Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
i Simont ornyal Borgyár A gazdasági egység vezetője a munkaverseny gazdája A feldolgozó ipar minden igényét kielégítik Április 25-én keltezték a Si- montomyai Bőrgyárban a kongresszusi versenyvállalásokat. A csaknem két hónap igazolja a gyár kollektívájának elhatározását, hogy a párt kongresszusát ós hazánk fel- szabadulásának harmincadik évfordulóját kiváló termelési eredményekkel köszöntik. A terv szerinti munka végzésén túl, a versenyfelajánlások, vállalások értéke meghaladja a tízmillió forintot, ennyi értékkel többet tesznek a vállalás teljesítéseképpen a népgazdaság asztalára. A héten a bőrgyár szakszervezeti titkárával, Perger Imrével beszélgettünk a kongresszusi munkaversenyről, a már mérhető eredményekről. A szokáshoz híven a jelen munkaversenyszakaszban is a gyár vezetősége gondoskodik arról, hogy az értékelés folyamatos legyen, negyedévenként pedig összesítik az eredményeket. hasonlítják a vállaláshoz a teljesítést. — Munkaversenyünk legnagyobb értéke — mondja az szb t’tkára —, hogy sikerült elérni, minden gazdasági egység vezetője gazdája lett a szocialista munkaversenynek. Tehát a munkaverseny helyzete is számításba jön. ha egy gazdasági vezető munkáját értékeli a gyárvezetőség. Mondhatjuk. a művezetők, gyáregységvezetők jól együttműködnek a bizalmiakkal, a szocialista munkavenseny máris mérhető eredményekkel bizonyítja dolgozóink elhatározását. azt tudniillik, hogy a tízmillió forintos vállalást folyamatosan teljesítik. A gyári vállalás egyik legfontosabb tétele, hogy új termék gyártását bevezetik. A lakkbőrgyártást azért kellett elkezdeni, mert a gyárban az a törekvés, hogy a bőröket értékesebb kidolgozásban adják el. a feldolgozó jpar kívánalmai szerint. Korábban Simon- tornyán nem készítettek lakkbőrt, éppen ez adta a műszakiaknak a nagy feladatot: időben gyártáséretté tenni a lakkbőrt. A kongresszusi versenyben azt vállalták, hogy havonta húszezer négyzetméter jakk- bőrt gyártanak. A vállalást eddig teljesítették. De újabb feladat jelentkezett. Miután a szovjet megrendelő a lakkbőrből készített cipőket megismerte. pasztellszínekben is kéri a cipőt, nemcsak feketében. Tehát a kongresszusi verseny utóbb kiegészült azzal, hogy a kísérleti műhely, a krómgyár műszaki dolgozó; a színes bőrök gyártásának kidolgozását is elvégzik, s valószínű a jövő év elején már tudják majd gyártani a színes lakkbőröket. A Minőségi Cipőgyár készíti a lakkbőrökből a szovjet cégnek a cipőket. A feldolgozók elégedettek a minőséggel, és a szállítási határidők betartásával. A lakk bőrgyártás bevezetése p kísérletezésen túl. más „szakmáknak” is adott munkát, vállalásra lehetőséget. Először ki kellett költöztetni a raktárt, majd átalakítani a belső tért a lakk bőrgyártáshoz. Tehát üzemszervezők, építők is közreműködtek abban, hogy a koneresszusj vállalásnak megfelelően a lakkbőrgyártást megkezdhessék. A munka- és üzemszervezési intézkedések is szerepelnek a kongresszusi versenyben. E vállalás lényege, hogy a legoptimálisabb gyártási folyamatot, termelési rendszert dolgoz, zák ki egv gépre, egy brigádra. A gyári szakemberek és a Könnyűipari Szervező Intézet munkatársai a felmérést már elvégezték. S most következik A földszinten még gondta-’ lanul jönnek-mennek a nyáriasan öltözött diákok, az emeleten ünnepi viseletben talpig izgalomban várják a sorukat 29-en, leendő pék j szakmunkások. A szekszárdi 505-ős szakmunkásképző intézetben húszadikán kezdődik majd 750 tanuló írásbeli vizsgája, amit a gyakorlati , és a szóbeli vizsgák követnek, ök 29-en, pékjelöltek, az első fecskék. A kaposvári sütőipari szakmunkásképző intézet Szek- szárdra kihelyezett osztályának végzősei. Gyakorlati vizsgájuk hétfőn volt, jól sikerült, négyes átlaggal szerepeltek. ök sütötték azokat a különleges, „békebeli” császárzsömléket, a munka második része: meghatározzák. hogy a gépnél milyen módszerrel kell dolgozni, az anyagellátás rendjét, a következő folyamat kapcsolódását stb. is kidolgozzák. Tehát a kongresszusi vállalás e részét is teljesítik. A munkával az év végére készülnek el. A gazdaságosabb termelést is célul tűzték. Ezt elsősorban azáltal érik el, hogy egv szállítmány nyersbőrből több célra alkalmas bőrt gyártanak. Eddig például a beérkező nyersbőr hetven-nyolcvan százalékából egyfajta felsőbőrt készítettek. A kongresszusi verseny során. a piachoz igazodva, többféle bőrt is gyártanak. Például n cipőfelsőbőrön kívül lakkbőrt. csizmanappát, három-nécvféle velúrt, ruházati felsőbőrt.- Az a szokás, hogy a kísérleti üzem, illetve a gyártó műszakiak „összedugják” a fejüket egy-egy új bőr gyártása érdekében A napokban már a gyűri zsűri előtt jói vizsgázott a teljesen anilines barkás bőr. — Sous fantázia nevet adtak ennek az új gyártmánynak, és máris kedvező hír érkezett a Szombathelyi Cipőgyárból: nagyobb meny- nyiséget rendeltek. Tíz évvel ezelőtt az ilyenfajta választék az összes termék 7—8 százalékát tette ki, most arra vállalmákosokat, briósokat, amikkel egy kis túlzással — minden két évben találkozunk — pékvizsgakor . . . Szóbeli vizsgájukon munkavédelmi, technológiai és történelmi ismereteikről számolnak be. Technológiavizsga előtt beszélgettünk Schaffer Erika és Foglszinger Zsuzsa nagy- mányoki, Kovács Imre duna- kömlődi és Süth Zoltán szekszárdi pékjelöltekkel. Mindannyian ösztöndíjasok, ahogy az többi osztálytársuk is. így két és fél évig abban a pékségben dolgoznak, ahonnan az ösztöndíjat kapták, A lányok — öten voltak az osztályban — nem tekintik véglegesnek a sütőipart. — Nem voltunk jó tanulók az- általános iskolában, nem válogathattunk á szakmák között. Ez ugyan férfiszakma, de tiszta. Ezért jelentkeztünk péknek. De csak két és fél évet dolgozunk pékként, utá. na könnyebb munkát keresünk.- Mi ketten megtanulunk közben gyors- és gépírni, van, aki gimnáziumba iratkozik — mondja Schaffer Erika. Sem ő, sem Zsuzsa nem tartják elfecséreltnek a három év tanulást, az sem fordul meg fejükben. hogy taníttatásuk komoly pénzbe került. Tizennégy éves korban még nem dönthettek fe1974. június 19. koztak, hogy a tavalyi 21 százalékos részesedéssel szemben idén a több célú bőr választéka az összes termék 36 százalékát kiteszi. Gyakorlatilag ner.sze ez azzal is jár, hogy az ilyen választékbővítés nagyobb értékesítési lehetőséget kínál, hisz például egv ruházati bőr négyzetméterenkénti ára magasabb mint a cipőfelsőrész célra készítetté. A vállalások minőségjavításra vonatkozó része körülbelül másfél millió forintos megtakarítást ígér. Ezt elsősorban gondosabb munkával kívánják elérni. Ennek érdekében újszerű bérezést vezettek be, amely szerint a minőségi munkát végző dolgozó magasabb keresethez juthat, havonta ez az összeg meghaladhatja például a kenőknél, stuccolóknál a százötven forintot is. A minőségi műnk- tehát érdeke minden dolgozónak, s nemcsak a termelőknek, hanem a karbantartóknak is. Úgy határozott a gyár vezetősége, hogy az a karbantartó kaphat prémiumot, akinek a felügyelete alá tartozó gépen nincs üzemzavar. Ez a két bérintézkedés kedvező visszhangra talált a dolgozók körében. A Simontomyai Bőrgyárat a közeli hónapokban ismét korszerűsítik, azaz egy teljesen lelősséggel, a sütőipari válla, latok meg úgy látszik optimisták voltak. Kovács Imre Pakson lesz pék. Szerelő szeretett volna lenni, habár nem sokat tudott a mesterség hétköznapjairól. Nem vették fel, így követte bátyját, aki péknek tanult — Jó szakma ez, a pék mindig megkeresi a kenyerét; — mondja Kovács Imre — és rendesen fizetik is. Már nem vágyakozom az autósze. relők közé, pék maradok. Süth László mindig is pék akart lenni. — Nem véletlenül kerültem ide; már iskolás körömit.? gyárat telepítenék. KoráSS ban elkészítették már az új gyár épületét, most a berendezés, a gyártelepítés a fel« adat. A rekonstrukcióval kapcsolatos munkák meggyorsítása érdekében az ezzel foglalkozó műszaki dolgozók is kongresz- szusi felajánlást tettek. Arra Vállalkoztak, hogy a kivitelezési tervet elkészítik, miután az erre hivatott tervezőintézetek csak hosszú hónapokra,' másfél évi időre vállalkoztak volna. A kivitelezési, gyártelepítési tervet felajánlásuknak megfelelően elkészítették á gyár műszaki dolgozói, is ez szolgált alapul az Állami Tervbizottságnak, illetve a Minisztertanácsnak ahhoz a döntéséhez. hogy mintegy 450 millió forintos költséggel korszerűsíthetik a bőrgyárat. Az új gyér telepítésének kiviteli tervein dolgoznak, s várhatóan már az idén. az év végén hozzáfoghatnak a gépek, felszerelések,' berendezések telepítéséhez. Ha a tervek elkészítésére nem vállalkoztak volna a gyár be-' ruházási szakemberei, csak a jövő év végén kerülhetett volna sor a gyárkorszerűsítés elkezdésére. A bőrgyárban április 25-én kezdődött a kongresszusi verseny, napjainkban azt lehet tapasztalni, hogy a munkások,’ a vezetők azon fáradoznak, hogy a vállalás minden részletét a meghatározott időre teljesítsék. ban is péknek készültem.' Nem csalódtam, a liszttel, tésztával való munkát mindig élvezem. A kemence ugyan meleg, a régi módon dolgozunk mi is — de ez a szakma is korszerűsödik, néhány év, és könnyebb lesz a dolgunk. Süth Laci, egyszer mester szeretne lenni. Kovács Imra is tervezi, hogy majd tanul valahol. Süth Laci mondja: — A pékre, akármi történik is, mindig szüksége lesz az embereknek. Mi úgy tart« juk, hogy szükség van a tudásunkra, és büszkék lehetünk erre a szakmára,-9 Kovács Imre, Foglszinger Zsuzsa, Siith Zoltán és Schaffer Erika várja, hogy vizsgázhasson. Három leendő pék a vizsgabizottság előtt. Fotó: Komáromi PÁLKOVÁCS JENŐ ■ ■ ' i .. ' i'n "■ i '■ ...................— Ifjú szakmunkások vizsgáznak „A pék mindig megkeresi a kenyérrevalót99
