatalt érhessék el, azaz az állatokat olyan tápanyaggal, szálas és premixek keverékével kell ellátni, amelyeket a jószág könnyen tud felhasználni. A témabizottság a tudományos előadások után Varga Jánosnak, a DÁG igazgatóhelyettesének ismertetőjét hallgatták meg a dalmandi eredményekről, majd a szántóföldön tanulmányozták a takarmánybetakarítást, és végül a szárító, feldolgozó üzemben a takarmány granulálását, az új típusú frakcionáló szitát, a Walter-féle adagolórendszert.- Pj fontosságát hangsúlyozta ki. Szólt az ellenőrzést végzők körültekintőbb munkájának szükségességéről, mely időben felderítheti azokat a visszásságokat, amelyek olyan kárt okoznak, aminek kompenzálása érdekében később a kereskedelmi dolgozók megkárosítanák a vevőket. Izsák Lajos, a szekszárdi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, a technikai berendezések hiányosságairól szólt. Elmondta, hogy a felszerelt riasztóberendezések nem váltak be. Dr. Szilcz Ákos, megyei főügyész, az ügyészség tapasztalatából merített példákkal támasztotta alá a téma fontosságát. Elmondta, hogy a fegyelmi és kártérítési gyakorlat nem minden esetben megfelelő. Antus Gyula, a PM Bevételi Igazgatósága Tolna megyei hivatalának vezetője, a belső ellenőrök továbbképzésének fontosságát emelte ki hozzászólásában. Végezetül dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a tanácskozáson elhangzottak sok tapasztalatot nyújtanak a rendőri szervek munkájához is, amit a jövőben hasznos.- tani fognak. Ezt követően dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei MÉSZÖV elnöke összefoglalva a hozzászólásokat, lezárta a vitát. A tegnapi tanácskozáson igen hasznos tapasztalatokat szereztek a megye szövetkezeti kereskedelmének vezetői, valamint a szövetkezeti vagyon megóvásában közreműködő szervek, intézmények képviselői. Ezeknek hasznosítása minden bizonnyal növelni fogja a kereskedelem becsületét. — szepesi — A kereskedelem becsülete A vagyonvédelemről tárgyaltak a megye szövetkezeti kereskeclelmének vezetői
