Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71. I Nyúltáp — kontrával Ezúttal három hozzászólást közlünk. Az. első a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól érkezett. Mellékelték azt a levelet is, amit Jaksa Jánosnak, a Nagydorog és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felvásárlási osztálya vezetőjének küldtek. E levélben többek között a következőket írják: „Az 1973. VI. 11-én kötött adás-vételi szerződésünk értelmében önök a vállalatunknál ez év második negyedévére 200 mázsa nyúl- • tápot kötöttek le. Tornyai István — kajdacsi lakos — panaszára a Tolna megyei Népújság május 22-i számában megjelent nyilatkozatunk értelmében vállalatunk áprilisban a lekötött 150 mázsa nyúltáppal szemben 120, a májusra lekötött 200 mázsával szemben 35 mázsa nyúltápot szolgált ki. Mint már a fentiekből is kitűnik, az Önök által benyújtott igény túlhaladja a szerződésben előírt mennyiséget Vállalatunk nem ragaszkodik mereven a szerződésben vállalt kötelezettségéhez és ezért a havi megrendelést, mely kft-két hónapra 350 mázsa, minden észrevétel nélkül elfogadta. Tette ezt azért is, mert ismerjük a vevők részéről mutatkozó nyúltáp iránti keresletet Nem értünk egyet ä Népújságnak adott nyilatkozatnak azon részével, mely május havi kiszolgálásként 35 mázsát jelöl meg. Tételesen megvizsgáltuk az önök részére történt kiszolgálást nagydorogi keverőüzemünknél. Megállapítottuk, hogy május 22-ig 205 mázsa tápot szolgáltunk ki. A fenti adatok bizonyítják, hogy vállalatunk a havi igény figyelembevételével dekádonként 66 mázsát tartozott volna kiszolgálni. Ezzel szemben a teljes havi igényüket a fent jelzett időpontra teljes egészében biztosította. Kérjük, hogy a nyilatkozatát a fentiek ismeretében helyesbíteni szíveskedjék.” Jaksa János, a Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetője szerkesztőségünknek küldött levelében ezt válaszolta: „Tornyai István kajdacsi nyúltenyésztő panaszával kapcsolatos tájékoztatásom a május 22-i Népújság ön kérdez — Mi válaszolunk rovatában jelent meg. Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a május hónapra leszerződött 200 mázsa nyúltáppal szemben 213,50 mázsát biztosított nyúltenyésztőink részére. A hónap második felében minden igényt ki tudtunk elégíteni. A Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat illetékes dolgozójától tájékoztatást kaptam, hogy a nyúltáp termelését növelték, így a szövetkezetünk keretében működő nyúltenyésztő társulások igényét a későbbiek során biztosítani tudják. Meg kívánom jegyezni; hogy az elmúlt évhez viszonyítva a nyúltápigény ugrásszerűen megemelkedett, ilyen nagy keresletre még mi sem számítottunk. 1973. első öt hónapjában 237 mázsa, 1974 ugyanezen időszakában pedig 586 mázsa nyúltápot értékesítettünk. Bízva a folyamatos ellátásban, ezúton szeretném tolmácsolni nyúlte- nyésztpink köszönetét.” Akkor másutt miért áll meg? Koponya Györgyné Szekszárd, Kilián u. 18. szám alatti olvasónk buszügyben kért szót: „Néhány héttel ezelőtt az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban foglalkoztak egy olvasótársam kérdésével: miért nem áll meg Szekszárdon, az Újvárosban a délutánonként Pécsről Szek- szárdra közlekedő autóbusz? A kérdésre, ha jól emlékszem Hajnal elvtárs válaszolt. Válaszát úgy értettem, hogy az utasok érdekében sietnek a végállomásra, ezért nem áll meg minden megállóhelyen. De: Nagymányokon két helyen, Bonyhádon három helyen (Bonyhád-Felső, könyvesbolt, autóbuszállomás) megáll, és a bonyhádi autóbuszállomáson cigcrettaszünetnyi ideig vár is. (Ugyanígy délelőtt is. Újvárosból le kell menni Szekszárdon a végállomásra, de Bonyhádon kb. tíz percig áll a busz. Ha Újvárosban is megállna és Bonyhádon csak hét percet várna...) A járatokon általában olyan utasok is utaznak (öregek, gyerekes, terhes anyák) akiknek kényelmesebb lenne Újvárosban le- és felszállni. Én már néhány évvel ezelőtt érdeklődtem, és az akkori AKOV-ösök tájékoztatása szerint azért nem áll meg a busz, mert a Pécs—Szekszárd járatot a pécsi AKGV (Volán) üzemelteti, és ők így határoztak. Szerény véleményem szerint a pécsieknek is, a szekszárdiaknak is az utasok érdekét kell szem előtt tartani, és eszerint dönteni. Látszólag nem nagy probléma ez az egész, de végleges orvoslása sok embert kímélne meg az apróbb bosszúságoktól. Bizonyság e bosszúságra, hogy nem csak én írok ebben az ügyben.M Kiscsomag — külföldről Béres Ambrusné Nagyvej- ke, Fő u. 9. szóm alatti olvasónk irta: „25 éve járó- képtelen vagyok. Azt szeretném kérdezni, kaphatnék-e külföldön élő bátyámtól egy kétkilós csomagot vámmentesen, hisz engem senki sem segélyez, csak a férjem után kapok 156 forint házastársi pótlékot, az meg még a sok külföldi gyógyszerre sem elég.“ A kérdésre dr. Palotai József alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Tolna megyei Parancsnokságának parancsnoka válaszolt: — Postai kiscsomagnak azok a küldemények (csomag- és levélpostai küldemény) minősülnek, amelyek az egy kilóig terjedő súlyt nem haladják meg és amelyekben kisebb, ajándék jellegű, nagyobb értéket nem képviselő tárgyakat küldenek. Az egy postai kiscsomagban küldött tár. gyak összértéke — a feladó állam belkereskedelmi fogyasztói árában kifejezve — nem haladja meg az alábbi összegeket: — a Bolgár Népköztársaságban 30 leva, — a Csehszlovák Szocia1 ista Köztársaságban 300 korona, / — a Lengyel Népköztársaságban 500 zloty, — a Német Demokratikus Köztársaságban 30 márka, — a Szovjetunióban 30 rubel. Azok a postai kiscsoma- gok. melyekkel kapcsolatban megállapítható, hogy egy címzett részére ugyanattól a feladótól rendszeresen érkeznek, vámmentesen nem kezelhetők, mert fenti ok miatt az áruk kereskedelmi jelleget kapnak. Határidő, ó! Jancsid János Simontornya, Malom út 18. szám alatti olvasónk egy számára érthetetlen üggyel áll szemben: „1973. februárjában vásároltam egy magyar Gyártmányú gáztűzhelyet. A Gázqyár- tó- és Szolgáltató Vállalat 1973. II. félévére ígérte az üzembe helyezését. Nagy szükségünk lenne a mielőbbi bekapcsolásra, mivel családunk minden tagia három műszakban dolgozik, gyermekem pedia iskolás. Nem értem, .miből adódik a bekapcsolás. határidejének ekkora eltolódása ?" Nem csodáljuk, hogy Jancski János türelmét vesztette, hisz az ígéret és a levélírás között egy év telt el várakozással. Mosta következő választ kaptuk a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Tolna megyei Üzeme vezetőjétől, Kiss Páltól: — A Jancski János által beadott pébégáz-bekötési igényt ténylegesen 1973. IX. félévére igazoltuk vissza. Az év elején sajnos még nem ismertük a bekapcsolási keretszámunkat, és a várható keretszámnál kisebb lehetőséget kaptunk. Ezért néhány bekapcsolás áthúzódott 1974. első félévére. Ezek közé esett a tisztelt kérdező is. — Akiknek a bekötését a visszaigazolási időben nem tudtuk teljesíteni, azokat levélben értesítettük a várható eltolódásról. Jancski János pébégáz-bekötése jelenleg folyamatban van, az anyaggal elkészültünk. Két héten belül sor kerül a bekapcsolásra. Addig is kérjük a kérdező szíves elnézését és megértését. A vízmérőakna falvastagsága A választ Kiss Pál május 21 -én adta. Lehetséges, hogy Jancski Jánoséknál már működik a gáztűzhely. Az ő problémája megoldódott és reméljük, hogy nemcsak az övé. De Fata József kurdi olvasónk még mindig nem tudja — talán sokan mások sem — hogy milyennek kell lennie a vízmérőakna falvas- tagságának. Ő ezt írta: „Apósoméknál, Marosi Györgyöknél Szakályban bevezetik a vizet, ehhez csináltam nekik vízóraaknát. A helyi kútkezelő szerint ez nem felel meg, mivel nem 25-ös, mindössze 12-es a fala. Igy a vizet nem köti be. A Víz- és Csatornamű Vállalathoz ezzel az üggyel fordultam levélben április 7-én. Kurdon, ahol la- lakcm, saját családomnak is 12-es fallal készítettem az aknát és a vizet szó nélkül bekötötték. A méret tehát Kurdon így is megfelel. Hogy mitévő legyek, nem tudom, mert eddig a Víz- és Csatornamű Vállalattól válasz nem érkezett a levelemre. Az ügyet szeretném mihamarább rendezni, hogy a vízbekötés áldását apósomék is élvezhessék.“ A kérdésre Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója válaszolt: — Tolna megye Tanácsának 1/1971-es számú, a közműves vízellátásról szóló rendelete szerint a közműves vízellátásba bekapcsolt ingatlan vízellátó berendezéseit a mindenkor érvényes műszaki előírásoknak é6 szabványoknak megfelelően kell megépíteni. — A vízmérőaknák fal- vastagságára vonatkozó előírások szerint betonból készült akna esetében 15 centinek, a téglából falazott akna esetében 25 centi falvastagságot kell tartani. Az előírások külön tartalmazzák a különböző körülmények között (talajvíz, forgalom okozta terhelés stb.) szükséges műszaki adatokat, az elhelyezés és a megépítés módját. Ezek az előírások az üzemvezetőségeken és a vízművek kezelőinél megtalálhatók. — A házi vízbekötések, ezen belül a vízmérőaknák műszaki előírásait 1971. óta szigorúan betartja a vállalatunk, mert a korábbi időszakban a szabálytalanul épített vízmérőaknák miatt a vízórák megvédése és leolvashatósága sok esetben nem volt biztosítható. — A fentiek miatt a 12 centis falvastagsággal megépített vízmérőakna nem fogadható el, a vízbekötést csak az előírásoknak megfelelő vízmérőakna elkészítése után végezzük el. Válasz Szegedről Kiss Anna és Trázer Ágnes Bonyhád, Perczel Mór u. 46. szám alatti olvasóink kérdésével áprilisban már foglalkoztunk. Problémájuk lényege: kéthetenként utaznak haza Bonyhádról Bátaszékre. Azaz busszal Szekszárdra, onnan pedig a 14,35-kor induló vonattal Bátaszékre. A vonathoz jegyváltásra nincs idejük. Ha vonaton váltanak jegyet csatlakozó nélkül, akkor büntetést kell fizetniük. A 11. sz. Volán Vállalat már válaszolt a kérdésükre. ,Most a MÁV Szegedi Igazgatóságának válaszát közöljük: — Az ügyet megtárgyaltuk. Állásfoglalásunk a következő: a Szekszárd állomásról 14,35-kor induló (5244. sz.) vonathoz csatlakozó, és 30 percnél menetrend szerint kevesebb időközzel érkező távolsági Volán-járatokkal szállított utasokra az alábbiak érvényesek. Amennyiben a személypénztárnál nem váltják meg menetjegyeiket, úgy a vonaton az első jegy- vizsgálat alkalmával történő igénybejelentés mellett, valamint az érvényes csatlakozó Volán-menetjegy átadásával a jegyvizsgáló részükre a menetjegyeket pótdíj nélkül szolgáltatja ki. Az érdekelt dolgozóinkkal is közöltük állásfoglalásunkat — válaszolták a MÁV Szegedi Igazgatóságának illetékesei. Családi pótlék az anya jogán Két jogi probléma következik. Mindkettőre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszol. Az első kérdést Brunner Jánosné Tengelic, Óvoda u. 11. szám alatti olvasónk tette fel: „Férjem termelőszövetkezeti tag, én a napközis óvodában dajka vagyok. Kérhetem-e saját jogomon a családi pótlékot, mivel ez magasabb összeg lenne, mint a termelőszövetkezetben? Ha igen, mit kell tennem?” — A Szákszervezetek Országos Tanácsának 1973. évi december 23-án megjelent 4/1973. SZOT számú szabályzata 3. paragrafusa ekként rendelkezik: „Haaz együtt élő szülők mindketten jogosultak családi pótlékra, azt az apa jogán kell megállapítani. Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapítani abban az esetben, ha saját jogán magasabb családi pótlékra jogosult, mint amennyi az apát megilletné. Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapítani abban az esetben is. «ha az apa gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondoskodik.” — A családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait a SZOT társadalombiztosítási igazgatóságok, illetve a SZOT-szabályzatban meghatározott munkáltatók látják el. Javasoljuk, forduljanak kérelmükkel a Szak- szervezetek Társadalombiztosítási Igazgatóságához (Szekszárd, Mártírok tere 19.), nem tudjuk ugyanis, hogy melyikük munkahelye úgynevezett SZTK kifizető- hely és melyiküké nem az. Gyermekápolási táppénz Szabó Lászlóné Dombóvár, Balassi Bálint u. 18. szám alatti olvasónk kérdezte: „Van-e olyan rendelet, mely lehetővé tenné tízéves beteg gyermekem nyári gondozására táppénzre vételemet? Beteg gyermekem a nyári szünetben felügyelet nélkül marad, kétnaponként kell Budapestre injekciózásra vinni. Férjemmel, munkaviszonyunk mellett másnaponként a Pestre járást megoldani nem tudjuk évi szabadságunk terhére. Van-e arra lehetőségem hat éven túli gyermekem esetében, hogy betegségére való tekintettel táppénzre vegyenek?" — Az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban Kaj- tár Ferencné bonyhádi lakosnak adott válaszunkban részletesen foglalkoztunk a gyermekápolási táppénz- jogosultság kérdésével, tájékoztatást adtunk arról, hogy az anya vagy az egyedülálló apa beteg gyermekének ápolása idejére a gyermek hatéves koráig -°- szesülhet táppénzben. Tájékoztatásunkat itt csupán azzal egészítjük ki, hogy hat évnél idősebb gyermek ápolására csak egyetlen kivételes esetben jogosult a szülő táppénzre, nevezetesen gyermekápolási táppénzre jogosult az a dolgozó is, aki a kórház által otthoni gondozásra kiadott 14 évesnél fiatalabb vör- henybeteg hozzátartozójának ápolása miatt nem folytathatja foglalkozását. A táppénz ilyen esetben a kórházi ápolás befejezésétől 16 napig jár. —, A konkrét kérdésre azt kell közölnünk, nincs olyan jogszabály, amely Szabó Lászlónénak táppénz- jogosultságot biztosítana. Telefonszámaink : 129—01, 123—61. mi vmnszoLu *
