Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

Pártazervesés — pártirányítás: A párthatározatokat együtt kell megvalósítani Á pártalapszervezeitek mun­kája és szemlélete összhang­ban áll a X. kongresszus ha­tározataival, elveivel és szel­lemével. Ezt bizonyítják az 1973-as év végi összegező tag­gyűlések tapasztalatai is, ahol a kommunisták megállapítot­ták: hatékonyabbá, felelősség­teljesebbé és életszerűbbé vált a pártalapszervezetek sokirá­nyú tevékenysége. Ennek a munkának az eredménye ha­tással volt az egész országra, ami elsősorban abban mérhető le. hogy eredményesen teljesí­tettük a múlt évi népgazdasági tervet és időarányosan meg­valósítottuk hosszabb távú fel­adatainkat is. A színvonala­sabb pártmunkához — és ezen keresztül eredményeinkhez — hozzájárultak a kongresszus óta hozott párthatározatok, amelyek egy-egy társadalmilag és politikailag fontos kérdés­ben foglaltak állást, és a min­dennapi munkához konkrét, elemző segítséget adtak. Most. amikor az a feladat áll a pártszervezetek előtt, hogy céltudatos munkájukat tovább fejlesszék és erősítsék, szükségszerű, hogy továbbra is a X. kongresszus határozatai, valamint az azóta megjelent párthatározatok széliemében dolgozzanak. Ez a munka pe­dig állandó elemzést követel, minden határozat végrehajtá­sának folyamatos vizsgálatát. Hiszen ha a határozatok kü- lön-külön, más-más időpont­ban jelentek is meg, a párt­munka gyakorlatában egységet alkotnak. Együttesen biztosít­ják a hosszabb és rövidebb távra kitűzött célok folyama­tos megvalósítását. A kong­resszusi határozatok szellemé­ben és á mindennapi gyakor­lati munkában is nagyon ak­tuális például az ifjúság és a nők helyzetéről hozott határo­zat elveinek gyakorlattá vál­toztatása. ami nemcsak álta­lános társadalmi ügy, hanem minden munkahely sajátos problémája is. Ezért a hatá­rozatok végrehajtása lehetősé­get ad az alapszer vezetőiknek a pártmunka helyi jellegének erősítésére, sajátos féladataik megtervezésére és megvalósí­táséra. A népesedéspolitikai határo­zat- végrehajtásának szintén számba vehetők a helyi felada­tai. Míg országos mértekben olyan átfogó intézkedéseket valósítunk meg. mint például a családi pótlék és az anyasá­gi segély emelése, a többgyer­mekes családok intézményes segítése, addig helyileg a dol­gozó anyáit, családok konkrét problémáival keli foglalkozni, dönteni lakásgondjaik megol­dásában. az óvodai helyek bő­vítésében, a helyi lehetőségek e célra történő sokoldalú ki­használásában. A korszerű üzem- és munka- szervezésről szóló határozat követelményei is a párt alap- szervezetek napirenden tartan­dó feladatai közé tartoznak, ugyanúgy, mint a munkaver­senyről vagy más gazdasági témákról hozott határozatok. Ezek végrehajtása nemcsak ét- termelés mennyiségi és minő­ségi növekedését segíti, hanem lehetőséget teremt a gazdasági szervezőmunka színvonalának emeléséhez, a' gazdasági agitá­ció és propaganda fejlesztésé­hez. Természetesen még több más határozattal is példázhat­nánk, bizonyíthatnánk, hogy ezek összességükben a X. kongresszuson kitűzött célja­ink végrehajtását szolgálják. A gyakorlati pártmunkában azonban e határozatokról nem lehet csak általános képet ad­ni, hanem végrehajtásuk konk­rét elemzését egyenként is el kell végezni. Ez mutatja meg ugyanis, mit hogyan hajtot­tunk végre, s melyek azok a területek, ahol munkánkat erősíteni kell. Ugyanakkor fel­adatunk az is. hogy az egyes határozatok értékelései alapján időközönként készítsünk össze­gező tételes számadást vala­mennyi határozat végrehajtá­sáról. s vonjuk le a további munkára megfelelő következ­tetéseket. Mivei a határozatok egysé­ges célt szolgálnak, megvaló­sításuk; is egységes és folyama­tos végrehajtást követel. El­veink alapján a feladatok tel­jesítésére a helyi sajátossá­goknak megfelelően lehet és Képzőművészet és közművelődés Csütörtökön és pénteken tartották legutóbbi továbbkép­zésüket a megye főhivatású népművelői. Az összejövetel első napján a kortárs magyar népművé­szetről tartott előadást Bánsz- ky Pál, a Népművelési Inté­zet osztályvezetője. Szó esett a képzőművészet és közmű­velődés kapcsolatáról, majd Bak Imre festőművész beszélt a XX. század képzőművészeti törekvéseiről. A népművelők este megnéz­ték a megyei művelődési köz­pont Kísérleti Színpadának „Humor a népművészetben” című előadását. A pénteki program megyénk képzőművé­szetének helyzetével foglalko­zott. A vita során felmerült egy paksi alkotóház létesítésé­nek ötlete is. amelyet örömmel fogadnának -a megye amatőr képzőművészei. Műemlék kertek Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség csaknem 8300 épí­tészeti emléket tart nyilván, és gondoskodik sorsukról, ápo­lásukról. Legújabb pártfogolt- jaik a történelmi kertek, ame­lyeket az egykori műemlék épület körül magas művészi ■fokon terveztek és alakítottak ki ritka szépségű növényzet­tel és a pihenésre különböző építményekkel. Az új pártfogoltak védelmé­nek első lépéseként a műem­lékvédelmi szakemberek több éves országjáró, szorgalmas munkával felmérést készítet­tek, s 140 történelmi kertről gyűjtöttek adatokat. Marton- vásáron, Zircen, Pannonhal­mán és még néhány helyen gondozott kerteket találtak a felméréskor, de a szervezett védelemnek mégis csak ez a nyilvántartás az alapja, amely lehetővé teszi, hogy tervszerű­en, a fontossági és a sürgős­ségi sorrendnek megfelelően újuljanak meg a régi kertmű­vészeti alkotások. A tervek szerint elsősorban az edelényi, a fehérvárcsurgói, a tatai és a csákvári kasté­lyok híres kertjeinek rekon­strukcióját tűzik napirendre. kell is koncentrálni, ez azon­ban nem jelentheti, hogy egyik határozatot a másiknek alá­rendeltként kezeljük. A hatá­rozatok végrehajtása az alap- szervezeti munika gyakorlatá­ban is összehangolt tevékeny­séget ,s nagyfokú szervezettsé­get kíván. Amikor ezekről a kérdések­ről beszélünk, azért tesszük, hogy a pártalapszervezetek fi­gyelmét ismételten felhívjuk arra: hivatásuknak úgy felel­hetnek meg, ha valamennyi párthatározatot hiánytalanul végrehajtják. Ezek a gazdasá­gi és társadalmi életünk egy- egy szektorát érintő határoza­tok összhangban állnak a kongresszusi útmutatásokkal, azok elveire épülnek. Tulaj­donképpen minden egyes hatá­rozat a X. kongresszus hatá­rozata végrehajtásának építő­eleme, s a mindennapi párt- munkának cselekvési program­ja. Nagy hatással van a gaz­dasági, politikai és a tudatfor­máló munkára, biztosítja a kongresszuson kitűzött céljaink megvalósítását, eddig elért eredményeink továbbfejleszté­sét. munkánk folyamatosságát. N. J. A Dunai Vasmű spirálcsőgyára különleges acélötvözetből 81 centiméter átmérőjű óriás csöveket gyárt a hazánkat is érintő „Testvériség" gázvezetékhez. Jelenleg a századik kilométert gyártják. (MTI Fotó — Jászai Csaba felvétele — KS) Recept, csábítás eílen Nincs ilyen recept, de az ér­dekeltek erre vártak. Azt re­mélték, hogy a pillanatnyilag legnehezebb dolguk végzésé­hez kapnak egyedül célraveze­tő tudnivalókat. Tévedtek. Persze, azok is tévedtek, akik úgv gondolták, hogy az egészségügyi ellátás, szervezé­sének kérdéseiről nem lesz túl sok mondanivalójuk a helyi tanácsok elnökeinek. A to­vábbképzés három hetének az­tán majd ez lett a legterméke­nyebb munkanapja a szenve­délyes vitában. Korábban számos alkalom­mal jeleztük e lap hasábjain, hogy nagy a fluktuáció az egészségügyi alapellátás terü­letén dolgozó orvosok körében. E gondunk kapcsán publikál­tunk már sokféle véleményt, rengetek panaszt. A probléma lényegét alighanem az idézett konzultációs nap vitájának in­dító előadásában a megyei ta­nács főorvosa határozta meg, azt fejtegetve, hogy a helyi tanácsokon múlik, marad-e or­vosuk a korábban hozzájuk szegődött orvos, vagy búcsút vesz a falutól, körzetétől. A tanácsvezetőik, mióta csak elterjedt az elvándorlás — úgy látszik, ragályos \ betegsége — azt hangoztatják, hogy a mai fiatal orvosok nem tudnak megmaradni egy helyen. Köny- nyen csábulnak el, ha valahol másutt, legtöbbször megyén kívül jobb lakást, jobb mun­kahelyet és mindkettő mellett még 50—100—200 forintcfkkal több fizetést ígérnek nekik. Az orvosok, akik távoztak, vagy távozásra készülnek, el­határozásukat, a személyüknek tulajdonított hűtlenséget azzal magyarázzák és mentik Is, hogy egyéb — kétségkívül nagy fontosságú — munkájuk mellett a tanácsok munkálta­tókként nem úgy foglalkoznak az egészségügyi ellátás szemé­lyi oldalával, ahogy kellene. Az igazság valahol a közé­pen van. A vitában — mert kétségkívül vita folyik ebben az ügyben — egyik félnek sem tökéletes és százszázalékos az igaza. Már csak azért sem lehet csak egyiknek, vagy csak a másiknak tulajdonítani, hogy fején találta a szöget, mert a vásár bizony e dologban is kettőn áll. Igaztalan és ártal­mas dolog lenne éppen ezért kinyilatkoztatni, hogy a taná­csok rossz gazdái áz egészség- ügyi alapellátásnak. Az igaz­sághoz valószínű közelebb áll az a vélemény, hogy a helyi tanácsok most kezdenek igazán jobb gazdáivá lenni minden reájuk tartozó feladatnak, ami a lakosság szolgálatára van. így az egészségügyi ellátás szervezésének is. Ez persze, nem zárja ki a kifogásolt hanghasználat tényét, mert ugye azért előfordul, előfordul­hat nem is egy olyan eset, minx az itt következő is. Hely nélkül iram, nevek nél­kül iram, lévén, hogy a példa szereplői okultak már a tör­téntekből, és igazán fölösleges derülni felettük. De szemlél­tetni a bajok leggyakoribbját azért jó hely és név nélkül fk az eset. A község szolgálati lakásban lakó orvosa hosszú dilemmá- zás után kereste föl (és mi sem természetesebb ennél!!!) munkáltatóját a községi taná­csot, hogy valami baj történ­hetett egy ponton az orvos­lakás tetőszerkezetével, mert mind veszedelmesebb mérete­ket ölt a beázás, amitől im­már nemcsak a lakás néhány helyiségének a mennyezete, festése megy tönkre, hanem a bútorok, szőnyegek is kárt szenvednek. — Azt kérem, hogy jöjje­nek hí. nézzék meg, és a ta­nács csináltassa meg a tetőt — hangzott a helyzetjelerttő beszélgetés végén a kérés. A válasz? Hát éppen ez az... Az el­nök távollétében a vb-titkára fogadta az orvost és igencsak fölfortyanva ripakodott az instanciázóra: — Nézze doktor úr, nekem meg a kéményem akar ledől­ni. Ha maga eljön megcsinál­ni az én kéményeimet, én is elmegyek megnézni, mit lehet tenni a maga hibás tetőszerke­zetével! Nem szól arról semmi, hogy ez után a beszélgetés után elégedett volt-e a munkáltató képv'selőjeként a titkár, arról azonban sokaknak van, tudo­másuk, hogy a község orvosa igen megbántódott, úgy érez­ve, hogy az éveken át elszen­vedett apró bosszúságokra ez a fogadtatás tette föl a -koro­nát. Ergo; „nem érdemes irt maradni.” — Könnyű azoknak a taná­csoknak — hangoztatta az- idé­zett konzultáción egyik taná­csi vezető, amelyek az átlagos­nál jobb karban lévő szolgá­lati lakással, rend élővel és jó fizetéssel várhatják orvosai­kat. De mit csináljanak azok: a tanácsok, amelyek nem ren­delkeznek az előnyös letele­pítés feltételeivel? ,Nekik is meg kell oldaniok az egész­ségügyi ellátást. különben meggyűlik a bajuk a lakosság- gad. Ez is igaz. No de a helyzet azért nem reménytelen, ha munkáltatóként jobban megta­nulják a tanácsok, hogy nem elegéndő a lakosság számának alakulására hivatkozva kihar­colni újabb felnőtt- és gyer­mekkörzeti. avagy éppen fog­szakorvosi körzetek szervezésé­nek lehetőségét. Készülni kell a megtervezett gyarapodásra és úgy, hogy időben meg le­gyen a munkahely, az orvos­lakás. Ahol pedig mindkettő adott már. ott következő lé­pésként a létrejövő kapcsola­tokat kell úgy megalapozni, hogy az mindkét fél részére megfeleljen. Nem recept akar ez lenni, csak újbóli figyelemfelhívás, mivel alig csökkent megyénk­ben a betöltetlen orvosi állá­sok száma, s imhol közeledik a tervidőszak vége, amikor. el kell majd számolnunk azzal, hol, hogyan sikerült megvaló­sítani az egészségügyi ellátás színvonalát meghatározó alap­ellátás fejlesztését, amire a IV. ötéves tervben szép pénzt fordíthatunk! / — óa — IH7T17I » 1974. március 9.

Next

/
Thumbnails
Contents