Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

\ 4 \ *m.M noimtwzmmTPtm TOLNA ftóEGYEÍ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAgANÄK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1974 Jún. 20. XXIV. évf. 142. szánt ARAI 0(90 Ft é • • Ülést tartott a megyei tanács Több mint egymillió ember a körzeti orvosok rendelőiben — Örömeinket és gondjainkat summázta a megyei tanács Szekszárdon tegnap délelőtt tartotta soron lévő ülését a Tolna megyei . Tanács, mely ezen az ülésen összegezhette űr. Gyugyi János általános el­nökhelyettes beszámolója alap­ján, hogy megyénk egészség- ügyi és szociálpolitikai helyze­te miként alakult az egészség­ügyről szóló 1972. évi II. tör­vény eddigi végrehajtása so­rán. Maid ebből következően azt is összegezhette a testület, melyek azok a feladatok, me­lyek a még jobb egészségügyi és szociálpolitikai ellátás biz­tosítása érdekében várnak ránk a jövőben. A megyei tanács ülésén a tanácskozási ioggal meghívot­tak között foglalt helyet K. Papp József, az MSZMP KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Keresztes lászló, az Egészségügyi Mi­nisztérium igazgatási főosztá­lyának vezetője, továbbá Bá­niéi Mária országgyűlési kép­viselő is. Dr. Gyugyi János, a végre­hajtó bizottság megbízásából szóbeli kiegészítést adott a tanácskozás alapjául szolgáló írásos beszámolóhoz. Ennek során utalt arra, hogy a terje­delmes dokumentum a szám­vetés szándékával készült, s bátran vállalhatta, hogy az eredmények mellet^ feltárja az egészségügyi és szociális ellá­tás minőségi javításának gond­jait, mindezen túlmenően pe­dig meghatározza a legfonto­sabb tennivalókat is. A beszámoló — lévén hogy alig van ember, akit valami­képpen ne érdekelne, érintene az egésíségügyi ellátás alaku­lása — igen eleven vitára ■ adott alkalmat. A kétségtelen haladást, mely főként a meny- nyiségi mutatókban olyan im­ponáló. valahány felszólaló el­ismerően hangsúlyozta. de egyúttal a m&SlévŐ gondok szenvedélyes summázatát i® kötelezőnek érezte mindenki a vita során. Füzesi Pál tanácstag például a megye huzamosabb idő óta petöltetlen orvosi állásainak gondját fölvetve azt javasol­ta, hogv a szociális és egész­ségügyi bizottság sürgősen vizsgálja meg, melyek azok az okok, amelyek legalább rész­beni magyarázatot adnak a betöltetlen állásokra, üres or­vosi szolgálati lakásokra és rendelőkre. Takács Mihályné felszólalása kérdés volt inkább es úiabb figyelemfelhívás. Ö 'tudniillik arra utalt, hogy^ a megye egészségügyi ellátásá­nak fejlődése ellenére rendkí­vül magas a koraszülések szá­ma, ée változatlanul igen ma­ga® a csecsemőhalandóság; Acs Erzsébet arról számolt be, hogy a megyei tanácstagok szekszárdi járási csoportjának ülésén gzmtén a közelmúltban elemezték az egészségügyi el­látás alakulását. Mint azt a csoport tagjai megállapítot­ták, az egészségügyi ellátás színvonala valóban emelke­dett. A tanácsok ló gazdái lettek egyebek között az egész­ségügynek is. de nyomasztóan hat és nemcsak a szekszárdi járás viszanv1"1 >"P?v az egészségügyi ellátás derékha­dában — egyebek között a gyermekintézményekben — igen magas, változatlanul, a szakképzetlen dolgozók száma. Dr. Gukovits István, a megyei tanács egészségügyi és szociál­politikai bizottságának elnöke felszólalásában arra hivatko­zott, hogy miben volt szegé­nyebb a megye egészségügyi és szociális ellátása 1964-be:n és 1970-ben. amikor is hasonló tartalmú beszámolókat tár­gyalhatott a megyei tanács. Mint azt elmondotta, az or­voshiány, amit most is első­ként kell közös gondjaink lis­tájára fölrónunk, akkor sem volt már ismeretlen probléma számunkra. Dr. Lukovits ezt követően szólt egyebek között a társadalmi ösztöndíjszerző­dések hasznáról, a körzetior- . vos-képzés ígéretes új rendsze­réről. majd. a helyettesítések problémájáról, végül arról, hogy az egészségügyi ellátás gondozói hálózata milyen ked­vező változáson esett át az el­múlt években. Dr. Schneider Zoltánná az őszinte elismeré­sen túl megalapozott aggályait fogalmazta meg felszólalásá­ban, amikor arról szólt, hogy mekkora gondot jelent a járó- és fekvőbeteg-ellátásban az egészségügy derékhadának ala­csony létszáma. Megyei vi­szonylatban — mondotta — csak a körzeti orvosi rende­lőkben több mint egymillió ember fordult meg s7- elmúlt év során. Aki ezt hallja, ol­vassa, vajon gondol-e arra, hogy mekkora felelősséget, megterhelést jelent ez az egészségügyi dolgozóknak, s mit jelent felelősségben és megterhelésben helytállniok például a betegágyak mellett szolgálatot teljesítő ápolónők­nek?! Dr. Keresztes László — az Egészségügyi Minisztérium képviseletében — mindenek­előtt azt mondotta el, hogy a tanácsülés számára készített beszámoló főbb megállapításai egyeznek azokkal a tapasztala­tokkal. amelyeket a miniszté­rium Tolna megyében az el­múlt év őszén megtartott fel- ügyeleti vizs&áteta. áll&Pl’*)ti meg. Továbbiak során a me- gye egészségügyi és szociális ellátásának, adatait vetette egvbe az országos átlagokkal, úgy vélekedett, hogv Tolna noegve sok vonatkozásban élen­járó’ Bár az mindenképpen érthető, hogv .,a jót mégjobb.á tenni"’ szándéka ■ ösztönzője an nak a vitának, ami az egész­ségügyi ellátás javításának út­jait kutatja. A vita összefoglalásának tisztsége a beszámoló^ előter­jesztőiének jutott ezúttal is. Dr. Gyugvi János, a felszóla­lásokra adott válaszaiban min­denekelőtt azt szögezte le, mennyire megnyugtató. hojfv r% vitában részt vevők egyetérté­süket fejezték ki mind az eredményeket, mind pedig a tennivalókat illetően. Zársza­vában Aidái a gyei tanács elismerését és kö­szönetét fejezte ki mindazok­nak, akik munkájukkal részt vállaltak í>z elmúlt évek so- ^aészepgügvi é® szociá­lis ellátás ‘színvonalának javí­tásában. Mint azt a megyei ta­nács ülése megállapíthatta, javulóak az egészségügyí és szociális ellátás tárgyi feltéte­lei, orvosaink, az egészségügy valahány dolgozója lelkiisme­retes és sokszor áldozatos mun­kát végez, s erről a munkáról valóban csak a tisztelet hang­ján lehet szólni. A napirend határozati javas­latai között helyet kapott a megyei kórház úi gyermekosz­tálya felépítésének, a megyei KÖJÁL úi székháza felépíté­sének, továbbá a szociális lé­tesítmények szükséges re konstrukciójának. felújításá­nak feladata is. Jövőbeni ten­nivalóink között természetesen helyet foglal a szorongató or voshiány felszámolása, a kö­zépkáderek igények szerinti biztosítása ég megbecsülése, a szakképzetlen egészségügyi dolgozók szakmai képzésének biztosítása is. A megyei tanács ezután a bejelentések megtárgyalásával foglalkozott, majd a szóbeli interpellációk előadására ke­rült sor, Füzesi Pál, megyei ta­nácstag ’ fölvetette . példáid, hogy más megyékhez hasonló­an legalább a megyeszékhe­lyen biztosítani kellene a vá­sárlók számára azt az előnyt, Rogy motorkerékpár­jaikat rendszámtáblákkal el­látva szerezhessék be. Ta­kács Mihályné az Ozorát és Fürgédét összekötő út felújí­tását sürgette. Keserű János pedig Nagydorog vízrendezési gondjait tárta ismételten a megyei tanács elé, míg két to­vábbi megyei tanácstag pro- testáit a korábban benyújtott interpellációjukra kapott vá­lasz ellen. Az interpellációkra a megye; tanács szakigazgatási szerveinek vezetői válaszoltak azzal a megkötéssel, hogy amint sikerül tisztázniok a nem tanácsi szervekkel a ha­táridőket. írásban értesítik az interpelláló megyei tanácsta­gokat. A megye; tanács ülése a déli órákban ért véget. Összehívták az MSZMP KB ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését június 20-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztató megvitatását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. Magyarország 3 világ békemozgalmának élvonalába tartozik Romes Csandra, Béke-víiágfanács főtitkárának nyilatkozata Rövid látogatásra érkezett az elmúlt napokban hazánkba Romes Csondra, a BVT fő­titkára: átadta Kádár János­nak, az MSZMP KB. első titká­rának a Béke-világtanács leg­magasabb kitüntetését, a Joliot- Curle aranyérmet, majd részt vett az első magyar béke­kongresszus 25. évfordulója alkalmából Budapesten, a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen. A két esemény között a párt első titkárával folytatott beszélgetéséről, a magyar békemozgalomró! nyi­latkozott a Központi Sajtó- szolgálatnak. —- Megtiszteltetés volt szá- fnomra, hogy személyesen ad­hattam át Kádár Jánosnak a nemzetközi békemozgalom, a Béke-világtanács legmagasabb kitüntetését, és megtiszteltetés a BVT számára, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára öröm­mel fogadta ezt A kitüntetést a nemzetközi életben, a tartós béke megterem­tése érdekében kifejtett felbe­csülhetetlen értékű tevékenységé­ért adományozta a Béke-világ­tanács Kádár Jánosnak. Szemé­lyes tekintélye, a nemzetközi enyhülés érdekében,kifejtett mun­kája, a Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenysége a • béke biztosításában — elismerést vál­tanak ki világszerte. Kállai Gyula szerdán fogadta Nguyen Thi Dinh asszonyt, a DNFF KB elnökségének tagját, a iási Nőszövetség Dél-vietnami elnökét Felszabadí­Rendkívül jólesett hallanom —• mondotta a Béke-világtanács fő­titkára —, hogy Kádár János Q tőle megszokott közvetlenséggel és önzetlenségével először is ar­ról beszélt, hogy a kitüntetést, — bár személy szerint neki nyújtot­ták át —, elsősorban a magyar nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt sikerének érzi. S jóles­tek azok o szavai, amikor nem­zetközi szervezetünk tevékenysé­gét, jelentőségét és hatékonysá­gát dicsérte. Alkalmam volt hosszabban eL beszélgetni Kádár Jánossal, és örömmel tapasztaltam, hogy párt­juk és kormányuk — vagyis a magyar nép, amint ezt ő külön hangsúlyozta — a jövőben is támogatást nyújt a békemozga­lomnak. Erről részletesen beszá­molok a BVT elnökségének, és tolmácsolom Kádár János köszö- netét és üdvözletét — az ő sza­vait idézem: „A világot erősítő nemzetközi szervezetnek I“ Magyarország a világ béke­mozgalmának élvonalába tarto­zik — folytatta nyilatkozatát Ro­mes Csandra. — A BVT igen nagyra értékeli az önök munká­ját. Egyetlen közismert példa: a szabadságukért, a békéjükért har­coló vietnamiak minden fóru­mon, minden alkalommal el­mondják, hoqy a magyarok ha­zájukat segítő szolidaritása ki- emelkedő mértékű. Tudjuk, hogv a múltban e sokat szenvedett nép ösztönösen -is szolidaritást ypllal a jelenben so-kat szenvedő néppel, Hem véletlen, hogy többször is a nép szerepét, jelentőségét hangsúlyozom. Egy mozgetom csakis akkor lehet naqy és erős, ha abban minden állampalaára részt Vesz. Nos, a magyar béke­mozgalom is ilyen, mert önök­nél minden ember igényli a bé­két, s erejéhez mérten tesz is ér­te, Ezt az összefogást példázza a most véget ért béke- és barátsóq-. hónap is, amely az egész orszá­got megmozgatta. A nemzetközi bekemozqalom negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek között nagv Jelentő­ségű volt a maqyar béke és barátság hónapja, Kádár Jánossal úgy zártuk be­szélgetésünket, hogy az elkövet­kezendő időben többször lesz alkalmunk találkozni, hiszen a Béke-vlláqtanács két fontos ese­ményt tervez^ Maaynrorszápon. A mostani találkozásunkkor is meg­állapíthattuk, hogv bizakodással nézhetünk a következő neaved- -zázod elé — fei^zte be nyllat- k-zatót a Béke-világtanács fő­titkára. ERDÉLYI GYÖRGY-

Next

/
Thumbnails
Contents