Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

magazin agam • magazin Mennyi Víz mindenütt jelen van az ember környezetében. A víz szó egyaránt jelent mérhetet­len óceánokat és kis patako­kat, a felhőkből lezúduló eső­ket és a Földből előtörő kis forrásokat. A víz: minden élő szervezet nélkülözhetetlen al­kotórésze. amely nélkül le­hetetlen az élet. Mégis mennyi víz van a Földön? így például mennyi tartalékkal rendelkezik az emberiség állandóan növekvő szükségleteinek kielégítésé­hez? A vízfelhasználás ugyan­is az utóbbi években jelen­tősen növekedett és több nyugati országban, például Angliában és az NSZK-ban már vízválságról kezdenek be­szélni. Az alábbiakban közöljük A. A. Szokolov szovjet professzor cikkét, amelyben beszámol a szovjet tudósoknak a boly­gónkon lévő vízkészletek fel­mérésével kapcsolatos nagy­arányú munkájáról, • A szovjet tudósok 1973-ban befejezték a Föld vízkészletei­vel kapcsolatos anyagok rend­szerezését és előkészítették „A nemzetközi vízmérleggel és a Föld víztartalékaival” foglal­kozó monográfiát. Az elmúlt években végzett kutatások során kiderült, hogy az óceánok kevesebb vizet tartalmaznak, mint ahogyan eddig hitték, maga az óceán pedig „sekélyebb”, mint aho­gyan a tudósok feltételezték. Az óceánokban lévő víz meny- nyiségét a közelmúlt időkig 1370 millió köbkilométerre be­csülték. A szovjet óceanológu- sok által az óceánok mélyé­re vonatkozó legpontosabb, korszerű adatok figyelembe­vételével végzett legutóbbi mérések azt mutatók, hogy a világóceán vízmennyisége 1338 tíz van a millió köbkilométerrel egyen­lő — ez 32 millió köbkilomé­terrel, vagyis 2,3 százalékkal kevesebb, mint amennyit az enciklopédiák és más tudomá­nyos kiadványok eddig fel­tüntettek. Az óceánok átlagos mélysége csaknem 80 méter­rel csökkent. Első pillantás­ra ez nem lényeges módo­sulás. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 32 millió köbkilométer egyenlő az olyan tengerekben lévő víz 420- szoros mennyiségével, mint amilyen a Kaszpi-tenger (76 000 köbkilométer víz). A világóceánban levő víz- mennyiség a Földön levő víz 96,5 százalékát alkotja. A Földön lévő vízkészletek ösz- szeserf 3,5 százalékát képező egyéb vízmennyiség között az első helyen állnak a déli és az északi sarkvidék jégöve­zeteiben felhalmozódó vizek. Második helyen állnak a föld alatti vízkészletek. Ezek­nek mennyiségét még nehe­zebb meghatározni, mint a jéghegyekből származó víz­mennyiséget. A föld alatti vi­zek hozzávetőleges mennyisé­ge jelenleg körülbelül 23,4 millió köbkilométer. A folyómedrekben levő víz mennyiségét gyakorlati­lag nem lehet mérni, mivel állandóan változik és az év­szaktól függően erősen inga­dozik. A hidrológiai számítá­sok azonban azt mutatják, hogy a világ összes folyómed­reiben, átlagos vízstínt esetén, hozzávetőlegesen körülbelül 2120 köbkilométer víz talál­ható. A folyók egy év alatt több mint 45 000 köbkilométer vi­zet szállítanak az óceánokba. Következésképp, a folyómed­rekben a vízmennyiség egy év alatt csaknem 20-szór meg­újul. . Szupertiszta víz Szovjet kutatók meglepően egyszeri módszert dolgoztak ki nagy tisztaságú víz nyeré­sére. Az új eljárás scjrán vas elektródokat helyezne'/: el egy vízzel töltött edényl:/en, majd egyenáramot kapcsolnak rá. Az áram hatására “az elektró­dokon pehely alakú vashid- roxid képződik, amely magá­hoz vonzza a vízben lévő ösz- szes szennyeződést, sőt még; az élő és élettelen, mikro­organizimssokat is. így a víz biológiai értelemben is meg­tisztul, és végeredményben olyan (tiszta víz nyerhető, mintha kétszer desztillálták volna, 'At eljárás megbízható és igen termelékeny. A mecha­nikai,,'vtegyi és biológiai szeny. nyez'ídésektől ipari méretek­ben megtisztított vizet a 2/ógy.azergyártásban, az élel­nvsöriparban, a borászatban, stb. hfpználhatják. Földön ? Mennyi energia van a levegőben? Még a napenergia legel­szántabb hívei is rendszerint az olyan napszélességekre korlátozzák ennek az energiá­nak a felhasználási lehetősé­geit. mint amilyen például az Egyesült Államok délnyugati Vidéke, Franciaország déli ré­sze. a Kaukázus. Egészen más véleményre helyezkedett A. Pice, a cambridgei egyetem mellett működő építészeti tu­dományos kutatóközpont ve­zetője. Feltételezése szerint magában a levegőben! elég energia van ahhoz, hogy fűt- sék a lakóházakat és működ­tessék a háztartási gépeket, akár a hideg és páradús an­gol tél viszonyai között is. A. Pice nemrégen szakértői tanácsnak nyújtotta be elgon­dolásait. A. Pice szerint Ang­liában még egy ködös feb­ruári napon is mindert négy­zetméternyi területre 60 W energia jut. Ez csak egytize- de annak az energiamennyi­ségnek, amelyhez napsütéses napon lehet hozzájutni. így egy olyan épületre, amelynetá tetőzete és falai 100 négyzet­métert tesznek ki. 6 kilowatt energia jut. „Teljesen nyilván­való — állítja A. Pice, — hogy ez nem elégséges a mi vülamosenergia-szükséglete- ink szempontjából, de napja-- inkban ennek az energiának a jelentős részét elpazaroljuk. Végeredményben, ha valaki nem szenved izületi gyulla­dásban, egyáltalán nem szük­séges, hogy elektromos késsel1 szeletelje a húst vagy a kenyeret.” Amikor A. Pice felhívja a figyelmet az energiának a le­vegőben jelenlétére, egyúttal a vízre és a szélre is gondol. Számításai szerint a szélnek és a napnak összesen elegen­dő mennyiségű energiát kell szolgáltatnia a háztartási szük­ségletek kielégítéséhez. Cambridge-ben A. Pice ve-' zetésével kutatócsoport ala­kult a szél, a víz. a nap, a levegő energiájának hasznosí­tására. „Édes" műemlék Jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak a mocsarak. A légkör is tartalmaz bi­zonyos vízmennyiséget. Az éló szervezetekben is van víz enniek hozzávetőleges mennyi­sége: 1120 köbkilométer. Az említett adatok a Föld általános, úgynevezett évszá­zados vízkészleteit, a „fő víztőkét” jellemzik, a leg­frissebb tájékoztató adatokat azonban évente állítják ösz- sze. A Föld vízkészletei a leg­újabb számítások szerint már a következő évszázadban tel­jesen kimerülhetnek. Ezért ésszerű felhasználásuk és védelmük problémája ma az egyik legfontosabb tudo­mányos-műszaki feladat. A tó újraéled Korunkban nemcsak Holt­tenger létezik, hanem halott tavak és folyók is. Ez utób­biak közé tartozik a svéd­országi Brunnsviken tó. Mélyét fel nem bomló vegyi anyagok maradványai borítják, ame­lyek a környékbeli gyárakból kerülnek ide. Mivel a víz na­gyon kevés oxigént tartalmaz, a növényi és az állati orga­nizmusok elpusztulnak — elő­ször a halak tűntek el a tó­ból, azután a mikroorganizmu­sok és a hínár is. A tudósok most megpróbál­ják újraéleszteni a tavat Az oxigéntartalom növelése cél­jából a tó vizének mély réte­geiben négy hatalmas turbi­nát szereltek fel. A turbinák­kal a szennyezett vizet spe­ciális kamrákba juttatják, amelyekbe hatalmas kompresz- szor tiszta levegőt sűrített. A kompresszort a tó partján sze­relték fel. Aj oxigénnel dú­sított víz gyorsan felbontja a káros vegyüleiteket. Az oxigén ugyanakkor elősegíti, hogy új­ra élőlények jelenjenek meg a tó vizében. Feltételezések szerint a tó vize négy-öt év múlva annyi­ra megtisztul, hogy halakat lehet benne tenyészteni. Ter­mészetesen a tó fenekén to­vábbra is maradna!: bizonyos szennyező anyagok, de a víz alkalmas lesz az élet fenntar­tására. Hosszú időn át senki sem vetett ügyet az erődfalmarad- ványokra emlékeztető romok­ra Ghana északkeleti vidékén, Nalerigu falu közelében. Nem­rég a Mirror c. helyi vasárna­pi lap egyik tudósítója kíván­csiságból letört egy darabot a sánc feketés-bama anyagából. Határtalan volt a csodálkozá­sa: a faldarabka méz és egy olyan különleges olaj illatát árasztotta, amelyet Afrika tró­pusi vidékein egy ritka fa­fajta olajtartalmú tobozaiból állítanak elő. Kiderült, hogy a falut körülvevő egész fal­maradvány méz és növényi olaj megszilárdult, valósággal megkövült keverékéből áll. Később azután ismeretessé vált az „édes”, fal eredetének története is. A régi időkben egy helyi törzs főnöke lakott itt, amikor halála közeledtét érezte, arra gondolt, hogy megörökíti em­lékét a törzsben: az istenek ugyanis nem ajándékozták meg utóddal. Aj a gondolata támadt, hogy szilárd falat emel korábban soha nem hasz­nált építőanyagokból — bői és olajból. Az építkezés­re a szomszédos falvak lakóit is kirendelték. Az engedetle­neket és a „lustákat” azonnal az épülő sáncba dobták. Így a törzsfőnök ’’édes” emlék­műve alattvalóinak csontjaira épült Autós „tigrisek” A nepáli hegyi kísérőket és teherhordókat bátorsá­gukért, erejükért és a hegy­mászások során tanúsított állhatatosságukért „tigri­seknek” nevezik. Ezt a megtisztelő nevet mindad­dig viselik, amíg alpinis­tákat kísérnek a hegyek­ben. Ha már túlléptek egy bizonyos életkort és az egészségi állapotuk sem a régi, akkor összegyűjtött pénzükből autót vásárol­nék. Az ilyen taxis „tig­rist” mindjárt fel lehet is­merni, legtöbbjük ugyanis tigriscsíkosra festeti autó­ját és a motorházra tigris­fejet rajzol. Regény a falakon Különleges módszerrel ter­jeszti irodalmi alkotásait Lon­donban David Coxhad fiatal angol író: falfelületekre írja fel folytatásokban regényeit Coxhad minden héten meg­ismertet egy rövid fejezetet az olvasókkal legújabb könyvé­ből, — a nagy papírívekre írt szöveget egy metróállomás fa­laira függeszti fel. Az író egy gépírásos oldal­nyi nagyságú kivonatot készít, amelyet lefényképezve reklám­plakát nagyságúra nagyíttat fel. Minden ilyen kivonatot a hirdetések között helyez el, amelyek új mosóport vagy valamilyen újfajta whiskyt reklámoznak. Az utasok szá­zai azonban ■ megállnak, any- nyira meglepi őket a hozzájuk intézett üzenet szokatlan for­mája és elolvassák a regény­fejezet ismertetését. „Ha valaki mindennap el­mulaszt egy met rászerel vényt, hogy elolvassa, amit írtam, ez annyit jelent, hogy kezdemé­nyezésem elérte célját” — jelentette ki David Coxhad. „A XX. században a közön­ség figyelmét egyre jobban lekötik a világ eseményei, és. az embereknek kevesebb ide­jük van, hogy szórakoztató könyveket keressenek az üzle­tekben. A fali regény általam feltalált rendszerének kell se­gítséget nyújtania az olvasó számára — a fali regénnyel megkezdődik a középületek­ben, nyilvános helyeken kiállí­tott irodalmi művek korszaka, ami lehetővé teszi, hogy a nagyközönség könnyebben hozzájuthasson az irodalmi művekhez.” „ Coxhad első két regényét szinte egyáltalán nem vették észre az emberek. Legújabb fali regényének címe „Berta néni” és egy furcsa, paradox személyiség életéről szól. Becslések szerint a metró­állomásokon kifüggesztett re­gényt eddig körülbelül száz­ezer ember olvasta eL A regény fényképezése és nagyítása nem valami olcsó mulatság. Az író azonban a „Times Television” részvény- társaságtól kapott összegből fedezni tudja a kiadásokat. Coxhad szerint elméletileg korlátlan ideig lehetne foly­tatni ezt a kiadói munkát. Csakhogy ez nagyon 6okba kerül, az író pedig nem akar visszaélni azoknak a nagylel­kűségével, akik finanszírozzák kezdeményezését. Megelégszik azzai is, hogy bebizonyította: napjainkban egy regényt mi­nimális szervezéssel el lehet terjeszteni a legkülönbözőbb társadalmi rétegek között, ha a szerző kész díjtalanul, vagy akár a saját költségén meg­tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents