Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-14 / 137. szám
T I Néhány szekszárdi tapasztalat a káder- és személyzeti munkáról A SZEKSZÁRDI VÁROSI PÁRT ALAPSZERVEZETEKBEN ebben az időszakban rendkívül fontos taggyűlésekre kerül sor. Az alapszervezeteknek eddig mintegy egyhar- mada már megtárgyalta a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatát a káder- és személyzeti munkáról, mindenekelőtt a vállalati, hivatali, intézményi, iskolai tevékenység vetületében, a többi alapszervezetben ezután tárgyalnak erről a kérdésről. Általános következtetéseket levonni még korai lenne, azonban hasznosnak tűnik emlékeztetni a városi pártbizottság ezzel a témával foglalkozó ülésének néhány megállapítására, valamint közelebbről vizsgálni egy alapszervezet taggyűlését, ahol a vállalati káder- és személyzeti munkát tárgyalták. Szekszárdim az alapszervezetek véleményezési listáján 1300 vezető beosztású dolgozó szerepel. Érthetően fontos kérdésként szerepelt azon a pártbizottsági ülésen, amely a városban folyó káder- és személyzeti munka tapasztalataival és a tennivalókkal foglalkozott. A pártbizottsági ülés beszámolója — ezt alátámasztották a hozzászólások, és az eddigi taggyűlések tapasztalatai is_— hangsúlyozta, hogy a vezetőkkel szemben növelni kell a követelményeket, mert az élet egyre magasabb mércéket állít az emberek, különösen a vezető beosztásban lévők- elé. ’Sok szó esett az úgynevezett hármas követelményről. Megállapította a pártbizottsági ülés, hogy a vezető beosztásúak döntő többsége mind a politikai alkalmasságot, mind a szakmai képzettséget, mind pedig a vezetői készséget tekintve. megfelel a követelményeknek. Elenyésző azok száma. akik gondot jelentenek. Sajnos találkozni olyan vezetőkkel, akik nem fogadják el a bírálatot — különösen ha az „alulról” jön —, mások megtorolják a kritikát, ha kifinomult módszerekkel is, megint mások semmibe veszik az üzemi demokráciát. Velük szemben messzemenően alkalmazni kell a bírálat eszközét, amennyiben ez nem elég, a leváltásuktól sem szabad visz- szariadni. AZ EDDIG LEZAJLOTT TAGGYŰLÉSEK úgyszólván mindegyikén, de már - a pártbizottsági ülésen is kiemelten került szóba a nők és a fiatalok vezető funkcióba állításának ügye. Szekszárdon pillanatnyilag a helyzet biztatónak mondhaíó. A városban lévő munkahelyeken 8300 nő dolgozik. Hat százalékuk vezető beosztásban van, zömmel középvezetők. Tizennyolc százalékuk állami vagy szakmai tanulmányokat folytat, harminc százalékuk párt- és tö- megszervezeti oktatás keretében tanul, ideértve a felső és középszintű oktatást is, végül tizenöt százalék végez aktív párt- és társadalmi munkát. Jelentős előrelépés történt a nők vezető funkcióba állításánál, noha az eredmény még mindig nem ad okot megelégedettségre. Ugyanez mondható el a fiatalokról is, azzal megtoldva. hogy az ütem fokozása elengedhetetlen. Ami a vezetők képzettségét illeti, néhány számadat ismertetése kívánatosnak látszik. A vezető állásúak, pontosabban azok politikai végzettsége, akik a pártbizottság hatáskörébe tartoznak, kielégítő képet mulat, A városi tanács vezető kádereinek 72, a tömegszervezeti vezetők 80 százaléka végzett . felső- vagy középfokú politikai iskolát. A gazdasági vezetőknél ez az arány 54 százalék. Jelenleg 33 fő esti egyetemen, illetve szakosítón tanul. Felsőfokú állami iskolai végzettsége a vezetők több mint 51 százalékénak van. Visszatérve a nők arányára: első számú vezető nő Szekszárdon tíz van, vezetőhelyettes pedig 39. Az osztályvezető nők száma 113. A pártbizottsági ülés teljes bizonyossággal állapíthatta meg azt, hogy a vezetők döntő többsége megfelel a kívánalmaknak. Egy nagyon elenyésző kisebbségnél azonban jelentkeznek problémák Ezek közül kiemelnénk a következőket: a csoportérdek előtérbe helyezése az össztársadalmi érdekkel szemben, az önzés, az anyagiasság és a hatalommal való visszaélés. A pártbizottsági ülés megfelelő határozatokat hozott a hibák felszámolására, s megállapította, ha szükséges, azoknak leváltásától sem kell visszariadni, akik hibáiktól képtelenek megszabadulni. Lényegében a pártbizottsági ülés megállapításait tükrözte a gabonafelvásárló vállalat pártalapszervezetének taggyűlése is. Évenként egy alkalommal vezetőségi ülésen és taggyűlésen tárgyalták a kádermunka tapasztalatait és a kapcsolatos feladatokat. A káder- és személyzeti munka, a felsőbb pártszervék határozatai és az alapszervezeti tevékenység következetessége eredményeként az utóbbi években jelentősen javult. A különböző vezető funkciók többségében a hármas követelménynek megfelelő emberek dolgoznak. Az utóbbi években nőtt a közép- és felsőfokú politikai végzettséggel rendelkező vezetők száma. A négy első számú vezető elvégezte, illetve végzi az estj egyetemet, az osztály- vezetők, egységvezetők és osztályvezető-helyettesek közül hatan elvégezték, hárman most végzik az esti egvetemet, illetve tanulnak a szakosítón. A csoportvezetők és a fontosabb beosztásban lévő dolgozók közül 83 dolgozó végezte ei a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolát, jelenleg tizennyolcán tanulnak itt. Az arány igen kedvezőnek mondható. A KEDVEZŐ ARÁNY MELLETT azt azonban kénytelen volt megállapítani a taggyűlés. hogy néhányam elzárkóznak a politikai művelődés elől, éppen azok közül, akik számára pedig az eszmei felkészültség elengedhetetlen. hogy vezetői feladatuknak meg tudjanak felelni. Feltétlenül helyesnek kell értékelni a taggyűlési beszámolónak azt a megállapítását, hogy a szakmai felkészültség, a hozzáértés elbírálásánál figyelembe kell venni a gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokat. Ennek a megállapításnak viszont csak az ad fedezetet, hogy a gabonafelvásárló vállalatnál, a hatáskörbe tartozó vezetők közül heten rendelkeznek felsőfokú állami iskolai végzettséggel és a pártszervezet fontos feladatának tartja a vezető beosztású dolgozók szervezett és folyamatos továbbképzését. A beszámoló és a taggyűlés a véleményezési jogkörbe tartozó vezető beosztásban dolgozók döntő többségénél olyan megállapítást tett. hogy távlatokban is alkalmasak feladatuk ellátására. Ugyanakkor azt sem titkolta, hogy néhá- nyan nem képesek ellátni feladatukat, tehát a káderutánpótlás terén -kad tennivalója a párt- és gazdasági vezetésnek. A TANULSÁG MIATT és a helyes következtetések levonása érdekében mondjuk el az idézett vállalatra hivatkozva, hogy a gyakorlat helyesnek igazolta azt a politikát, miszerint a párttisztség kivételével minden funkciót betölthet pár- tonkívüli is. Viszont körükben hatványozottan jelentkezik idegenkedés a politikai munkával és a politikai továbbképzéssel szemben. Nemegyszer találkozni azzal a szemlélettel, hogy csak a szakmai tudás a fontos, a politikai műveltség elhanyagolható. Feltétlenül kiemelten kell szólni a gabonafelvásárló vállalat taggyűlésének egy témájáról. Nevezetesen arról, hogy a vállalatnál egyértelmű törekvés a kádermunka demokratizmusának erősítése. Úgy ítélte meg a taggyűlés, hogy helyes a vezetők beállítása, véleményezése, minősítése előtt széles körből, a dolgozó kollektíváktól. a beosztottaktól információkat gyűjteni. Egyébként a pártvezetőség olyan tapasztalatokat szerzett és a taggyűlés is ilyen értelmű megállapítást tett. hogy a bírálatokért ha általában nem is lelkesednek a megkritizált vezetők, de többségük levonja a megfelelő tanulságot, igyekszik javítani munkáján, addi- gi magatartásán változtatni. A táborozás — népszokás. A néprajzosok. ezzel ugyan aligha értenek egyet, de az idegenforgalmi szakemberek annál inkább. Világszerte. Ha valaki éppen gúnyolódó kedvében van, akkor élceket is faraghat a városlakóról, aki kimegy „a természet lágy ölére'1 és lakókocsit vonszol gépjárműve mögött, gázpalack, hordozható tv, magnó, hűtő- szekrény és az abban hűtött sörökkel együtt. Tehát kiviszi azt az életformát, ami elől menekülni akar, oda. ahová menekül. Az előbbiek helyességét bárki igazolhatja, aki valaha is végigbotladozott valamelyik balatoni kemping sátor- kötelei között és csodálkozott azon, hogy ki-ki miért kíván úgy „egyedül” lenni, hogy szomszédját lobban Malija horkolni, mint bármely panelház lakója. Mi azonban nem itt tartunk (Balatonunk sincs, csak Domborink). sőt alig valamivel ezelőtt egyáltalán semmink sém volt: — Domborink sem. Ha az újságíró dr. Bercsényi Vincével, a Tolna Tourist néven fokozatosan bevezetődő megyei idegenforgalmi hivatal vezetőjével beszélget, akkor rádöbben arra is; hogy kempingünk sincs. I A kemping különböző jogszabályokban lefektetett kötelmeknek keli hogy megfeleljen. Akik tíz éve Domboriban még teheneket láttak legelni, a mai látványtól azt vélhetnék, hogy kemping van előttük. — Első osztályú nyaralóházak csupán, — mondja dr. Bercsényi Vince. — Aligha valószínű azonban, hogy az elnevezés a fontos-e. Sokkal* inkább az emberi igények kielégítése fontos, táborozási, vagy ehhez hasonlatos keretek között. Úgy vélem, hogy a vízparti helyeké a jövő. — Tehát beszéljünk Dombo- riról • — Beszéljünk! 1969-ben 1970 vendégéjszakát töltöttek itt. 1970-ben 2936-ot, a következő évben 3030-at. Aztán jött a tiszai árvíz, amikor az jdegenA KÁDERUTÁNPÓTLÁS, új emberek, nők és fiatalok vezető tisztségbe állítása kiemelten szerepelt a taggyűlési beszámolóban. Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy az utánpótlást nem minden esetben célszerű kívülről megoldani. általában helyesebb, ha a vállalat saját dolgozóiból neveli ki a majdani vezetőket. Idézet a beszámolóból: „A vezető beosztásúak megítélésénél érvényt kell szerezni annak, hogy akkor jó egy vezető, ha mellette minél több vezetésre alkalmas munkatárs nevelődik, fejlődik.” Ami a speciálisan vállalati kérdéseket és feladatokat illeti. e cikk keretében nem szükséges rájuk kitérni, a taggyűlés mind az eddigi eredmények továbbfejlesztése, mind a hiányosságok megszüntetése érdekében határozatokat hozott. A beszámoló, a taggyűlés vitája és a hozott határozatok arról tanúskodnak, hogy a gabonafelvásárlónál kiegyensúlyozott, céltudatos káder- és személyzeti munka folyik, ami annak eredménye, hogy munkájuk alapjának a Központi Bizottság, valamint a megyei és a városi pártbizottság kapcsolódó határozatait tekintik. — és koktélhajóról forgalmi hivatalok, érthető okból, szűkölködtek az autóbuszokban. 1972-ben az eredmény csak 2785 vendégéjszaka volt. Odáig egy 44 férőhelyes motelban, a következő esztendőben már két 98 férőhelyesben. Tavaly 5250 vendégéjszaka szerepelt a statisztikában, ami... — Nagyon szerény szám! — Természetesen. Igen! Csakhogy azzal is számolni kell, hogy Tolna megye — minden tájképi szépsége, vonzereje ellenére — idáig nem szerepelt az idegenforgalmilag „jegyzett’ tájegységek között. — Az idegen, maradjunk a szónál, „forog”. Ki az idegen? — Akinek egy tájegység új. Elsősorban a belföldi, bár külföldiekre vonatkozó adataink se rosszak. 1971: 540, 1972: 780, 1973: 1200 vendég- éjszaka. — Tavaly beszéltünk Domboriban egy elzászi társasággal. Azért jöttek ide, mert itt nyugton lehetnek. — Mások is. Az egyházas- rádóci iskola évek óta ide hozza táborozni gyerekeit. Josef Räder az NDK-beli Grosschö- nauból három esztendeje ide jár. Ugyanígy a drezdai Kurt May családja és Hauenschat- zerék. A budapesti Fehér família harmadik éve rendeli meg, már januárban, egy egész hónapra a 13-os szobát. — Fejlődés? — Lesz; Domboriban még két motellal bővítjük férőhelyeinket, mólót építünk, csó- nakázási és horgászási lehetőségeket biztosítunk. — A Szekszárd melletti kemping egyelőre nem tűnik túlságosan vonzónak..: — Talán! Ez az átvonuló forgalom megállítása érdekében készült és a 6-os út mellett Jugoszláviától Budapestig hasonló nincs. Tervek kerülnek elő. A Sió partján már készen van a kikötő. ahol július első hetétől kiköt és esti koktél-kirándulásokra viszi a vendégeket az Idegenforgalmi Hivatal „GeRossz időben is megy a munka Bonyhádon a KISZ felhívás Sára ebben az évben százhaté van fiatal jelentkezett építőé táborba. A résztvevők első — ötvenkilenc fős.— csoportja hétfőn látott munkához. Noha az időjárás kedvezőtlen, a vállalás teljesítése jól halad. Az Istók brigád egy főre jutó napi teljesítménye 63, a Kisz- ler brigádé 78, a Varsányi brigádé 98 forint. Az építőtábor résztvevői valóban közérdekű feladatok végrehajtás sán dolgoznak. A Perczel- kerten át telefonkábel fektetésében vesznek részt, a Vasvári Pál és a Dózsa György utcában a járda régi téglaburkolatát betonra cserélik, sportpályát építenek a Vörösmarty általános iskolában. Az ifjú- kommunisták ezen a n3'áror* tervük szerint kétszázezer forint értékű társadalmi munkával járulnak a nagyközségfejlődéséhez. Biizabemutató Búzabemutató volt kedden; szerdán és csütörtökön, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben. A meghívott! szakembereket különösen érdekelték azok a meghonosítási kísérletek, amelyeket Olaszországból, Törökországból, Franciaországból, Mexikóból hozatott különleges fajtákkal folytatnak. menc” hajója. A vendéglátóipari ellátást a Pannónia Vállalat biztosítja. — Koktél? Ez egy kissé borsos árúnak tűnő kifejezés. — Nem biztos! Az viszont biztos, hogy az ifjúság turizmusának elősegítése érdekében éppen Szekszárdon kempingben 30 forintért kulturált szállást tudunk biztosítani. — Szekszárd a megye székhelye, de ne.m a megye... — Valóban! Dombóvár tanácsát csak köszönet illeti azért, hogy a gunarasi fürdő mellett három hektárnyi közművesített telket bocsátott rendelkezésünkre, a jövőre belépő kemping és 50—55 férőhelyes motel céljaira. A kemping a leendő csónakázótóval határos lesz. — Bocsánat a kérdésért! Miből? — Saját erőből és a már rendelkezésünkre bocsátott ötvenszázalékos állami támogatás jóvoltából. — Szekszárd és Dombóvár, két város. Más lehetőség nincs? — 1971-ben a megyei tanács vb határozatot hozott, mely szerint a főbb áteresztő forgalmú utak mellett a községek kötelességüknek kellene hogy tartsák a haegfelelő táborhelyek kialakítását. — Hol történt ez meg? — Csak Dunaföldváron. Itt a „török-torony”, a termálfürdő és a horgászási lehetőségek szinte mindent kínálnak, ami idegenforgalmi szempontból csak hasznosítható lehet. A nagyközségi tanács érdeme, hogy élni igyekszik a lehetőségekkel. — Versenyezhetünk valaha is a Duna-kanyarrál ? — Soha! Nem is ez a cél. A cél egy idáig elhanyagolt idegenforgalmú megye megismertetése belfölddel és külfölddel egyaránt..-. — Fedezzük fel Magyarországot? — Mielőbb! De Tolna megyét is érdemes.i. Ordas Iván* . LETENYEI GYÖRGY Kempingekről beszélgettünk ♦
