Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

Pompidou meghalt Georges Pompidou frarfcia köztársasági elnök kedden es­te meghalt. Potnpidou-t ma temetik. A köztársasági elnöki hiva­tal főtitkársága kedden dél­után még azt közölte, hogy Pompidou elnök „egészségi állapota miatt” a közeli na­pokban nem fogad látogató­kat, s felkérte Messmer mi- mszterelnököt, hogy helyette ő elnököljön a miniszterta­nács szerdai ülésén. Az e’nök az utolsó pillanat­ba^ lemondta megbeszélését a Párizsban tartózkodó ruan- c*ai államfővel is. Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Pompidou elnök hirtelen halála — bár az utóbbi idő- b?-n már általánosan ismert­té vált, hogy az elnök sú­lyos betegségben szenved — nemcsak a közvéleményben, hanem a politikai vezetők kö­rében is nagy megdöbbenést okozott. Messmer miniszterel­nök a francia rádiónak nyi­latkozva kedden éjszaka el­mondotta: csak az utolsó 24 órában — amikor az elnök á'Iapota drámai módon rosz- szabbodott — vált kétségte­lenné, hogy a vég hamaro­san bekövetkezhet. Az elnök a hét végét Pá­rra közelében, Orvilliers-ben lévő vidéki otthonában' töl­tötte. egyes értesülések sze­rint ott lett rosszul, és hét­főn délután merftőkocsival szállították Párizsba, Szent Lajos szigetén lévő magán­lakásába, s ott következett be kedden es*e 21 órakor ha­lála. A kiadott orvosi köz­lemény nem ismertette a ha­lál okát, csupán azt a tényt j-4 öntette be. hogy „a köz­társaság elnöke 1974. április 2-án 21 órakor elhunyt” Az elnök utolsó hivatalos látogatója pénteken délután Jobert külügyminiszter volt: az elnök azt beszélte meg vele, milyen magatartást ta­núsítson a közös piaci kül­ügyminiszterek luxemburgi konferenciáján. Messmer miniszterelnök az elnök halálát bejelentő nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy Georges Pompidou — súlyos betegség? ellenére —1 az utolsó pillanatig bátran kvartot, s mindvégig eleget tett államfői kötelességének. A szerda reggeli lapok rá­mutatnak. hogy az elnök ha­lála rendkívül nehéz belpoli­tikai és külpolitikai helyzet­ben, drámai hirtelenséggel kö­vetkezett be. A pártok politikai vezér­karai még nem készültek fel az elnökválasztásra, a szín­falak mögött még csak „elő- csatározások” folytak, így a most megnyíló választási kampányra bizonyos fokig a „rögtönzés” nyomja majd rá bélyegét. • Pompidou személyében je­lentős politikus, ízig-vérig fran­cia államférfi távozott a köz­élet porondjáról. Az egykori marseille-i és párizsi spanyol nyelvtanár hazája felszaba­dulása után De Gaulle tábor­nok közvetlen munkatársa, majd a gazdasági életben út­fél vezető tisztségeket. 1962­Kína—Japán Légiforgalmi A japán külügyminisztérium illetékesei szerint elvi megál­lapodás született Japán és Kí­na között arról, hogyan ren­dezzék a japán—tajvani légi- forgalom kérdését, amely hó­napokon át akadályozta Tokió és Peking polgári légiforgalmi egyezményének megkötését. Értesülések szerint a most folyó pekingi tárgyalásokon Kína hozzájárult, hogy a ké­nyes „tajvani kérdést” a japá­nok által előterjesztett elkép­ben Michel Debré utódja a kormányfői poszton. 1968. július 10-ig marad miniszter- elnök, De Gaulle háromszor is megújítja mandátumát. 1969. június 15-én — a második vá­lasztási menetben — megszer­zi a szükséges voksokat: az­óta a Francia Köztársaság el­nöke volt. Tulajdonképpen ott folytat­ta, ahol a tábornok abba- agyta — csak másként. De wile örökségéből átvette ndazt, amit a francia szu- renitás, a nemzeti büszké­dé j és a gazdasági önállóság szempontjából értékesnek ta­lált, s ezzel továbbvezette or­szágát azon a szűk és veszé­lyekkel terhes ösvényen, ame­lyet a tábornok taposott ki számára az Atlanti Szövetség­ben éppúgy, mint a francia —amerikai kapcsolatok tekin­tetében. Külön említést érdemelnek azok a fáradozásai, amelyek a szovjet—francia kapcsolatok elmélyítésére, a nemzetközi együttműködés erősítésére irá­nyultak. Nem olyan rég, ez év március 12-én zajlott le a Picunda-foki fenyvesekben lévő rezidencián az újabb szovjet—francia csúcstalálko­zó. Pompidou ezúttal 14 hó­napon belül harmadszor cse­rélte ki nézeteit Leonyid Brezsnyevvel. A találkozó után rendezett sajtóértekezleten a francia elnök a többi között annak a véleménynek adott kifeiezés*. hogy a két ország pmiüttműködése nemcsak a két orszán jav*t, szolgáiig, hanem egész Eurónn. stabili­tásáruik. a nemzetközi eny­hülésnek í- '—tényezője. megállapodás zelés szerint oldják meg. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennmarad a Japán és Tajvan közötti légi járat Azzal a kü­lönbséggel, hogy ez a jövőben „magánjellegű” lesz. A pekin­gi és a tajvani gépek egyide­jűleg használhatják a tokiói repülőteret, csupán arra ügyelnek majd a japán házi­gazdák, hogy á gépek egymástól eltérő időpontokban tartózkod­janak a repülőtéren. KörebKelet Waldheim az ENSZ-erők megbízatásának meghosszabbítását javasolja Váltósát as Israeli hadvesetée élén Az ENSZ Biztonsági Taná­csa számára készített 19 olda­las beszámolójában Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár ja­vaslatot tett arra, hogy a vi­lágszervezet Közel-Ke’eten ál­lomásozó rendkívüli erőinek megbízatását hosszabbítsák meg további hat hónapra, mi­vel az izraeli—egyiptomi had­színtéren a helyzet továbbra is bizonytalan, és veszélyeket hordoz magában. A főtitkár jelentésében utalt arra, hogy a 12 nemzet kép­viselőiből álló ENSZ-erők fel­adatául kell kijelölni a közel­jövőben megvalósítandó iz­raeli—Szíriái csapatszétválasz­tási megállapodás felügyeletét is. Waldheim hangsúlyozta, hogy az egyiptomi—izraeli csapatok szétválasztása csak első, de igen fontos lépése volt a kö­zel-keleti probléma rendezésé­nek. Az ENSZ rendkívüli erői­nek mandátuma nemcsak az egyiptomi—izraeli körzet bé­kéjének fenntartására szól, hanem lehetővé tesz további erőfeszítéseket is a közel- keleti igazságos és tartós béke megteremtésében. Az októberi háború után létrehozott közel-keleti rend­kívüli ENSZ-erők létszáma je­lenleg 6787 fő. • Nagy jelentőségű változás tör­tént az izraeli hadvezetés élén. David Elázár vezérkari főnök az októberi háború katonai vonatkozású intézkedéseinek kivizsgálására létrehozott öt­tagú bizottság hivatalos jelen­tésének meghallgatása után benyújtotta lemondását. A 49 éves tábornok, aki 1972. január 1-én kapta megbízatását, le­mondásakor hangsúlyozta, hogy nem érzi magát felelősnek azokért a hiányosságokért, amelyeket a bizottság jelenté­se az ő hibájául rótt feL Az izraeli hadsereg felkészü­letlenségének okait vizsgáló bizottság jelentésében javasol­ta azt is, hogy mozdítsák el hivatalából Eliahu Zeirát, a felderítő szolgálat vezetőjét, valamint Smuel Gonen vezér­őrnagyot, a szuezi front pa­rancsnokát. Az izraeli kabinet több mint négyórás ülésének végén elfo­gadta ELazar lemondását, s elfogadta a volt vezérkari fő­nöknek azt a javaslatát, hogy átmeneti időre Jichak Hofi vezérőrnagyot bízzák meg a vezérkari főnöki teendők el­látásával. Szovjet és magyar vezetők táviratváltésa április 4. alkalmából Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Fock Jenő elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép, és a magunk nevében a legszívélyesebb üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyarország nemzeti ünnepe, a fa­siszta iga alól való felszabadulás 29. évfordulója alkalmából. Csaknem három évtized választ el bennünket attól a nap­tól, amikor a szovjet hadsereg győzedelmes előrenyomulása ered. ményeképpen Magyarország felszabadult a fasizmus alól és ma­gyar földön megkezdődött az új, valóban demokratikus népi ál­lam építése. Ezen idő alatt a magyar dolgozók, szoros szövet­ségben a szocialista közösség országaival, kipróbált élcsapa­tuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével lerakták a szo­cializmus alapjait és magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A mai Magyarországot a szocialista demokrácia és a népgazdaság töretlen fejlődése, a dolgozó tö­megek jólétének és kulturális színvonalának emelkedése jellemzi. Egyre nagyobb nemzetközi elismerésben részesül a Magyar Népköztársaság következetes külpolitikája, az az aktív harc, amelyet a többi testvéri országgal együtt folytat az általános békéért, az európai biztonságért és az együttműködésért, a né­pek nemzeti függetlenségéért és társadalmi haladásért, a szo­cialista közösség összeforrottságának erősítéséért, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség alapján. A szovjet emberek nagyra értékelik azt a szilárd egységet, amely a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, az SZKP és az MSZMP között a kommunizmus és a szocializmus építésének: minden alapvető kérdésében, korunk fő kérdéseinek megítélésé­ben fennáll. Pártjaink és népeink megbonthatatlan barátsága jut kifejezésre az országaink közötti gyümölcsöző kétoldalú gazda­sági, kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok állandó szé lesedésében és elmélyítésében, a testvéri szocialista országok kö- közötti sokoldalú együttműködés formáinak tökéletesítésére irá­nyuló közös törekvésekben. A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepén újabb sikere­ket kívánunk, kedves barátaink, önöknek és minden magyar dol­gozónak, a szocialista társadalom teljes felépítésében és gyö­nyörű hazájuk felvirágoztatásában. Erősödjék a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek megbonthatatlan barátsága, L. I. Brezsnyev, N. V. Podgornij, az SZKP KB főtitkára i Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L !. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának. N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökinek, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, M o s z k v a Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, dolgozó né­pünk és a magunk nevében szívből köszönjük hazánk felszabadu­lásának 29. évfordulója alkalmából hozzánk intézett üdvözletüket és jókívánságaikat. A szovjet hadsereg történelmi jelentőségű győzelme eredmé­nyeként 29 évvel ezelőtt hazánk felszabadult a hitleri fasiszta megszállás és a Horthy-rendszer negyedszázados uralma alól. A magyar nép előtt megnyílt a lehetőség, hogy saját kezébe vegye sorsának intézését, s a munkásosztály pártjának vezetésével elinduljon a szocializmus építésének útján. Népünk jelenleg a párt X kongresszusán megjelölt feladatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén mun-' kálkodik. E tevékenységünk során szüntelenül érezzük a Szovjet­unió önzetlen, testvéri segítségét; az egyik legfontosabb tényezője a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedésében, szocialista vívmányaink védelmében, a nemzet­közi színtéren elért sikereinknek. Hazánk függetlenségének, orszá­gunk további szocialista fejlődésének záloga népeink barátságá­nak és együttműködésének állandó erősítése. Pártjaink és országaink kapcsolata, sokoldalú együttműködése a szocialista internacionalizmus elvén alapszik. Eszméink és cél­jaink alapján az együttműködés állandó erősítésére és szélesíté­sére törekszünk a szocialista közösség országaival. Alapvető fel­adatnak tekintjük a Szovjetunióval és a szocialista közösség or­szágaival összehangolt, tevékeny részvételünket a szocialista orszá­gok szorosabb együttműködéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak tömörítéséért, a világbéke fenntartá­sáért, a nemzetközi enyhülési folyamat tartóssá tételéért folyó harcban. A népünk száméra oly nagy jelentőségű évforduló alkalmából a tisztelet és testvéri barátság érzésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet. Kívánjuk Önöknek, és önökön keresztül a testvéri szovjet népnek, hogy újabb nagy sikereket érjenek el az SZKP XXIV. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában, a kommunizmus építésében, a béké­ért és a nemzetek biztonságáért, a haladásért folyó nemzetközi harcban. Kádár János, Losonczi Pál, az MSZMP KB első titkára a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents