Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
1 * Rendszerbe kell foglalni a szálastakarmá ny-termesztést Kevés a gép — Sok az élő munka — Mivel vágják a silókukoricát? ' Hazánkban körülbelül 2,2 millió hektáron termesztenek szálas takarmányt. Kilencszáz- ezer hektáron szántóföldi ezá- lastakarmány-termesztés folyik, ebbői a pillangósokat valamivel több mint félmillió hektáron. Az álattenyésztés kulcskérdése a takarmány bázis folyamatos, egyenletes minő. ségen történő biztosítása. A szálas takarmány képezi az állati eledel majd nyolcvan százalékát. A lucerna, a különféle pillangósok, a réti széna, a legelő, a csalamádé, silókukorica-félék termesztésének gondjairól tanácskoztak a héten Dalmandon, az állami gaz. daság művelődési házában, a szárítóüzemben és a szántóföldön. A MAE gépesítési szakosztálya és az AGROKER felkérésére vállalta a dalmandi gazdaság a házigazda szerepét, hisz itt évtizedes jó tapasztalatok vannak már a szálas takarmány termesztésében is, szintúgy a gépesítés kiterjesztésében. A szálastakarmány-termesz- téssel kapcsolatos tanácskozáson közei száz szakember vett részt, bizonyítva azt az információéhséget, ami a mezőgazdasági gépgyártás, forgalmazás irányában a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részéről megnyilvánul. Gacsályi László, a MAE-szakosztály elnöke mondotta a tanácskozás elején: „Közelebb szeretnénk hozni a gépgyártókat a termelőkhöz, véleményt akarunk hallani miiyen gépekre volna szükség, ugyanakkor arról is tájékozódni szeretnénk, hogy a (jelenleg forgalomban lévő gépeket miként lehet használni. Várjuk a szakemberek véleményét a bemutatott gépekről, és leginkább: milyen erő- és munkagépeket kérnek, a szálas takarmány termesztéséhez.” A gépvásárlási lehetőségekről. a tervekről tartott igen érdekes előadást dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója. A mezőgazdaság gépellátása a kívánalmak mögött marad. Nincs megfelelő választék erőgépekből, kevés a nagy teljesítményű munkagép. A mezőgazdaság gépesítésére a negyedik ötéves tervben 18 milliárd forintot terveztek, ezzel szemben már eddig 22 milliárd forint értékű gép, eszköz került a mezőgazdasági üzemekbe. A tervidőszak végén valószínű a mezőgazdaság gépvásárlásra 27—28 milliárd forintot fordít. S ez nemcsak a gépárak emelkedéséből ered, hanem korszerűbb, nagyobb teljesítményű, jobb gépek kerültek az üzemekbe. mint a tervidőszak elején még várható volt. Minőségi változás következett be a mezőgazdasági gépeknél, hisz az erő- és munkagépek ma már t.többet tudnak”, nagyobb teljesítményűék. Az idei gépellátásról is adóit tájékoztatót dr. Bartos Lajos. Elmondotta, hogy az egy-más- fél hónappal ezelőtti helyzettől eltérőn, több gép jöhet az országba, és a tervezettnél előbb. Van lehetőség arra, hogy még az aratás közepére beérkezzen 150 SZK—5 és SZK—6 kombájn. négyszázötven NDK kombájn, az E—512-es és körülbelül négyszáz nyugati eredetű gabonabetakarító gép. E gépek az idei aratásban, de legkésőbb a kukorica-betakarításban részt vehetnek. A mezőgazdasági gépeket készítő külföldi gyárak iparszerűen termelnek, nem szezonra, ezért fordul elő, hogy a szerződést csak negyedéves bontásban tudják teljesíteni. Szó van arról, mondotta a kereskedelmi igazgató. hogy az AGROTRÖSZT lehetőséget kap arra a pénzügyi szervektől, hogy szezonálisan készüljön fel a különféle gépekből. A szálastakarmány-betakarító gépekből azonban az igényeket még úgy sem tudják kielégíteni, mint a gabonarendszeres gépekből a gazdaságokat. Az NDK folyamatosan szállítja az E—280-as és 301-es gépeket, de ott munkaerő-problémák miatt nem tudják a termelést fokozni. Ezért a MEZŐGÉP Tröszt és a BMG kooperációban van a német gyárral, így talán több gépet tudnak majd szállítani. A szálastakarmány-betakaritó gépeket is elsődlegesen a különféle rendszerekben lévő gazdaságoknak adják, majd a szarvasmarha-programban inti nzívebben részt vevőiknek, végül pedig az export hústermelésre szakosított gazdaságokat látják el. Mondaná sem kell, hogy még az első kategória gépigényét sem tudják kielégíteni. Ezért az AGROTRÖSZT tárgyalásokat kezdett több nyugati mezőgazdasági gépgyártó vállalattal, száz darab szállításáról volt szó, ajánlat azonban igen kevés érkezett, így csak a Hesston ígért ötven betakarító garnitúrát, ennek felét már le kellett volna szállítani, a gépek azonban még nem érkeztek meg az országba. Ajánlat érkezett a lengyel gépgyártó ipartól is. Egy, az E—280-hoz hasonló gép, teljesítménye 30 százalékkal azonban kisebb, de 20 százalékkal drágább. — behozatala körül folynak most a tárgyalások, milyen eredménnyel végződik, arról az igazgató nem tudta a Dalmandra sereglett szakembereket tájékoztatni. A szálastakarmány-betakarí- tás hagyományos eszköze a gépi fűkasza. Ebbői a készlet elégséges, sőt rrrint azt a tanácskozáson Horváth László, az MMG osztályvezetője bejelentette, elkészült az 5,8 méter vágószélességű rotációs fűkasza próbája, ez négy „kaszával" felülhajtott kivitelben készül, ugyanakkor dolgozik már egy háromrotációs kaszálógép nullszériája is. A mezőgazdaság idén nyolcezer erőgépet vásárolhat. A traktorválaszték nem nagy. Az MTZ—50-es gépekből 4400 érkezik az országba, a román U—50-es és bolgár kis lánctalpas is „bővíti” a választékot, de az igények kielégítéséhez ez nem elég. Nincs ami pótolja a nagy Dutra-traktort, bár volna igény gyártásra, az ezres Dutna azonban valószínű a tervezők asztalában marad. A szovjet SZ—100-as traktorokból is alig száz érkezik az országba. ezeket pedig főleg erdőgazdaságok, meliorációs munkát végző vállalkozások kapják. Volna egy középkategóriába tartozó traktor, azonban ezt az U—445 típust a román ipar fülke nélkül gyártja, így j, magyar kereskedelem a fennálló rendelkezések értelmében nem vásárolhatja meg. Az AGROTRÖSZT ajánlatot tett a román gyárnak, hogy mi készítenénk az összes traktorhoz a vezetőfülkét — ennek az ügynek a tárgyalása is még igen kezdeti fokozatban van. Edén a K—700-as szovjet nehéz traktorból egyetlen darabot sem hoznak forgalomba. A különféle termelési rendszerekhez szükséges nyugati erőgépek a szerződések értelmében a termelő gazdaságok rendelkezésére állnak ... JA zöld szálas takarmány betakarítása ma olyan gond, mint amikor az első kombájnok megjelentek a magyar mezőgazdaságban — mondotta Vas István, a DÁG igazgatója, miután felkérték, hogy a jelenlévőkkel ismertesse meg a betakarító rendszerüket. A dalmandi gazdaságban évente ötvenezer tonna szálas takarmányt kell betakarítani, szárítani, takarmányozásra előkészíteni. A sok vita még nem hozott végeredményt: nem tudni, miért vitatkoznak, hisz egyértelmű a kérdés — mondta az igazgató — kis területen nagy hozamú pillangósokat, siló- kukoricát, borsót stb. kell termeszteni. olyan gépekkel, amelyek termelési rendszerbe, folyamatba kapcsolhatók. Ilyen gépsort az AGROTRÖSZT azonban még nem tud a gazdaságoknak ajánlani, ezért ahány gazdaság, annyi kísérletezgetés a szálas takarmányt levágó, zúzó, szecskázó, szállító, szárító, granuláló, daráló gépek összeállítására, kombinálására. Elmondotta Vas István. hogy a búza gépesítéséhez, rendszerbe foglalásához hasonlóan kell a szálastakar- mány-termesztést is megoldani. Ezért a kereskedők, gépgyártók jobban figyeljenek oda, mit kér a mezőgazdaság. A silókukorica betaltarításához például már az idén kellenének a soros betakarítok, a kaszálóadapterek kidolgozását meg kell gyorsítani olyan irányban, hogy a meglévő SZK kombájnokhoz jól illeszkedjenek. A szálastakarmány-termesztés pillanatnyilag a legtöbb élő • munkát igényli. A szálas levágásától amíg az állat élé kerül öt-hat kézi munka is Szükséges: rakodtatás, aprítás, szárítás, adagolás műveleteihez nincs megfelelő gép- A takarmánytermesztők és -felhasználók gondja, hogy a termésátlagok igen alacsonyak, a réti széna 10—11, a pillangósok 30, a lucemaszéna 40—50 mázsás hektáronkénti terméseredménye kevés, ezt különösen érzékelik Dalmandon, ahol a lucemaszéna termésátlaga meghaladta már a kilencven mázsát, száraz állapotban számítva. a napraforgó-csalamádé és a csalamádé viszont zöld állapotban csak a 200—220 mázsás átlagot éri eL Jupiter állítólag isten volt, de ez nem biztos. Biztos viszont, hogy léteznek hatalmas fényerejű lámpák, melyeket a filmesek használnak és a köztudatban az előbb említett isten nevét viselik. Tegnap Szekszárdon a mezőgazdaságinak is nevezett bolt vásárlói csodálhatták az ilyen kivilágítást. Szálkái Sándor — a „Ki van a tojásban” rendezője — dokumentumfilmet forgatott itt, és egyebütt. Az egyebütt kifejezésre érdemes néhány szót vesztegetni. A lengyeli mezőgazdasági szakközépiskola vezetőinek jóvoltából másfél-két éve írást szenteltünk annak, hogy kiből, mi lesz: amikor kikerül a megye egyik legszebb műemlék épületéből és a védett parkból. Természetesen nem tájképi szépségek élvezetére jön ide. Szakmát akar tanulni és az iskola (messze hivatalos kötelmein túlterjedő) szép teljesítőié, nye volt, amit az igazgatói irodában papírra fektetve lát, tunk. Az, hogy az iskolából való távozásuk után is nyomon követik volt növenA szálas takarmány szárításához, granulálásához pillanatnyilag igen sokfajta gépet használnak, ezekhez alkatrészt biztosítani nehéz. Horváth László elmondotta, hogy hazánkban 1973-ban 267 szárító volt üzemben, a megyében ebbői csak tizenkettő. Az MMG ezért elhatározta, hogy licencvásárlás révén fog a szárítók nagyobb ütemű gyártásához. Jelenleg készítenek már egy olyan berendezést, amely óránként 4400 kg vizet tud a növényből elpárologtatni. és mintegy húsz mázsa száraz anyagot tud kibocsátani. A dán Atlas-cég nagy szárítóját akarják sorozatban gyártani, ennek egyik példánya BogyiszLón működik. Egy ettől még nagyobb teljesítményű gépet is terveznek üzembe állítana, illetve majd sorozatban' gyártani a kísérletek, próbaüzemelések. vizsgálatok után. Ez a berendezés már csak 750 kilókalóriát használ fel egy kiló víz élpárologtatására. A szálastakarmány-termesz- tés sok-sok gondja került terítékre a dalmandi tanácskozáson. A Magyar Agrártudományi Egyesület és az AGROKER szervezete bemutató-tanácskozás minden bizonnyal ráirányította a mezőgazdasági gépgyártókat, a kereskedelmet a termelő gazdaságokra — abban lehet bízni, hogy a jövőben inkább figyelembe veezik a gazdaságok igényét, óhaját. Végeredményben a gépet mégiscsak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok használják, nem mindegy azonban a népgazdaságnak, hogyan, milyen hatásfokkal, eredménnyel. A lucernaágazat tiszta bevétele egy hektáron, az ország egyik legjobb gazdaságában, Dalmandon, 5379 forint volt az elmúlt évben, ugyanakkor a búzaágazat 6067 forintot könyvelhetett el. Képzelhető a szá- lastakarmány-helyzet ezek után egy gyengébb gazdaságban. És ebből indulva a feladatok ösz- szegezése js indokolt: rendszerbe kell foglalni a gzálastakar- mány-termesztést, -felhasználást. dékeik pályafutását. Szakmunkásnak tanultak, mező- gazdasági szakmunkásnak — mi lett belőlük? Akkori cikkünk nem tárt fel napsugarasnak minősíthe. tő adatokat. Próbáltunk böl- cseikedni és okokat keresni. Csak részben sikerült. Okok között szerepelt az is; hogy az iskola tanulói (sok tízezres nagyságrendű állami támogatás tudva-tudatlan tudomásul vétele mellett) azért jöttek ide, mert ... — mondták nekik. Mondta a kedves szülő, mondta a termelőszövetkezet elnöke és talán még sokan mások. A kedves szülő azért, mert „oskolát” akart végeztetni gyerekével. A termelőszövetkezet elnöke, mert betű szerint ugyan tudomásul vette a beiskolázásra vonatkozó rendelkezéseket, de arra már esetleg nem gondolt, hogy a visszatérőnek munkát — méghozzá szakképzettségének megfelelő munkát — kellene biztosítani Időközben történhettek akár üzemágvál- tozások is, módosulhatott a Tolnai siker Tambovban A tambovi képtárban két hónapon át volt látható a „Tolna megye élő népművészete" című Idállítás. A nagy gonddal kiválasztott anyagot először tavaly ősszel a szekszárdi, majd — a budapesti XII. kerületi úttörőházban — a fővárosi közönség láthatta, A díszítőművészet iránt fogékony szovjet közönség a. népművészet hat Tolna megyei mesterének, három népi iparművésznek és több díszítőművészeti szakkör vezetőjének munkáiban gyönyörködhetett. A hímzéseketj szőtteseket, kerámiákat, fa. rágásokat tízezernél több érdeklődő tekintette meg; a kiállítás idején kilencven tár-, latvezetésre is sor került. Testvérmegyénk lapja, ff Tambovszkaja Pravda három cikkben foglalkozott a kiállítással; laptársunk képet is közölt Steig István szekszárdi fazekasnak, a népművészet mesterének munkáiból; sár. közi őokályról, korsóról, tányérról. A kiállításon bemutatott alkotásokról szintén elismerően írt a Komszomolsz- kaja Znamja című lap. Utazó együttesek A megye! művelődési központ művészeti együttesei előtt szép feladatok állnak a nyáron: messzi országokban képviselik nemcsak a megyét, de Magyarországot is. A szekszárdi néptáncegyüttes július 24-én három hetes turnéra indul Francia- országba és Olaszországba. A Francia Kommunista Párt meghívására vesznek részt a 39. nizzai nemeztközi folklórfesztiválon, Bemutatkoznak az olaszországi Roginone folklórfesztiválján is. A szekszárdi fúvószenekar augusztusban egy hétre Drezdába utazik vendégszereplésre. Fellépnek Pillnitz* ben is. A pedagóguskórus és a szekszárdi néptáncegyüttes meghívást kapott Lipcsébe, hogy vegyen részt szeptemberben az NDK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi műsorokban. Egy hét alatt hat fellépésük lesz. termelési struktúra. De nem módosultak a fiatalok, akikről az előbb említett Szálkái Sándor azért forgat filmet, mert .... : : . és most ne mondjuk végig! Azért; mert a téma „rázós”. Azért, mert közérdekű. Azért is, mert egy tizenegy tagú osztályból kivétel nélkül mindenki szívesen állt rendelkezésére, pontosabban fogalmazva segítségére. A tizenegy tagú osztályból a „plusz egy fő” maradt abban a szakmában, amit Lengyelben (kiválóan képzett, segítőkész pedagógusok jóvoltából) elsajátított. A film, ami húszperces lesz, éppúgy szól majd a „plusz egy főről”, mint a többiekről, akiknek a maguk szempontjából természetesen teljesen igjazuk van. hogy elmentek . . . Hova? Oda, ahol majd meglátjuk őket abból a filmből, melynek néhány méterét tegnap Szekszárdon vették fel, jupiter- lámpa fényénél, egy boltban. A boltban egyébként az árusítás nem szünetelt. ORDAS PÁLKOVÁCS JENŐ Jupiterlámpa a boltban: 10 — 1 ....miért?
