Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

4

f

NÉPÚJSÁG

A KAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA NEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

I20MSÁÍ

«74 jűn, 1. XXIV. évf. 126, s7Óm ARA! 0,90 Ft

Fehér Lajos vágta el a szalagot

Üzembe helyezték

a Sió-torkolati művet-■ •. #

Szekszárd kapcsolatba kerül a tengerekkel

Zászlódíszbe öltözött tegnap délelőttre a Cremend erdő szélén a közelmúltban elkészült Sió torkolati mű. Sok száz ember négyévi áldozatos munkája eredményeként, a több mint félévig tartó próbaüzemelés utánt ünnepélyes körülmények között átadták az ország legnagyobb hajózózsilipjét és az árvízkaput.

Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, K. Papp József, aZ MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Ott voltak a hatalmas építkezésen közreműködő vállalatok, intézmények vezetői, beosztott dolgozói.

Az átadási ünnepség délelőtt 11 órakor K. Papp, József megnyitó beszédével kezdődött, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács, valamint a Sió-torkolati mű létesítésében részt vett szervek -nevében köszöntötte a megjelenteket, külön is köszöntve Fehér Lajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, Dégen Imre államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, majd a következőket mondta (ünnepi megnyitójában;

— Igen nagy öröm számunkra, hogy a Dunántúl egyik legnagyobb vízgazdálkodási lé. tesítményét a Sió-torkolati művet üzembe helyezhetjük. Nem feladata a megnyitónak, hogy részlétesen elemezze a mű rendeltetését, az általa elért célo. kát, de mindenképpen megelégedéssel és örömmel állapi- tóm meg, hogy megyénk nagyon jelentős vízgazdálkodási létesítménnyel gazdagodott. A Sió-torkolati mű azonban nemcsak Tolna megye, hanem hatásterületének tágabb régiója számára is rendkívül nagy jelentőséggel bír.

— Á torkolati mű több mint 300 millió forintos beruházással megvalósított több célú Vízgazdálkodási létesítmény. Fő rendeltetése az árvízvédelem, melyet azzal tölt be. hogy a Duna magas, jeges árvizeit kirekeszti a Sióból, s ezáltal lényegesen lerövidíti a véden- dő töltések hosszát. Sokak —* és különösen a Tolna megyeiek — előtt emlékezetes az 1956- os jeges árvíz, amikor is Tolna megye területén több töltésszakadás veszélyeztette településeinket. létesítményeinket, óz emberi életet. Különösen kritikus helyzet alakult ki a Sió-töltések mentén, mert a Sió jobbpa^ti töltésének átszakadása egyet jelentett volna Szekszárd város jelentős részének és a Sárköz falvainak elöntésével. A torkolati mű ennek a veszélynek lényeges csökkentését célozza és mái" ez önmagában felbecsülhetetlen jelentőségű.

— Az árvízvédelem mellett azonban fontos szerepet tölt be a létesítmény a hajózási viszonyok megjavításában. & Balaton vízkészlet-gazdálkodásának jobbá tételében, lehetőséget teremt mezőgazdasági víz- hasznosítások. ipari és mezőgazdasági vízellátás • javítása száméra.

Tisztelt íüvtársak'

— Mind az előkészítés, a tervezés, mind a kivitelezés során állandóan figyelemmel kísértük a megvalósítás előrehaladását. s úgy ítéltük meg, hogy az ezekben részt vett szervek odaadó, lelkes és jó minőségű munkát végeztek. Különösen tiszteletre méltó az. hogy a megvalósítás közben felmerült nehézségek ellenére a mű a tervezett határidőre elkészült. Szeretnénk ezért a megyei szervek nevében már elöljáróban köszönetét mondani mindazoknak, akik a megvalósítás lehetőségét megteremtették, akik konkrétan közreműködtek a mű 1 év tesítésében. határidőre történő elkészítésében.

— A megye vezetése mindent ei fog követni annak érdekében. hogy a mű betöltse

> rendeltetését és feleljen meg annak a sokrétű célkitűzésnek, melyet a megvalósítás szándékolt,

K. Papp József megnyitó beszédét követően Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat vezérigazgatója jelentést tett Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és Dégen Imre államtitkárnak a -Sió-torkolati mű elkészültéről, illetve a próbaüzemelés sikeres befejezéséről és kérte az üzembe helyezés éngedélyezését.

Az OVIBER vezérigazgatójának jelentéstétele után Dégen Imre tartotta meg ünnepi beszédét. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elmondta, hogy a torkolati mű megépítésével százéves elképzelések váltak valóra. Már akkor megvolt a szándék, zsilipek segítségével szabályozni a Balaton vízszintjét, s a csatorna medrét záró kapukkal megfékezni a pusztító árvizeket. A tervek elkészítésénél — folytatta az államtitkár — levonták az 1956- os pusztító árvíz tanulságait. A partokat megerősítették, s a most átadásra .kerülő árvízkapuval végleg lehetetlenné tették, hogy a dunai árvíz íslduzzassza a Siót, s ezzel veszélyeztesse az azt környező településeket. termőföldeket.

Beszédének további részében elmondta Dégen Imre, hogy a torkolati mű átadásával lehetővé válik, hogy 1000—1500 tonna súlyú hajók is feljussanak Szekszárd határába, s ezzel a megyeszékhely közvetlen kapcsolatba kéjül a Dunán keresztül a tengerekkel, kis túlzással tehát elmondhatjuk, hogy Szekszárd tengeri kikötő lesz. Befejezésül az ünnepi szónok ismertette a torkolati műnek a vízgazdálkodás területén megnyilvánuló hasznát. Elmondta. hogy a zsilip segítségévei jelentős mértékben csökkenteni lehet azt a vízmennyiséget. melyet a csatorna hajózhatóvá tétele érdekében & Balatonból le kellett engedni. Ily módon a Balaton környékén lévő mezőgazdasági területeken sokkal több vizet használhatnak öntözésre, Emellett a feió két partján húzódó földekre a felduzzasztott Sióból lehet venni. a korszerű mezőgazdaságnak elengedhetetlenül fontos öntözővizet

Az ünnepi beszéd elhangzása után Karászi Kálmán jelentést tesz a Sió-torkolati mű üzemképességéről. Ezt köYe(Folytatás a 3. oldalon.)

Tíz százalékkal túlszárnyalják a tervet

Másodszor kiváló a gerjeni termelőszövetkezet

A naptárban nem, de Ger- jenben pirosbetűs ünnep volt 1974. május 31. Az utcán ünneplőbe öltözött em- berek, fehér inges, piros nyak- kendos úttörők . . .

Magukat, a munkájuk eredményét ünnepelték. A színpadon fehérlő-pirosló úttörők énekeltek: „Munka adta az emberségünk, nékünk szolgál az értelem ...”

A munkáról szólt itt mindenki. 'Az elvégzett és az elvégzendő munkáról. Taba Sándor, a termelőszövetkezet elnöke értékelésében elmondta: a gerjeni termelőszövetkezet az 1973. évi gazdálkodás eredményei alapján a termelőszövetkezetek országos gazdasági versenyében másodszor nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet. Eredményeiket jól mutatja. hogy 1973-ban 22 százalékkal több árbevételt biztosított a növénytermesztési főágazat, mint 1972-ben. A búza 43,9, az árpa 51,7) a hapraforgó

21,7 mázsás hektáronkénti átlaga mind azt eredményezte, hogy többet tudtak értékesíteni, több lett a bevétel. Állattenyésztésük is jól fejlődött. 1973-ban 17 százalékkal nőtt áz 1972. évi záró állományhoz képest a szarvasmarha-állomány és ezen belül 25 százalékkal a tehénlétszám. A gerjeni termelő- szövetkezet nemcsak célul tűzte ki a meghirdetett szarvasmarhaprogramot. de a valóságban is bizonyítja — ennek megfelelően cselekszik. Kocalétszámuk 19 százalékkal nőtt.

— • Termelőszövetkezetünk 1973. évi gazdálkodásának értékelését ez ünnepélyes alkalommal így foglalhatjuk össze: terveink és elgondolásaink reálisak voltak. • Térmelőszövetkezetünk tagsága és vezető munkatársainak összefogó munkája meg is hozta az eredményt. Tagjaink létbiztonsága megvan, ehhez további jó munkával meg nagyobb alapokat tudunk teremteni és biztonsággal nézhetünk a magunk és a gyermekeink jövője elé — mondotta Tabä Sándor tsz- elnök.

A munkáról, a feladatokról szólt Palóc Tamás, a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke, a TOT önkormányzati bizottságának tagja, aki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbízásából adta át a Kiváló Termelőszövetkezet oklevelet és adta át öt dolgozónak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, és két dolgozónak a? elismerő oklevelet. A ger- jóríiek munkáját-- dicsérte a felszólaló dr. Szabó Piroska, a Szekszárd és vidéke tsz* szövetség titkára is.

A termelőszövetkezet elnöke húsz tsz-bagot tüntetett ki! Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó éremmel, illetve oklevéllel.

Vörösre tapsolódtak a kemény munkához szokott, kérges tenyerek.

Munkájuk eredményét ünnepelték és újabb kötelezettséget vállaltak. Csatlakozták a XT. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Vállalták hogy a növénytermesztésben a betervezetthez képest tíz százalékkal magasabb termést érnek el, állattenyésztési bevételüket pedig több mint félmillió forinttal teljesítik túl.

Ha éz sikerül, akkor nincs kizárva, jövőre is kiváló lesz a gerjeni Rákóczi.

\