Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok MSZBT-tagcsoportvezetők tanfolyama (Folytatás az 1. oldalról) — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében tisztelettel és szeretettel köszöntelek ben­neteket a forradalmi ifjúsági napok megnyitó ünnepségén, köszöntelek benneteket, a négyéves múltra visszatekintő város, Dombóvár fiataljait. Kedves fiatalok! Nyolc éve ünnepli ifjúsági szövetségünk a forradalmi if­júsági napokat. Mit jelent ez a három szó. hogy forradalmi ■ ifjúsági napok? Azt jelenti, hogy tisztelgünk és köszöntjük 1843. március 15-ét. tisztelgünk és köszöntjük 1919. március 21- ét és köszöntjük 1945. április 4-ét, felszabadulásunk évfor­dulóját. Ifjúsági szövetségünk­nek ez szép kezdeményezése és szép hagyománya. Akik el­kezdték, büszkék rája. És mi, akik folytatjuk, büszkék lehe­tünk, hogy ezt a három szép történelmi évfordulót, hazánk e három tavaszi sorsfordulóját egy ilyen együttes ünnepen, a forradalmi ifjúsági napok ke­retében ünnepelhetjük. Nagyon sokszor fölmerül, hogy melyik ünnep a nagyobb? 1848., avagy a Tanácsköztársaság, avagy áp­rilis 4-e? Mi úgy hisszük, hogy az egyik a másikból követke­zik. És nem lehet az egyiket a másik nélkül ünnepelni. Mindenekelőtt ünnepeljük márciust, március 15-ét. Pető­fit és azokat, akik talpra hív­ták a magyart 1848-ban. De ünnepeljük mindazokat, akik 1919-ben tettek. És ünnepeljük és tisztelgünk Molnár György előtt, aki itt harcolt és itt adta életét Dombóvárért, a hazáért, a szocialista Magyarországért. Lehet, hogy nekünk már csak egy iskolát, egy utcát je­lent. De ne feledjük, hogy ak­kor amikor ünnepelünk, akkor e mártír, e forradalmár emlé­ke előtt is tisztelgünk. És em­lékezünk és tisztelgünk a fel­szabadító szovjet hadsereg, a felszabadító szovjet nép ifjai, katonái előtt, akik közül szá­zan, ezren, tízezren és millióan adták életüket azért, hogy itt éljünk, emberségben, boldog­ságban még ha gondjaink van­nak, akkor *s­Kedves fiatalok! Hát ki is végül is az örökös? Melyik ünnep is a nagyobb? Ügy vagyunk ezzel, hogy 1848- at köszöntjük. De számunkra, szívünkhöz közielebb áll 1919., és még közelebb áll hozzánk 1945. De ne feledjük soha, hogy 48 kellett 19-hez, 19 kel­let) 45-höz és 45 kellett, hogy mi itt legyünk, itt éljünk. Aki megreked 1843-nál és azt hiszi, hogy csak azt kell ünnepel­nünk, az valamit nem ért. Nem érti azt, hogy 1848. akkor volt nagy. Március 15-e és Pe- xőfi akkor volt nagy. Elindított egy folyamatot, de ezen túl kellett mennünk, túl kellett lépnünk, többet kellett ten­nünk és többet kell tennünk. Kik az örökösök? — Az örö­kösök mi vagyunk. Nem lehet más az örökös. Ml élünk itt e hazában, nekünk kell megvaló­sítani mindazt, amit Petőfi megálmodott, amit Kun Béla megfogalmazott és ami), apá­ink. nagyapáink tettek. — Itt élned, halnod kell — mondja a költő. És itt kell nem hal­nunk. hanem élnünk tennünk, dolgoznunk magunkért, maj­dan gyermekeinkért, a jövő ifjúságáért Kedves fiatalok! A forradalmi ifjúsági napok jelszavában mi úgy fogalmaz­tunk, hogy mindenekelőtt a szocialista hazafiság, az inter­nacionalizmus. a forradalmiján kérdéséről váltunk szót egy­mással. Engedjétek meg, hogy ez ünnepi köszöntő keretében szóljak arról, hogy voltakép­pen ki is ma a forradalmár? Egyáltalán beszélhetünk-e ma forradalmárról, beszélhetünk-e ma forradalmiságról? — Igen, beszélhetünk. — És soha ne feledjük, hogy Petőfi akkor volt forradalmár, Molnár György akkor volt forradal­már. •amikor azt tette, ami a nép. a haza boldogulását je­lentette. Mit is jelent ma for­radalmárnak lenni? Sokan úgy felelnek erre, hogv elég ma tisztességesen dolgozni és tanulni. Mi azt mondjuk rá. hogy ez kell. De ez nem elég. Mások azt mond­ják. hogy az a forradalmár, aki mindent szóvá tesz, min­dennel kapcsolatban van véle­ménye. Mindenről elmondja a kritikáját. Erre is azt mondjuk, hogy jó dolog szükséges, de nem elég. A ma forradalmára mindenekelőtt az, aki tisztes­séggel dolgozik, tanul. A ma forradalmára az, akinek emel­lett véleménye van a világról, segíti a kis közösséget, legyen az egy iskola, legyen az egy szocialista brigád, segíti a nagy közösséget, az országot, van véleménye, mer kiállói. Mer vitatkozni és mer sebeket adni és ha kell, sebeket kapni. Nem a szó szoros értelmében, hanem a vitában, a jó érte­lemben vett veszekedésben, a jó ügyért való kiállásban. Ég még egy. ne feledkezzünk meg erről sem: A ma forra­dalmárának hite van. Hite van kis dolgokban és hite van nagy dolgokban. Hite van abban egy KISZ-alapszervezet titká­rának, hogy amit tesz, azt a közösségért, magáért, barátai­ért, iskolatársaiért, üzemi dol­gozótársaiért teszi. Ebben hisz, mert enéilkül nem lehet dol­gozni. És ez szükséges a for- radalmisághoz. És hisz abban, hogy minden ami ebben a ha­zában történik, az a dolgozó^ emberért, értünk, valameny- nyiőnkért történik. Mi a mi feladatunk, kedves fiatalok? — Mindenekelőtt a ml feladatunk az ebből követ­kezően, hogy tisztességgel dol­gozzunk, tisztességgel tanul­junk. Sokan föl'tehetitek ezt a kérdést egy fóromon, hogy ez minden magyar állampolgár kötelessége. Én úgy hiszem, hogy az ifjú kommunistáknak, az ifjúsági szövetségünk tagjai­nak ezen túlmenő kötelességei vannak. Az. hogy legyen ké­pünk a világról, legyen véle­ményünk a világról, legyen vé­leményünk arról a közösségről és eat mondjuk el, ahol élünk, dolgozunk, hogy az jobb le­gyen. Ez a mi feladatunk. És még egy: Központi Bizottsá­gunk revében arra hívlak ben­neteket, hogy most. az elkövet­kezendő esztendőben tettekkel, munkával, kultúrával, sport- versennyel köczöntsük fal­szabadulásunk közelgő har­mincadik évfordulóját. Ügy hiszem, megint forradalmi tett váT ránk. Majd a játszóterek, majd a különböző létesítmé­nyek, ahol a mi kszemunkánk is ott- van, úgy ahogy ez ott van a strandon, az uszodában itt nálatok és másutt, mindez visszaköszön nekünk és mu­tatja, hogy a ma ifjúsága, Dombóvár fiataljai. Tolna me­gye fiataljai mit tesznek. Köz­ponti Bizottságunk egy ilyen felszabadulási programra hív benneteket valamennyiőtöket, hogy majd 1975 tavaszán, a felszabadulási beszámolók ke­retében egymás előtt, egymás között számot adjunk arról, hogy mit tettünk, hogy lettünk a ma forradalmárai, mit tet­tünk felszabadulásunk harmin­cadik évfordulója méltó meg­ünneplésére. Befejezésül a KISZ Központi Bizottsága nevében sok sikert kívánt a szónok az elkövet­kezendő egy esztendő munká­jához. • Az ünnepség második részé­ben a művelődési ház ének­kara, a Kapos tánc- és ének- együttes és a Gőgös Ignác Gimnázium Fenyvesi Béla együttese adott műsort. Március 28 - 29 30 Feltételezhetőerf számosán emlékeznek még olvasóink közül arra az országos nyil­vánosságú tudományos ta­nácskozásra, amelyen két év­vel ezelőtt neves belgyógyá­szok, sebészek, radiológusok, rákkutatók cserélték ki tudo­mányos tapasztalataikat a fe­kélybetegségek gyógyításáról. A megyeszékhelynek ez volt akkortájt az első igazán or­szágos figyelmet érdemlő kis kongresszusa, amin a hazai orvostudomány elméleti és gyakorlati kiválóságainak je­lentős csoportja jelent meg. Sőt, nyilatkozott készséggel munkatársaink kérdéseire, lé­vén, hogy az egészség meg­tartásának vagy visszaszer­zésének kérdései okkal ér­deklik az olvasót, akit akkor, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az országban műkö­dő MSZBT-lagcsoportok ügy­vezető elnökei részére tanfo­lyamot szervezett, illetve szer­vez Balatonaligán. Ennek ke­retében a Tolna megyei ügy­vezető elnökök március 4-én, 5-én és 6-án vettek részt a tanfolyamon, amelynek célja elsősorban az volt, hogy új ismereteket adjon a Szovjet­unióról azoknak, akiknek el­A városi tanács gyűjtemé­nyes kötet kiadását határoz­ta el, a Szekszárdról elszár­mazott kiváló' újságíró, Éak- tai Ferenc írásaiból. A kö­tetbe elsősorban Baktai Fe­rencnek szekszárdi és Tolna megyei vonatkozású írásait, rádió- és televízió-előadásait kívánják felvenni és azokat, amelyeknek közéleti monda­nivalója egyként aktuális or­szágosan és Tolna megyében. A kötet — a tervek szerint — mintegy húsz ív, 300 ol­dal terjedelemben, a kiváló ha szabad így fogalmazni, egyetemi szinten láttak el hasznos ismeretekkel a nyi­latkozó professzorok. Azt hit­tük, a lehetőség egyszeri és a nagy tudású, hazai, nemzet­közi rangú tudós orvosok nem ismételhetik meg Írásba rög­zített felvilágosító „előadásai­kat”. ^Tévedtünk. A Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságá­nak gastroenterológiai mun­kacsoportja, a Magyar Onko­lógusok és Gastroenterológu- sok Társasága ismét vendé­günk lesz a hónap végén, há­rom napra. A tudományos ta­nácskozás házigazdája termé­szetesen a Balassa János Kórház-Rendelőintézet tudo­mányos tanácsa és az intáz­sőrendű feladata a szocialis­ta tábor vezető ereje életé­nek, eredményeinek ismerte­tése. A többi között előadás- hangzott el a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről, nem­zetiségi politikájáról, a szov­jet társszervezet, az SZM3T munkájáról és a szovjet had­seregről. A tanfolyamot vetélkedőit, filmvetítések színesítették , publicista halálának évfordu­lójára, 1975. januárjára je­lenik meg. A fentebb jelzett gyűjte­ményes kötet mellett, még ebben az évben miniki' “yv- ben megjelenik Bakt3i Fe­renc „Vallomás Szekszárdról” című írása. A mln’k'nyv megjelentetésében a városi tanács mellett közreműköd­nek a Szekszárdi Nyomda dolgozói is társadalmi mun­kájukkal. mény II. számú belgyógyá­szati osztálya lesz ezúttal is. A második szekszárdi or­vosnapok napirendjére ismét a fekélybetegségek gyógyítá­sának problémája kerül. S ez azért ígér sokat, mert az el­telt két év alatt feltehetően sok hasznos, széles körű pub­likálásra érdemes tudomá­nyos tapasztalat gyűlhetett össze azoknak a tarsolyában, akik Pécsről, Budapestről, Debrecenből, Jászberényből, Miskolcról és Nagykanizsá­ról. az országnak úgyszólván minden részéből érkezve vesznek részt a tudományos üléseken. A tudományos tanácskozás első napján, március 28-án 34 előadás hangzik el. Más­nap kerül sor az elhangzott előadások, referátumok kap­csán a kerekasztal-konferen- ciára. E konferencia részt­vevői a programban vállalt feladatuknak megfelelően tisztázzák majd a gastroente­rológiai betegek gondozásá­ban alkalmazott vizsgáló módszerek kritikai értéke­lését. A harmadik, egyben záró napon már csak 10 elő­adás szerepel a 2. szekszárdi orvosnapok programjában. Ezek után is kerekasztal- konferencia összegezi az el­hangzottaltat. A szakmai körökben or­szágosan nagy érdeklődéssel várt esemény vendégei ter­mészetesen ezúttal is megis­merkedhetnek a házigazdák figyelmességéből a megye- székhellyel és környékével. Az orvosnapok második nap­ján például szekszárdi város­néző sétán vehetnek részt, akik még nem látták a vá­rost. Gemenci kirándulás is szerepel a szórakoztató prog­ramban, ami nem nélkülöz­heti az ismerkedésre lehető­séget biztosító baráti össze­jöveteleket sem. A tanácsko­zás első napján a kora esti órákban kórus- és of-gona- hangversenyt is rendeznek a házigazdák a szekszárdi evangélikus templomban. Gyűjteményes kötet Baktai Ferenc írásaiból Előzetes a 2. szekszárdi orvosnapokról

Next

/
Thumbnails
Contents