Tolna Megyei Népújság, 1974. május (24. évfolyam, 124-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

I I Van mit láttatni Tolnában Mit és hogyan mutatunk? — A megyei NEB vizsgálata Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság annak a vizsgálat­nak megállapításait vitatta meg, amelyet a Tolna megyei turizmus helyzetéről, fejlődé­séről és perspektíváiról végzett a népi ellenőrzés. A közérdekű vizsgálat országos jelentőségű, hiszen ilyen jellegűt több más megyében is végeztek a népi ellenőrök, s megállapításaik végső soron a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé kerül­nek. Megyénk természeti szépsé­gekben, történelmi múltban, a szocialista fejlődés látható vív. Hiányaiban egyaránt gazdag. Ezek sokaságából csak példá­lózva említünk néhányat: a gemenci, a tamási, a gyulaji, a mórágyi erdőség, a dombon üdülőtelep, Simon tornya, Ozo- ra, Dombóvár, Dunaföldvár, Tamási vára, illetve várroma, a regölyi templom. Európai, részben világhírű népviseletek — sárközi, sióagárdi, székely, sVáb — gyönyörködtető látvá­nya tesz színesebbé egy-egy kulturális eseményt, például a tamási lovasnapokat, a sárközi lakodalmat. A nevezetességek sok érdeklődőt vonzanak. 1970- hez képest 1973-ban a me­gyénkbe látogatók száma 79 százalékkal, az itt töltött éj­szakák száma 72 százalékkal növekedett. A szállodai és más elhelyezés lehetősége több min+ száz százalékkal nőtt. A bony­hádi Béke Szálló kivételével a hotelhálózat színvonala in­kább büszkeségre, mint piru­lásra ad okot. A turista, természetesen, en- ni-inni is szeretne, ám nem mindenütt tud. A sötétvölgyi parkerdőhöz például a legkö­zelebbi vendéglátóhely mint­egy öt kilométer, sem Duna- földváron, sem Simontornyáh nincs megfelelő vendéglátó egység. Nem sok elégedettség­re ad okot az illemhelyek, sze­meteskosarak hiánya sem. A turizmusra alkalmas he­lyek megközelítése csaknem kizárólag közúton történhet. Gyakran zsúfolt a szekszárdi autóbusz-pályaudvar; a busz­vonalak mellett kevés, és nem mindenütt csinos a váróhelyi­ség. Kifüggesztett menetren­dek hiányában gyenge az utas­tájékoztatás, — időnként a vandálok pusztítása miatt. Jó, hogy a forgalmasabb útvona­lak mellett éjjel nappal nyit­va tartanak az üzemanyagku- tak; de nem öröm, hogy va­sárnap csupán Szekszárdon működik szervizszolgálat. A sárga angyalok segítségére is csak a főbb útvonalakon szá­míthat a bajba jutott autós, motoros. A bakancsos — gyalogos — turizmus szintén szépen fejlő­dött az utóbbi években. A szervezett természetbarátok száma valószínűleg azért csők- - ken, mert a tagság gyakorla­tilag semmi jelentős előnnyel nem jár. A túravonalakat rész. ben már kijelölték; jó, végig követhető a kékkel jelzett tú­ra-útvonal. Bár fejlődött, de a teljesség­től még messzi az idegenfor­galmi propaganda. A megyei idegenforgalmi hivatal kiad­ványai csak a hivatal szervez­te útvonalak ismertetésére szo­rítkoznak. A turizmus fejlődését aka­dályozó körülményekkel is részletesen foglalkozott a népi ellenőrzés. Amint többek kö­zött feltárta, a Volán Utazási Iroda tavaly 57 esetben volt kénytelen más utazási irodák, iskolák, intézmények írásbeli megrendelését visszautasítani járműhiány miatt. A szekszár­di fizetővendég-szolgálat lehe­tőségeinek jó kiaknázását hát­ráltatja. bőgj) a szolgálatnak nincs olyan megbízottja, aki hivatalzárás után útbaigazít­hatná a turistákat. Az ifjúsági törvény szelle­miben dolgozik az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Dicséretes, hogy a Gemenc Szálló a vendégként megszál­ló családok négyévesnél fiata­labb tagjaitól sem a szállásért, sem az ellátásért nem igényel térítést A közérdekű javaslatok so­kasága közül ragadjuk ki, hogy a népi ellenőrzés álláspontja szerint szükséges mielőbb olyan túraútvonalat kidolgoz­ni, amely a hallatlan értékű Gemenc védelmét biztosítja, de megfelelő számú turistának is betekintést enged e vidék csodálatos világába. Kívánatos lehetőséget biztosítani a Sió­torkolati mű megtekintésére; valamint korszerű idegenfor­galmi propagandaanyag kiadá­sára. A motorizáció fejlődése sürgeti pihenők, leállósávök lé­tesítését. A nyári idényben cél­szerű volna még több autó­buszt járatni Szekszárd és Dombori között. Magasabb szinten méltó megfontolásra a Tolna megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottságnak az a javaslata, hogy az idegenforgalom orszá­gosan egységes, önálló irányí­tást kapjon, s a költségvetés­ben is önálló ágazatként ke­zeljék. B. Z. Ifjúsági parlament Faddon A szkeptikusok féltek, nem fullad-e érdektelenségbe —ér­deklődők hiányában — a faddi ifjúsági parlament? Közben ugyanis futballmeccset közve­tített a televízió. Nos, nyilván a meccsközvetí­tésnek is megvolt a maga kö­zönsége, de az Ifjúsági parla­mentnek is, és érdekes módon — az elhangzott kérdések és felajánlások a bizonyság rá — nem kevés sportoló is köztük. Ez jó következtetésekhez ad alapot. Faddon most került sor elő­ször ilyen rendezvényre. Ez meg is látszott, főleg a bátor­talanságon, már ami a fiata­lok kérdezőkedvét illeti, de egy kicsit a válaszadókon is, amikor a kelleténél idegeseb­bek lettek, hogy ilyen plénu- mon, fiataloknak kellett vála­szolni — helyenként magya­Beszélgetés a kesztyűgyárban Bővül az üzem — Kesztyűk 16 országba Dombóváron, a kesztyű­gyárban szombaton délután is zakatoltak a gépek. Kommu­nista szombatot tartottak. — Innen indult a kezdemé­nyezés: egy napot Dombóvá­rért, hát igyekszünk a jó pél­dával is élenjárni. A magyarázatot Németh Vil. mostól. áz üzem műszaki ve­zetőjétől kaptuk. Az évei szá- mát tekintve fiatal, de múlt­ját nézve régi szakembernek számító vezető elmondta, hogy a kongresszusi felaján­lások során egyik szocialista brigádjuk a város valamennyi brigádjának üzent: vállalja­nak egy .nap társadalmi mun­kát. így segítsék elő óvodák, bölcsődék építését, no meg azt. hogy még szebb legyen megyénk második városa. S az üzemek, vállalatok — Dom­bóváron szép múltja és tisz­teletre méltó jelene van az ilyen lelkes, önkéntes város­építésnek — sorban válaszol­tak: csatlakoznak a felhívás­hoz. De a kesztyűvarró gépek mellett óhatatlanul témát vál­toztatunk. Szóba kerül a min­dennapos munka. A tamási és taszári részleg-' gél, valamint a bedolgozókkal együtt évente 340—350 ezer pár kesztyűt gyártanak. Vala­mennyit sertésbőrből. Az or­szágban egyedül ez a gyár dolgozik csak egyfajta nyers­anyaggal. - ' ' Az anyagraktárban héhánv polcot töltenek csak meg a kiszabásra váró bőrök. — Háromnapi tartalék van itt -Dombóváron. Az utánpót­lást Pécsről kanjuk — mond­ja Barics Jenő. a bőrraktár vezetője. — Nem akad el néha? Annyi helyen lehet hallani, hogy az anyagellátás miatt nem folyamatos a termelés. És olyan vállalat, ahol csak három' napra tartalékolnak, nem is nagyon van az ország­ban.. • — Mi megyünk 'a bőrökért. A mi kocsink szállítja ide. Talán ez a magyarázata, de még soha nem állt le a mun­ka. A szomszédos teremben spe­ciális kesztyűvarró gépek za­katolnak. Régiek, újak. Sin- gerek. meg nyugatnémet Por- kerték. — Húsz újabb varrógépet várunk. Már visszaigazolták a megrendelést. Azokat egyelő­re a bedólgoZóknak adjuk ki. Itt a gyárban nem találnánk helyet nekik. Kétszer annyi gép dolgozik itt. mint ameny- nyinek tíz éve építették az üzemet. De így is csak át­meneti megoldásként adiuk ki. Hamarosan megkezdődik a bővítés, és akkor újra lesz hely a gyárkapun belül. Az üzem nagyobbítása régi terv. Már a dokumentációk is elkészültek, csak pénz hiány­zott. Most a megyei tanács is három és fél millióval hozzá­járul a költségekhez. így megkezdhetik az építkezést. Egy korábbi tervet dolgoztak át. és jövő ősszel már az új helyiségekben dolgozhatnak. Lesz KISZ-klub is. kitolhatják a falait a munkatermeknek, « az emeleten lesz a raktár. Ez is nagyon lényeges. Mert most még a folyosókon állnak a külföldi fővárosokba címzett, kesztyűkkel megpakolt dobo­zok. A dombóvári üzem termelé­sének jelentős részét expor­tálják. Tavaly tizenöt ország­ba küldtek árut. Angliába, Amerikába, Belgiumba, Dá­niába. a finneknek, kanadaiak­nak. nyugatnémeteknek, hol­landoknak. lengyeleknek, oszt­rákoknak, svédeknek, sváj­ciaknak, norvégoknak, de itt gyártott kesztyűt hordanak az újzélandiak is, és a legna­gyobb vásárló, a Szovjetunió. Idén ezek mellé új partner­ként jelentkeztek az írek is. A legtöbb kesztyűt úgy hív­ják hivatalosan, sportkesztyű. A gyárban lovaglónak mond­ják. Színeik, mintázatuk, — ugyanúgy mint a köznapi cé­lokra gyártottaké — kelle­mes és divatos. — Hol tudjuk ezeket meg- vásárolni ? A műszaki vezető elkezdi sorolni: Angliában, Ausztrá­liában,., ■ ., . Közbevágok: itt. Magyar- országon hol? ' f Fejét ingatja. — Itt sehol. A hazai kereskedelem nem igényli a világosabb színeket. Bizony ilyen előfordul, né­ha a nagykereskedelmi válla* lalatok üzletkötőinek ízlése diktálja a kínálatot. De hát a szép kesztyű cseppet sem lét­kérdés. Nem is mérgelődnék amiatt, hogy nincs, még a Dombóváriak sem. Számukra is fontosabb az új óvoda, böl­csőde. S ezekért tehetnek, és tesznek is. nem is keveset. . — sz l — rázkódni. Mindemellett kezdet«« nek jó volt ez az ifjúsági fo­rum. A kezdeti bizonytalankodás ellenére is kiderült, mi érdek­li a faddi fiatalokat a saját községükkel kapcsolatban. Kezdjük a sportolókkal, mert mondom, külön meglepett, hogy nem a művelődési ház televí­zióján nézték a futballmeccset^ hanem idejöttek kérni, java­solni, ajánlani. Megvalósul-e az ígért új sportlétesítmény ? A régi felújításához ad-e segítsé­get a tanács? Lehetne növelni a szakosztályok számát, remél­hetnek-e valami segítséget? Üszóoktatást kellene megvaló­sítani a holt Dynán. Két pa­lánkra van mindössze szükség Tud-e segíteni a tanács? A község zöldség- és gyü­mölcsellátása rossz. Később a tanácstitkár úgy fogalmaz, hogy a község szégyene. Mit lehet tenni? Igaz-e, hogy a mű­velődési házban megszüntetik a szeszkimérést? Ezen aztán rögtön kibontakozik a vita. A lányok támadják, a fiúk vé­dik, végül megegyeznek abbanj hogy kulturált körülmények között és a tisztességes visel­kedés biztosítása mellett az a pár pohár sör megengedhető. Tejbolt csak egy van a köz­ségben (később néhány bíráló megjegyzés is elhangzik vele , kapcsolatban), kocsma viszont a soknál is több. Mikor épít játszóteret a tanács? Mindjárt javasolnak, sőt munkát ajánla­nak a KISZ-esek. Ugyanúgy a dombori úttörőtáborhoz. Cuk­rászdát kérnének. Sajnos, az ÁFÉSZ-től senki nincs jelen. Papír-, írószer- és könyvesbolt is kellene. Meg szervezzenek természetvédelmi klubot. Azt hiszem, semmit sem hagytam ki, illetve azt a ja­vaslatot, amit most utólag —■ fejcsóválás mellett — ideírok. A faddi komp helyett, Várszeg pusztát híddal kössék össze a községgel. (Hát, azt hiszem, ha valami nem, akkor ez nem megy.) A fiatalok kérdeztek, kérdé­sekre választ is kaptak, egy- • től-egyig. Munkát is ajánlot­tak, aminek örülhet a tanács. Kétségtelen, hogy a faddi if­júsági parlament nem mond­ható a legteljesebben sikerült­nek, de ha azt vesszük, hogy első ilyen volt a községbe^ akkor eredmény. L. Gy. Jégverés háromezer hektáron Iregszemcse környékén dolgoznak a kárbecslők Idén működésbe állítják a Siklás vidékén felállított első magyarországi jégeső-elhárító rendszert. Itt megfelelő tech­nikai berendezést, szakszerű módon kívánnak felhasználni arra, hogy a híres szőlőtermő vidéket ne érje minden évben jégverés. Tavaly-* a helyi sző­lőskertek gazdái, termelőszö­vetkezetek. állami gazdaságok több mint kéttucat jégverést jegyezhettek fel, különösen július volt a jeges hónap. A védekezés új rendszere ter­mészetesen csak Villány—Sik­lós térségében nyújt majd biztonságot a szőlőskertek fe­lett, abban bízhatunk azon­ban mi is. szekszárdi és Tolna megyei lakosok, hogy az ott szerzett tapasztalatokat hasz- jiosítani tudjuk. Például a je­get hozó felhők megfigyelése — és ennek nyomán felkészü­lés a szakszerű védekezésre, mert tudvalevő, hogy jégverés után azonnal permetezni kell... A jég azonban a szántóföl­di kultúrában is nagy kárt tud tenni. Tavaly nem egy Tolna megyei termelőszövet­kezet — amely biztosítást kö­tött jégkár ellen — könnyeb­ben elviselte a természeti csa­pást. hiszen a Biztosító fize­tett. (Zárójelben jegyezzük meg. hogy tudunk olyan kő­zos gazdaságról, amelyiknek „direkt jól jött” a jégverés.) A sok-sok évi tapasztalat azt is igazolja tehát, amelyik kö­zös gazdaságban nem sajnál­ták a biztosítási díjat — kár végeredményben nem érte a szövetkezetét. A múlt hét végén kaptuk a jégverésről szóló és a kár nagyságát taglaló jelentéseket. Egyesek tudni vélték, hogy Várdombon söpörték az ud­varon a jeget, a mogyoró nagyságú jég agyonverte a baromfiudvarokon a csirkéket — még a kacsákat is. Persze, a hír is kacsa, hiszen nem ilyen súlyos jégverés érte Várdombot, de volt. A szőlő levelét alig lyuggatta át, a palántázásban pedig nem is okozott kárt. Mert az esővel érkező jég nem olyan veszé­lyes. Iregszemcse környékén ko­molyabb a helyzet. Három-' ezer hektárra tehető az a szán. tóföldi kultúra, ahol jégverés volt. Az Állami Biztosító szak­emberei természetesen ez ér­tesítés után azonnal a hely­színre utaztak, s megkezdték a kár felbecsülését. Iregszem- csén. Magyarkeszin, Nagyszo- kolyban és Felsőnyéken volt nagy jégverés. A hét végén, és e hét ele­jét pedig Gyönk térségéből; valamint Kisszékelyből jött a hír: jég verte el a vetést. A szövetkezeteket ért kárt még nem lehet megállapítani. A felmérés a legtöbb esetben a következőképpen történik: egy adott területen az ÁB és a gazdaság szakemberei meg­állapítják, hogy a vetésből milyen hosszú sorokat, és há­nyat vizsgálnak át. Megszá­molják. hogy a sorból — pél­dául ahol száz növénytő volt — hány palánta, kukorica stb. ment tönkre; ha negyven szál. akkor negyvenszázalékos a kár.., De. megnézik a szóban forgó területet aratáskor, be­takarításkor is. S az ekkor összeszedhető termés — pél­dánkban ha nem negyven, ha­nem negyvenöt tő hiányzik,' — akkor módosul a kár nagy­sága. És természetesen e két alkalommal szerzett adatok összesítése után tud csak a Biztosító fizetni. A hét elején az említett körzetekben megkezdték a ká- ' rok felbecsülését. A májusi három-négy vihar, zóna nemcsak a szántóföldön, hanem épületekben, üdülőkben is kárt okozott. A bejelenté­sek nyomán a károk rendezése az illetékes ÁB-fiókoknál azonnal megkezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents