Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

[ 9 I k Területnövelés helyett továbbfejlesztés, stabilizálás A KSZE taggazdaságainak állásfoglalása | Napirendent Az MSZMP KB nőpolitika! határozatának érvényesülése a KISZ-szervezetékben A szekszárdi kukoricater­mesztési rendszer taggazdasá­gainak tegnapi tanácskozásán kialakult vélemény megegye­zett a MÉM-állásfoglalással. Azzal, hogy a tovább; területi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést, a rendszer stabili­zálását. a termesztési technoló­gia szigorítását kell előtérbe helyezni! A szekszárdi rendszer a múlt évben már az ország kü- » lönböző területein 38 gazdasá­got fogott össze, 54 173 hektár kukoricaterülettel. A rendszer tagjai a környékbeli — az őcsényi, a sióagárdi, a bátaszé- ki termelőszövetkezeteken kí­vül olyan termelőszövetkeze­tek. mint a székesfehérvári Vö­rösmarty. a mezőszilasi Mező­föld. a tiszaföldvári Lenin, a barcsi Vörös Csillag, vaev mint a Bólyi Állami Gazdaság, a villány-siklóisi, a hosszúhe- gvi, a lábodi. a héki. A 38 me­zőgazdasági üzem átlagtermése 55.55 mázsa volt, úgyhogy a hektáronkénti termésátlag 8,38 mázsával nőtt a bázishoz ké­pest — vagyis ennyi volt az átlagos terméstöbblet a rend­szer révén. A laioskomáromi Győzelem Tsz 1100 hektáron 714 mázsás, a barcsi Vörös Csillag 860 hektáron 73,70 má­zsás átlagtermést ért el. A tegnapi tanácskozáson dr. Bállá Antalnak, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatójá­nak megnyitója után Lakatos Csaba termelési főosztályveze­tő ismertette a KSZE-rendszer eredményeit, de — a miniszté­rium; állásfoglalás szellemé­ben — azokat a gondokat is, amelyek megsz.üntetése az egész termelési rendszer to­vábbfejlesztéséhez, szilárdítá­sához, a termelési eredmények stabilizálásához, fokozásához járulnak. Mint a beszámolóból kitűnt; a termelésfejlesztést jól szol­gálja a gesztor szekszárdi gaz­daság és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet együttmű­ködési szerződése, amelynek értelmében az utóbbi számos, lényeges tanácsadói feladatot vállalt. Ezenkívül együttműkö­dési szerződést kötött a gaz­daság a szegedi, a martonvá- sár; kutatóintézetekkel, a CPS és a KITE termelési rendsze­rekkel pedig vetőmagcserére jött létre megállapodás, A termesztés géprendszere az ismert John Deere trakto­rokra. kombájnokra épült. Vi­szont az idén társuló mező- gazdasági üzemek nem kapták meg időben a vetőgépeket. Te­tézi a gondokat, hogy a gép­rendszerbe épített NDK-gyárt- mányú IFA tehergépkocsikat is késve kapják: a második negyedévre visszaigazolt har­mincból mé" egy sem jött meg. A MÉM-állásfoglalás reali­tását igazolják a KSZE gén- rendszerének teljesítmény-ki­használásában meglevő nagy különbségek is: például, hogy a kombájnok napi teljesítmé­nye 35 ég 88 tonna között in­gadozott. a traktoroké, vető gé­peké hasonlóan. Az Alsóoéli Á. G.-ban 13 hektár szántást végeztek 10 órás műszak alatt, a Szentegáti Á. G.-ban 5.60 hek­tárnyit. A nagy tel.iesítménvű — és drága — gépeket tehát nem mindenütt használják ki teljesítményüknek megfelelő­en. Szíria! küldöttség látogatása Iregszemcsén Dr. Mohamed Ibrik Szíriái mezőgazdasági és földreform- ügyi miniszterhelyettes és mi­nisztériumának vezető szak­emberekből álló négytagú kül­döttsége, dr. Kovács Imrének, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének társaságában szerdán meglátogatta Ireg- szemcsén a Takarmányter­mesztési Kutató Intézetet. Fo­gadásukon részt vett Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese. A vendégeket dr. Kurnik Ernő akadémikus, a Takar­mánytermesztési Kutató Inté­zet igazgatója tájékoztatta az inézet tudományos feladatai­ról és célkitűzéseiről. Ismer­tette a növényi fehér je-terme­lést, valamint a növényiolaj- ellátás fokozása céljából fo­lyamatban lévő nemesítési és termelésfejlesztési tevékenysé­get, amit a gyakorlatban is bemutatott az intézet tenyész- kertjében és kísérleti tábláin. A szíriai szakemberek élénk érdeklődéssel kísérték a tájé­koztató előadást, s elismerés­sel szemlélték a bemutatott növényi kultúrákat. Érdeklő­désük elsősorban a több ízben feltett gyakorlati vonatkozású kérdésekben nyilvánult meg, amelyek szoros összefüggés­ben álltak a súlyos világjelen­séggel, az emberi táplálkozás negatívumaival. Dr. Kurnik Ernő professzor tájékoztatása szerint, az intézet nemzetközi együttműködés keretében e problémakörben is jelentős szerepet vállalt. Kedvező tapasztalatok a hegyvidéki szarvasmarhával A Zala megyei Baki Állami Gazdaság a tejtermelés növelé­sére hegyvidék; szarvasmarhá­kat vásárolt Ausztriában, s azzal telepítette be 400-as te­lepét. Az import szarvasmar­hák hamar megszokták a nagy­1 E !i r i JLI 1974. június 30. üzemi tartást. Az állomány ter­melése a vártnál jóvá; maga­sabb. Az első laktáció után három és fél ezer liter tejet termelték, a másod'k után pe­dig már évi 4000 liter az átla­gos tejtermelés. Hasonlóan kedvező tapaszta­latokat szereztek a hústerme­lés tekintetében is. A hegy­vidéki szarvasmarha utódai 15 hónapos korban elérték az 550 kilós súlyt, s szinte valameny- nyit szuper minőségben értéke­sítette a gazdaság. Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága A minőségi fejlesztést szol­gálja a kukorica-keretből való kilépés. Jövőre már tízezer hektár gabonára, 4000 hektár napraforgóra, kétezer hektár szójára is kiterjed a rendszer, ezekben a kultúrákban is al­kalmasak az eddig kukorica- termesztésben alkalmazott gé­pek. (A kombájnok eddig is arattak gabonát, hozzájuk nap­raforgó-adaptert gyárt a .hazai ipar.) Voit Imre tudományos főosz­tályvezető arról számolt be, hogv az MGI milyen gesztor- gazda i feladatokat vett át az állami gazdaságtól, Karsai László közgazdasági osztályve­zető pedig azokról a pénzügyi gondokról festett reálig képet, amelyek az export-értékesítést követő elszámolásban jelent­keztek. (A KSZE a tavalvi ter­mésből 4680 vagon kukoricát exportált.) Virág István, az AGRO- TRÖSZT kereskedelmi igazga. tóia a késedelmes géo^záll'tá- sok okairól, indítékairól adott tájékoztatót. A hozzászólásokból az derült ki, hogv a beszámolók, a tájé­koztatók .telőtték" a feltenni szánt kérdések, panaszok egy részét ami abból következik, hogy a KSZE vezetői jól isme­ri1- az üzemekben jelentkező gondokat. Többen is figyelem­re méltó javaslattal álltakelő: a KSZE-rendszer alakul ion át egyszerű vállalkozássá, önálló­suljon — de ahhoz alaposan fel kell k^zülni, minden fel­tételt — főleg anyagiakat — megteremteni. ___________________ B, I. Szerdán a Toldi Filmszín­házban a dolgozz hibátlanul munkarendszerrel kapcsolatos módszertani és oktatófilm­bemutatót tartottak. A bemutató előtt Kiss Ernő, kohó- és gépipari miniszter- helyettes elmondta, hogy a kohó- és gépipar, a könnyű­ipar, az építőipar, a nehézipar és az élelmiszeripar területén már 125 vállalat alkalmazza e Tolna megye k 'zel tizenöt­ezer KISZ-tagjának b2 száza­lékát közvetlenül érintette az a téma, amely a megyei KISZ- vb tegnap délelőtti ülésének napirendi pontja volt. A vég­rehajtó bizottság megvizsgálta, hogyan érvényesül az MSZMP KB 1970-ben hozott nőpoliti­kái .határozata, illetve a hatá­rozat végrehajtása a megye­beli KISZ-szervezetek munká­jában. Az elnöklő Benizs Sán­dor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára szóban egészítette ki az írásbeli elő­terjesztést, melyből többek kö­zött kiderül, hogy a 15—30 év közötti lányok, fiatalasszonyok körében végzett KlSZ-tevé- kenységnek kettős jellege van: politikai és érdekvédelmi. A KB-határozat megjelené­se óta ezen a területen ered­ményes munkát végzett a KISZ, amelyhez többek között az időközben megjelent ifjú­sági törvény, a különböző ren­deletek, utasítások, állásfogla­lások is hozzájárultak. Egyre több munkahelyen biztosítják a lányok, fiatalasszonyok poli­tikai és szakmai továbbképzé­sét, a KISZ-oktatásban részt vevők 60—65 százaléka nő. Ja­vult a közéletben Való részvé­tel aránya, ugyanakkor még sok fiatalasszony nehezen tud­ja összeegyeztetni a közéleti szereplést a családban rá há­ruló sok feladattal, gonddal. A nők bérezését illetően vi­szont egyértelmű a javulás. hatékony munkarendszert, s jelezte, hogy rövidesen 50 szö­vetkezet is bevezeti. A filmbemutató a DH meg­valósításához ad sokoldalú módszertani segítséget az el­határozástól a bevezetés meg­kezdéséig. A módszertani és oktatófilmek nemzetközi cse­réjét is tervezik, elsősorban az NDK-val, Csehszlovákiával, de több más országgal is. A végrehajtó bizottság tag­jai közül elsőként Tamás Ist­ván mondta el véleményét a napirendi ponttal kapcsolat­ban. Az általa felvetett kérdé­sek ugyan minden fiatalra vo­natkoznak, de különösen lé­nyeges a középiskolát végző, illetve végzett lányok eseté­ben. Szerinte baj van a fiata­lok munkára nevelésével, pon­tosabban a fizikai munka meg­becsülésével. Közülük sokan csak a szellemi munkát tart­ják megfelelőnek, körükben még mindig megtalálható az „íróasztal-szemlélet”. Szükség lenne arra, hogy üzemlátoga­tások, más módszerek megfele­lő alkalmazásával változtas­sunk ezen a tényen. Lényegé­ben hasonló tartalommal szólt hozzá a kérdéshez Kajári An­tal, a megyei tanács ifjúság- politikai referense és Dobos Gyula, a KISZ-mb titkára. Dobos Gyula ugyanakkor az építőtáborokkal kapcsolatos nagyon kedvező tapasztalatok­ról is beszélt. A vitában kifejtette állás­pontját dr. Pánczél Gézáné, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának nőreferense is. Töb­bek között elmondotta, hogy számos kérdésben lényeges haladás történt, de vannak olyan — elsősorban anyagi természetű — problémák, amelyeket ezután kell megol­dani. A KISZ feladatát — a témával kapcsolatban — első­sorban a nevelőmunka, a fia­taloknak az életre történő fel­készítése javításában látja.' Véleménye szerint hiba lenne a pályaválasztás nagyon lénye­ges kérdését egyedül a Pálya- választási Tanácsadó Intézet­re hagyni. Ezen a területen a KISZ-nek is tevékenyen közre kell működnie. A hozzászólások után Be­nizs Sándor összegezte a vi­tában elhangzottakat, majd a végrehajtó bizottság a KISZ­kb. 1974. április 17-i határo­zatával kapcsolatos megyei ta­pasztalatokról és egyéb ügyek­ről tárgyalt. Terjed a DH-mozgalom a „Búzakalász”-ban Borsófejtés A bátaszáki Búzakalász Ter­melőszövetkezet alsónyéki ma­jorjában háromsoros borsó­fejtő „üzem” dolgozik 208 ka- tasztrális hold borsó feldolgo­zásán. A helybeliek becslése szerint húsz mázsa körüli át­lagterméssel lehet számolni, a hármas gépsor pedig — me­lyet egy-egy műszakban 8—8 személy szolgál ki — koráb­ban szinte elképzelhetetlen mértékben megkönnyíti a munkát. A gépsorok huszon­négy órán át, folyamatosan dolgoznak, a fejtett szemet pe­dig a bajai hűtőházba szállít­ják. A hátramaradó héj- és szárreszeket kitűnő tápértékű takarmányként silózáshez tö­möríti k.

Next

/
Thumbnails
Contents