Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

Bemutatjuk a szekszárdi termelőszövetkezeteket Szekszárdon három termelő­szövetkezet tagsága összesen 4647 hektár területen gazdál­kodik. A megyeszékhely közös gazdaságairól ritkán hallani, mert a szekszárdi szövetkeze­ti gazdák és a vezetők is, ma­gukról, eredményeikről nem szeretnek beszélni. Pedig munkájuk gyümölcse figyelem­re méltó. Néhány év óta a termelési szerkezet mindegyik gazdaságban állandósult s a jövő is biztató. A tervek azt ígérik, hogy megvalósulásuk révén gazdagabb lesz a szek­szárdi hegy, a bőven termő szántóföld és jobb módúak lesznek ' a szövetkezeti gaz­dák. 1 . A három termelőszövetke­zet elnökeinek tíz-tíz kérdést tettünk fel, s válaszaikból megismerhetjük a közös gaz­daságokat. Heimann Ferenc, a Eéri Balogh Ádám Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet, Horváth Lajos, a Garay Já­nos Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, Majsai József, a .Tóreménység Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke vá­laszolt kérdéseinkre. 1. Mekkora földterületen gazdálkodik a szövetkezet, s ez művelési áganként hogyan oszlik meg? Heimann Ferenc: Termelő- szövetkezetünk 1495 hektár összterületen gazdálkodik, eb­ből többek között 1153 hektár a szántó, 105 hektár a szőlő, 5 hektár kert, 2 hektár a gyü­mölcsös, 92 hektár a rét és 70 hektár az erdő. Horváth Lajos: A szövetke­zet összeg földterülete 1816 hektár, ebből 120 hektárt tesz ki a tagok háztáji területe. A szövetkezet 18 hektár szőlővel rendelkezik, a tágok szőlős­kertje 75 hektárt tesz ki. Ezek r főbb művelési ágak. tlajsai József: Föjdterüle- tünk 1336 hektár. Ebből a nagyüzemi szőlészet 72 hek­tárt tesz ki. A szövetkezet szántóterülete 892 hektár, a legelő 92 hektáros, az erdő pe­dig 174. ' , 2. A szövetkezet fő tevé­kenységi körét miként hatá­rolta el a közgyűlés? H. F.: A fő tevékenységi kört az alaptevékenységen belül a közgyűlés a növénytermesztés, a szőlészét és az állattenyész­tés területén jelölte meg. Az alaptevékenységen kívül a ho­mokértékesítés, a fuvarozás a vállalatoknak és a lakosság­nak is szerepel programunk­ban. H. L.: A szövetkezet fő te­vékenységi köre a növény- termesztés. Ez,a területi meg­osztásból is látszik. Ezt követi az állatenyésztés. M. J.: A szövetkezetben négy fő ágazat alakult ki: nö­vénytermelés, állattenyésztés, szőlészet és melléküzem. A növénytermelés fő terméke a búza, kukorica és kender. Az állattenyésztés fő iránya a sertéstenyésztés és tojásterme­lés, a szőlészet növényének 35 százaléka fehér fajta, főleg olaszrizling, rizlingszilváni, tramini, chardonnay, 45 szá­zaléka pedig vörös fajta, főleg kékfrankos és cabernet. A melléküzemégi tevékenység a ..Napsugár’ elektromos ágy­melegítő gyártásában és zsák­varrásban merül ki. 3. A negyedik ötéves terv­ben milya« beruházásokat valósítottak meg, miként lép­nek ezek a termelésbe? H. F.: A negyedik ötéves tervbén 25 hektár szőlőtelepí- . té't» valósítottunk meg. Uj iro­daházat. és terménytárolót épí­tettünk. A terménytároló az 1973-as gazdasági évben be­lépett a folyamatos termelés­be. A szőlő pedig 1974-ben tel­jesen termőre fordult. Az ősz- szes beruházások értéke meg­haladja a tízmillió forintot H. L.: Hat hektár szőlőtele­pítést végeztünk, valamint kü­lönféle gépek vásárlására több mjnt hat és fél millió forintot fordítottunk. M. J.; A negyedik ötéves terv főbb beruházásai: 72 hektár szőlő támberendezésének épí­tése 4 millió 502 ezer forintért, géptelep és műhely építése 1,2 millió forint, útépítés félmillió forintért, a betakarítás gépesí­tésére 950 ezer forintot, a melléküzem gépesítésére száz­ezer forintot, baromfiipar fej­lesztése : tízezer férőhelyes tojóház átépítése és a tartási technológia korszerűsítése 310 ezer forintért. 4. A szövetkezet résit vesx-e valamilyen termelési rendszer­ben? 6») bűze itok-búzávq!) Cili árpa Lucerna Kukorica Silókukorica Burgonya H. F.: Nem. H. L.: A KSZE kukorica-, termesztési rendszerben 1973r tói veszünk részt. M. J.: 1973-mai kezdődően a Szegedi Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalattal kötött több éves szerződési rendszerben kenderkóró- és kendermag- termelést végzünk. A termelé­si technológiát teljesen gépesí­tettük: helikopteres vegyszere­zés, (trágyázás és gyomtalaní­tás) kévekötő-kenderarató gép, kendertömőrítő, -bálázó gép és rakodógép, illetve a magcsép- lést és tisztítást nagy teljesít­ményű speciális géppel végez­zük. 5. Hogyan alakulnak a ter­melési eredmények a főbb nö­vényféleségeknél 1970-től? H. F.: A főbb növények ter­H. L.: A Búza őszi érpm Kukorica Napraforgó Lucerna Silókukorica M. J.: A. főbb növények tér mésótlagai: Búza Kukorica Cukorrépa Kondor 4. Az állattenyésztés hogyan szerepel a szövetkezet gaz­dálkodásában? H. F.: Az állattenyésztés az összes főágazatok értékesítési árbevételének 48 százalékát adja. A tervezett 6 millió S63 ezer forinttal szemben 7 mil­lió 783 ezer forintot . értünk el. A jövedelmezőséget be­folyásolta a fuzáriumos kuko­rica, s ezen keresztül a takar­mány rossz értékesülése és az állatelhullás. H. L.: Az állattenyésztés ár­bevétel«. tavaly 5 millió 717- ezer forint volt. M. J.: A? állattenyésztésen belül legfőbb árutermelő ága­zat « sertéstenyésztés. A ko­rábbi évek átlagos anyakoca- létszámát 60 százalékkal nö­veltük, s ennek eredménye­képpen 1972-ben már 1270 hízó sertést értékesítettünk és 1Ö73- fcan 1100-at. Tojástermelésünk eléri az évi egymillió-hétszáz­ezret, egy tojótyúk évi tojás­hozama 240 fölött van. 7. Az elmúlt gazdaság! év­ben milyen eredményeket ér­tek el, milyen volt a tagság személyi jövedelme? H. F.: A főbb növények ter­mésátlaga: Őszi búza 40,7 q 'ha. Őszi árpa: 45,8. kukorica 38,6, lucerna 44,5, silókukorica 180, burgonya 50,2 mázsa volt hek­táronként. Egy tehén tejter­melése 3,85 százalék zsírtar­talommal 2987 liter, ez ’ 3,6 százalék zsírtartalomra átszá­mítva 3170 liter tejhozamnak felel meg tehenenként. A tej értékesítési átlagéra 5,95 fo­rint volt. Ezeknél a számok­nál nincs figyelembe véve a tehenészétre kapott állami .do­táció. H. L.: Az egy tagra eső évi személyi jövedelem 25 232 fo­rint. Ledolgozott napra 111 forint jutott. M. J.: 352 hektár búza­vetésterület 40 mázsás átlagot adott, ? bevétel négymillió forint. A kukorica vetf-korü- lete 246 hektár, volt, aj átlag­mésátlaga alakult: a következőképpen 1970 1971 1972 mlha qha q ha 23,3 43,4 37,7 39,3 34,2 32.1 54,7 2«.7 39,5 ff 45 45 215 104.2 312,5 114,9 170,3 153,5 mésátlaga így alakult: >70 1971 1972 q ha q ha q/ha 21.7 34.9 33,8 —­31,9 30.9 31.3 45,3 13,7 41 15,0 11 22 27,4 Ml 290,5 261 1970 1971 1972 q’ha q ha •— 33 34 42 44 278 314 •— 99 74 ;V: termés 40 mázsa. A hízósertés­értékesítésnél az árbevétel 2 millió 700 ezer forint, a kilón­kénti átlagértékesítés 25,55 fo­rint volt. A tojástermelés évi bevétele 2 millió 150 ezer fo­rint volt. 1970 tavaszán tele­pített 36 hektáros szőlőskert hektáronként 120 mázsa szőlőt adott kiváló minőségben. A termelési módszer a legmo­dernebb. Kétezer darab elekt­romos ágymelegítőt adtunk el és 260 ezer zsákot készítet­tünk. A melléküzemágban az egy főre jutó termelési érték igen magas. A szövetkezet bruttó jövedelme 9 millió 83 ezer forint volt. Ebből fej­lesztési alap 3 millió 329 ezer forint. Az egy napra jutó ke­reset 104 forint volt. T t. Milyen szerepe yan o melléküzemági tevékenységnek a szövetkezet gazdálkodásá­ban? H. F.: A termelőszövetkezet homok értékesítésével, illetve fuvarozásával foglalkozik, va­lamint a háztájiban termelt szőlő és állatok értékesítésé­vel. A fenti tevékenységekből a bevétel három és fél millió forint volt. H. L.: A bevétel 1973-ban 1,5 millió forint volt a mellék­üzemági tevékenységből. M. J.: Ipari ‘melléküzemünk 1971. október óta eredménye­sen üzemel. Az 1973. évi ter­melési tervet 115 százalékra teljesítettük és mintegy tíz­millió forint volt a bruttó be­vétel. Gyártmányaink főbb profilja a műanyag zsák és az elektromos ágymelegítő. Ezt az országban egyedül mi gyárt­juk. Megrendelőnk j, RAVILL Nagykereskedelemi Vállalat. Melléküzemünk eredménye nagymértékben hozzájárul me­zőgazdaságunk fejlesztéséhez, a szociális létesítmények kor­szerűsítéséhez, valamint ennek segítségével női dolgozóink ré­szére téli foglalkozást tudunk biztosítani. 9. Hogyan támogatják a háztáji árutermelést? H, F,: A termelőszövetkezet a háztáji területen kívül a részművelés lehetővé tételé­ben és takarmánytermő terü­let biztosításával támogatja a háztáji árutermelést. Az áru értékesítése a szövetkezeten keresztül történik, nagyüzemi Szövetkezetünk azonnali be­lépéssel felvesz szobafestő felárral 1973-tían \l híz8 marhát, 1003 hízó sertést és 2095 mázsa szőlőt értékesítet­tünk a tagok gazdaságaiból. H. L.: A hízó sertés és szőlő értékesítése a szövetkezeten keresztül több mint kétmillió forint értékű volt. M. J.: A háztáji gazdasági ból 366 hízó sertést és 700 mázsa szőlőt értékesítettünk. A lehetőség szerint az állat­tartó gazdáknak tápot és ta­karmányt biztosítunk- A ház­táji szőlők rekonstrukciójához segítséget nyújtottunk olt vár nyok és egyéb anyagok be­szerzéséhez. 10. Az 1974. év! főbb cél­kitűzések, és az ötéves terv hátralévő idején milyen fel­adatok várnak megvalósítás­ra? H. F.r Termelőszövetkezet tünk az adottságokhoz mérten az ötéves terv ránk vonatkozó részét a legmesszebbmenőkig teljesíteni akarja. A termés­átlagok magasabb szintre eme­lése, a szója termőterületének növelése, a hústermelés foko­zása ég a tehénlétszám növe­lése szerepel programunkban. H. L.: Az állattenyésztést fejlesztjük, különösen a tehén- állományt. Folytatjuk a nagy­üzemi szőlőtelepítést M. J.: A növénytermes‘úé.1 és szőlészet további géoeiíté- sét tervezzük. A Szekszárdi Állami Gazdasággal koooerá- clóban bevezetjük a helikop­teres műtrágyaszórást, vegy­szerezést és permetezést. Tár­gyalásokat folytatunk cgv mű­trágyatároló és -hasznosító kö­zös vállalkozás létrehozásában.' A továbbiakban újabb 33 hek­tár szőlő telepítését tervezzük, s szeretnénk elérni a jövede­lem évi 4,5—5 százalékon emelkedését. Folytatjuk az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítését, s számításaink szerint lehetőség van a ter­melési- költségek évi 5—8 szá­zalékos csökkentésére. PALKOyACS JENŐ és . 1" ................... J.........­h idegburkoló A BONY Cipőipari Szö­vetkeiet felvesz SZAKVIZSGÁVAL szakmunkásokat. RENDELKEZŐ Vegyesipari Szövetkezet, NORMÁST. Jelentkezés: Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 2. szám alatt a személyzeti veze­tőnél. Felvétel esetén úti­Iregszomcse. (300) költséget térítünk. (262) Finomkonfekció-vásár Jersey alapanyagú bátofc női és bokfisruhák, női átmeneti ka­30 százalékos ÁRENGEDMÉNNYEL csak a KORZÓ ÁRUHÁZBAN SZEKSZÁRDON. A*nís a készlet tart! (323)

Next

/
Thumbnails
Contents