Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
Munhásutánpőtlás a bőrgyárban \ Az utolsó tanulóév törzsévuet számít Nemcsak a nyugdíjasokat pótolják Sánta Jolán kiváló dolgozó A Simontornyai Bőrgyár az ország legnagyobb és legkorszerűbb bőrgyára lesz — két év múlva. Évekkel ezelőtt kezdődött a majd kétszáz éves gyár felújítása, modernizálása és most van folyamatban az új gyár berendezése. Külön hitelt adott ehhez a könnyűipari tárca, úgyhogy a másfél évig bizonytalan sorsú üzemépület lassan munkásokkal, gépekkel telik meg... Jelenleg ' valamivel kevesebb, mint 1500 személy dolgozik a gyárban. Egyre több jó szakmunkásra van szükség, a gépekhez pedig betanított munkásokra. Tíz éve eredményesen működik a gyári szakmunkásképző iskola, egyre több idős munkás tanul technikumban, főiskolán, egyetemen. A munkásművelődés napirend: a szakszervezet és a gyárvezetőség megkülönböztetett módon foglalkozik a tanulni akarókkal, kedvezményeket nyújtanak, megszervezik, hogy a gyárban korrepetálni tudjanak, stb. A középvezetők utánpótlása rendben, terv szerint történik. Ezúttal azt vizsgáltuk, hogy kik, milyen fiatal munkások lépnek a nyugdíjasok helyébe, azaz kik foglalják el az egyre korszerűbb gépeket, milyen tímárok lesznek a fiatalokból? Évente mintegy tíz személy megy nyugdíjba, ugyanennyi kap szakmunkás-oklevelet. —. Milyen a szakmunkás- utánpótlás? — kérdeztük Palásti Lajostól, a gyári szakmunkásképző iskola szakoktatójától? — Pillanatnyilag gyenge, — mondotta Palásti elvtárs — ugyanis eddig csak tíz fiatal jelentkezett szakmunkástanulónak. de további nyolctíz jelentkezését várjuk és remélhetően egy tizenhat-tizennyolc létszámú osztályt indíthatunk az ősszel. Akik eddig végeztek, mind jó szakemberek, a munkahelyeken vezetőik dicsérik a fiatalokat, 1960. szeptemberétől folyik szakmunkásképzés a bőrgyárban. Eddig több mint százhúsz fiú és leány szerzett tímár szakmunkás-oklevelet. A fiatal szakemberek univerzális képzést kapnak, azaz minden bőrgyári szakmunkát el tudnak végezni. Az üzemrészekben éppen ezért szeretik őket, mert ha hiányzás van, ha átcsoportosítás, a gyárban képzett fiatalok bármelyik munka- területen már a második órában teljes értékű mennyiségi és minőségi munkát tudnak végezni. Jelenleg harminc- három szakmunkástanulója van a gyárnak. Idén nyolc fiatal szerez szakmunkásbizonyítványt: Csendes Magdolna, László Rózsa. Tihanyi Erzsébet, Nyers Jolán, Badics Ferenc, Csabai István, Hortobágyi János és Kiss Ferenc. Érdekes, hogy a fiatalok közül csak négynek dolgozik hozzátartozója a gyárban, a most első évesnek jelentkezett tíz fiú és lány rokonságából már többen. A fiatal szakmunkások nem a nyugdíjasok helyébe lépnek, hisz legtöbbjük betanított munkás volt, a mostani szabaduló fiatalok pedig szakmunkások. Szántó Györgyné szakoktató is örömmel beszél arról, hogy a fiatalok a három év alatt nemcsak a szakrnát, hanem a tanulást is megkedvelték. Az előző évben szakmunkás-oklevelet kapott tanulók közül Varjas Rózsa, Varga Aranka és Lackor Aranka már a gimnáziumban folytatja tanulmányait. Barakonyi Antal már le is érettségizett és jelenleg meós munkakörben dolgozik. Csórik József 1968-ban szerezte a szakmunkás-oklevelet, azóta elvégezte a bőripari technikumot és meet művezetői beosztásban dolgozik — a gyár vezetői szerint az egyik legjobb művezető. Szabó Éva miután elvégezte a szakmunkásképzőt, beiratkozott a vegyipari szakközépiskolába — gyári támogatással tanul... Szinte minden fiatalról hasonlókat lehet elmondani. Aki történetesen nem tanul tovább szervezett oktatás keretében, az rendszeresen részt vesz a különféle gyári továbbképző tanfolyamokon. A munka szeretetét, a tanulás fontosságát, a becsületes, tisztességes munka végzését tanítják a bőrgyári fiatal szakmunkásoknak — miután a hároméves képzés alatt megfelelő módon foglalkoznak e kérdésekkel. A két kiváló szakoktató eredményes munkája kézzelfogható. Az is bizonyíték erre, ha egy fiatal tovább tanul, az is, ha valakit a gyár vezetői megjutalmaznak. Sánta Jolán például a múlt évben tett jó eredménnyel szakmunkás-vizsgát — idén a nők napján kitüntették a Kiváló dolgozó címmel. Az anyagi és erkölcsi elismerés más fiataloknál is megvan, felsorolni éppen lehetne, de példának Sánta Jolán fiatal munkásnő kitüntetése is elégséges. A bőrgyárban a szakmunkásképzést nagy gonddal irányítják, a gyár gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői állandóan figyelik. Nemrég módosították a kollektív szerződést, hogy az utolsó éves szakmunkástanuló harmadik évét törzsévnek számítják. Azok a fiatalok, akik harmadik éve tanulják a ,szakmát már teljesítménybérben dolgozhatnak — mondani sem kell, hogy ez milyen kedvet ad fiúknak, lányoknak a munkához. Nem ritka az olyan fiatal, aki kétezer forintot keres havonta, ha szorgalmasan Rendőrök kitüntetése Megyerik rendőri személyi állományából a Belügyminisztériumban hétfőn tartott fel- szabadulási ünnepségen hárman miniszteri kitüntetésben és jutalomban, hárman pedig miniszterhelyettesi dicséretben és jutalomban részesültek. Tegnap délután Szekszárdon dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, a Tolna megyei Rend- őr-főkapitánysáa vezetője 3 belügyminiszter megbízásából a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát három, ezüst fokozatát két, bronz fokozatát egy kitüntetettnek; a Közbiztonsági érem arany fokozatát három, ezüst fokozatát két, bronz fokozatát egy kitüntetettnek nyújtotta át. Ez alkalommal főkapitányi dicséretben és jutalomban hatan részesültek*, dolgozik. Rendezte a gyár vezetősége az ösztöndíjat is.' Vincze József másodéves tanuló például 870 forint ösztöndíjat kap. A múlt év őszén kezdett osztályból hárman a félévkor négyes eredményt értek el. ösztöndíjuk egyenként 720 forint. A szakmunkás- tanulóknak adott más kedvezmények természetesek: védő- és munkaruha, kedvezményes ebéd, üdültetés, vidékiek kollégiumi elhelyezése, stb. szerves része a bőrgyári szakmunkásképzésnek. ' Amikor egy-egy osztály már munkásként a gyárban a gépekhez kerül, mint teljes értékű tímárok fognak a termeléshez. És nemcsak a munka vonatkozásában, hanem a gyár dolgaiba való beleszólásban, az üzemi demokrácia gyakorlásában. a munkássors ügyének intézésében is teljes értékű munkásként vehetnek részt. A Simontornyai Bőrgyárban _ a munkásutánpótlás jó. PÄLKOVÄCS JENŐ Közéletünk Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Dombóvár város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. ' , Első napirendi pontként Bo- ruzs Barnabás, a városi tanács elnökhelyettese tett jelentést a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról, majd a testület tagjai megtárgyalták a termeiés-eilá túszéi- ügyeleti csoport;teyékenységét Kovács István csoportvezető előterjesztése alapján. Harmadik és egyben utolsó napirendi pontként a végrehajtó bizottság bejelentéseket tárgyalt Ha beteg a gyerek Nem tudni hányszor telefonáltak bölcsődéből, iskoláiból, óvodából munkahelyükre az apukáknak: azonnal menjen a gyerekért, lázas, beteg. Valószínű kevésszer. A telefon másik végén többnyire asszonyok állnak, elpakolják a munkájukat, csomagolnak, szólnak a főnöknek és szaladnak a gyerekért. Az első riadt izgalom. a gyeréknék ;,szól; mi baja van, hogyan lehetne minél gyorsabban orvoshoz vinni. A második a munkahelynek: mit szólnak hozzá, hogy már megint néhány na-, .pig kiesik a munkából, ki végzi el helyette, s hogyan azt a munkát, amihez esetenként szakképzettsége miatt egyedül ő ért, s a felelősség is az övé. Vannak munkahelyek, ahol egyenesen idegenkednek a női munkásoktól. A hirdetések „férfi munkaerőt keresünk” felhívása is jelzi: biztos, ami biztos, a férfi kevesebbet lesz távol, mint esetleg egy kétgyerekes, s pláne kisgyerekes családanya. De maradjunk az alap- helyzetnél: az édesanya otthon marad, főz, mos, és lelkiismeretesen adja a gyógyszereket a gyerekének, igyekszik, hogy mielőbb meggyógyuljon, ami egyrészt a gyerek érdeke, másrészt a lelkiismereté. A kényszerű- otthonmaradás nem pihenés, kikapcsolódás, hanem bizony kemény munka, s nem kedvtelésből tölti otthon az ember a napjait, hanem azért, mert muszáj. Az asszonyok, az anyák élete az anyai hivatáson túl, ma már a hasznos term élőmunkával együtt teljes. Többségük úgy érzi jól magát, ha részt vehet a társadalmi életben, ha emberek között van, ha a férfiakkal egyenértékű munkát végezhet. Ennek a lehetősége minden nő számára adott; egyetlen oktatási intézmény, munkahely nincs, ahonnan valamiféle határozattal, rendeleitel kitiltanák a nőket. Sokan vannak, akik becsülettel helytállnak munkájukban, esetenként vezető funkciót, felelős munkakört is betöltenek, s munkájuk semmivel sem rosszabb, mint a férfiaké. A baj akkor kezdődik, ha a gyerek betegsége esetén nincs „kéznél” nagymama, nagynéni, <vagy egy jó ismerős, aki órabérben, vagy napidíjért vállalja a kicsi gondozását. Egyre inkább tapasztalható: az asszonyokat foglalkoztató üzemek, vállalatok a rosszalló kijelentések, megjegyzések helyett tenni is próbálnak valamit azért, hogy néhány nő betegszabadsága idejére valamiképpen pótolják a hiányzó munkáskezet. Ahol ez megoldható, kiadják a munkát otthonra — különösen azoknak* az asszonyoknak, akik speciális képzettséggel rendelkeznék. Másutt brigádokon, munkahelyi közösségen belül az együtt dolgozók megtanulják egymás munkáját, ha szükséges pótolni tudják a hiányzókat. Sőt, újabban azt is bevezették egyik-másik helyen, hogy aki ellátja a betegszabadságon lévő munkakörét, túlórában, vagy munkaidő. alatt, ezért külön honoráriumot kap. Igen jó é&. hasznps a vállalatokon, üzemeken belül ez a ki.- alakulóban lévő önvédelmi rendszer”. Hasznos az in- té^irirénye'k'iMk, mqrt..xiern áll le a gépezet, s az anyáknak, akik lelkiisméreífurdalás nélkül abban a biztos tudatban maradnak otthon, hogy távollétük alatt nem halmozódik egymásra a munka, mert elvégzik ők, vagy helyettük hozzáértéssel más. •—a —a Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) összegezve, hogy a novemberi határozatok végrehajtásával kapcsolatos állami feladatok ismeretében elkészített megyei terv végrehajtása kielégítő ütemben folyik. A terv előíró-’ sai a tanácsi szervek, vállalatok és intézmények tevékenységében nagyrészt érvényesülnek. Annak idején az intézkedési terv arra kötelezte a megyei tanács elnökét, hogy félévenként adjon jelentést a vb-nek a végrehajtás munkájáról. E kötelesség alól a vb most felmentette az elnököt és úgy határozott, hogy évente egy alkalommal kell beszámolnia a novemberi határozatok nyomán készített megyei intézkedési tervek megvalósulásáról. A végrehajtó bizottság ezt kővetően foglalkozott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1973. évi gazdálkodási tapasztalatainak összegezésével. A napirend előterjesztője Somorjai Sándor. a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője volt. Részt vett e napirend megtárgyalásában Nádas Gáspár, a MÉM főosztályvezetője, miniszteri tanácsadó is. Az elmúlt esztendő mind országosan. mind megyei viszonylatban rekordéve volt a mezőgazdaságnak. ismeretes, hogy az aszály ellenére igen magas termésátlagokat értekei a mezőgazdasági üzemek, mert időben és jó minőségben végezték el a tálajmunkákat, sok műtrágyát használtak fel, jól végezték a növényvédelmi munkákat. S ezeken kívül, bőven termő, korszerű fajták termelésére vállalkoztak. Az 1973-as- év közös gazdaságaink számára a korszerű agrotechnika tömeges alkalmazásának éve volt. bár jelentős változás — mint ezt a vb is megállapíthatta — a vetésszerkezetben nem történt. Egyedül a takarmánynövények — közöttük is a kukorica és lucerna — vetésterülete növekedett a közös gazdaságokban folyó állattenyésztés fejlődésének függvényében. Csökkent azonban az őszi búza, az ipari növények, hüvelyesek, a burgonya, a napraforgó vetés- területe. Megállt a cukorrépa vetésterületének csökkenése az elmúlt évben, sőt bizonyos növekedés állt be az előző évekhez viszonyítva. .Az eredmények országosan is rekordot jelentenek — mondotta felszólalásában Nádas Gáspár miniszteri tanácsadó. Csak a növénytermelésről szólva hivatkozott arra, hogy míg tavaly országosan 13,5 százalékkal növekedett a búza hektáronkénti termésátlaga, a Tolna megyei közös gazdaságokban a növekedés 22.6 százalékos volt. A kukorica országos termésátlaga 1973-baa 4,2 százalékos volt, a megyében 9,8 százalékos. Nem ilyen előkelő a helyünk a cukorrépatermelés területén, itt ugyanis még mindig messze az országos átlag mögött haladunk. Termelőszövetkezeteink elmúlt évi eredményei tehát a jók között biztosítottak számunkra helyet, de bármi kedvező is lesz az idei év. az előrehaladás sokkal nehezebb feladatokat állít a közös gazdaságok elé. A végrehajtó bizottság a napirend vitájában azt szögezte le. hogy az eredmények megtartása mellett fel kell tárni azokat a lehetőségeket, melyek folyamatosan biztosítják a további előrehaladást. Tiszteletre méltó eredmény, hogy növekedett a termelőszövetkezetek állatállománya és csak a sertésállomány 7,8 százalékos növekedést ért el. Ez arra utal, hogy a tervidőszak végére állatállományunk meghaladja a tervben meghatározottat, A végrehajtó bizottság végül a bejelentések megtárgyalása utón a megyei tanács első negyedévi ülésének előkészítésével foglalkozott. A Tolna megyei Tanács április 17-i ülésén Tolna rp.egve állattenyésztésének helyzetéről kap tájékoztatót. Ezen kívül megtárgyalja — egyéb ügyek mellett — az 1973 évi tanácsi fejlesztési terv teljesítéséről és zárszámadásáról szóló jelentést. ...._j