Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

4 * ß i TOLNÁ MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■ ■■■ ........ » TOM BAT 197« jón. 15. XXIV. évi. 138. sióm, ARA! 0;90 Fi Választási nagygyűlés Moszkvában A munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség szövetsége erős és megbonthatatlan Leonyid Brezsnye v, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára pénteken a Kreml kong­resszusi palotájában találkozott választóival. Brezsnyev Moszkva Bauman választókerületé­nek jelöltje a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának szövetségi tanácsába. A vasárnap sorra kerülő legfelsőbb tanácsi választások előkészületeinek jegyében szerdán Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Miniszterta- náésának elnöke, csütörtökön pedig Nyikolaj Podgornij a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke találkozott választóival a moszkvai Nagy Színházban. A Szovjetunió-szerte meg­tartották a választási gyűléseket, amelyeken a választópolgárok nagyfokú aktivitásról tet­tek tanúbizonyságot. Az egész ország lelkes hangulatban készül a szavazásra. Moszkva ünnepi díszben várja a vasárnapi választá­sokat. A szovjet főváros utcáit vörös zászlók, hatalmas választási transzparensek és fel­hívások ékesítik. Feltűnő helyen, díszes for­mában kifüggesztették az SZKP Központi Bizottságának választási felhívását, amely rögzíti a kommunisták és a pártonkívüliek választási blokkjának programját, valamint a képviselőjelöltek tevékenységét és rövid élet­rajzát ismertető falragaszokat. Norvég szakszervezeti vezeti Szekszárdon Tegnap Szekszárdra látoga­tott a norvég közalkalmazot­tak szakszervezetének Thor- vaJd Karlsen főtitkár vezeté­sével hazánkban tartózkodó küldöttsége. A vendégeket el­kísérte megyénkbe Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Szekszárdon Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára és Bar- tha Kálmán, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének MB titkára köszöntötte a küldött­séget. Délelőtt Szabópál An­tal, Tolna megye Tanácsának elnöke fogadta a norvég szak- szervezeti vezetőket. Tájékoz­tatta őket a megye társadal­mi ; gazdasági életerők, a szak­szervezet és az állami szer­vek között kialakult együtt­működésről. Ismertette a me­gye iparának és mezőgazda­ságának fejlesztési terveit. . A megyei tanácsról a ven­dégek a Szekszárdi Állami Gazdaságba mentek. Itt Bal­ia Antal igazgató látta ven­dégül a szakszervezeti veze­tőket, Elmondta, milyen ter­vek, elképzelések alapján fej. lesztik a mezőgazdaságnak ezt a nagy üzemét. A tájékozta­tó után a vendégek megte­kintették a szőlészetben a te­lepítési munkákat. Brezsnyev választási beszéde J Simoniornyán tanácskoztak képviselőink Leonyid Brezsnyev választá­si beszédében kijelentette, hogy az SZKP folytatja har­cát a Szovjetunió erejének szilárdításáért, a kommuniz. mus újabb győzelmeinek ne­vében, a világbéke nevében, minden egyes szovjet ember javára. „Ebben a néhány egyszerű szóban a Kommu­nista Párt tevékenységének legmélyebb értelme és cél­Az MSZMP megyei végre-’ hajtó bizottsága a közelmúlt­ban tárgyalta a Tolna megyei ipari szövetkezetek gazdálko­dását, fejlesztésének lehetősé­geit, ezzel kapcsolatban a la­kossági szolgáltatás helyzetén A vb határozata értelmében a megyei bizottság gazdaságpoli­tikai osztálya tegnap értekez­letre hívta össze az ipari szö­vetkezetek elnökeit, párttitká­rait, hogy a témával kapcso­latban részletes tájékoztatót adjon az érintett vezetőknek, ugyanakkor meghallja véle­ményüket az ipari szövetkeze­tek gazdálkodásáról, helyzeté­ről. Bucsl Elek, a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője mondott vi­taindítót. Hangsúlyozta: A me­gye ipari szövetkezetei jelen­tős szerepet töltenek be me­gyénk gazdasági életében, hisz az ipari termelés egynegyedét, a javító szolgáltatás hatvan százalékát adják, az iparban foglalkoztatottak 27 százaléka dolgozik ipari szövetkezetek­ben. Az ipari szövetkezetek különösen a harmadik ötéves tervidőszakban fejlődtek, je­len tervidőszakban pedig az intenzív fejlődés a jellemző. A szolgáltatások színvonalának növelése mellett árutermelés­sel is foglalkoznak, ugyanak­kor az exportmunka mennyi­sége évről évre emelkedik. A termelés technikai, műszaki színvonalának emelése, az élő­munka hatékonyabb kihaszná­lása szintén ezekben az évek­ben kezdődött. A negyedik ötéves terv eddig eltelt szakaszában az ja foglaltatik” — mondot­ta. Leonyid Brezsnyev a többi közt hangsúlyozta, i hogy az SZKP XXIV. kongresszusán a dolgozók jólétének emelésére meghirdetett irányvonal „konk­rétan érzékelhető tettekben ölt testet. Az. ötéves terv (1971—1975.) négy éve alatt csupán az életszínvonal eme­lésére az állam másfélszer többet fordít, mint az előző ide vonatkozó párt- és kor­mányhatározatok szelle­mében munkálkodnak, ki­egészítik a nagyipart a megye ipari szövetkezetei is. A szövetkezetek három év alatt, 1973-ra 39 százalékos termelésfelfutást értek el, a növekedés üteme meghaladta a negyedik ötéves tervidőszak­ra előírt ütemet, ami egyrészt a kedvező gazdasági körül­mények hatása, másrészt a szövetkezetek vezetőségeinél tapasztalható újkeresés, élénk­ség következménye. A terme­lésfelfutás minimális létszám- emelkedéssel történt, ez szin­tén azt bizonyítja, hogy a gaz­dasági és pártszervek vezetői tudják, mi módon kell végre­hajtani a párt- és kormány­határozatokat, a szövetkezetek saját terveit Bucsi elvtárs részletesen ér­tékelte a vb-anyag alapján a szövetkezetek lakossági szol­gáltatási tevékenységét. Bár évről évre nő a szolgáltatások forintértéke, ez azonban még nem jelenti, hogy a lakossági igényeket minden vonatkozás­ban kielégítettnek mondhat­juk. Az építőipari karbantar­tás, a személyes szolgáltatás területén kell a jövőben na­gyobb mértékkel előrelépni. A szövetkezetek szolgálta­tási színvonalának emel­kedése meghaladja az or­szágos mértéket, mégis kí­vánatos, hogy megyénkben, különösen falun, nagyobb községekben tökéletesítsük ötéves tervidőszakban. Az említett időszakban 47 mil­lió munkás és alkalmazott bé­re emelkedett vagy emelke­dik. A nyugdíjak, az ösztön­díjak és segélyek növelésével 30 millió ember bevé­telei gyarapodnak." „Sokat tettünk a lakásvi­szonyok megjavítása érdeké­ben. Négy év alatt több mint 45 millió az új lakástulajdo­nos — ilyenül: országunkban a fejlődési arányok " —mon­dotta. a személyi és más jellegű szolgáltatások mértékét, színvonalát. A megye szövetkezeti ipará­ban a gazdasági fejlődéssel együtt emelkedett a vezetés színvonala is — állapította meg a párt végrehajtó bizottsága. Szükséges azonban, hogy a középvezetők képzése nagyobb mélységben történjen. Az ipari szövetkezetek össz- tevékenysége megfelel a párt gazdaságpolitikájának, terme­lésük, gazdálkodásuk megfelelő ütemben nő és jó irányban ha­lad — állapította meg a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője a vb állásfoglalása alap­ján. A vita során elsőként Szalai Lajos, a Paksi Építőipari Szö­vetkezet elnöke mondott véle­ményt: a megye ipari szövet­kezeteitől sokat várnak, azon­ban kevésnek tartja azt a tá­mogatást, ‘amit kapnak a ter­melésszerkezet korszerűsítésé­re, új gépek, berendezések vá­sárlására. A szövetkezeteknek igen kevés összeg áll rendelke­zésre gép, technológia, stb. megvásárlására. Elmondotta a paksi elnök, hogy a nagy épít­kezés egyre több emberüket csábítja el, s félő, hogy lét­számhiány miatt fontos közsé­gi szolgáltatásokat nem tudnak majd kielégíteni. Ezért kérte a pártbizottságot, hogy segít­sen a létszámvándorlás meg­állításában. (Természetesen a munkások ilyen munkahely- változását nem lehet, s a párt- bizottság nem is fogja admi­nisztratív, vagy más módon megakadályozni.) Sokkal jár­országgyíííési Simontomyán tartotta teg­nap ülését az országgyűlési képviselők Tolna megyei cso­portja, Daradics Ferencnek, a képviselőcsoport vezetőjének elnökletével. A nagyközségi tanácsházán a tanácskozás résztvevőit — köztük K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna me­hatóbb út, az amit Keserű Já­nos (Kövendi S. Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet elnöke) mondott: A munkahelyi körül­mények javítása, a tökélete­sebb szociális és kulturális el­látás a fontos lépés az ipari szövetkezetekben, miután a ter­melés korszerűsítése már majd mindenütt megtörtént. Gycrő András (KISZÖV-el- nök) annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ipari szövetkezeteknek kell a lakos­sági igények „felé menni”, va­lóságos piackutatással, hogy hol milyen igények kielégíté­sét kéri a lakosság. „A szövetkezelek nem ön­célú társulások — állapí­totta meg —, hanem a népgazdaság egészébe be­illeszkedő gazdasági egysé­gek, ahol fontos feladat vár rájuk, a lakossági szolgál­tatás kiegészítésében, Ille­tőleg a nagyipar hagyta hézagok, űrök kitöltésé­ben.” Hegedűs József (BONY ISZ) mint párttitkór mondotta: A párt és szakmai vezetés együtt­működése, a partneri viszony mindkét félen múlik. Hajlan­dóságot kell mutatni az együtt­működésre, a viták pedig ad­dig tartsanak, amíg közös ne­vezőre nem jutnak. Ha ez meg­van, akkor már az egységes végrehajtáson kell munkálkod­ni a pártszervezetnek, a tit­kárnak, az elnöknek és a szö­vetkezet más gazdasági veze­tőinek is. (Folytatás a 3. oldalon.) gyei Bizottságának első titká­rát és Csajbók Kálmánt, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkárát — a házi­gazdák és a nagyközség nevé­ben Csapó Jánosné ország­gyűlési képviselő, a Simontor- nyai Bőrgyár főművezetője kö­szöntötte, majd Daradics Fe­renc a miniszteri tájékoztatók­ról és a parlamenti bizottsá­gok munkájáról számolt be. Ribling Ferenc, a Tolna me-’ gyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője a megyei tanács és a tanácsok költség- vetési helyzetéről tájékoztatta a megye képviselőit. Egyebek közt elmondotta, hogy a megye valamivel túlteljesítette az el­múlt évi költségvetési bevételi előirányzatát, s a feladatok megvalósításáról adhatnak szá­mot a kiadási előirányzatok teljesítésének tükrében is. Dr. Kelemen Sándor, a megyei ta­nács vb. ipari osztályának ve­zetője Tolna megye könnyű­iparának fejlődéséről, helyze­téről és fejlesztésének lehető­ségeiről számolt be, s ehhez kapcsolódott dr. Ambrus Atti­lának, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya munkatársának a munkaerő- helyzettel összefüggő kiegészí­tő tájékoztatója. Mindkét na­pirend megtárgyalásán felszó­lalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. A vita során Bolvári Józsefné, Csapó Jánosné, Dániel Mária, Daradics Ferenc, Fülöp Lász­ló, Szászi Gábor, Széles István országgyűlési képviselők, illet­ve Csaj bók Kálmán megyei népfronttitkár tettek fel kér­déseket, mondták el észrevéte­lüket, javaslatukat. Ezt köve­tően Botos János, a nagyköz­ségi közös tanács elnöke is­mertette Simontornya község­fejlesztési, gazdasági, oktatási és kulturális helyzetét, ered­ményeit és megoldásra váró problémáit. Befejezésül, a kép­viselőcsoport Csapó Jánosné kalauzolásával felkereste a Si- montornyai Bőrgyárat. Az esz­mecserén részt vett Szabó Sán­dor, az üzem MSZMP csúcs- titkára is. A képviselőket Ha­las Kálmán főmérnök tájékoz­tatta a kiemelkedő népgazda­sági beruházásról. A tanács­kozás a Sió menti gyáróriás megtekintésével fejeződött b«. Az Ipari szövetkezetek jelentős szerepet töltenek be megyénk gazdasági életében

Next

/
Thumbnails
Contents