Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

1 fc í Vakációról — rendőrszemmel Gátlás nélkül Lájmolók a Balatonnál Veszélyes a stopolás Az a szülő, aki eddig szem­mel tartotta a gyerekét. a nyári szünet ideje alatt sem cselekszik másként — ezzel fo­gadott a Szekszárd Városi és Járási Rendőrkapitányságon Hegedűs Endre alhadnagy, aki az ifjúságvédelemmel foglal­kozik. a beszélgetésre abból az alkalomból került sor, hogy az iskolákban máris megkez­dődött a nagy nyári vakáció. Általános- és középiskolások, egyetemisták és főiskolai hall­gatók csukják be maguk mö­gött az oktatási intézmények kapuját, élvezik az év végi vizsgák utáni szabadságot. Természetesen döntő többsé­gük hasznosan, legalábbis úgy tölti el az elkövetkező két és fél hónapot, hogy nem akad dolga a rendőrséggel, de köz­ismertek azok az adatok is, amelyek szerint a felnőtt- és ifjúsági bűnözés száma egy­aránt „megugrik” a hosszú, forró nyár idején, — Melyek azok a veszélyek, amelyeknek leginkább ki van­nak szolgáltatva a fiatalabb generáció tagjai? — tettük fel a kérdést Hegedűs alhadnagy­nak. A válaszból kitűnt, hogy a motiváló tényező rendkívül eok, nem könnyű a kategori­zálás sem, de a törvénysértés­re, bűnözésre leginkább alkal­mat adó, serkentő lehetőségek közül hármat feltétlenül ki kell emelni. Ezek a követke­zők: a rossz társaság, „baráti” környezet, a pénz nélkül törté­nő utazgatás, amit esetenként inkább csavargásnak nevezhet­nénk, valamint az oly sokat vi­tatott: védett és támadott au­tóstop. — Kezdj üli talán az elsővel, az úgynevezett „baráti” társa­sággal. Az idézőiéi itt nem vé­letlen, hiszen milyen barát az. aki.a bűn útjára viszi a hozzá szegődött, rendszerint tapasztalatlan, gyakran túlsá­gosan is naív tizenévest. Ez utóbbi jóformán észre . sem veszi, máris elkövet; a „bal­hét”, holott eredetileg esze ágában sem volt — Konkrét esetet is tudok említeni — folytatja Hegedűs alhadnagy. — A közelmúltban kétes külsejű fiatalemberek „tisztelték” mez látogatásuk­kal a megyeszékhelyet, Hár- man-négyen a Babits presszó­ban, illetve annak környékén ütötték fel tanyájukat. Nagyon barátkozó természetűek voltak, olyannyira, hogy minden kü­lönösebb gátlás nélkül hör- pintették fel az előttük telje­sen ismeretlen vendégek asz­taláról a Colát, sőt a Kispipa vendéglőben az ebédet is ilyen Tolna megyei Építő- anyagipari Vállalat Má­zai Betonüzemébe azon­nali belépéssel felvesz VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ GÉPKEZELŐKET 500 l-es betonkeverőgép­hez. Jelentkezés: az üzem ve­zetőjénél. (397) 1974, június 23. egyszerűen intézték el. A kül­sejükről, a tisztálkodásról al­kotott felfogásukról csak any- nyit, hogy amikor beinvitáltuk őket az irodámba, a belőlük áradó illattól majd felfordult a gyomrom. Ennek ellenére mindig volt hol aludniuk. A szekszárdi haverok nagyon vendégszeretőnek bizonyultak, bár a pesti fiatalembereknek még a nevét sem tudták. Nem azért, mintha el akarták vol­na előttünk hallgatni, csak éppen a gúnynevüket ismer­ték. Sajnos, bizonyos jelekből arra következtethettünk, hogy az itteni fiatalok közül néhá- nyan „jó fejeknek”, követendő példának látták őket. Szeren­csére szekszárdi tartózkodásuk pünkösdi királyságnak bizo­nyult, mert éppen elég okot szolgáltattak a kiutasító hatá­rozat meghozatalára. — A díszes társasággal kap­csolatban levonható következ­tetések annyira nyilvánvalóak, hogy kár rájuk a szót veszte­getni, inkább térjünk át a másik témára, fejlődő turiszti­kánk esyik különös, ám na­gyon figyelemre méltó változa­tára, a fiatalok pénzügyileg megalaoozatlan utazgatására. A pénzügyi megalapozatlanság igen enyhe kifejezés. hiszen számos bűnügyi tudósításból kiderült már, hogy egyik-má­sik fiatalember, vagy éppen ifjú amazon tíz-húsz forinttal a zsebében veszi nyakába az országot, többnyire a Balaton környékét. Úgy látszik, ők nem tudnak az olyan lehetőségek­ről, mint például a középisko­lások egyhetes üdülése, amely mindössze száz forintba kerül. Természetesen ez csak egy a sok kínálkozó alkalom közül. — A pénz nélküli utazgatás­nak megvannak a maga veszé­lyei. Őszintén szólva nem irigylem a Balaton-környéki kollégákat. A pár forintnak rendszerint gyorsan nyakára hágnak a fiatalok, ilyenkor az. tán következik a csövezés, meg a „lájmolás”, amit magya­rul leginkább fenyegetéssel megtoldott kéregetésnek, ku- nyerálásnak nevezhetnénk. A szabadban történő alvást sem mindegyik szereti, inkább fel­tör egy-két tanyát, lakatlan ví- kendházat. És ha már ott van, miért ne vinne el néhány könnyen értékesíthető holmit is. — Mi a helyzet az autó­stoppal? — Ez több okból is veszé­lyes. Egyrészt a stoposok — különösen a lányok — szem­pontjából, hiszen köztudott, hogy egyik-másik sofőr milyen ellenszolgáltatás reményében veszi fel őket. A másik ok, amiben a stopolás veszélyessé­ge rejlik az. hogy a gépkocsi- vezető nem tudja, kit szállít. A megyebeliek még bizonyára emlékeznek a Báta határában történt szurkálásra, amelynek külföldi autós volt az áldoza­ta. A nagy apparátussal meg­indított nyomozás végül is eredménnyel járt, a tettes la­kat alá került. A gépkocsive­zetők többsége — érthetően — azért is idegenkedik az alkal­mi utasoktól, mert balesetnél nemcsak az erkölcsi, hanem esetleg az utas sérüléséből eredő anvagi felelősség is őt terheli. Mindenesetre megígér­hetem. az elkövetkezendő he­tekben. hónapokban a stopo- lást fokozottan ellenőrizni fog­juk. Ez nem azért történik, mintha ellenségei lennénk a fiatalok országjárásának, az > egészséges turizmusnak, hanem azért, hogy megelőzzük, ki­szűrjük az utazás e formájá­ban rejlő veszélyeket. — Eddig elsősorban a fiata­lokról volt szó. Viszont értük — többek között — a szülők is felelősek. Nekik mit taná­csol? —A beszélgetés elején már mondtam, hogy az a szülő, aki eddig megfelelően törő­dött a gyerekkel, ezután sem tesz másként. Sajnos azoknak a fiataloknak a szülei, akikkel nekünk dolgunk akad, a leg­több esetben alkalmatlanok a gyereknevelés szép feladatának ellátására. A nyári szünetet sokféleképpen el lehet tölteni. Az a jó. ha a diákok, a sza­badságon lévő fiatal dolgozók a kikapcsolódás, a pihenés, a szórakozás sokféle lehetősége közül az ifjúsági klubokat, a részükre fenntartott szórakozó­helyeket — egyszóval a meg­felelő környezetet választják. Ebben pedig — a jó irányba történő befolyásolásban — nemcsak a szülőknek, a peda­gógusoknak, hanem valameny- nyiünknek, minden felnőttnek nagy szerepe van. — gy — Napközi otthonos tábor — de mikor ? Építik, építgetik a Dombodban lévő naipközi otthonos tábort. A gyakorító ige használata nem ok nélküli, hiszen otijártunkkor éppen senki sem tartózkodott a készülő épü­letben. Pedig jó lett volna valakivel beszélni, aki tud ar­ról, hogy mikor adják át a létesítményt, aki megmutatta volna a kívülről már késznek látszó ebédlőt és más szo­ciális helyiségeket. A gondnokot kerestük, — mert már az is van — de sikertelenül. Azt sem sikerült tisztáznunk, vajon munkahe­lyén illenék-e tartózkodnia, avagy nem. Azon a napon ko­rán reggel egy szakember is kereste a gondnokot, mond­ván, hogy dolgozni jött, de mivel nem találta, elment. Lapunknak két éve visszatérő témája a napközi ottho­nos tábor építésének, kivitelezésének helyzete. Nem ok nél­kül foglalkoztunk a kérdéssel. A létesítmény a nyári szü­netben is napközibe „zárt" szekszárdi iskolások kikapcso­lódását, felüdülését hivatott szolgálni. Szekszórdon 200— 250 a szünidőben is napközis ellátásra szoruló gyerekek száma. A városi tanács művelődésügyi osztályán hallottuk, hogy „a táborépítés átláthatatlan." Indoklásul személyi változásra hivatkoztak, s azt mondották, hogy talán július 1-én, de legkésőbb július 10-én nyithat a tábor. Kis szép­séghibával, tudniillik csak fél kapacitással, mert a terve­zett 100 gyerek helyett csak 50-nek nyújt egyidejű kikap­csolódást. A Népbolt állítólag már készíti a berendezést, és talán rövidesen szállítja is. Sokallják .a talonokat, kifogásoljuk a tábornyitás eset­legességét! Éppen ezért tartanánk hasznosnak, ha meg­vizsgálná a városi tanács, miért lett Luca-széke q dombori napközis táborból és intézkedne is', hogy a létesítménybe épített forintok mihamarabb kamatozni kezdjenek. A tá­bort nemcsak a napközis gyerekek várják türelmetlenül, hanem a nevelők Is, akik nyaranta ellátják a dolgozó szü­lök gyerekeinek felügyeletét! — vj — Áz egyik felállítja, a másik lerombolja Vita egy hinta körül A szekszárdi KlSZ-laká- sok modern lakóközösségek. Mindannyian fiatalok, min­denki ismeri egymást, tege- ződnek mindannyian. A házak környéke is összefo­gással rendeződik: maguk egyengetik a földet, ültetnek fákat, közösen igyekeznek széppé, barátságossá tenni lakóhelyüket. A Székely Bertalan utca 41-es számú ház lakói is sok. sok órát dolgoztak társadal­mi munkában házuk környé. kén. Partot emeltek a domb­ról leáramló szennyvíz elé, járdát készítettek, fákat ül­tettek. Legutóbb azt határoz­ták el, hogy játszóteret épí­tenek, hiszen vagy harminc gyerek él a házban, hamaro­san többen lesznek, növek­szenek, mozgásigényük is nő. A városi tanács támogatja a tervet: játékokról gondosko­dik is. Arra az időre, amíg a gye­rekek még nem vehetik bir­tokba a játszóteret, a szü­lők elhatározták, hogy fel­állítanak egy hintát. Egyikük elkészíti a hinta csővázát, másikuk kiássa a helyét, be­tont kevernek. Körbejárták a házat, és megállapították: egyetlen hely van, ahol biztonságosan elhelyezhető az ideiglenes hinta. A ház egyik hátra­néző sarka. Innen távol van a forgalmas úttest, a lengő­hinta nem veszélyeztet abla­kot, de ugyanakkor nem is ütközik falba. Mi történt ez­után? Felállították a hintát. És mi történt a hinta fel­állításának másnapján? Va­laki vasfűrésszel kifűrészelte a hintaállványt. Vita a pincében A hír az egész, lakótelepen elterjedt, sőt, a. lakótelepiek munkahelyein is. Mindenki háborgott Hogy tehet valaki ilyet? Honnan veszi a bá­torságot? Nincs sávé, nin­csen gyereke? A Székely Bertalan utca 41. házbizalmija nemcsak hábor­gott. Megkereste az összes il­letékest, megtudakolta, mit szól a törvény az efféle cse­lekedetekhez. Délutánra pe­dig rendkívüli lakógyűlést hí. vott össze a ház pincéjében lévő közös helyiségbe. A gyűlés hat órakor kez­dődött addigra már minden­ki tudta, ki volt a tettes. Több' asszony látta; amint Havasi József fűrészelte a hintát. A földszinten lakik, fiatalember, két kicsi gyere­ke van. Lakása azon a sar­kon, ahová a hinta került. A Havasi-családot a fiatal feleség képviselte a lakógyű­lésen. Az asszony azzal kezd­te, hogy bárkivel cserélnének lakást, mert a szomszédok és a gyerekzsivaj zavarja őket. Aztán elmondta, hogy a fér­je azért dühödötit meg, mert nem kérdezte meg senki sem, hogy oda állíthatják-e a hin. tát, a sarokra. Azonnal hasz­nálhatóvá teszik a hintát, ha a többiek beleegyeznek, hogy máshová kerüljön. Parázs vita kerekedett. Vagy inkább parázs bizonyítási ak­ció: a hintát biztonságosan felállítani máshol nem lehet. A hintának tehát ott a he­lye, Havasiék sarkán. Hava­siék érvei nem változtak: őket zavarná a gyereklárma, rakják azok lakása elé a hintát, akik tűrik. Ezzel a fiatalasszony el is ment. valamelyik vállalat ideirányí­tana egy órára egy tolólapos kotrót . . . Mutatják a ház melletti vízmosást: esős idő­ben csak úgy zuhog, robajlik lefelé a víz Kimosta a vil­lanyvezeték kábelét, nem győznek rettegni, mikor okoz a csupasz vezeték tragédiát. Gond van elég egy ház kö­rül, a hinta ügye hamar le­került a napirendről. De elfelejteni nem fogják — nem is szabad: álljon csak a hin­ta, játszhassanak a ház gye­rekei. Radikálisan A lakók szavaztak: közös véleményük, hogy a hintát oda kell visszaállítani, ahová először helyezték. Tanulva az előzményekből, most még- egyszer elmondják majd ér­veiket Havasiéknak, sőt aján­lott levélben is közlik velük a döntést. (Mert valóban hi­báztak, amikor Havasiékkal előzetesen nem beszéltek a hintáról — bár a ház összes többi lakója tudott a dolog­ról, különös,-hogy éppen Ha­vasiék nem ...-.) A vitát berekesztették, a fiatalokat máris más dolgok foglalkoztatták: a pincéből egyenesen a ház mögé indul­tak, terepszemlét tartani a leendő játszótéren. Lejtős, nagy segítséget jelentene, ha Utószó Előfordul, de hányszor — a panasznapok jegyzőkönyvei a megmondhatói — hogy fel. nőttek a gyerekeket örök némaságra, mozdulatlanságra ítélnék, vagy más városré­szekbe száműznék, önnön nyugalmukat féltve. Elfe­lejtik, hogy saját gyermekeik is voltak csintalan aprósá­gok, sőt uram bocsá, önma­guk is gyerekekből lettek fel. nőtté . . . Szívesebben tűrik a gará­zsok bűzét, nyelik a kipufo­gógáz füstjét, inkább hall­gatják a díszkutyák csaholá- sát, elnézőbbek az ölebek na- koncátlankodásával szemben. Csak a gyereklármát ne kell­jen tűrniük. Egészségtelen jelensége éle­tünknek : az egyszeri esetek sok-sok embernek okoznak keserűséget. Beszélünk a gyermekvállalási kedv növe­kedéséről, a különböző szer­vek, ki hogy tud, tesznek is érte. De a gyermeknevelés így is áldozatokat követeL Például akkor, amikor a szü­lők szabad idejükben ját­szóteret építenek, hintát ál­lítanak. Tisztelet jár érte, mindany. nyióktól. Ha ezt néhányan" nem érzik, figyelmeztetni kell rá őket Esetleg szigorúan is. Ami a gyermekzsivajt il_ leti: az óvodáskorai állam­polgároknak is vannak joga­ik. Az életre, a játékra. Virág F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents