Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974_04-08 / 81. szám

^•»s*SS4í VIIÁ ? v'í;CLSTXÜTAT !TGVESTTIJETEIT! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPAAT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HÉTFŐ 1974 cpr. 8. XXIV. évf. 81. szám. ARA: 0,80 Ft ■ Megyénk országgyűlési képviselőinek tanáeskozása Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke Párizsban megbeszélést folytatott Richard Nixon amerikai elnökkel. Párizsban „mini-csúcskonfe­renciának” nevezték ex azok­nak a kétoldalú találkozóknak a sorozatát, amelyekre szom­baton délután és vasárnap dél­előtt került sor a gyászünnep­ségre érkezett külföldi állam- és kormányfők között. Ezek közül a legnagyobb érdeklő­dést az a kétórás eszmecsere keltette, amelyet Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke foly­tatott vasárnap délelőtt az amerikai nagykövetségen Nixon elnökkel. Mint később mindkét részről hangsúlyozták, az eszmecsere rendkívül ba­rátságos légkörben folyt le. Nyjkolaj Podgornij. a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke vasárnap Párizsban találkozott és meg­beszélést folytatott Tanaka Kakuei japán miniszterelnök­kel is. A megbeszélés során a szov­jet—japán kapcsolatok külön­böző vonatkozásait érintették. „Nyugat-Európa építse ki egységét, de ezzel párhuzamo­san szilárdítsa meg az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolatait is” — ez volt Nixon amerikai elnök fő mondani­valója azokon a megbeszélé­seken, amelyeket Leone olasz köztársasági elnökkel és Ru­mor miniszterelnökkel, Harold Wilson brit kormányfővel, Willy Brandt nyugatnémet kancellárral, továbbá Poul Härtling dán miniszterelnök­kel tartott Az amerikai elnök kíséreté­ben lévő Ziegler fehér házi sajtószóvivő és Haig tábornok közlése szerint Nixón hang­súlyozta, hogy „a Közös Piac és Washington között szoros konzultációs kapcsolatokat kell kiépíteni.” Vagyis Nixon a fran­cia elnök halálából adódó körül­ményeket felhasználva fran­cia földön tartotta szükséges­nek ismételten és nyomatéko­san sürgetni azt az amerikai követelést amelyet éppen az elhunyt francia elnök és az általa képviselt politika futta­tott zátonyra az utóbbi idő­ben. Az amerikai szóvivők tájéi koztatásai szerint Nixon és a nyugat-európai államférfiak megbeszélései „roppant részle­tesek” és „konstruktívak” vol­tak, jóllehet ezeken nem ren­dezték az összes függő kérdést Nixon tájékoztatta még -partnereit a júniusra tervezett szovjet—amerikai csúcsérte­kezlet előkészítésének állásá­ról, az energiaproblémákkal és a Közel-Keléttel kapcsolatos amerikai elgondolásokról és lépésekről. Közölte a nyugat­európai államférfiakkal, hogy az Egyesült Államok ez idő szerint a „közel-keleti vitában érintett összes féllel” kapcso­latban áll, s ezt igen jelentős javulásként értékelte. Brandt és Nixon tanácsko­zásain megállapították, hogy „a két ország közötti kapcso­latok ,kiválóak’, s egyetértet­tek abban, hogy az Atlanti Szövetséget, mint .közös poli­tikájuk alapját’ meg kell erő­síteni”. A KGST és Finnország Moszkvában befejeződött a KGST és Finnország közötti együttműködési bizottság hatá­rozata alapján létesített tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési munkacsoport első ülés­szaka. A tanácskozás résztve­vői a többi között az erdőgaz­daság. a cellulóz és papíripar, a kőolajfeldolgozás, valamint a környezetvédelem terén meg­valósítandó együttműködés le­hetőségeit vitatták meg. A munkacsoport második ülésszakát szeptemberben Hel­sinkiben rendezik meg. Budapestre érkezett Walter Scheel Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására vasárnap hi­vatalos látogatásra Budapestre érkezett Walter Scheel, a Né­met Szövetségi Köztársaság al- kancellárja és külügyminiszte­re. Walter Scheellel együtt Budapestre érkezett felesége és a Német Szövetségi Köztár­saság külügyminisztériumának több vezető munkatársa is. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes és felesége, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több veze­tő munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Hamburger Lász­ló, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykö­vete is. Scheel az első vezető nyugat­német politikus, aki a két or­szág közötti diplomáciai vi­szony megteremtése óta Ma­gyarországra látogat. Pári%8 Állam- és kormányfők kétoldalú megbeszélései Az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja vasár­nap tanácskozott Szekszárdon, a megyei pártbizottság szék­hazában. Daradics Ferenc, a képvise­lőcsoport vezetője beszámolt az országos tájékoztatókról, a parlamenti bizottságokat fog­lalkoztató feladatokról, s ál­talában a parlamenti élet ak­tuális kérdéseiről. Tájékozta­tó hangzott el az országgyűlés 1973. évi tevékenységéről: ér­tékelve az elmúlt évi eredmé­nyeket a parlamenti bizottsá­goktól kezdve, a képviselők választókerületi munkásságán út az országgyűlés nemzetközi kapcsolatáig. Á képviselőcsoport megbe­szélte az országgyűlés követ­kező ülésszakára való fel­készülést, valamint összeállí­totta és ióváhagyta idei mun­kaprogramját. Ezek szerint a következő ülésen a megye múlt évi költségvetésének teljesítéséről, valamint a könnyűipar megyei helyzeté­ről. rekonstrukciójáról kérnek tájékoztatást. Az ülést Simon- tornyám tartják, ahol a bőrgyár­ban a helyszínen ismerked­hetnek meg a megye egyik jelentős ipari rekonstrukciójá­val és továbbfejlesztési tervé­vel. Az őszi ülésszakon az exporttervek, valamint a ta­nácstörvény végrehajtása, to­vábbá a környezet- és a ter­mészetvédelem szerepel a na­pirenden, gemenci szemlével. A téli csoportülésen a jövő évi költségvetés, továbbá az ener­giahelyzet. valamint a megye távlati fejlesztési tervei, el­képzelései kerülnek napirend­re. A mostani ülésen K. Papp József, a Tolna megyei Pártbi­zottság első titkára, ország- gyűlési képviselő, több idősze­rű kérdésről tájékoztatta kép­viselőtársait. Csaibók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a nép­frontbizottságok és a képvi­selők további ió együttműkö­désének jelentőségét hangsú­lyozta. A képviselők hangot adtak választókerületük örö­meinek és gondjainak egy­aránt. Elítélték a formalitást és a paragrafusok betűihez mereven ragaszkodó, életünk változásait s az adott körül­ményeket nem érzékelő bü­rokráciát. Az utóbbira elszo­morító példát tapasztaltak égy zombai családiház-építkezéssel kapcsolatban. Kisdorogon pe­dig egy tízgyermekes család­nak csak megyei beavatko­zással tudtak Megfelelő lakás- körülményeket elősegíteni. Ezért is nyomatékosan hang­súlyozta K Papo József, a megyei pártbizottság első tit­kára. hogy a nagycsaládosok támogatására kell fokozottan fordítani a figyelmet. Az ülés Daradics Ferenc zárszavaival ért véget, majd a képviselőcsoport felkereste és megtekintette a paksi atomerőmű építését B. L. Szárítóalagutak Bonyhádról. A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet az idei evre kooperációs szerződést kötött a Hajtómű- és Festőberendezések Gyárával. Ennek értelmében az esz­tendő folyamán harmincmillió forint értékben infra-fűtéses szárítóalagutakat készíte­nek közösen. A legnagyobb berendezések, melyeknek magassága hét méter, hossza pedig negyvenhárom, a Szovjetunióban működnek majd. A jármüprogram keretén belül épülő gyárakban, Minszkben, Cseljabinszkban és Pavlodárban helyezik üzembe ezeket. A napokban indítottak útnak egy kisebb szárítóalagutat Lipcsébe. A szintén NDK-bcli Scharfensleinben lévő hűtőgépgyárban is ilyen berendezés működik majd. Képünkön egy kisebb méretű szárítóalagutat szerelnek a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet dolgozói. Fotó: Szepesi

Next

/
Thumbnails
Contents