Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

I I II.­A csaták és szenvedések, amelyeket Renan megjósolt, csakhamar bekövetkezett. Anglia elkeseredetten ellenez­te a csatorna építését és visszautasította Lessens Fer- dinándot, amikor az a brit kormánytól is pénzt akart fel­venni. Am a gyarmati rab­lás legszebb hagyományaihoz híven nyomban jelentkezett és megpróbálta kicsavarni az immár elkészült vízi utat Fran­ciaország kezéből! Nem telt bele nyoüc esz­tendő és teljes fordulat tör­tént» A fordulat értelmi szer­zője Disraeli brit miniszterel­nök volt, aki 1875. novembe­rének egy homályos estéjén a Downing street 10-es szá­mú házában, az angol minisz­terelnökök hagyományos re­zidenciájában titkos memo­randumot irt Viktória király­nőnek: „Felség! Az egyipto­mi kedive a csőd szélén áll és úgy lá tszik meg akar vál­ni a kezében lévő Szuezi-csa- toma részvényektől. Azt mondja, hogy e hónap 30-álg feltétlenül szüksége van négy­millió fonitsterlingre. Ez az idő lélegzetvételre is kevés, de nyélbe kell ütni a dol­got.” A londoni Rotschild bank­ház mindenesetre segített lé­legezni az angol gyarmati hó­dításnak. A parlament éppen szünetet tartott és az Angol Bank a parlament jóváhagyá­sa nélkül nem nyúlhatott a zsebébe. Disraeli erre rend­kívüli minisztertanácsot hi­vott össze és közben elküld­te megbízottját a londoni Rotschild-bamkba. Az an­gol Rotschild-ház feje — a legendák szerint — éppen muskotályszőlőt majszolt író­asztalánál. amikor őfelsége miniszterelnökének megbízott­ja előadta a kérést. Maid lusta mozdulattal a csengőhöz nyúlt és utasítást adott a pénz átutalására. Az angol par­lament csak utólag értesült az üzletről, amely ©yvike volt az angol gyarmatosítás legki­fizetődőbb 'boltjainak! Disraelj kormánya négymil­lió fontért — a kapott érték­hez viszonyítva szinte in­gyen — kapta meg a pénzza­varral küzdő egyiptomi kedive szekrényében lévő 178 ezer csatom arészvén y t. Ezfflal Nagy-Britannia rátette a ké­vét a Szuezi-csatorna rész­vényeinek 44 százalékára. Mi­után a többi részvények bir­toka megoszlott — Anglia lett a legnagyobb részvénytulajdo­nos és döntő szót kapott a Szuezi Csatorna Társaság ügyeinek irányításában! Száz évvel később a nagy vásár mérlegét az Eavesült Államok legtekintélyesebb lapja. a New York Times így foglal­ta össze: .,A Disraeli—Rot- schild-üzlet az angoloknak olyan hatalmat és tekintélyt adott, amely mellett Disraeli álmai is eltörpültek. A Szuezi- csatorna ... Anglia kezébe ad­ta az egész Közép-Kelet kul­csát ... A második világhábo­rú elejére Anglia a Szuezi- csatorna övezetében szervezte meg kö2ép-keleti ltatonai rend­szerének központját. Támasz­pontok, rakéták, repülőgépek egéáz hálózatát építették és 80 ezer katonát küldltek a csatorna-övegetbe.” Mindezt a lehetőséget négy­millió akkori fontért! Ma a becslések szerint, a csator­nának csak a helyreállítása öt­venmillió fontba kerül. A nagy vásár és a Lon­don számára döntő szuezi-tá­maszpont végleges kiépítése között persze még sok minden történt és az Egyiptomban lábrakapó nemzeti mozgalom Szuez a legendás vízi út A nagy üslet 1974. március 7. elkeseredett ellenállását sok­szor véresen é* sötét cselszö­vések árán kellett leküzdeni. Amikor Disraeli megkötötte az üzletet, a csatorna elmé­letben angol-francia irányítás alatt állott, éa kimondották a csatorna semlegességének el­vét is. Ez persze nem felelt meg a döntő részvénytöbbaég bir­tokában lévő angol hatalom­nak. 1882-ben Alexandriában az angol titkosszolgálat ügy­nökei véres ütközetet provo­káltak a város európai és egyiptomi lakosai között. A gondosan előkészített pro­vokáció után' az angol hadse­reg nyomban megindult: fü­tyült a csatorna semlegessé­gére és a vízi útirányából tá­madva elfoglalta Kairót, meg­szállta Egyiptomot. Lesseps, a csatorna építője «at hallván, így fakadt ki: „Az angolok lépése háborús cselekedet, a csatorna semlegességének ki­áltó megsértése.’’ Ettől kezdve már nemcsak a Szuezi - csatorna, hanem egész Egyiptom felett az angol bi­rodalmi zászló lengett. Egyip­tom ébredő nacionalista erői nyomban látták: ha valaha ki akarják vívni az ország függetlenségét — akkor a- Szuezi -csa torna angol birtok­lása ellen kell haroolniok. Jellemző például, hogy a na­cionalista kereskedők és föld- birtokosok kezében levő egyip­tomi törvényhozás már asz el­ső világháború előtt ie visz- Szautasította a szuezi kon­cessziós szerződés meghosszab­bítását. Mint említettük; az eredeti szerződés a csatorna megnyitásától számított 99 évre szólt, tehát 2008-ig ter­jesszék ki a koncessziós szer­ződést. Az akkori, mai szemmel nézve reakciós, de a nemze­ti szenvedélyek nyomása alatt ülésező egyiptomi parlament­ben csupán egyetlen képvise­lő merte megszavazni ezt az indítványt. Az angol követe­lést így visszautasították. A két világháború között, amikor az angol hatalom ár­nyékában az egyiptomi na- cioneilista nagyburzaoázia pártja, az úgynevezett Wafd irányította az ország belső életét — már nyíltan követel­te az angol csapatok kivonu­lását Egyiptomból és igy a Szuezi-csatorna övonatéból. 1919-ben már-már nyílt fegyveres felkelés robbant ki a szuezi ügy miatt Egyiptom­ban. Am London parancsára Allanby marsall tűzzel, vas­sal taposta el a felkelőket. Ettől kezdve az angol gyar­matosítók szinte minden esz­tendőben vérfürdőt rendeztek. 1924-ben, azután — mint az angol gyarmatosítás és Egyip­tom történetében annyiszor, — a kellő pillanatban megint rendelkezésükre állt egy pro­vokáció. Máig Í6 felderítetlen körülmények között „ismeret­len tettesek” Kairóban meg­sebesítették az egyiptomi had­sereg angol főparancsnokát és ez pompás ürügyet szállított „rendfenntartás” címén a brit fegyverek bevetésére. Az angol katonaság körülzárta a parlamentet és a konmány- épüiatet, lesöpörte a kor­mányról a Wafd -poll tikusai t és ettől kezdve hivatalosan is katonai önkénnyel kanná- < nyozta Egyiptomot A teljes gyarmati kiszolgál­tatottság, az angol fegyverek árnyékában született meg 1036-ban az új angol-egyipto­mi szerződés. Erre Angliának azért volt szüksége, mert a fasiszta tengely-hatalmak már lázasan fegyverkeztek és Olaszország' akkor líbiai gyar­matain erőltetett ütemben épí­tette a hadibázisokat. Az an­golok az új. veszélyekkel fe­nyegető helyzetben szükséges­nek tartották a Szuezi-csator­na feletti uralmuk feltétlen biztosítását. Az új szerződés kimondatta: bármi is történ­jék Egyiptomban, a Szuezi- csatorna övezetében az ango­loknak joguk van saját csa­patokat tartani mindaddig, míg az egyiptomi hadsereg „saját erejéből nem képes el­látni a Szuezi-csatorna Védel­mét”. A második világháboirú előtti korszaknak ez az utol­só, nagyszabású szerződése volt az a bilincs, amely egé­szen 1951 közepéig gúzsba- kötve tartottá Egyiptomot és Angliához láncolta a Szuezi - csatomét. (Folytatjuk) 1 -l •* Országos szaktanári továbbképzés Palánkon A MÉM mezőgazdasági szak- középiskoláiban mezőgazdasági géptant, növénytermesztést, ál­lattenyésztést és munkaszer­vezést oktató tanárok részére, a szekszárd—palánki Csapó Dániel. Mezőgazdasági Szak- középiskolában tartják a to­vábbképzést, március 20—22 között. A MÉM Szakoktatási Fel­ügyelőségének jelzése szerint a továbbképzésen 60 szak­tanár és több szakfelügyelő is jelen lesz. Iskolánk, dolgozói arra törekednek, hogy vendé­geink behatóbban megismer­jék Tolna megye kísérleti eredményeit, mezőgazdasági üzemeinek termékeit és á megye természeti szépségeit, vadrezervátumait. A részletes szaktanári továbbképzés prog­ramja elkészült, a Szakoktatá­si Felügyelőség jóváhagyta, most ennek gyakorlati meg­valósításán fáradozunk. Töb­bek között szerepel a program­Jogszabály-tervezet a kardiológiai irányelvekről Elkészült és rövidesen jog­szabály formájában is meg­jelenik a kardiológiai irány­elveket tartalmazó miniszteri utasítás — tájékoztatták az MTI munkatársát az egész­ségügyi minisztériumban. A tervek szerint valamennyi megyében és a fővárosban több helyen Vezető kardioló­gusokat neveznek ki a szív­ás érbetegek gondozásának irányítására. Az új szakfel­ügyeleti rendszer létrehozásá­val — amelyet később vala­mennyi orvosi szakmára ki kívánnak terjeszteni — or­szágszerte jól képzett spe­cialisták irányítása alá kerül a szívbetegek ellátása. A2 Intézkedéssel egyebek közt azt kívánják elérni, hogy megszűnjék a betegek gyakran tapasztalt fölösleges küldözgetése és a magas szin­tű helyi szakvélemények biz­tosításával elsősorban azok jussanak a legjobban ellátott intézetekbe, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. ban az iregszemcsei Mezőgaz­dasági Kutató Intézet megte­kintése. Dr. Kurnik Ernő aka­démikust kértük meg, hogy tartson előadást a szójater- mesztés időszerű kérdéseiről, a hazai szójanemesítés hely­zetéről és az intézetben folyó szójanemesítési eredményekről. Megismerkedhetnek kollé­gáink a Tamásiban létesített VEPEX Vállalat munkájává). Itt lucernából fehérjét vonnak ki extrahálással. Bizonyára élményt nyújtó lesz szaktaná­raink számára az aparhanü Búzavirág Tsz szakosított szarvasmarha-telepének és a magyar tarka, osztrák tarka fajták keresztezésének tanul­mányozása. Géptanszakos kollégáink olyan Tolna megyei üzemek­be látogatnak, ahol országra hírű cukorrépa-betakarító gép­sorok összeszerelési munkái­val, a gépek alkalmazásának eddigi eredményéivel ismer­kedhetnek meg. Adódik alkalom a szekszárdi kukoricatermesztési rendszer, 'és a rendszer gépsorának ta­nulmányozására is. A félnapos gemenci kirándulás mellett lehetőség nyílik arra is, hogy vendégeink behatóbban meg­ismerjék az iskola tancélú gé­peinek korrózióvédelmét, és eddigi eredményeit. A szakközépiskolában okta­tási célra készített színes dia - filmek tanulmányozása mellett, három osztályban bemutató tanítást is tartunk, az órák értékelésével és a három nap tapasztalataival zárul a tovább­képzési program. Azt szeretnénk elérni, hogv a továbbképzésen részt vett szakemberek bizalommal és szeretettel gondoljanak isko­lánkra. Tolna megye jellegze­tes tájairai, mezőgazdasági üzemeink eredményeire. Kiss Bertalan igazgatóhelyettes Regolyi változások Regöly hosszú évek óta cél­tudatos tervek alapján válto­zik, fejlődik és fokozatosan újjáalakul a községközpont. Tavaly készült el a központi ÍŰtéses orvoslakás és rendelő. Az iskola bővítésére 043 ezer forintot fordítottak a fejlesztési alapból. Négytantermes új szárny épült a régi mellé* és ezzel megvalósult az összpon­tosított tanítás, valamennyi osztály közös épületben van. Tavaly adták át a Kop-Ka ÁFÉSZ, a takarékszövetkezet és a tanács közös beruházásá­val épült üzletházat. Ennek földszintjén kapott helyet a bolt és a takarékszövetkezet irodája. Az emeleten két pe­dagógus. és egy kmb-s lakás van. Ugyanitt már csak a bel­ső berendezés van hátra, és minden Igényt kielégítő, kor­szerű községi könyvtár nyilik. Az idén megvalósítandó ter­vek legfontosabbika a gyógy­szertár és a tornaterem, utób­bi felépítéséhez a lakosság 150 ezer forint önkéntes pénz­adománnyal járult hozzá. A betonelemek egy része már a helyszínen van és ha a torna­terem felépül, Regöly messze kiemelkedik majd iskola- kombinátjával a megyebeli községek közül. A testnevelési és sportoktatást szolgálja a már évek óta meglévő strand­fürdő medencéje is. A tanács erre öz évre úszómestert szer­ződtetett az úszástanulás meg- kedveltetésére. Képeink az új áruházat és a megnagyobbí­tott iskolát mutatják, az idén felépítendő tornaterem már helyszínre hordott anyagával. ✓ O. I. Foto: K. Z. 'm&m \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents