Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71 Az ön kérdez — Mi vá­laszolunk rovatban sokat foglalkoztunk már a gyer­mekgondozási segéllyel kap­csolatos jogi kérdésekkel. Sok oldalról világítottuk meg a kérdést, mégis min­dig akad olyan eset, amely újabb magyarázatot köve­tel. Ilyen esetekre válaszo­lunk most. Munkaviszony és gyermek- gondozási segély Blum Rétemé Bonyhód, Béke tér 20. szám alatti ol­vasónk irta meg a következő eseíet: 1967. június 12-én munkába léptem a bonyhádi postahivatalnál — szerződés­sel — mint távbeszélő-kezelő. 1969. augusztus 17-én szül­tem, majd igénybe vettem a gyermekgondozási segélyt, 1969. december 31-gyei le­járt a szerződésem, a munka­könyvemet kiadták, tehát megszűnt a munkaviszonyom. 1970. december 10-én szültem még egy gyereket, akire már kaptam a húszhetes szülési szabadságot (öthónapi fize­tést). Ot hónap után azonban a második gyerekre is kap­tam a 650 forintot. 1973. de­cember 15-én munkába lép­tem a bonyhádi ZIM-nél, mi­vel a posta nem vett vissza. És most kezdődik a problé­mám. Az új munkahelyemen azt mondják, nem tudják be­számítani azt a majdnem négy évet a munkaviszonyom­ba, amit a gyerekekkel ott­hon töltöttem, mert az már a munkakönyvemben nem sze­repel. Csak a legelemibbet említem, nem Kbpok plusz két napot az alapszabadságomra, mert az csak a folyamatos munkaviszony esetén jár. Te­hát a gyermekgondozási idő nem számit munkaviszonynak csak azért, mert szezedéses voltam? A postánál azt mond­ták, hogy a nyugdíjamba majd beleszámít. Akkor más­ba miért nem számit? Egye­sek szerint nem lett volna szabad a szülési szabadság alatt a munkaviszonyt meg­szakítani, illetve kár volt a munkakönyvemet átvennem. Lehetséges, hogy a szabadsá­gom tekintetében ez a négy évem elveszett?” A kérdésre dr. Deák Kont­rád csoportvezető ügyész válaszolta a következőket: — A Munka Törvény- könyve 23. §-a szerint: „A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek áz eltel­tével, amelyre létesítették.” Amennyiben határozatlan időre létesített munkavi­szonya lett volna a postá­nál, munkáltatója ném szün­tethette volna meg felmon­dással ezt a munkaviszonyt a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gon­dozásának céljára kapott egyéb fizetés nélküli sza­badság ideje és az azt kö­vető 15 nap alatt. Blum Péterné azonban határozott időre létesített rnunkavé-- szonyí— vagy ahogy írja: szerződéses munkaviszonya volt — ez a munkaviszony pedig minden felmondás nélkül egyszerűen megszű­nik akkor, amikor a szer­ződésben megjelölt idő le­járt. Nincs olyan jogsza­bály, amely a szerződés meghosszabbítását kötelező­en előírná, A gyermekgondozási se­gélyről szóló 3/1967. Korm. számú rendeletet módosító 5/1969 (I. 28.) Korm. számú rendelet pedig így rendel­kezik : „A munkaviszony fenn­állása alatt a gyermek gon­dozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkavi­szonyban töltött idő számí­tásánál figyelembe kell venni. A próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony megszűnését követő időtartam nem szá­mítható ba a munkaviszony­ba akkor sem, ha arra a gyermekgondozási segély fo­lyósítása megtörtént.” Úgy véljük tehát, hogy a jelen­legi munkáltatója, a ZIM bonyhádi gyára a jogsza­bályokban írtaknak megfe­lelően járt el akkor, ami­kor a postánál fennállott munkaviszonyának megszű­nését követő időt nem te­kintette munkaviszonyban töltött időnek és szabadsá­gának megállapításánál azt figyelmen kivül hagyta. Két lehetőség Ifjú Tóth Ferencné Bála- széli, Deák u. 124. szám alat­ti olvasónk kérdezte: „Szülési szabadságon vagyok, van egy 17 hónapos kisfiam. Májusra várom a harmadik gyereket, s most nem tudom, hogy azt a bizonyos öt hónapot, amit teljes fizetéssel számítottak nekem a kisfiámnál, ismét megkapom-e, vagy csak a két kicsi után a már összesí­tett anyasági segélyt? Szerin­tem a kicsi után megillet a teljes, a másikra pedig, aki­vel anyasági segélyben része­sülök, a felemelt 900 forint. Úgy érzem, hogy kérdésem több kismamát érdekelne." Kertai József, a Tolna megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóság osztályve­zetője válaszolta a követke­zőket: — A jogszabályok értel­mében két lehetőség adó­dik a segélyek igénybe­vételére ebben az esetben. — Első esetben, ha ifjú Tóth Ferencné munkaviszo­nya jelenleg is fennáll, ak­kor újabb szüléiékor a gyermek gondozására igény­be vett fizetés nélküli sza­badságát megszakíthatja és igényt tarthat — az anya­sági segélyen kívül — a 140 nap szülési szabadsága ide­jére járó terhességi, gyer­mekágyi segélyre. Ilyen esetben — ha terhességi ál- lománybavétei nem történt — a 140 nap szülési sza­badság a szülés napját meg­előző 28. nappal kezdődik, s a szülés napjától számí­tott 112. nappal jár le. A terhességi gyermekágyi se­gély fizetéssel azonos össze­gű szolgáltatás, dé erre az időre a gyermekgondozási segély a második gyermeke után nem folyósítható. Ha két gyermekgondozási se­gélyre jogosító gyermeke Után havi 1900 forint gyer­mekgondozási segély illeti meg, viszont a terhességi, gyermekágyi segélyének ha­vi összege ennél alacso­nyabb, akkor a szülés nap­iától nem köteles igénybe •enni a terhességi, gyer­mekágyi segélyt, hanem igényt tarthat a magasabb összegű gyermekgondozási segélyre. — Második esetben, ha munkaviszonya a második gyermeke szülését követően megszűnt úgy, hogy a har­madik gyermeke születése­kor, illetőleg a szülést meg­előző 28 nappal a munka- viszonya már nem állott fenn, akkor terhességi, gyermekágyi segélyre nem jogosult (Ez esetben az anyasági segélyt férje jogán kell Igényelni.) A szülés napjáig részesül a második gyermeke után gyermek­gondozási segélyben, amely 1974. január elsejétől — ha ipari biztosított! körbe tar­tozó — 900 forint, és a harmadik gyermek születé­se napjától kezdődően jogo­sult az újszülött után a gyermekgondozási segélyre 1000 forint összegben. En­nek megfelelően tehát a harmadik szülést követően havi 1900 forint gyermek- gondozási segélyben része­sülhet. Csak egyféleképpen Kovács Béla Dombóvár, Népköztársaság u. 40. IH. o. 4. szám alatti olvasónk irta: „1969. szeptember 30-án szü­letett első gyermekünk. A gyermekgondozási segélyre jogosultság megvolt Rende­sen kaptuk a havi 600 forint gyermekgondozási segélyt. 1972. január 21-én született második gyermekünk, akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy öt hónapig a feleségem a teljes fizetését kapja. 1060 forintot és öt hónap utón 1200 forintot, addig mig el­ső gyermekünk be nem tölti a harmadik életévét. Ez azt jelentette, hogy első gyerme­künkre öt hónapig nem fo­lyósítják a 600 forint segélyt. Most olyan információt kap­tam, hogy amíg feleségem­nek a második gyermekre fi­zették a teljes fizetést öt hó­napig, arra az öt hónapra is jogosult volt első gyermeké­vel a 600 forint segélyre. Kér­désem : valóban megilletett volna minket erre az időre a 600 forint is? Ha igen, utólag hol kérhetjük?“ Dr. Deák Konrád csoport- vezető ügyész így kezdte a válaszát: — Az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban ismé­telten tájékoztatást adtunk abban a kérdésben, hogy a dolgozó nő részére milyen feltételek mellett állapítha­tó meg gyermekgondozási segély és minden esetben utaltunk arra. hogy e fel­tételek egyike:'a dolgozó hő „a gyermek gohdozása cél­jából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe.” A dolgozó nő a gyermek gon­dozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát megszakíthatja. Ez történt ebben az esetben is. A meg­szakítás idejére a teljes fi­zetését kapta a feleség. Ele­ve kizárt, hogy valaki ugyanabban az időpontban egyszer szülési Szabadságon van és teljes munkabérét felveszi, ugyanakkor gyer­meke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon is van és ilyen címen gyer­mekgondozási segélyt is igénybe kíván venni. özvegyi nyugdíj Koncz Góbornó Decs, Ady Endre u. 20. szám alatti ol­vasónk leveléből idézünk: „Férjem maghalt, 2400 forint nyugdija volt. Nekem 650 fo­rint nyugdijam van. Kapok-e a férjem után valamit? Igaz-e az, ha én lemondok a ma­gam nyugdijáról, választha­tom az 6 nyugdijának a fa­lót r Dr. Deák Konrád csoport- vezető ügyész válasza: — A dolgozók társadalom­biztosítási nyugdijára vo­natkozó jogszabályi rendel­kezések szerint: „Özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át az a feleség, aki­nek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy haláléig a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, illetőleg üze­mi baleset vagy foglalkozá­si betegség következtében halt meg.” Ez az úgyneve­zett ideiglenes özvegyi nyugdíj. „Az özvegyi nyug­díj egy éven túj is megille­ti a feleséget, ha férjének halálakor ötvenötödik élet­évét betöltötte.” Ez az ál­landó özvegyi nyugdíj. Kimondja a nyugdíjtör­vény azt is, hogy: „A jogo­sultat csak egy nyugellátás illeti meg: a*, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közűi választhat." Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy újból házas­ságot köt. Az öregségi nyugdíjas öz­vegyének járó Özvegyi nyug­díj a meghalt férj részére megállapított öregségi tel­jes nyugdíj, Illetőleg öreg­ségi résznyugdíj ötven szá­zaléka. Tehát választhatja saját nyugdíja helyett a férje után megillető özvegyi nyugdijat, s amennyiben ez­zel kapcsolatban további problémái merülnének fel, javasoljuk, forduljon a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­sághoz. (SZTK). Buszjárat Ocsónybe Farkas Béla Öcsény, Rá­kóczi u. 1. szám alatti olva­sónk kérdezte: „Mikor oldja meg a Volán Vállalat az öcsényiek 16 árai busszal való hazaszállítását? A Szekszárd­iéi 16 árakor induló busz ve­zetője napról napra kereken kijelenti, hogy csak Decs— Sárpilis és Bátaszékre menő utasokat vesz fel, öt az öcsé­nyiek bérlete nem érdekli, azok várják meg a 17,10-es buszt Csakhogy ott ugyanez a helyzet Mi azért váltot­tunk bárletet, hegy hazajus­sunk munkaidőnk után. Ha nem lenne felesleges busz, egy szót se szólnánk. Őcsény Szekszárdié! a legelső köz­ség, de az ötven kilométerre lakók hamarabb hazaérnek, atint mi. Azt javasoljuk, hogy a bontóba járás üres buszt mindennap küldjék ki előbb Ocsénybe, hogy ne csak a zeneiskolások napján legyen megoldva a közlekedés.” A kérdésre és a javaslat­ra a 11. sz. Volán Vállalat személyforgalmi és keres­kedelmi osztályának veze­tője Hajnal Gyula vála­szolt: — A Sárköz községei megfelelő vonatforgalommal rendelkeznek ahhoz, hogy munkába járásukat vasúton oldják meg. Ezt bizonyítja az a tény, hogy hosszú éve­kig autóbusz ezen a terü­leten nem is közlekedett. A közlekedés eszközellátott­sága ma még nem olyan jó, hogy a vasút és a köz­úti közlekedés versenyez­zen egymással. A cél a két ágazat közötti ésszerű ará­nyos megosztás. Igen téves megállapítás az, hogy fe­lesleges busz, mert nincs. A bontóüzemi járat egyébként vállalatunk rezsijárata, dol­gozóink szállítása céljából állítottuk be, alkalmazkod­va vállalatunk munkarend­jéhez. Ezt a kocsit csak jó­val korábban tudnánk öcsénybe küldeni, mert 16,30-kor annak a jármű- bontó üzemtől indulni kell a városba. A Sárközön ke­resztül közlekedő néhány járatunk célja az, hogy az utazási választékot bővít­sük. Későbbi terveinkben szerepel ugyan rendszeres járatok beállítása, de ehhez megfelelő eszközök szüksé­gesek, továbbá az, hogy a vasúti forgalom is átszer­vezésre kerüljön. Csati a kozó jegy Kiss Anna és Tráxer Ágnes Bonyhód, Perczel Mór u. 46. szám alatti olvasóink írták: „Bonyhádon, a közgazdasági szakközépiskolában tanulunk, és itt van ideiglenes lak­helyünk is. Bonyhádról a 13,50-kor induló busszal uta­zunk Szckszárdra, majd on­nan a 14,35-kor induló vo­nattal Bátaszékre. Van, ami­kor a buszon kapunk csatla­kozót. Arra szeretnénk választ kapni, hogy nem lehetne-o a buszon állandóan csatlakozó és azt lyukasszák is ki, vagy pedig a vonaton fogadják el a személyi igazolvánnyal a buszjegy felmutatását." Erre a kérdésre is Hajnal Gyula válaszolt: — Szekszárd a megye autóbuszainak induló, Illet­ve végállomása, nem vasúti csatlakozóhely. Autóbusz- járataink nagy többsége nem a vonatok érkezése, illetve elindulása szerint közlekedik, így Szekszárdon a csatlakozójegyek kiadását nem is vezettük be. Csat­lakozó állomásainkon egyéb­ként akkor adunk ki csat­lakozójegyet, ha az autó­busz érkezése és indulása között 20 percnél kevesebb idő áll az utas rendelkezé­sére jegyváltásra Mivel a levélírók Bátaszékre utaz­nak, nem értjük, miért Szekszárdon át közleked­nek. Bonyhádról ugyanis 14,30-kor indul minden szombaton autóbusz Báta­székre. A viteldíj 9,50 fo­rint. az utazás egyszerűb­ben, átszállás nélkül, gyor­sabban és olcsóbban oldha. tó meg. Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61

Next

/
Thumbnails
Contents