Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

f f f 7 ■Viixa PKotEfÁajAííGyísüijEiEK! TOLNA MEGYEI IUEPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 197« őpr. 18. XXIV. évi. 89. szám. ARA: 8.90 Ft Varsó " Megkezdődött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése m* Edward Gierek fogadja Kádár Jánost a repülőtéren. ESSZ Egyetlen ország se virágozzon mások rovására Ä lengyel minisztertanács épületének dísztermében szer­dán délután megkezdődött a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülése. A tagállamok nemzeti zászlói­val díszített teremben, a tég­lalap alakúan elhelyezett asz­talok mellett pontban 15 óra­kor foglalták el helyüket a küldöttségek és . mögöttük szakértőik. Az ülésen a Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke vezette bol­gár; a Gustáv Husák. a CSKP KB. főtitkára vezette csehszlo­vák; az Edward Gierek, a 1J3MP KB. első titkára vezet­te lengyel; a Kádár János, az MSZMP KB. első titkára ve­zette magyar; az Erich Ho- necker, az NSZEP KB első tit­kára vezette NDK; a Nicolae Ceausescu. az RKP főtitkára, köztársasági elnök vezette ro­mán és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezet­te szovjet delegáció vesz részt. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén részt vevő magyar küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Fock Jenő. a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, kül­ügyminiszter. A2 asztalfőn a vendéglátó Lengyel Népköztársaság kül­döttsége, jobb oldalán az NDK, Magyarország, és Bul­gária, bal oldalán Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia delegációja, szemközt pedig a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsno­ka és vezérkari főnöke foglalt helyet. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakán egy sor kőolaj­exportáló ország képviselője visszautasította nyugati orszá­gok arra irányuló kísérletéit, hogy rájuk hárítsák a felelős­séget a kapitalista világ ener­getikai problémáinak kiélező­déséért. Irak, Szaud-Arábia és Kuvait dslegátusai kijelentet­ték, hogy az energiaválság a kőolajtermelö országok termé­szeti kincseit külföldi mono­póliumok által történt sok éves kirablása, az arab né­pek elleni izraeli agresszió közvetlen következménye volt A kőolajexportáló országok alapvetően nem értenek egyet azzal az állítással,' hogy ter­mékeik árát más állámok fő­városaiban kell megállapítani — jelentette ki Ahmed Zaki Jamani szaud-arábiai olajipari és bányaügyi miniszter. Sza- bah Al-Ahmed Aldzsaber ku­vaiti külügyminiszter felszóla­lásában hangsúlyozta: az ipari országoknak el kell ismerniük á fejlődő országok azon >ogát, hogy egyenrangúan részt ve­gyenek a nyersanyagforrások kérdéseire vonatkozó döntések meghozatalában. Szadun Hamadi iraki kőola.i- és bányaipari miniszter beszé­dében többek között megálla­pította: A világban az utóbb? időben lejátszódó események alakulása azt mutatja, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a nemzetközi gazdasági kapcso­latok jelenlegi rendszerét, ab­ból a célból, hogy elérjék a világgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Olyan feltételeket kell teremteni, ho®y egyetlen ország vagy országok csoport­ja se virágozhasson mások ro­vására. A szónok rámutatott, hogy a kőolajtermelő országok által hozott intézkedések ezt a célt szolgálják. Hamadi síkra- szállt a természeti források feltárásában jelenleg fennálló koncessziós rendszer fokoza­tos felszámolása mellett, mi­vel az lehetővé teszi a mono­póliumoknak, hogy kirabolják a fejlődő országok népeit. Lodongij Ríncsin, a Mongol Népköztársaság külügymini6z- tere beszédében, kijelentette; A Mongol Népköztársaság tá­mogatja az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megterem­tésére irányuló erőfeszítéseket, • amelyek elősegítenék, hogv ■% fejlődő országok megszabadul­janak az imperializmus igá­jától. felszámolják elmara­dottságukat , és meggyorsítsák társadalmi és gazdasági hala­dásukat. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Napirenden: A szarvasmarha-tenyésztés helyzete és fejlesztésének távlati programja — Jelentés az elmúlt évi fejlesztési terv teljesítéséről Szadat: Egyiptom minden eshetőségre felkészült Tegnap Szekszárdon tartot­ta meg esedékes ülését a Tol­na megyei Tanács, mely ez al­kalommal hosszú távra meg­határozó jelentőségű munkát végzett el. amennyiben Hor­váth József megyei tanácsel­nök-helyettes előterjesztése alapján a megye szarvasmar­ha-tenyésztésének helyzetével foglalkozott, majd pedig jóvá­hagyta a szarvasmarha-tenyész­tés távlati fejlesztési tervét. A tanácsülés ezenkívül megtár­gyalta még dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes jelen­tése alapján a megye 1973. évi fejlesztési tervének teljesí­tését és a gazdálkodás ered­ményeit összegező zárszámadá­sát is- Mindkét napirendet az előterjesztők szóbeli kiegészí­tését követően tárgyalta meg a megyei tanács, lévén, hogy a végrehajtó bizottság a ta­nácsülés anyagának előkészí­tésekor ezzel a feladattal bíz­ta meg Horváth Józsefet és dr. Gyugyi Jánost. A testület tagjain és a me­gyei tanács üléseire rendszere­sen meghívottakon kívül részt vett a tanács ülésén dr. Villá­nyi Miklós, a pénzügyminisz­ter helyettese, továbbá Kovács Imre, a MÉM főosztályvezető­je, és Fülöp László országgyű­lési képviselői is. Az ülés megnyitását követő­en Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tett jelentést a lejárt határidejű tanácshatá­rozatok végrehajtásáról, majd pedig tájékoztatta a megyei tanácstagokat az interpelláció­ikra adott válaszokról. Végül a megyei tanács elnöke a vég­rehajtó bizottság fontosabb döntéseiről és a felettes szer­vek képviselőivél folytatott tárgyalások eredményeiről tá­jékoztatta az ülés részvevőit. Mint jeleztük, a tanácsülés programjában szereplő két na­pirend vitáját az előterjesztők szóbeli kiegészítője előzte meg. Ami az állattenyésztés helyze­tének értékelését és fejleszté­sének távlati tervéit illeti, szé­lesebb közérdeklődésre érde­mesebb témát aligha tűzhetett volna ülésének napirendjére a megyei tanács. A tudósító már régen nem csodálkozik azon, ha egy-egy megyei tanácsülé­sen heves viták fültanúja le­het. Olyan hevességű eszme­cserére mégsem számított, mint amilyen a második napirend fölött alakult ki-. Ennek az eszmecserének talán egyik leg­nagyobb . értéke az, hogy a hozzászólok egytől egyig szak­emberek voltak. Olyanok te­hát, akik a népgazdasági szem­pontból rendkívüli fontosságú gazdálkodási ágnak minden gondját testközelből ismerik. Következésképpen ők a leg- hivatottabbak arra is, hogy reális mérleg kerüljön birto­kunkba, hol is tart pillanat­nyilag megyénkben a szarvas­marha-tenyésztés. Arra is ők a leghivatottabbak, hogy el­mondják észrevételeiket, ja­(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt tartotta so­ron lévő ülését a KISZ Tolna megyei Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága. A testület elsőként Kama­rás Györgyné és péti Imre je­lentése alapján foglalkozott a szakmunkástanulók körében végzett KISZ-munka tapasz­talataival. Ezt követően.Benizs Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának titkára terjesztett beszámolót a vb, elé, amely a KISZ belső éjeiének demokra­— Egyiptom minden eshe­tőségre felkészült, s ha szük­ség van rá. tetemes mennyisé­gű harckocsit tud átküldeni a Szuezi-csatorna másik partjá­ra — jelentette ki Szadat egyiptomi államfő a külföldön tanuló egyiptomi diákok előtt elhangzott beszédében. Hang­súlyozta azt is, hogy ha bár­tizmusával, valamint tovább­fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott. „A társszervekkel való együttműködés tapasztalatai Szekszárd városban” címmel Keresztes János. a KISZ Szek­szárd városi Bizottságának tit­kára számolt be végül a vég­rehajtó bizottságnak. mely tegnap délelőtti ülését az idő­szerű tennivalók megtárgyalá­sával zárta hülyén agresszió érné a hábo­rú pusztításaiból helyreállított három csatorna menti várost, Port Saidot. Iszmailiát és Szu- ezt, Egyiptom a három legna­gyobb izraeli város ellen irá­nyított rakétákkal válaszol. Az októberi háborúról szól­va az egyiptomi elnök kiemelt helyen emlékezett meg Szaud- Arábia támogatásáról, s mél­tató szavakkal szólt Algéria. Marokkó és Kuvait részvételé­ről. Hangoztatta, hogy az ok­tóberi háború megváltoztatta a világ katonai, politikai én gazdasági arculatát, s módosí­totta az Egyesült Államok és Egyiptom kapcsolatait is. „Amerika, amely az októberi háborúig százszázalékosan el­lenünk volt, most ugyan nincs velünk, de ellenünk sem” — mondotta az elnök. Végezetül közölte, hogy Kissinger ameri­kai külügyminiszter tudomásá­ra hozta: Országa csak altkor hajlandó békemegáUapodást kötni Izraellel, ha minden talp­alatnyi arab földet felszabadí­tanak a megszállás alól. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának ülése

Next

/
Thumbnails
Contents