Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
Műszaki hónap előtt a MTESZ Tolna megyei szervezete A Kossuth Könyvkiadó újdonságai A MTESZ Tolna megyei szervezete már negyedik éve tevékenykedik. Megalakulásakor 1197 fő taglétszámmal kezdte meg munkáját azzal a céllal., hogy összefogja, segítse a megyében működő tudományos egyesületek tevékenységét, új egyesületek létrehozását, a megyei igényeknek megfelelően. Megalakuláskor a taglétszám zöme — Tolna megye mezőgazdasági jellegéből adódóan — agrárértelmiségi, a MAE megyei szervezetének tagsága volt. Annak ellenére, hogy létszámban, tevékenységben ma is a MAE a megye legerősebb tagegyesülete, számos lényeges változásnak lehetünk szemtanúi, mely a MTESZ megyei szervezete eredményes tevékenységét dicséri. — Szervezeti vonatkozásban kiemelhető, hogy a megyei szervezet működése rövid ideje alatt létrehoztuk az urbanisztikai. oktatási, sajtó, műszaki tudományos tájékoztatási és a nemzetközi kapcsolatok szakbizottságait. Uj tudományos egyesületeket szerveztünk. Megalakult a Magyar Kémikusok Egyesülete Tolna megyei csoportja, a Gépipari Tudományos Egyesület szekszárdi csoportja, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna megyei szervezete. Az alapító tagegyesületek taglétszáma is nagyban gyarapodott, különösen a fiatal műszakiak és agrárértelmiségiek egyesületi munkába történő bekapcsolásával, amelyek sorában elsősorban említhető a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megalakított és aktívan működő Tolna megyei MAE Diákklubi, A MTESZ megyei szervezetének taglétszáma 1873 főre növekedett és a műszaki értelmiség került többségbe (60 százalék) amivel megyénk ipari fejlődésének fontos személyi feltételei is egyre job- ban biztosítottak. — Megyei szervezetünk állandóan nagy súlyt helyez a műszaki, agrárszakemberek aktivizálására, társadalmi munkáiba történő bevonására, amihez jó alkalmat biztosít a már hagyományossá váló, évente megrendezett «műszaki hónap” rendezvénysorozata, továbbá a különféle műszaki aktívaülések, ankétok. kiállítások, termékbemutatók, stb, sokasága. E rendezvények nagyban segítik a megye műszaki fejlődését, termelés korszerűsítését, új problémák felszínre jutását. elhárításukra megoldás keresését, új módszerek meghonosítását, elterjedését. — Megyei szervezetünk jelentős eredménynek tekinti az olyan súlypontos megyei kérdés megoldását, mint pl- a középvezetők vezetéselméleti és módszertani továbbképzése. Ez évben már a tanfolyam harmadik turnusa indult az MSZMP MB megbízásából a MTESZ oktatási bizottsága szervezésében. A tanfolyamokon ez ideig 197 fő középvezető tett eredményes vizsgát — Á MTESZ megyei szervezete részt vett a „Tolna megye 15 éves távlati fejlesztési terve” megvitatásában, társadalmi bírálatában, és a jövőben is készséggel teljesít hasonló megbízatásokat. — S szakbizottságok munkája területéről említésre méltó az urbanisztikai szakbizottság Szekszárd és a megye nagyobb települései város- és községrendezési problémák megoldása terén kifejtett tevékenysége. A sajtóbizottság a tudományos életről adott rendszeres tudósításokat, a műszaki tudományos tájékoztatási szakbizottság a műszaki hónap előkészítésén, megyénk műszaki nagyjai felkutatásán dolgozott, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága külföldi kapcsolatfelvétel előkészítése, műszakiak külföldre utaztatása (pl. tudományos konferencián való részvétel biztosítása) terén fejtett ki jelentős tevékenységet. Az 1974. évi főbb feladataink; a) Ez évben is megrendezzük a „Tolna megyei műszaki hónap” rendezvénysorozatot, május 15 és június 15-e között. Ennek keretében két aktívaülés kerül lebonyolításra. Egyiken Buda István államtitkár „Munkaerő-gazdálkodás, munkaerőképzés időszerű problémái” címmel tart előadást. a másikon Dombóvár városban Vidóczy László városi tanács elnöke „Dombóvár iparosítása” — címmel tart előadást. Ezek mellett számos megyei szempontból nagy jelentőségű témában rendeznek egyesületeink tanácskozásokat, bemutatókat, mint például; „Atomerőművek irányítás- technikai kérdései”. „A közúti áruszállítás termelékenység növelésének lehetőségei”, „Energiatakarékossági lehetőségek a közúti közlekedés területén”, „Üzem- és munka- szervezés kérdései a vegyi jellegű szolgáltatások területén”, „Ofszetlapgyártás tapasztalatai”, „Üzemszervezési célkitűzések és azok megvalósítása”, „Termikus aero6zolgeneráto- rok szerepe a mezőgazdaság kemizálásában”, „Helikopteres védekezés tapasztalatai a Szekszárdi Állami Gazdaságban”, „A megyei szarvasmarha-program végrehajtásának szervezési és üzemi feladatai", „Hesston önjáró t szálastakar- mány-betakarító gépek tapasztalatai”, „Modern borkezelés”, stb. Ä műszaki hónap keretében megyénkben kerül megrendezésre az „akadémiai kertészeti napok” országos rendezvénye. b) Környezetvédelmi hét rendezvénysorozatot szervezünk- tagegyesületeink közreműködésével szeptember hónapban. Ennek célja, hogy a világméretekben felgyorsuló technikai fejlődés következtében létrejött változások természeti környezetre kifejtett káros hatásának és a károk elhárításának szükségességére felhívjuk a műszaki és agrár- szakemberek figyelmét c) Középvezető-képző tanfolyam megrendezését ez évben is folytatjuk és év végéig mintegy újabb 300 fő középvezetőt képezünk tovább. d) A nemzetközi kapcsolatok kiépítése terén kapcsolatot létesítünk NDK testvérmegyénk (Karl-Marx-Stadt) Kammer der Technik helyi szervével, kapcsolatfelvételt kezdeményezünk a jugoszláviai műszaki szervezetekkel, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari területen, e) Fontos célkitűzésünk, hogy a MTESZ megyei szervezete kapcsolatát szorosabbra fűzzük más különböző társadalmi szervekkel, mint a szak- szervezetek megyei tanácsával, KISZ-szel, TIT-tel. Hazafias Népfronttal stb. A célkitűzéseket a MTESZ- ben tevékenykedő műszaki és agrárszakemberek társadalmi munkában és számos nehézségek közepette hajtják végre, ami ezúton is elismerést érdemel. A nehézségek között még mindig a megfelelő helyiségek biztosítása jelent nagy problémát. A nagyobb szabású rendezvényeknél a lebonyolítás előtt sok esetben mintegy 6— 8 hónappal kell garantálnunk a terem biztosítását, amit Szekszárd város adottságai és a MTESZ pénzügyi lehetőségei mellett gyakran nem tudunk megoldani. Az ilyen irányú problémákat várhatóan a szekszárdi Városi Tanáccsal, a TIT-tel közösen létesítendő „Tudomány és Technika Háza” megépítése oldja meg véglegesen. Addig is tevékenységünket szerény adottságaink mellett. a lehetőségek jobb kihasználásával igyekszünk folytatni és megyénk műszaki fejlődését társadalmi úton is elősegíteni. — Még elérjük a lóversenyt. — Én rosszul vagyok, nagyon rosszul, testvér. Megyek a kórházba — mondja Písciot- ta. Giuliano kikukucskál a ponyva nyílásán, és a zsúfolt utcát látja. A dzsip befordul egy szűk mellékutcába, igazi nyomorult zegzugos szicíliai sikátor. Megáll egy magányos viskó előtt, mögötte már a narancsligetek kezdődnek. Giuliano gyorsan kiszáll, bemegy a házba, a dzsip továbbindul. Gaspare Pisciotta Grado doktor mon- realei tüdőgondozójánál száll ki. A városkából idehallatszik az ünnepi zajok, hangok forgataga. A bandita az egyik fehér köpenyes ápolónőhöz fordul. — Mondja meg a tanár úrnak, hogy megjöttem a röntgenre. — A tanár úr nincs a klinikán. Talán ebédel. Pisciotta felhívja az ápolónő figyelmét a zakója alatt rejtőzködő hatalmas pisztolyra. — Szóljon a tanár úrnak, hogy Faraci Giuseppe megjött a röntgenre — mondja aztán. A rémült ápolónő gyorsan elindul, a bandita pedig bemegy a váróba, és az ablakból nézegeti a nyüzsgő főutcát. És már itt vannak a portellai sebesülteket szállító kocsik; hiába tülkölnek, a nép csak lassan húzódik félre. A két autó mögött jön az öreg busz, fájdalmas terhével, a nyöszörgő sebesültekkel. Pisciotta kinéz az ablakon, hallja a tömeget: — Honnan jönnek? — Kicsodák? — Mi történt? Hallja a sofőrök és a sebesültek válaszait: — Portellából jövünk. — Belejöttek a tömegbe. Halottak és sebesültek is vannak. — Kicsodák? Kik lőttek? — Nem lehet tudni. Fönt SOBOUL:A FRANCIA FORRADALOM TÖRTÉNETE. Albert Soboulnak, a kitűnő francia marxista történésznek a nagy francia forradalom véres és dicsőséges tíz évéről szóló könyve első ízben 1963- ban, jelent meg. Az úi kiadást a könyv iránt megnyilvánuló újabb nagy érdeklődés indokolja. A szerző a könyv első részében behatóan vizsgálja azokat a gazdasági és társadalmi tényezőket, amelyek a francia forradalomhoz vezettek. Számadatokkal. dokumentumokkal, történelmi példákkal illusztrált körképet ad a régi rendről bemutatva annak érlelődő válságát ég elkerülhetetlen bukását. Megelevenednek 1789 izgalmas napjai; a rendi gyűlés, amely csakhamar a francia nép alkotmányozó nemzetgyűlésévé alakul, a Bastille bevétele, s a forradalmi „harmadik rend” többi dicsőséges fegyverténye. voltak a hegyen. — Miért lőttek? — Aljasságból. — Halottak és Sebesültek iá vannak. — Mind jó pianai meg Sad Giuseppe-i keresztény. — Nők és gyerekek. Egészen apróságok is meghaltak. És szájról szájra jár a hír, a főutcáról átterjed a mellékutcákra, ablakról ablakra, ajtóról ajtóra száll a hír. Giuliano a sikátor végi viskóban, egy dézsában fürdik. Barátnője önti rá a hidegmeleg vizet, és simogatja. A tűzhelyen pompás ebéd gőzölög. Az asztal már megterítve kettejüknek. — Annyit hagysz egyedül, bezárva ide, csak várlak, mindig várlak. Hosszúak a napok, szomorú gondolatok járnak a fejemben. — Te csak ne gondolkodj. Itt mindened megvan. Jövök, ha tudok; mit csináljunk, ha őeminenciája nem akar összeadni minket? — Gnazio bátyám odaadta a levelemet? — Oda. — Az emberek már kíváncsiskodnak a ház körül. Az asszonyok sokszor nézegetik a házat, és pusmognak. — Holnap átköltöztetlek máshová. Talán Palermóba. De te is túl sokat fecsegsz, kicsikém. Meglátod, befogom én a szádat! Izgatott hangok törnek hirtelen a házba. Egy asszony kiabál a házzal szemben: — Az apám! A testvéreim! És szalad a városka belseje felé. Az asszonyok egymásnak magyarázzák: — Concetta pianai. — Az apja meg a testvérei ott voltak ma délelőtt Portel- lán. — Szegényke, szegényke! A hangok, a szavak betörnek a házba, és Giuliano a lánnyal a karjában hallgatja. A lány szeretne az ablakhoz menni. A bandita nem engedi: % Soboul kitűnő történeti éra zékkel és a társadalmi erőkéa összecsapásaik alapos elemzésével mutatja be az új búr- zsoá Európa születésének egyik legfontosabb mozzanatát. Bemutatja ugyanakkor a győztes burzsoázia kétarcúságát is 3 következetes harcát a régi rend visszaállítására törő feudális erők és a magántulajdon szentségét veszélyeztető plebejusmozgalmak ellen- Az igényes, szép könyv méti tán tart számot a történészek, s a történelemmel komolyan és szívesen foglalkozó olvasók érdeklődésére. A kötetet korabeli dokumentumok és illusztrációk díszítik. A KÖZMŰVELŐDÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI Á kiadvány tartalmazza d közművelődés helyzetéről a Központi Bizottság elé terjesztett jelentést, Aczél György előadói beszédét és zárszavát,' valamint a KB. idevonatkozó határozatát. — Maradj veszteg, nem rád tartozik! A Portellába vezető útoií csendőrautók száguldanak. Ä két városka fiataljainak lcH vas csapata vágtat a PizzutaH hegy körüli ösvényeken. Egy csendőrökből és rend-’ őrökből álló járőr egy tiszt«; tél meg egy rendcirtisztvi.se-; lővel szemlét tart a hegyoldalon. ahol a banditák tanyázó tak. Összegyűjtik az üres töltényhüvelyeket. A lovas parasztfiúk beleütköznek az őrjáratba. amely a szemle után lefelé tart a hegyről. , — Arra mentek, arra! — Hányán voltak? — Kik voltak? A csendőrtiszt megmutatta^ ja a kosarat a töltényhüve-' lyekkel: — Csak azt tudjuk, hogs' nyolcszáz lövést adtak lej Egy ütközetre valót — Egy ütközet, amelyben csak az egyik fél lőtt! — kiáltja egy izgatott fiataléra- bér. Alkonyodik. Piana dei Gre^ ciben a csendőr ezredes a letartóztatottakat vallatja. Köztük van néhány vidéki1 uracska meg maffiás, elleni zős vászonsapkába«. aztánl pár csősz. Szerelők figyelem ! GABONATÁROLÓK, SILÓK, TAKARMÁNYKEVERŐK, MALMOK speciális szerelése az ország minden területén. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Bátaszéki Építő- és Szerelőipari Szövetkezetnél, a személyzeti vezetőnél. Írásbeli jelentkezésekre is válaszolunk. Minden szombat szabad. (526) Dr. Nagy Elemér MTESZ Tolna megyei szervezet titkára 34. FELICE CHILANTI: Három zászlót Salvatore fiiutianónalf
