Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

I F f \ A művelődési hás állapota ellenére Megélénkült a kulturális élet Tamásiban A tamási művelődési ház épülete évek óta szolgáltat kellemetlen meglepetéseket. Nagyterme időről időre bezá- ratik, mivel állapota életve­szélyes. Mostanában is ez a helyzet. Talán utoljára — úgy hírlik, most radikális in­tézkedések következnek, vagy­is átépítik az épület megsüly- lyedt részét. A művelődési tevékenység e kellemetlen tény ellenére gém szünetel a házban. Az énekkar új élete Két év sem telt el bele, két-1 szer is hosszú cikkben foglal­koztunk a tamási „Pro cul- tura humana” vegyes kar sor­sával. Az első alkalommal megírtuk, hogy „baj van”, másodszor már elbúcsúztattuk az énekkart. Valóban, a mély­ponton voltak. De azóta sok minden történt, csupa olyan esemény, amely biztató. Lét­számuk 19-ről 32-re emelke­dett, próbaszámuk heti két alkalomra nőtt. Bővült reper­toárjuk és növekedett dalos kedvük is: kórusbarátokra ta­láltak, több fellépésre adódott alkalmuk. Június 2-án Szé­kesfehérváron részt vettek az országos minősítő versenyen, és ezüstkoszorús diplomát kap­tak. Ez előző minősítésükhöz képest — bronzkoszorús dip­lomások voltak — kétszeres előrelépést jelent. Másik fontos változás a kó­rus életében: hamarosan szö­vetkezeti kórussá válnak. El­készült a közös fenntartás ter­ve. Ezentúl a művelődési ház mellett a KOP-KA ÁFÉSZ, a yegyesipari Ktsz, a KISZÖV és a MÉSZÖV lesz a kórus gazdája. Ezzel megszűnnek a kórus anyagi gondjai. A for­maruha, az utazások költsége­it könnyebben tudja majd elő­teremteni öt „tulajdonos”... Hadd említsük meg a „fel­támadás” két legszorgosabb harcosát: Király Lászlóné kó­rusvezetőt és dr. Topái Lász­ló titkárt. A nyugdíjasklub jó közösség 1973. december elsején ala­kultak. A községben 1100 nyugdíjas él, mindannyian kaptak meghívót. 110-en men­tek el az első foglalkozásra, azóta pedig 142 állandó tag­ja, látogatója van a klubnak. Lassan kicsi lesz számukra a művelődési ház legnagyobb klubszobája is... Először hattagú vezetőséget választottak, de ahogy a tag­ság szaporodott, úgy növeked­tek a feladatok is, még hat ta­got jelöltek a vezetőségbe... ■A klubvezető Simon Béla nyugdíjas őrnagy lett. Ö és néhány társa — ott- j értünkkor például Kovács József nyugdíjas főagronó- mus — nemcsak szerdán és szombaton, a klubnapokon, hanem majd mindennap meg­fordulnak a művelődési ház­ban. Minden klubfoglalkozáson program várja a nyugdíjaso­kat: jogi előadások, útibeszá­moló, filmvetítés, találkozás a a község vezetőivel, mezőgaz­dasági tanácsok. Farsangkor „bulit” is rendeztek, ahol olyan jól érezte magát min­denki, hogy még a fájós lá­búak is táncra perdültek. (Reggel úgy kellett összeszed­ni a botokat, voltak akik jó­kedvükben elfelejtkeztek róla, hogy bottal járnak, anélkül mentek haza...) Most kirándulásra készül a teljes klubtagság. Nagy nap lesz, hiszen az öregek jó része eddig még nem látta a Bala­tont. Most elmennek Keszt­helyre, Hévízre, Badacsonyba, Tihanyba, Siófokra. Buszok­kal, ingyen. Mert a kirándulás költségeit átvállalta az öre­gektől a Posta, a Vegyesipari Ktsz, a KOP-KA ÁFÉSZ, az Erdőgazdaság, a Sütőipari Vál­lalat, a Széchenyi Termelő- szövetkezet — ők panoráma­buszt és ebédet biztosítanak nyugdíjasaiknak —, és a mű­velődési ház. A nyugdíjasok klubja már nem csupán az öregek szóra­kozásáról gondoskodik. Veze­tősége érdekvédelmi munkát is végez. A nyugdijasklub igazolványa igy már egész sor kedvezményre jogosít: félárú jegyet adnak rá a művelődési ház nagyobb rendezvényeire, a színházi előadásokra, ked­vezményt jelent fürdőjegy vá­sárlásakor, mozijegyvételkor. A klub vezetősége „munka- közvetítéssel is foglalkozik. Ha valaki szól, hogy szeretne még egy kicsit dolgozgatni, in­tézkednek, de már hozzájuk fordul a másik fél is, ha nyugdíjas munkaerőre van szüksége... „Eddig csak a kispad volt az öregeknek” — mondják Simon Béláék. Tamásiban öre­gek napközije nincs, az egyet­len közösség, ahová az idős emberek eljárhatnak, a nyug­díjasklub. Ezért is olyan köz­kedvelt. Azt tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot egy másik tele­pülés nyugdíjasklubjával Ta­lán máris akadnak jelentke­zők a tamási nyugdíjasok ba­rátságára. 99-en megszerezték az alapokat 99 felnőtt végezte el ebben az évben Tamásiban az álta­lános iskolát. Zömük — 88 fő — egyszerre járta ki a hetedik és nyolcadik osztályt, a töb­biek a nyolcadikat végezték el. öt csoportban tanultak, valamennyien munkahelyük örömére, sőt kívánságára A Vegyesipari Ktsz például megvásárolta felnőtt diákjai­nak a munkafüzeteket, köny­veket, ugyanígy az állami gazdaság is. A SZÖVÁLL hatezer forinttal járult hozzá az óradíjhoz, ösztökélte mun­kásait, hogy fagyszabadságu­kat is hasznosítsák a tanulás­ban. A következő tanévben — a tervek szerint — ismét ha­sonló létszámú évfolyam fog­ja elvégezni az általános is­kolát, most a többi környék­beli üzem, szövetkezet dolgo­zói kerülnek sorra. (vfé) Több jó szándék, nagyobb tisztaság A Bonyhádi járási IS EB ülése Tegnap délelőtt Bonyhád köztisztaságának helyzetével foglalkozott a Bonyhádi járá­si Népi Ellenőrzési Bizottság. Tanácskozását igen széles kö­rű felmérés előzte meg. Eb­ben tanácstagok, vöröskeresz­tes és népfrontaktívák, Kö- JÁL-dolgozók segítették a né­pi ellenőröket. A bizottság elé terjesztett írásos összefoglaló­jában Baricz József, a járási NEB elnöke arra mutatott rá, hogy a nagyközségi tanács 1971. évi rendelete, amelyben az állattartást szabályozta, lényegében elérte célját. Sok­kal kevésbé érte el azonban az immár hétéves köztisztasá­gi tanácsrendelet. Ennek okát nem utolsósorban abban lát­ja a népi ellenőrzés, hogy a jogszabály propagandája gyen­ge volt. Másfelől objektív ne­hézségek akadályozták az annyira szükséges köztiszta­ság megteremtését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a tanács vb már dolgozik egy köztisz­tasági terven, amelynek kere­tén belül hozzávetőleg ötmil­lió forintért vásárol köztiszta­sági gépieket, szállítóeszközö­ket, zárt szemétgyűjtőket. A tanács által kijelölt sze­métlerakó hely távol esik a nagyközség központjától. Fő­ként ez az oka, hogy a lakos­ság nem kis hányada önké­nyesen létesített „telepekre” zúdítja a szemetet. Kevés a köszönet a szemét elszállítá­sában, mivel az nyitott ko­csikban történik. A népi ellenőrzés megálla­pítása szerint a tanács költ­ségvetési üzeme harmadrendű kérdésként foglalkozik a köz- tisztasággal. Sajnos, mindaddig, amíg az emberek természetes igényé­vé nem válik a tisztaság, a kényszerítő eszközök alkalma­zása nem mellőzhető. Ebből a tanács mindinkább levonja a szükséges következtetést. Ta­valy csupán húsz személy megbírságolására került sor a köztisztasági tanácsrendelet megszegése miatt; ebben az esztendőben már hetven sze­mély feljelentése történt. A rendőrség körülbelül másfél tucat szemetelőt sújtott heiy- színbársággal. A vállalatoknak a köztiszta­sághoz való viszonyáról szólva a népi ellenőrzés bírálja a Lampart ZIM bonyhádi gyárát. Az üzem szennyvízé­nek nem kis hányada ugyanis a Perczel Mór utcai nyílt árok­ba folyik; a víz vastalanítását eddig még nem sikerült meg­oldani. Mindezek következmé­nyeként a gyár szinte rend­szeresen fizet bírságot, — ami azonban, a köztisztaság, a környezetvédelem helyzetén mit sem javít. A Bonyhádi JNEB számos javaslata közül különösen fi­gyelemreméltó, amely a köz­vélemény helyes irányú befo­lyásolását sürgeti, részben a propaganda eszközeivel, rész­ben a sajtó útján. A népi el­lenőrzés véleménye szerint célszerű volna a szocialista brigádok és a KlSZ-szerveze- tek segítségét igénybe venni egyes közterületek, főként az emlékművek környékének gondozásához. A bizottság ál­láspontja szerint a tanács anyagi terhein könnyítene, ha a szemétszállítás költségeit részben áthárítaná a lakos­ságra. A NEB azt is javasol­ta, a nagyközségi tanács hív­ja fel a DÉDASZ figyelmét arra, hogy az itt-ott elhagyóit törmeléket, betontömböt mi­előbb távolítsa el a közterü­letről. A bizottság javaslatait a nagyközség tanácsának legkö­zelebbi ülése elé terjeszti. Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 2 RAKODÓMUNKÁST. Jelentkezés: Szekszárd, Toldi u. 6. munkaügyi osztály. ____________________(432) A kongresszusi verseny első 5 hónapja Bátán Az ország egyik legnagyobb „tojásgyára” — sorrendben a harmadik — a bátai November 7. Tsz-ben van. Az üzemben há­rom szocialista brigád dolgozik, egy a nevelőtelepen, egy a to­jástelepen és egy takarító bri­gád. A kongresszusi versenyben olyan felajánlásokat tettek, mely egész évi munkájukra kihat. Igy a nevelőtelepiek vállalták az el- hullási százalék kettőről 1,5-re való csökkentését és azt, hogy 5 kiló takarmány felhasználásá­val érnek el 1 kiló súlygyarapo­dást. A 110 ezer férőhelyes tele­pen tavaly 90 544 tyúk volt (ez kitűnő helykihasználási arány!), így érthető, hogy itt a viszony­lag kis számok mögött is nagy értékek, összegek rejlenek. Igy például, amikor a tojótelepiek azt vállalják, hogy az egy átlagtyúk­ra jutó tojáshozamot 12 darabbal növelik, ez más szóval 1 millió tojás és 1,3 millió forint Ha az 1 tojásra jutó 170 gramm abra­kot valóban sikerül 158 gramm­ra csökkenteni, akkor ez nem ke­vesebb, mint 2616 mázsa A-táp, 1 millió 124 ezer forint megtaka­rításával egy értékű. A teiep dol­gozóinak biztosított bére nincs, keresetük a termelés arányában növekszik (tavaly egy nődolgozó havi átlagban 3400—3500 forin­tot keresett!). A felajánlott több­lettermelés tehát okszerűen több­letmunka bér-kifizetéssel jár. Ezért értékes Bognár Tibor telepvezető mérnök felajánlása, hogy mind­ezek ellenére jobb szervezéssel ötvenezer forint munkabért ta­karítanak meg. Nemrégiben ér­tékelték a kongresszusi felajánlás időarányos részét, s bebizonyo­sodott, hogy azt a bátai baromfi- telep szocialista brigádjainak tagjai 100 százalékosan teljesí­tették. Szállításhoz készítik elő a tojást. Fotó: Gottvald Károly i HMii HÍIhí A termelési eredmény „begyűjtése”.

Next

/
Thumbnails
Contents