Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

A turisták veszélyeztetik az erdőket A FAO-szervezet egyik je­lentése szerint Európa erdeit egyre inkább veszélyeztetik a turisták. Az erdővédelmi szak­embereket egyes országokban komolyan nyugtalanítja ez a kérdés. Számos országban hoz­tak olyan határozatokat, és in­tézkedéseket, amelyeknek lé­nyege: hadjáratot indítani az erdőtüzek megakadályozására és a szemetelés ellen. Nemrégiben 22 európai or­szág illetékesei gyűltek össze egy erdővédelmi kongresszu­son. Csaknem egyöntetű volt a vélemény, hogy képtelenek megakadályozni a turistainvá­ziót az erdők területén. Ezért szükséges az. olyan hatékony intézkedések . kidolgozása, amely az erdők védelmét szol­gálják a szennyezés, a tűz és egyéb, ember okozta hatások­kal szemben. Yves Betolaud, a „Service des Faux et Forets" igazgató­ja szerint Franciaországban a turisták és a kiránduló pol­gárok erdőinváziója nemsoká­ra aggasztó méreteket fog öl­teni. Az ország lakossága az előrejelzések szerint 2000-re megduplázódik. A belga delegátus úgy nyi­latkozott, hogy a közönségnek az erdőkbe történő kiözönlése oly mértéket öltött, hogy rö­vid időn belül felül kell vizs­gálni az egész belga erdővédel­mi politikát. Dickson az angol küldött szerint a szigetországban, a magánerdő-tulajdonosok nem- nagyon lelkesednek azért a gondolatért, hogy megnyissák erdeiket a nagyközönség szá­mára, pedig Angliában jelen­tős állami hozzájárulást kap­nak az erdőtulajdonosok. Svájc küldötte védelmébe vette a turistákat és szerinte egy orvosság van ezen a té­ren: megfelelő rendszabályokat hozni és felügyelni arra, hogy ezeket a mindennapi élet gya­korlatában be is tartsák. „Svájcban minden erdő nyitva áll a polgárok és turisták szá­mára. Eddig egyetlen, erdőkárt sem lehet a turisták invázió­jára vagy gondatlanságára visszavezetni. Több ország delegátusa fel­hívta a figyelmet egy régi és sokat vitatott problémára, ar­ra, hogy nem lehet egy időben, vadászni és a turizmust fej­leszteni az erdőkben. Az osztrák delegátus úgy nyilatkozott, hogy külföldről is sok vadász érkezik Auszt­riába, hogy ott az erdőkben kedvenc sportjának hódoljon. Az erdőben élő vadaknak azonban ahhoz, hogy szaporod­janak csendre és viszonylagos nyugalomra volna szükségük. A vitasorozatot Coulon sváj­ci erdővédelmi szakember zár­ta le. „Az erdővédelem nem úszhat az ár ellen. Igen sok országban egyre nagyobb a nyomás, amely az erdők meg­nyitását szorgalmazza. Ezzel az áramlattal végtelenségig nem lehet szembehelyezkedni. Olyan védelmi rendszabályokat kell kidolgozni, amelyek védik az erdőket, ugyanakkor mesz- szemenően tiszteletben tartják az állampolgárok jogait is. A kettőt Összhangba kell hozni. Ez nem könnyű feladat, de ezen áll vagy bukik a haté­kony erdővédelem.” Nem legenda Labiszynben, a kis len­gyelországi tengermelléki városban egv tölgyfa jő, amelyet még Wladyslaw Ja­gelló lengyel király ültetett, akit Grünewald alatt meg­vertek a keresztesek. Ez azonbcn nem legenda: a sok más „királyi" fától el­térően a Labiszynben lé­vő tölgyfának hiteles „szü­letési bizonyítványa" van. Egy katolikus templom irat­tárában feljegyzések marad­tak fenn, amelyek arról ta­núskodnak, hogy Wladys- láw Jagelló 1410. november 3-án ültette ezt a fát. A megmentett törpe vadkanok Századunk elején, amikor megkezdődött a Himalája lá­bánál fekvő térség sajátossá­gainak vizsgálata, az ott élő törpe vadkan kezdett fokoza­tosan kihalni. Néhány évtize­den át semmit sem lehetett hallani erről az állatfajtáról és a szakemberek már kihalt­nak tekintették. 197.1-ben si­került újra a törpe vadkan nyomára bukkanni: n vadá­szok több állatot élve fogtak. A törpevadkan-csorda, ame­lyet a biztonság kedvéért két csoportba osztottak, jelenleg 17 állatot számlál. A macska sikeres halálugrása Olive, egy torontói macska felállította az ejtőernyő nélkü­li szabadesés új világrekordját. Egy 16 szintes épület tetejéről ugrott le. és a földetérés pil­lanatában körülbelül óránként 100 mérföldes sebességet ért el. Két mellső lábának eltűrése árán sikerült megúsznia a „ha­lálugrást”. Az előző rekordot 1065-ben egy Pous6i nevű an­gol macska állította fél, amely egy 11 szintes épületről ugrott le. Az Olive-ot kezelő állat­orvos kijelentette: nem lát semmi természetelleneset ab­ban. hogy a macska életben maradt. „A macska lábai tu­lajdonképpen hatásos lökhárí­tó berendezések” — jelentette ki az állatorvos. — Ráadásul a macskát saját hidegvére mentette meg. Egyébként még megfontolandó, hogy ez való­ban újabb rekord-e. Olive ugyanis nem kődarabként zu­hant le. hanem kinyújtotta és lebegtette a farkát és így in­kább „ejtőernyős ugrást” haj­tott végre. Lóerő az „izomtaxinak” Indiában a Mártír Napján, vagyis Mahatma Gandhi meg­gyilkolásának évfordulóján mutatták be azt a kis, 50 köb­centiméteres motort, amelyet a riksákra fognak szerelni, hogy ne embernek kelljen húz­nia. Indira Gandhi miniszter- elnök a motor megtekintésekor nagy megelégedettséggel nyi­latkozott az ügyes motorról, amely milliókat fog felszaba­dítani a megalázó munka alól. ..... számomra már gyermek­koromban is szörnyű volt egy ilyen emberhúzta riksa látvá­nya. sohasem tudtam rávenni magam, hogy beleüljek” — mondta. A Mártír Napján, amikor országszerte megemlé­keznek a szegényekről, aligha találhattak volna méltóbb ajándékot vagy 5 millió em­ber számára, mint ezt a moJ tort. — Az 530 millió lakosú Indiában alig egymillió sze­mélyautó közlekedik, beleért­ve a dzsippeket és motorke­rékpárokat. továbbá 120 ezer autóbusz a nagyvárosokban. A fő forgalmat tehát továbbra is a riksa bonyolítja le, ez az ember, vagy esetleg kerékpár vontatta ősi közlekedési esz­köz. Becslések szerint ma is még legalább 5 millió „izom­taxi” közlekedik szerte Indiá­ban. A motoros riksa széria- termelése rövidesen megkez­dődik. De míg egy hagyomá­nyos riksa 700 rúpiába kerül, addig egy motoros ára már 2000 rúpia. Az állam kedvez­ményes — 4 százalékos — hi­tellel fogja ezeket a riksahúzók rendelkezésére bocsátani. v „Be§zélő” hőpomdok Egy utast elindítanak Pá­rizsba, bőröndjeit pedig Bue­nos Airesbe — pár percig tartó „feladat” a repülőterek folyton siető alkalmazottai számára. Az ilyen kellemetlen esetek elkerülése végett John Wemy amerikai mérnök azt javasolta, hogy mirtden bő­rönd nyilvántartási számá­hoz közvetlenül hozzá kell erősíteni a megfelelő kód­jelzéseket tartalmazó elektro­nikus impulzusokat kibocsátó miniatűr generátort. Egy ilyen generátor nem nagyobb, mint egy közönséges jelzőcédula, A generátorral ellátott bőröndö­ket tévedés nélkül,. a megfér lelő útirány szerint fogja osz­tályozni egy automatikus elr lenőrző berendezés. i Hallgafcgofc-e a halok? Úgy látszik, megdől a ha­lak hallgatagságáról vallott nézet. A halak ugyanis állí­tólag nemcsak hangot hallat­nak, de „énekelnek” is. Egy texasi zoológus azt kutatja, ho­gyan értik meg egymást 'a halak, ö fedezte fel, hogy a nőstényponty megtermékenyü- láse idején modulált hívójelet hallat, és erre a hím vála­szol. Mindert hímponty más és más hanggal jelentkezik; mindegyiknek megvan a ma­ga sajátossága. Miután a texasi zoológus meghallgatta • sok „szerelmes ponty dalát”, azt állítja. hogy a halak „nyelvjárásban” dalolnak, sőt a „hal hangja” alapján meg is állapítja, hogy az USA-nak melyik részéről származik a szerelmes ponyt. A dinoszauruszokat megmérgezték? Mai Csipkerózsika Az ukrajnai Mogiljev falu­ban azon a napon mindenki a hihetetlen újságról beszélt: a húsz éve mozdulatlanul fekvő, alvó Nagyezsda Le'oegyin meg­szólalt és fel is kelt az ágyból. A betegség, amely 20 évre az ágyhoz kötötte, lassan fej­lődött ki- 1954-ben történt... Erős fejfájásra panaszkodott, ingerült volt, máskor pedig le­küzdhetetlen álmosság vett rajta erőt. Aztán eljött a nap, amikor nem tudott többé fel­kelni. 35 éves volt akkor, kis­lánya, Válja ötéves. öt évig a járási kórház.ban kezelték — eredmény nélkül, majd édesanyja vette magá­hoz. A beteget csak pépes éte­lekkel és folyadékkal tudták táplálni. Kezével összefüggés­telen mozdulatokat tett, de nem ébredt fel. Szívverése éa tüdejének működése normális volt, a vér összetételében sem találtak semmi kórosat. Édesanyja 12 évig gondozta, ám egy betegség őt is ágyba döntötte. A helyi kolhoz rok­kantsági nyugdíjából élt a két beteg, Nagyezsda nővérének felügyelete alatt Válja a vá­rosban tanult, szakmát szer­zett, dolgozni kezdett. A nővérék édesanyja meg­halt. „Búcsúzz el anyánktól, Nágya”, mondta húgának az idősebb testvér. Lehet, hogy zokogása rázta meg a beteget, de hirtelen felkiáltott. Másnap már fej tudott ülni az ágyban és beszélni kezdett— Az orvosok véleménye sze­rint a súlyos agyvelőkárosodós következtében megbetegedett központi idegrendszer a hirte­len érzelmi megrázkódtatás következtáben ismét alkalmas­sá vált a külvilág és a beteg közötti kapcsolat megteremté­sére. Nagyezsda Lebegylnt je­lenleg a járási kórház ideg­osztályán gondos kezelésben részesítik. (APN—KS) Toni Swain, angol kutató véleménye szerint, amikor a virágos növények megjelentek — mintegy 120 millió évvel ez­előtt — a Föld felszínén, a dinoszauruszok, ellentétben az emlősökkel és a rovarokkal, nem ismerték fej e növények alkaloida-tartalmát és toxikus anyagait. A hüllők lassan mér­gezés áldozatává váltak. Ez a felfedezés talán magyarázatot Hogyan védekezzünk Egy amerikai kutató meg­állapította, hogy egyes ernbe- rek izzadtsága olyan anyagokat tartalmaz, amelyek vonzzák a szúnyogokat, másoké viszont olyan anyagokat, amelyek ta­szítják a csípős rovarokat. A felfedezést jelentős lépésként értékelik olyan hatékony esz­közök létrehozásának az útján, amelyek segítségével védekez­Különleges mérleg ■Az egyik firenzei szépség­szalonban különleges mérleget helyeztek el. Ha egy hölgy rá­áll és súlya meghaladja az 57 kilogrammot, azonnal megje­lenik a felirat: „Elnézését kér­jük,” adna arra is, hogy egyes hül­lőket miért találtak olyan me­revgörcsbe kövülten, mirít amit a sztrichninnel megmér­gezett emlősöknél tapasztalha­tunk. Ezek az alkaloidák egyébként éppúgy elvékonyít- hatták a dinoszaürusztojás hé­ját. mint ahogy napjainkban a DDT elvékonyítja a madár­tojásokat. | :,"J a szúnyogok ellen? nének a szúnyogok és egyéb rovarok ellen, mivel ezek a világ egyes tájain komolyan veszélyeztetik az ember, illet­ve az állat életét. Kolombus rádióvevő-készüléke Egy New York-i lap egyik rovatában a következő hir­detés látott napvilágot:' „Eladom a birtokomban lé­vő rádióvevő-készüléket, amely személyesen Kolcm- bas Kristóf tulajdonát ■ ké­pezte, amit dokumentumok bizonyítanak.” 28 ember jelentkezett, hogy szeretné megvásárolni a „történelmi relikviát”.

Next

/
Thumbnails
Contents