Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
[ 9 I k Területnövelés helyett továbbfejlesztés, stabilizálás A KSZE taggazdaságainak állásfoglalása | Napirendent Az MSZMP KB nőpolitika! határozatának érvényesülése a KISZ-szervezetékben A szekszárdi kukoricatermesztési rendszer taggazdaságainak tegnapi tanácskozásán kialakult vélemény megegyezett a MÉM-állásfoglalással. Azzal, hogy a tovább; területi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést, a rendszer stabilizálását. a termesztési technológia szigorítását kell előtérbe helyezni! A szekszárdi rendszer a múlt évben már az ország kü- » lönböző területein 38 gazdaságot fogott össze, 54 173 hektár kukoricaterülettel. A rendszer tagjai a környékbeli — az őcsényi, a sióagárdi, a bátaszé- ki termelőszövetkezeteken kívül olyan termelőszövetkezetek. mint a székesfehérvári Vörösmarty. a mezőszilasi Mezőföld. a tiszaföldvári Lenin, a barcsi Vörös Csillag, vaev mint a Bólyi Állami Gazdaság, a villány-siklóisi, a hosszúhe- gvi, a lábodi. a héki. A 38 mezőgazdasági üzem átlagtermése 55.55 mázsa volt, úgyhogy a hektáronkénti termésátlag 8,38 mázsával nőtt a bázishoz képest — vagyis ennyi volt az átlagos terméstöbblet a rendszer révén. A laioskomáromi Győzelem Tsz 1100 hektáron 714 mázsás, a barcsi Vörös Csillag 860 hektáron 73,70 mázsás átlagtermést ért el. A tegnapi tanácskozáson dr. Bállá Antalnak, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatójának megnyitója után Lakatos Csaba termelési főosztályvezető ismertette a KSZE-rendszer eredményeit, de — a minisztérium; állásfoglalás szellemében — azokat a gondokat is, amelyek megsz.üntetése az egész termelési rendszer továbbfejlesztéséhez, szilárdításához, a termelési eredmények stabilizálásához, fokozásához járulnak. Mint a beszámolóból kitűnt; a termelésfejlesztést jól szolgálja a gesztor szekszárdi gazdaság és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet együttműködési szerződése, amelynek értelmében az utóbbi számos, lényeges tanácsadói feladatot vállalt. Ezenkívül együttműködési szerződést kötött a gazdaság a szegedi, a martonvá- sár; kutatóintézetekkel, a CPS és a KITE termelési rendszerekkel pedig vetőmagcserére jött létre megállapodás, A termesztés géprendszere az ismert John Deere traktorokra. kombájnokra épült. Viszont az idén társuló mező- gazdasági üzemek nem kapták meg időben a vetőgépeket. Tetézi a gondokat, hogy a géprendszerbe épített NDK-gyárt- mányú IFA tehergépkocsikat is késve kapják: a második negyedévre visszaigazolt harmincból mé" egy sem jött meg. A MÉM-állásfoglalás realitását igazolják a KSZE gén- rendszerének teljesítmény-kihasználásában meglevő nagy különbségek is: például, hogy a kombájnok napi teljesítménye 35 ég 88 tonna között ingadozott. a traktoroké, vető gépeké hasonlóan. Az Alsóoéli Á. G.-ban 13 hektár szántást végeztek 10 órás műszak alatt, a Szentegáti Á. G.-ban 5.60 hektárnyit. A nagy tel.iesítménvű — és drága — gépeket tehát nem mindenütt használják ki teljesítményüknek megfelelően. Szíria! küldöttség látogatása Iregszemcsén Dr. Mohamed Ibrik Szíriái mezőgazdasági és földreform- ügyi miniszterhelyettes és minisztériumának vezető szakemberekből álló négytagú küldöttsége, dr. Kovács Imrének, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjének társaságában szerdán meglátogatta Ireg- szemcsén a Takarmánytermesztési Kutató Intézetet. Fogadásukon részt vett Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese. A vendégeket dr. Kurnik Ernő akadémikus, a Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója tájékoztatta az inézet tudományos feladatairól és célkitűzéseiről. Ismertette a növényi fehér je-termelést, valamint a növényiolaj- ellátás fokozása céljából folyamatban lévő nemesítési és termelésfejlesztési tevékenységet, amit a gyakorlatban is bemutatott az intézet tenyész- kertjében és kísérleti tábláin. A szíriai szakemberek élénk érdeklődéssel kísérték a tájékoztató előadást, s elismeréssel szemlélték a bemutatott növényi kultúrákat. Érdeklődésük elsősorban a több ízben feltett gyakorlati vonatkozású kérdésekben nyilvánult meg, amelyek szoros összefüggésben álltak a súlyos világjelenséggel, az emberi táplálkozás negatívumaival. Dr. Kurnik Ernő professzor tájékoztatása szerint, az intézet nemzetközi együttműködés keretében e problémakörben is jelentős szerepet vállalt. Kedvező tapasztalatok a hegyvidéki szarvasmarhával A Zala megyei Baki Állami Gazdaság a tejtermelés növelésére hegyvidék; szarvasmarhákat vásárolt Ausztriában, s azzal telepítette be 400-as telepét. Az import szarvasmarhák hamar megszokták a nagy1 E !i r i JLI 1974. június 30. üzemi tartást. Az állomány termelése a vártnál jóvá; magasabb. Az első laktáció után három és fél ezer liter tejet termelték, a másod'k után pedig már évi 4000 liter az átlagos tejtermelés. Hasonlóan kedvező tapasztalatokat szereztek a hústermelés tekintetében is. A hegyvidéki szarvasmarha utódai 15 hónapos korban elérték az 550 kilós súlyt, s szinte valameny- nyit szuper minőségben értékesítette a gazdaság. Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága A minőségi fejlesztést szolgálja a kukorica-keretből való kilépés. Jövőre már tízezer hektár gabonára, 4000 hektár napraforgóra, kétezer hektár szójára is kiterjed a rendszer, ezekben a kultúrákban is alkalmasak az eddig kukorica- termesztésben alkalmazott gépek. (A kombájnok eddig is arattak gabonát, hozzájuk napraforgó-adaptert gyárt a .hazai ipar.) Voit Imre tudományos főosztályvezető arról számolt be, hogv az MGI milyen gesztor- gazda i feladatokat vett át az állami gazdaságtól, Karsai László közgazdasági osztályvezető pedig azokról a pénzügyi gondokról festett reálig képet, amelyek az export-értékesítést követő elszámolásban jelentkeztek. (A KSZE a tavalvi termésből 4680 vagon kukoricát exportált.) Virág István, az AGRO- TRÖSZT kereskedelmi igazga. tóia a késedelmes géo^záll'tá- sok okairól, indítékairól adott tájékoztatót. A hozzászólásokból az derült ki, hogv a beszámolók, a tájékoztatók .telőtték" a feltenni szánt kérdések, panaszok egy részét ami abból következik, hogy a KSZE vezetői jól ismeri1- az üzemekben jelentkező gondokat. Többen is figyelemre méltó javaslattal álltakelő: a KSZE-rendszer alakul ion át egyszerű vállalkozássá, önállósuljon — de ahhoz alaposan fel kell k^zülni, minden feltételt — főleg anyagiakat — megteremteni. ___________________ B, I. Szerdán a Toldi Filmszínházban a dolgozz hibátlanul munkarendszerrel kapcsolatos módszertani és oktatófilmbemutatót tartottak. A bemutató előtt Kiss Ernő, kohó- és gépipari miniszter- helyettes elmondta, hogy a kohó- és gépipar, a könnyűipar, az építőipar, a nehézipar és az élelmiszeripar területén már 125 vállalat alkalmazza e Tolna megye k 'zel tizenötezer KISZ-tagjának b2 százalékát közvetlenül érintette az a téma, amely a megyei KISZ- vb tegnap délelőtti ülésének napirendi pontja volt. A végrehajtó bizottság megvizsgálta, hogyan érvényesül az MSZMP KB 1970-ben hozott nőpolitikái .határozata, illetve a határozat végrehajtása a megyebeli KISZ-szervezetek munkájában. Az elnöklő Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára szóban egészítette ki az írásbeli előterjesztést, melyből többek között kiderül, hogy a 15—30 év közötti lányok, fiatalasszonyok körében végzett KlSZ-tevé- kenységnek kettős jellege van: politikai és érdekvédelmi. A KB-határozat megjelenése óta ezen a területen eredményes munkát végzett a KISZ, amelyhez többek között az időközben megjelent ifjúsági törvény, a különböző rendeletek, utasítások, állásfoglalások is hozzájárultak. Egyre több munkahelyen biztosítják a lányok, fiatalasszonyok politikai és szakmai továbbképzését, a KISZ-oktatásban részt vevők 60—65 százaléka nő. Javult a közéletben Való részvétel aránya, ugyanakkor még sok fiatalasszony nehezen tudja összeegyeztetni a közéleti szereplést a családban rá háruló sok feladattal, gonddal. A nők bérezését illetően viszont egyértelmű a javulás. hatékony munkarendszert, s jelezte, hogy rövidesen 50 szövetkezet is bevezeti. A filmbemutató a DH megvalósításához ad sokoldalú módszertani segítséget az elhatározástól a bevezetés megkezdéséig. A módszertani és oktatófilmek nemzetközi cseréjét is tervezik, elsősorban az NDK-val, Csehszlovákiával, de több más országgal is. A végrehajtó bizottság tagjai közül elsőként Tamás István mondta el véleményét a napirendi ponttal kapcsolatban. Az általa felvetett kérdések ugyan minden fiatalra vonatkoznak, de különösen lényeges a középiskolát végző, illetve végzett lányok esetében. Szerinte baj van a fiatalok munkára nevelésével, pontosabban a fizikai munka megbecsülésével. Közülük sokan csak a szellemi munkát tartják megfelelőnek, körükben még mindig megtalálható az „íróasztal-szemlélet”. Szükség lenne arra, hogy üzemlátogatások, más módszerek megfelelő alkalmazásával változtassunk ezen a tényen. Lényegében hasonló tartalommal szólt hozzá a kérdéshez Kajári Antal, a megyei tanács ifjúság- politikai referense és Dobos Gyula, a KISZ-mb titkára. Dobos Gyula ugyanakkor az építőtáborokkal kapcsolatos nagyon kedvező tapasztalatokról is beszélt. A vitában kifejtette álláspontját dr. Pánczél Gézáné, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának nőreferense is. Többek között elmondotta, hogy számos kérdésben lényeges haladás történt, de vannak olyan — elsősorban anyagi természetű — problémák, amelyeket ezután kell megoldani. A KISZ feladatát — a témával kapcsolatban — elsősorban a nevelőmunka, a fiataloknak az életre történő felkészítése javításában látja.' Véleménye szerint hiba lenne a pályaválasztás nagyon lényeges kérdését egyedül a Pálya- választási Tanácsadó Intézetre hagyni. Ezen a területen a KISZ-nek is tevékenyen közre kell működnie. A hozzászólások után Benizs Sándor összegezte a vitában elhangzottakat, majd a végrehajtó bizottság a KISZkb. 1974. április 17-i határozatával kapcsolatos megyei tapasztalatokról és egyéb ügyekről tárgyalt. Terjed a DH-mozgalom a „Búzakalász”-ban Borsófejtés A bátaszáki Búzakalász Termelőszövetkezet alsónyéki majorjában háromsoros borsófejtő „üzem” dolgozik 208 ka- tasztrális hold borsó feldolgozásán. A helybeliek becslése szerint húsz mázsa körüli átlagterméssel lehet számolni, a hármas gépsor pedig — melyet egy-egy műszakban 8—8 személy szolgál ki — korábban szinte elképzelhetetlen mértékben megkönnyíti a munkát. A gépsorok huszonnégy órán át, folyamatosan dolgoznak, a fejtett szemet pedig a bajai hűtőházba szállítják. A hátramaradó héj- és szárreszeket kitűnő tápértékű takarmányként silózáshez tömöríti k.
